Címszó: Rakodczay Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30434.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rakodczay
Pál
Szócikk: Rakodczay Pál színigazgató, író, később
polgári iskolai tanár, sz. 1856. (születés
éve) jan. 15-én, Pesten, (Budapest)
megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén. (megye) Négy
gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő lett. Ekkor
az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka meghiusult
és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi- és polgári
iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi (Budapest)
tanitó nyert alkalmazást. Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen
szorgalommal tanulmányozta a színészet elméleti kérdéseit. 1886. (időpont) febr.14-én
ennek hatása alatt a Petőfi - Társaságban (intézmény)
(információ)
Kántorné (személy) jellemrajzáról
értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt nem köznapi műveltségével és mint
recitátor is kezd működni. 1887. (időpont) jan.8-án
fellép Kolozsvárott (megye) mint
Shylock. (szerep)
(információ)
1889. (időpont) márc.
havában mint jellemszínész és rendező Debrecenben (megye) volt
szerződésben. 1890-ben (időpont) Német-
(megye) (információ)
és Franciaországban (ország) tanulmányúton
volt. 1891-ben (időpont) végre
teljesedik álma: színigazgatóvá lett és Iglón (megye) kezdette
meg igazgatását. 1892-ben (időpont) Shakespeare-rel
(személy)
(információ)
és Madách-csal (személy) (információ)
körutat tesz az országban, Győr, (megye) Sopron,
(megye) Szombathely,
(megye) Nyitra,
(megye) Kassa,
(megye) Sátoraljaújhely,
(megye) Nyíregyháza,
(megye) Arad,
(megye) (információ)
Makó (megye) (információ)
városában. Ugyanezen évben Zomborban (megye) igazgató.
1893.jan.15-én (időpont) Teleki
László (személy)
(információ)
»Kegyenc« (cím) (információ)
c. drámájával befejezi Zomborban (megye) a drámai
turnét, utána Baja, (megye) (információ)
Nagykanizsa (megye) és Óbuda
(megye) színházait
igazgatta. Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját,
mert a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így
tehát felhagyott a direkcióval és 1900. (időpont) júl.
havában tanító lett Kapuvárott, (megye) majd
1901. (időpont)
szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. (megye) — Első
neje Mihálka Giza, (személy) (információ)
második neje: Metzler Giza, (személy) kivel
1908. (időpont)
júl. 21-én lépett házasságra. Számos szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti
Közlöny«, (intézmény)
(információ)
»Színészek Lapja«, (intézmény)
(információ)
»Pesti Napló«, (intézmény)
(információ)
»Pesti Hirlap«, (intézmény)
(információ)
»Koszorú«, (intézmény)
(információ)
»Magyar Szemle«, (intézmény)
(információ)
»Fővárosi Lapok« (intézmény)
(információ)
régebbi évfolyamaiban láttak napvilágot mag
vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«. (cím) Budapest,
(Budapest)
1881. (időpont)
»A színészet rendszere«. (cím) U. o. 1884.
(időpont)
»Jászai Mari mint Elektra«. (cím) (információ)
U. o. 1891. (időpont) »Prielle
Cornélia élete és művészete«. (cím) (információ)
U. o. 1891. (időpont) »Szigligeti
Ede élete és költészete«. (cím) (információ)
U. o. 1901. (időpont) »Katona
József élete és költészete«. (cím) (információ)
U. o. 1901. (időpont) »Madách
Imre élete és költészete«. (cím) (információ)
U. o. 1901. (időpont) »Dramaturgia«.
(cím) U.o. 1902.
(időpont)
Legnagyobb műve: »Egressy Gábor és kora«. (cím) (információ)
Kecskemét, (megye) 1911.
(időpont)
2 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése a Nemzeti Múzeum (intézmény)
(információ)
irattárában van elhelyezve. Mint színigazgató
maga a puritán becsületesség, mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen érdemeket
szerez a színésznevelés terén; annyira buzgólkodott rendezői hivatása gyakorlásában,
hogy egyes színészekkel külön órán is foglalkozott. Mint ember kedves modorú, színészeit
pályatársainak tekinti, drámai körútján néha nem tart előadást és tagjait egész
napi kirándulásra hívja meg, dúsan megvendégeli őket, amellett humora bőségesen
szárnyra kap s így felséges mulatságokat rendez. Sok baja volt vidéken a színügyi
bizottságokkal, ez nagyban hozzár járult elkedvetlenedéséhez s pályájának — a magyar
színészet örökös kárára — elég hamar fordított hátat. . Egész szegényen halt meg.
(Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0018.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rakodczay Pál címszóvég 30434 Szócikk: Rakodczay
Pál színigazgató, író, később polgári iskolai tanár, sz. 1856. jan. xtalanevtizedx
1865 xtalanevtizedx 1875 15-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén. ytelepulesy
szentendre ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy Négy gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő
lett. Ekkor az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka
meghiusult és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi-
és polgári iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanitó nyert alkalmazást.
Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen szorgalommal tanulmányozta
a színészet elméleti kérdéseit. 1886. xevtizedx 1885 febr.14-én ennek hatása alatt
a Petőfi - Társaságban yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi -
yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy Kántorné yszemelynevy kántorne
yszemelynevy Kántorné yszemelynevy kántorne yszemelynevy yszemelynevy Kántorné
yszemelynevy ykodvegy jellemrajzáról értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt
nem köznapi műveltségével és mint recitátor is kezd működni. 1887. jan.8-án fellép
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy mint Shylock. yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock
yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy 1889. márc. xtalanevtizedx 1895 havában
mint jellemszínész és rendező Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt szerződésben. 1890-ben xevtizedx
1895 Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye ykodvegy
és Franciaországban ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország
yorszagy Franciaország ykodvegy tanulmányúton volt. 1891-ben végre teljesedik álma:
színigazgatóvá lett és Iglón ytelepulesy igló ytelepulesy Igló ymegyey szepes
megye ykodvegy kezdette meg igazgatását. 1892-ben Shakespeare-rel yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy és Madách-csal yszemelynevy
madách yszemelynevy Madách yszemelynevy madách yszemelynevy yszemelynevy Madách
yszemelynevy ykodvegy körutat tesz az országban, Győr, ytelepulesy győr
ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron
ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Szombathely, ytelepulesy
szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy Nyitra, ytelepulesy
nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy
kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy
sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Nyíregyháza,
ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyháza ymegyey szabolcs megye ykodvegy
Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Makó ytelepulesy
makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy városában. Ugyanezen évben Zomborban
ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy igazgató.
1893.jan.15-én Teleki xtalanevtizedx 1905 László yszemelynevy teleki lászló
yszemelynevy Teleki László yszemelynevy teleki yszemelynevy lászló yszemelynevy
yszemelynevy Teleki yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy »Kegyenc« ycimy
kegyenc ycimy Kegyenc ycimy kegyenc ycimy ycimy Kegyenc ycimy ykodvegy c. drámájával
befejezi Zomborban ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog
megye ykodvegy a drámai turnét, utána Baja, ytelepulesy baja ytelepulesy Baja
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Nagykanizsa ytelepulesy nagykanizsa
ytelepulesy Nagykanizsa ymegyey zala megye ykodvegy és Óbuda ytelepulesy óbuda
ytelepulesy Óbuda ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színházait igazgatta.
Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját, mert
a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így tehát
felhagyott a direkcióval és 1900. xevtizedx 1905 júl. havában tanító lett Kapuvárott,
ytelepulesy kapuvár ytelepulesy Kapuvár ymegyey sopron megye ykodvegy majd 1901.
szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. ytelepulesy
jászó ytelepulesy Jászó ymegyey abauj-torna megye ykodvegy — Első neje Mihálka Giza,
yszemelynevy mihálka giza yszemelynevy Mihálka Giza yszemelynevy mihálka
yszemelynevy giza yszemelynevy yszemelynevy Mihálka yszemelynevy Giza
yszemelynevy ykodvegy második neje: Metzler Giza, yszemelynevy metzler giza
yszemelynevy Metzler Giza yszemelynevy metzler yszemelynevy giza yszemelynevy
yszemelynevy Metzler yszemelynevy Giza yszemelynevy ykodvegy kivel 1908. júl. 21-én
lépett házasságra. Számos szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti Közlöny«,
yintezmenyy színészeti közlöny yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti
yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy »Színészek
Lapja«, yintezmenyy színészek lapja yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészek
yintezmenyy lapja yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy »Pesti Napló«,
yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy
napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »Pesti Hirlap«,
yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy
hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy »Koszorú«,
yintezmenyy koszorú yintezmenyy Koszorú yintezmenyy koszorú yintezmenyy
yintezmenyy Koszorú yintezmenyy ykodvegy »Magyar Szemle«, yintezmenyy magyar
szemle yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy szemle yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »Fővárosi Lapok« yintezmenyy
fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy régebbi évfolyamaiban láttak
napvilágot mag vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«. ycimy
színpadi tanulmányok ycimy Színpadi tanulmányok ycimy színpadi ycimy
tanulmányok ycimy ycimy Színpadi ycimy tanulmányok ycimy ykodvegy Budapest, Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 »A színészet
rendszere«. ycimy a színészet rendszere ycimy A színészet rendszere ycimy a
ycimy színészet ycimy rendszere ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy rendszere
ycimy ykodvegy U. o. 1884. »Jászai xtalanevtizedx 1895 Mari mint Elektra«. ycimy
jászai mari mint elektra ycimy Jászai Mari mint Elektra ycimy jászai ycimy mari
ycimy mint ycimy elektra ycimy ycimy Jászai ycimy Mari ycimy mint ycimy Elektra
ycimy ykodvegy U. o. 1891. xevtizedx 1895 »Prielle Cornélia élete és művészete«.
