Címszó: Rakodczay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30434.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rakodczay Pál

Szócikk: Rakodczay Pál színigazgató, író, később polgári iskolai tanár, sz. 1856. (születés éve) jan. 15-én, Pesten, (Budapest) megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén. (megye) Négy gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő lett. Ekkor az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka meghiusult és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi- és polgári iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi (Budapest) tanitó nyert alkalmazást. Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen szorgalommal tanulmányozta a színészet elméleti kérdéseit. 1886. (időpont) febr.14-én ennek hatása alatt a Petőfi - Társaságban (intézmény) (információ)  Kántorné (személy) jellemrajzáról értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt nem köznapi műveltségével és mint recitátor is kezd működni. 1887. (időpont) jan.8-án fellép Kolozsvárott (megye) mint Shylock. (szerep) (információ)  1889. (időpont) márc. havában mint jellemszínész és rendező Debrecenben (megye) volt szerződésben. 1890-ben (időpont) Német- (megye) (információ)  és Franciaországban (ország) tanulmányúton volt. 1891-ben (időpont) végre teljesedik álma: színigazgatóvá lett és Iglón (megye) kezdette meg igazgatását. 1892-ben (időpont) Shakespeare-rel (személy) (információ)  és Madách-csal (személy) (információ)  körutat tesz az országban, Győr, (megye) Sopron, (megye) Szombathely, (megye) Nyitra, (megye) Kassa, (megye) Sátoraljaújhely, (megye) Nyíregyháza, (megye) Arad, (megye) (információ)  Makó (megye) (információ)  városában. Ugyanezen évben Zomborban (megye) igazgató. 1893.jan.15-én (időpont) Teleki László (személy) (információ)  »Kegyenc« (cím) (információ)  c. drámájával befejezi Zomborban (megye) a drámai turnét, utána Baja, (megye) (információ)  Nagykanizsa (megye) és Óbuda (megye) színházait igazgatta. Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját, mert a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így tehát felhagyott a direkcióval és 1900. (időpont) júl. havában tanító lett Kapuvárott, (megye) majd 1901. (időpont) szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. (megye) — Első neje Mihálka Giza, (személy) (információ)  második neje: Metzler Giza, (személy) kivel 1908. (időpont) júl. 21-én lépett házasságra. Számos szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti Közlöny«, (intézmény) (információ)  »Színészek Lapja«, (intézmény) (információ)  »Pesti Napló«, (intézmény) (információ)  »Pesti Hirlap«, (intézmény) (információ)  »Koszorú«, (intézmény) (információ)  »Magyar Szemle«, (intézmény) (információ)  »Fővárosi Lapok« (intézmény) (információ)  régebbi évfolyamaiban láttak napvilágot mag vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«. (cím) Budapest, (Budapest) 1881. (időpont) »A színészet rendszere«. (cím) U. o. 1884. (időpont) »Jászai Mari mint Elektra«. (cím) (információ)  U. o. 1891. (időpont) »Prielle Cornélia élete és művészete«. (cím) (információ)  U. o. 1891. (időpont) »Szigligeti Ede élete és költészete«. (cím) (információ)  U. o. 1901. (időpont) »Katona József élete és költészete«. (cím) (információ)  U. o. 1901. (időpont) »Madách Imre élete és költészete«. (cím) (információ)  U. o. 1901. (időpont) »Dramaturgia«. (cím) U.o. 1902. (időpont) Legnagyobb műve: »Egressy Gábor és kora«. (cím) (információ)  Kecskemét, (megye) 1911. (időpont) 2 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése a Nemzeti Múzeum (intézmény) (információ)  irattárában van elhelyezve. Mint színigazgató maga a puritán becsületesség, mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen érdemeket szerez a színésznevelés terén; annyira buzgólkodott rendezői hivatása gyakorlásában, hogy egyes színészekkel külön órán is foglalkozott. Mint ember kedves modorú, színészeit pályatársainak tekinti, drámai körútján néha nem tart előadást és tagjait egész napi kirándulásra hívja meg, dúsan megvendégeli őket, amellett humora bőségesen szárnyra kap s így felséges mulatságokat rendez. Sok baja volt vidéken a színügyi bizottságokkal, ez nagyban hozzár járult elkedvetlenedéséhez s pályájának — a magyar színészet örökös kárára — elég hamar fordított hátat. . Egész szegényen halt meg. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0018.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rakodczay Pál címszóvég 30434 Szócikk: Rakodczay Pál színigazgató, író, később polgári iskolai tanár, sz. 1856. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 15-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén. ytelepulesy szentendre ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Négy gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő lett. Ekkor az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka meghiusult és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi- és polgári iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanitó nyert alkalmazást. Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen szorgalommal tanulmányozta a színészet elméleti kérdéseit. 