Címszó: Radó Aladár - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30402.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Radó Aladár

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530403.htm

 

Szócikk: Radó Aladár zeneszerző, sz. 1882. (születés éve) dec. 26-án, Budapesten. (Budapest) Zenei tanulmányait a Zeneakadémiában (intézmény) (információ)  mint Koessler János (személy) kiváló növendéké végezte, 1908-ban, (időpont) amikor mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner Leó (személy) vezetése alatt folytatta még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors egymásutánban kerültek előadásra. Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse, Petőfi-szimfóniája, (személy) (információ)  »Falu végén kurta kocsma« (cím) (információ)  című szimfóniái költeménye őszinte, nagy sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással tekintett a fiatal muzsikus tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai növendék korában megkapta a Liszt Ferenc (személy) (információ)  ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat, (ország) az állam is ösztöndíjjal tüntette ki, 1909-ben (időpont) pedig megkapta a fővárostól (Budapest) a Ferenc József (személy) milleniumi-díjat, amelynek segítségével Berlinbe (ország) ment hosszabb tanulmányútra. Itt írta meg rövid életének főművét, »A fekete gavallér« (cím) című négyfelvonásos operát Lilienfein Henrik (személy) német (nemzetiség) (információ)  író szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház (intézmény) már régebben elfogadta előadásra, szövegét Lányi Viktorral (személy) (információ)  le is fordíttatta, színre azonban még nem hozta. Berlini (ország) tartózkodása alatt két pantomimet is írt Radó. (személy) (információ)  Az egyiknek »Die Rache« (cím) a címe, szövegét dr. Zippert Lajos (személy) írta, a másik Fulda (személy) (információ)  és Hofmannsthal (személy) (információ)  »Rückkehr zur Natur« (cím) című szövegére készült. A frankfurti (ország) Schauspielhaus (intézmény) bemutatta: 1915. (időpont) nov. 6-án. Ebben az időben komponálta a kísérőzenét is Schmidtbonn (személy) »Der verlorene Sohn« (cím) című drámájához. A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű, fiatalos lendületű művészi termelésnek. Radó Aladár (személy) (információ)  a szerb (nemzetiség) (információ)  ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből, (ország) a mozgósítás napján már Budapesten (Budapest) volt és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon (megye) a 68. gyalogezredhez, amelynek tartalékos hadnagya volt. A háború első áldozatainak egyike lett: 1914. (időpont) szept. 9-én a Száva mellett a Timok- (személy) divizió betörése alkalmával hősi halált halt Boljevce-nél. (ország) Művészi hagyatékában egész sereg kompozíció maradt: egy zenekari szvit, »A tavaszhoz« (cím) című zenei kép zenekarra és vegyes karra, egy gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra írt dal és különböző kisebb kompozíció. Hősi halála után (1917. (időpont) aug.) a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki. A »Petőfi - szimfónia«, (cím) (információ)  amelyet 1909-ben (időpont) Kun László (személy) (információ)  szimfonikus zenekara mutatott be, az első modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő alakját és életét festi. (A M. Kir. Operaház (intézmény) bemutatta 1915. (időpont) febr. 12-én.) szin_IV.0008.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Radó Aladár címszóvég 30402 Szócikk: Radó Aladár zeneszerző, sz. 1882. dec. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 26-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Zenei tanulmányait a Zeneakadémiában yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy mint Koessler János yszemelynevy koessler jános yszemelynevy Koessler János yszemelynevy koessler yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Koessler yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kiváló növendéké végezte, 1908-ban, xevtizedx 1905 amikor mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner Leó yszemelynevy weiner leó yszemelynevy Weiner Leó yszemelynevy weiner yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy Weiner yszemelynevy Leó yszemelynevy ykodvegy vezetése alatt folytatta még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors egymásutánban kerültek előadásra. Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse, Petőfi-szimfóniája, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy »Falu végén kurta kocsma« ycimy falu végén kurta kocsma ycimy Falu végén kurta kocsma ycimy falu ycimy végén ycimy kurta ycimy kocsma ycimy ycimy Falu ycimy végén ycimy kurta ycimy kocsma ycimy ykodvegy című szimfóniái költeménye őszinte, nagy sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással tekintett a fiatal muzsikus tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai növendék korában megkapta a Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat, ytelepulesy bayreuth ytelepulesy bayreuth yorszagy Németország ykodvegy az állam is ösztöndíjjal tüntette ki, 1909-ben pedig xtalanevtizedx 1915 megkapta a fővárostól főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy milleniumi-díjat, amelynek segítségével Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment hosszabb tanulmányútra. Itt írta meg rövid életének főművét, »A fekete gavallér« ycimy a fekete gavallér ycimy A fekete gavallér ycimy a ycimy fekete ycimy gavallér ycimy ycimy A ycimy fekete ycimy gavallér ycimy ykodvegy című négyfelvonásos operát Lilienfein Henrik yszemelynevy lilienfein henrik yszemelynevy Lilienfein Henrik yszemelynevy lilienfein yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Lilienfein yszemelynevy Henrik yszemelynevy ykodvegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy író szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy már régebben elfogadta előadásra, szövegét Lányi Viktorral yszemelynevy lányi viktor yszemelynevy Lányi Viktor yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy le is fordíttatta, színre azonban még nem hozta. Berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy tartózkodása alatt két pantomimet is írt Radó. yszemelynevy radó yszemelynevy Radó yszemelynevy radó yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy ykodvegy Az egyiknek »Die Rache« ycimy die rache ycimy Die Rache ycimy die ycimy rache ycimy ycimy Die ycimy Rache ycimy ykodvegy a címe, szövegét dr. Zippert Lajos yszemelynevy dr. zippert lajos yszemelynevy dr. Zippert Lajos yszemelynevy dr. yszemelynevy zippert yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Zippert yszemelynevy Lajos yszemelynev írta, a másik Fulda yszemelynevy fulda yszemelynevy Fulda yszemelynevy fulda yszemelynevy yszemelynevy Fulda yszemelynevy ykodvegy és Hofmannsthal yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy hofmannsthal yszemelynevy yszemelynevy Hofmannsthal yszemelynevy ykodvegy »Rückkehr zur Natur« ycimy rückkehr zur natur ycimy Rückkehr zur Natur ycimy rückkehr ycimy zur ycimy natur ycimy ycimy Rückkehr ycimy zur ycimy Natur ycimy ykodvegy című szövegére készült. A frankfurti ytelepulesy frankfurt ytelepulesy frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Schauspielhaus yintezmenyy schauspielhaus yintezmenyy Schauspi yintezmenyy schauspielhaus yintezmenyy yintezmenyy Schauspi yintezmenyy ykodvegy bemutatta: 1915. xevtizedx 1915 nov. 6-án. Ebben az időben komponálta a kísérőzenét is Schmidtbonn yszemelynevy schmidtbonn yszemelynevy Schmidtbonn yszemelynevy schmidtbonn yszemelynevy yszemelynevy Schmidtbonn yszemelynevy ykodvegy »Der verlorene Sohn« ycimy der verlorene sohn ycimy Der verlorene Sohn ycimy der ycimy verlorene ycimy sohn ycimy ycimy Der ycimy verlorene ycimy Sohn ycimy ykodvegy című drámájához. A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű, fiatalos lendületű művészi termelésnek. Radó Aladár yszemelynevy radó aladár yszemelynevy Radó Aladár yszemelynevy radó yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy a szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy a mozgósítás napján már Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy volt és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon ytelepulesy szolnok ytelepulesy Szolnok ymegyey szolnok-doboka megye ykodvegy a 68. gyalogezredhez, amelynek tartalékos hadnagya volt. A háború első áldozatainak egyike lett: 1914. szept. 9-én a Száva mellett a Timok- yszemelynevy timok yszemelynevy Timok yszemelynevy timok yszemelynevy yszemelynevy Timok yszemelynevy ykodvegy divizió betörése alkalmával hősi halált halt Boljevce-nél. ytelepulesy boljevce ytelepulesy Boljevce yorszagy Szerbia ykodvegy Művészi hagyatékában egész sereg kompozíció maradt: egy zenekari szvit, »A tavaszhoz« ycimy a tavaszhoz ycimy A tavaszhoz ycimy a ycimy tavaszhoz ycimy ycimy A ycimy tavaszhoz ycimy ykodvegy című zenei kép zenekarra és vegyes karra, egy gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra írt dal és különböző kisebb kompozíció. Hősi halála után (1917. aug.) a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki. A »Petőfi - szimfónia«, ycimy petőfi - szimfónia ycimy Petőfi - szimfónia ycimy petőfi ycimy - ycimy szimfónia ycimy ycimy Petőfi ycimy - ycimy szimfónia ycimy ykodvegy amelyet 1909-ben xevtizedx 1905 Kun xtalanevtizedx 1915 László yszemelynevy kun lászló yszemelynevy Kun László yszemelynevy kun yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Kun yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy szimfonikus zenekara mutatott be, az első modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő alakját és életét festi. (A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy bemutatta 1915. xevtizedx 1915 febr. xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 12-én.) szin_IV.0008.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Radó Aladár - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1882