1886. xevtizedx 1885 febr.14-én ennek hatása alatt a Petőfi - Társaságban yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné yszemelynevy ykodvegy jellemrajzáról értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt nem köznapi műveltségével és mint recitátor is kezd működni. 1887. jan.8-án fellép Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy mint Shylock. yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy 1889. márc. xtalanevtizedx 1895 havában mint jellemszínész és rendező Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt szerződésben. 1890-ben xevtizedx 1895 Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye ykodvegy és Franciaországban ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy tanulmányúton volt. 1891-ben végre teljesedik álma: színigazgatóvá lett és Iglón ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes megye ykodvegy kezdette meg igazgatását. 1892-ben Shakespeare-rel yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy és Madách-csal yszemelynevy madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách yszemelynevy ykodvegy körutat tesz az országban, Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Szombathely, ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy Nyitra, ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Nyíregyháza, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyháza ymegyey szabolcs megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Makó ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy városában. Ugyanezen évben Zomborban ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy igazgató. 1893.jan.15-én Teleki xtalanevtizedx 1905 László yszemelynevy teleki lászló yszemelynevy Teleki László yszemelynevy teleki yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Teleki yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy »Kegyenc« ycimy kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy c. drámájával befejezi Zomborban ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy a drámai turnét, utána Baja, ytelepulesy baja ytelepulesy Baja ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Nagykanizsa ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy Nagykanizsa ymegyey zala megye ykodvegy és Óbuda ytelepulesy óbuda ytelepulesy Óbuda ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színházait igazgatta. Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját, mert a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így tehát felhagyott a direkcióval és 1900. xevtizedx 1905 júl. havában tanító lett Kapuvárott, ytelepulesy kapuvár ytelepulesy Kapuvár ymegyey sopron megye ykodvegy majd 1901. szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. ytelepulesy jászó ytelepulesy Jászó ymegyey abauj-torna megye ykodvegy — Első neje Mihálka Giza, yszemelynevy mihálka giza yszemelynevy Mihálka Giza yszemelynevy mihálka yszemelynevy giza yszemelynevy yszemelynevy Mihálka yszemelynevy Giza yszemelynevy ykodvegy második neje: Metzler Giza, yszemelynevy metzler giza yszemelynevy Metzler Giza yszemelynevy metzler yszemelynevy giza yszemelynevy yszemelynevy Metzler yszemelynevy Giza yszemelynevy ykodvegy kivel 1908. júl. 21-én lépett házasságra. Számos szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti Közlöny«, yintezmenyy színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy »Színészek Lapja«, yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy »Pesti Napló«, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »Pesti Hirlap«, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »Koszorú«, yintezmenyy koszorú yintezmenyy Koszorú yintezmenyy koszorú yintezmenyy yintezmenyy Koszorú yintezmenyy ykodvegy »Magyar Szemle«, yintezmenyy magyar szemle yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Fővárosi Lapok« yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy régebbi évfolyamaiban láttak napvilágot mag vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«. ycimy színpadi tanulmányok ycimy Színpadi tanulmányok ycimy színpadi ycimy tanulmányok ycimy ycimy Színpadi ycimy tanulmányok ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 »A színészet rendszere«. ycimy a színészet rendszere ycimy A színészet rendszere ycimy a ycimy színészet ycimy rendszere ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy rendszere ycimy ykodvegy U. o. 1884. »Jászai xtalanevtizedx 1895 Mari mint Elektra«. ycimy jászai mari mint elektra ycimy Jászai Mari mint Elektra ycimy jászai ycimy mari ycimy mint ycimy elektra ycimy ycimy Jászai ycimy Mari ycimy mint ycimy Elektra ycimy ykodvegy U. o. 1891. xevtizedx 1895 »Prielle Cornélia élete és művészete«. ycimy prielle cornélia élete és művészete ycimy Prielle Cornélia élete és művészete ycimy prielle ycimy cornélia ycimy élete ycimy és ycimy művészete ycimy ycimy Prielle ycimy Cornélia ycimy élete yci U. o. 1891. »Szigligeti xtalanevtizedx 1905 Ede élete és költészete«. ycimy szigligeti ede élete és költészete ycimy Szigligeti Ede élete és költészete ycimy szigligeti ycimy ede ycimy élete ycimy és ycimy költészete ycimy ycimy Szigligeti ycimy Ede ycimy élete ycimy és U. o. 1901. xevtizedx 1905 »Katona József élete és költészete«. ycimy katona józsef élete és költészete ycimy Katona József élete és költészete ycimy katona ycimy józsef ycimy élete ycimy és ycimy költészete ycimy ycimy Katona ycimy József ycimy élete ycimy és yci U. o. 1901. »Madách Imre élete és költészete«. ycimy madách imre élete és költészete ycimy Madách Imre élete és költészete ycimy madách ycimy imre ycimy élete ycimy és ycimy költészete ycimy ycimy Madách ycimy Imre ycimy élete ycimy és ycimy költé U. o. 1901. »Dramaturgia«. ycimy dramaturgia ycimy Dramaturgia ycimy dramaturgia ycimy ycimy Dramaturgia ycimy ykodvegy U.o. 1902. Legnagyobb xtalanevtizedx 1915 műve: »Egressy Gábor és kora«. ycimy egressy gábor és kora ycimy Egressy Gábor és kora ycimy egressy ycimy gábor ycimy és ycimy kora ycimy ycimy Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kora ycimy ykodvegy Kecskemét, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 2 xtalanevtizedx 1925 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése a Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy irattárában van elhelyezve. Mint színigazgató maga a puritán becsületesség, mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen érdemeket szerez a színésznevelés terén; annyira buzgólkodott rendezői hivatása gyakorlásában, hogy egyes színészekkel külön órán is foglalkozott. Mint ember kedves modorú, színészeit pályatársainak tekinti, drámai körútján néha nem tart előadást és tagjait egész napi kirándulásra hívja meg, dúsan megvendégeli őket, amellett humora bőségesen szárnyra kap s így felséges mulatságokat rendez. Sok baja volt vidéken a színügyi bizottságokkal, ez nagyban hozzár járult elkedvetlenedéséhez s pályájának — a magyar színészet örökös kárára — elég hamar fordított hátat. . Egész szegényen halt meg. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0018.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rakodczay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1856

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30434.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rakodczay Pál

Szócikk: Rakodczay Pál színigazgató, író, később polgári iskolai tanár, sz. 1856. jan. 15-én, Pesten, megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén. Négy gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő lett. Ekkor az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka meghiusult és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi- és polgári iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi tanitó nyert alkalmazást. Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen szorgalommal tanulmányozta a színészet elméleti kérdéseit. 1886. febr.14-én ennek hatása alatt a Petőfi - Társaságban Kántorné jellemrajzáról értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt nem köznapi műveltségével és mint recitátor is kezd működni. 1887. jan.8-án fellép Kolozsvárott mint Shylock. 1889. márc. havában mint jellemszínész és rendező Debrecenben volt szerződésben. 1890-ben Német- és Franciaországban tanulmányúton volt. 1891-ben végre teljesedik álma: színigazgatóvá lett és Iglón kezdette meg igazgatását. 1892-ben Shakespeare-rel és Madách-csal körutat tesz az országban, Győr, Sopron, Szombathely, Nyitra, Kassa, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Arad, Makó városában. Ugyanezen évben Zomborban igazgató. 1893.jan.15-én Teleki László »Kegyenc« c. drámájával befejezi Zomborban a drámai turnét, utána Baja, Nagykanizsa és Óbuda színházait igazgatta. Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját, mert a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így tehát felhagyott a direkcióval és 1900. júl. havában tanító lett Kapuvárott, majd 1901. szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. — Első neje Mihálka Giza, második neje: Metzler Giza, kivel 1908. júl. 21-én lépett házasságra. Számos szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti Közlöny«, »Színészek Lapja«, »Pesti Napló«, »Pesti Hirlap«, »Koszorú«, »Magyar Szemle«, »Fővárosi Lapok« régebbi évfolyamaiban láttak napvilágot mag vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«. Budapest, 1881. »A színészet rendszere«. U. o. 1884. »Jászai Mari mint Elektra«. U. o. 1891. »Prielle Cornélia élete és művészete«. U. o. 1891. »Szigligeti Ede élete és költészete«. U. o. 1901. »Katona József élete és költészete«. U. o. 1901. »Madách Imre élete és költészete«. U. o. 1901. »Dramaturgia«. U.o. 1902. Legnagyobb műve: »Egressy Gábor és kora«. Kecskemét, 1911. 2 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése a Nemzeti Múzeum irattárában van elhelyezve. Mint színigazgató maga a puritán becsületesség, mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen érdemeket szerez a színésznevelés terén; annyira buzgólkodott rendezői hivatása gyakorlásában, hogy egyes színészekkel külön órán is foglalkozott. Mint ember kedves modorú, színészeit pályatársainak tekinti, drámai körútján néha nem tart előadást és tagjait egész napi kirándulásra hívja meg, dúsan megvendégeli őket, amellett humora bőségesen szárnyra kap s így felséges mulatságokat rendez. Sok baja volt vidéken a színügyi bizottságokkal, ez nagyban hozzár járult elkedvetlenedéséhez s pályájának — a magyar színészet örökös kárára — elég hamar fordított hátat. . Egész szegényen halt meg. (Erődi Jenő.) szin_IV.0018.pdf IV