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0008.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30402.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Radó Aladár

Szócikk: Radó Aladár zeneszerző, sz. 1882. dec. 26-án, Budapesten. Zenei tanulmányait a Zeneakadémiában mint Koessler János kiváló növendéké végezte, 1908-ban, amikor mesteriének nyugalomlbavonulása után Weiner Leó vezetése alatt folytatta még tanulmányait. Zenekari és kamarazenei művei gyors egymásutánban kerültek előadásra. Zenekari scherzoja, vonósnégyese, vonósötöse, Petőfi-szimfóniája, »Falu végén kurta kocsma« című szimfóniái költeménye őszinte, nagy sikert aratott és a magyar zenei élet nagy várakozással tekintett a fiatal muzsikus tehetségének további fejlődése elé. Még zeneakadémiai növendék korában megkapta a Liszt Ferenc ösztöndíjat, majd a bayreuthi-díjat, az állam is ösztöndíjjal tüntette ki, 1909-ben pedig megkapta a fővárostól a Ferenc József milleniumi-díjat, amelynek segítségével Berlinbe ment hosszabb tanulmányútra. Itt írta meg rövid életének főművét, »A fekete gavallér« című négyfelvonásos operát Lilienfein Henrik német író szövegére. Ezt az operát a M. Kir. Operaház már régebben elfogadta előadásra, szövegét Lányi Viktorral le is fordíttatta, színre azonban még nem hozta. Berlini tartózkodása alatt két pantomimet is írt Radó. Az egyiknek »Die Rache« a címe, szövegét dr. Zippert Lajos írta, a másik Fulda és Hofmannsthal »Rückkehr zur Natur« című szövegére készült. A frankfurti Schauspielhaus bemutatta: 1915. nov. 6-án. Ebben az időben komponálta a kísérőzenét is Schmidtbonn »Der verlorene Sohn« című drámájához. A világháború kitörése véget vetett ennek a nagyszerű, fiatalos lendületű művészi termelésnek. Radó Aladár a szerb ultimátum átadásának hírére elutazott Berlinből, a mozgósítás napján már Budapesten volt és alig huszonnégy óra múlva bevonult Szolnokon a 68. gyalogezredhez, amelynek tartalékos hadnagya volt. A háború első áldozatainak egyike lett: 1914. szept. 9-én a Száva mellett a Timok- divizió betörése alkalmával hősi halált halt Boljevce-nél. Művészi hagyatékában egész sereg kompozíció maradt: egy zenekari szvit, »A tavaszhoz« című zenei kép zenekarra és vegyes karra, egy gordonkaverseny, ötven dal, számos férfikarra írt dal és különböző kisebb kompozíció. Hősi halála után (1917. aug.) a III. oszt. vaskoronarenddel tüntették ki. A »Petőfi - szimfónia«, amelyet 1909-ben Kun László szimfonikus zenekara mutatott be, az első modern magyar zenei alkotás, amely a halhatatlan költő alakját és életét festi. (A M. Kir. Operaház bemutatta 1915. febr. 12-én.) szin_IV.0008.pdf IV