ycimy prielle cornélia élete és művészete ycimy Prielle Cornélia élete és
művészete ycimy prielle ycimy cornélia ycimy élete ycimy és ycimy művészete
ycimy ycimy Prielle ycimy Cornélia ycimy élete yci U. o. 1891. »Szigligeti xtalanevtizedx
1905 Ede élete és költészete«. ycimy szigligeti ede élete és költészete ycimy
Szigligeti Ede élete és költészete ycimy szigligeti ycimy ede ycimy élete ycimy
és ycimy költészete ycimy ycimy Szigligeti ycimy Ede ycimy élete ycimy és U. o.
1901. xevtizedx 1905 »Katona József élete és költészete«. ycimy katona józsef
élete és költészete ycimy Katona József élete és költészete ycimy katona ycimy
józsef ycimy élete ycimy és ycimy költészete ycimy ycimy Katona ycimy József
ycimy élete ycimy és yci U. o. 1901. »Madách Imre élete és költészete«. ycimy
madách imre élete és költészete ycimy Madách Imre élete és költészete ycimy
madách ycimy imre ycimy élete ycimy és ycimy költészete ycimy ycimy Madách
ycimy Imre ycimy élete ycimy és ycimy költé U. o. 1901. »Dramaturgia«. ycimy
dramaturgia ycimy Dramaturgia ycimy dramaturgia ycimy ycimy Dramaturgia ycimy
ykodvegy U.o. 1902. Legnagyobb xtalanevtizedx 1915 műve: »Egressy Gábor és kora«.
ycimy egressy gábor és kora ycimy Egressy Gábor és kora ycimy egressy ycimy
gábor ycimy és ycimy kora ycimy ycimy Egressy ycimy Gábor ycimy és ycimy kora
ycimy ykodvegy Kecskemét, ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1911. xevtizedx 1915 2 xtalanevtizedx
1925 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése a Nemzeti Múzeum yintezmenyy
nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy irattárában van elhelyezve.
Mint színigazgató maga a puritán becsületesség, mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen
érdemeket szerez a színésznevelés terén; annyira buzgólkodott rendezői hivatása
gyakorlásában, hogy egyes színészekkel külön órán is foglalkozott. Mint ember kedves
modorú, színészeit pályatársainak tekinti, drámai körútján néha nem tart előadást
és tagjait egész napi kirándulásra hívja meg, dúsan megvendégeli őket, amellett
humora bőségesen szárnyra kap s így felséges mulatságokat rendez. Sok baja volt
vidéken a színügyi bizottságokkal, ez nagyban hozzár járult elkedvetlenedéséhez
s pályájának — a magyar színészet örökös kárára — elég hamar fordított hátat. .
Egész szegényen halt meg. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy
Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0018.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rakodczay Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1856
SZULETESIEVTIZED 1855
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0018.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30434.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rakodczay
Pál
Szócikk: Rakodczay Pál színigazgató, író, később
polgári iskolai tanár, sz. 1856. jan. 15-én, Pesten, megh. 1921. jún. 4-én, Szentendrén.
Négy gimnáziumot végzett; a tanulásba azonban beleunt s így könyvkereskedő lett.
Ekkor az volt a terve, hogy felcsap színésznek, de mert kistermetű volt, szándéka
meghiusult és így a könyvkereskedői pályán működött hétedfél évig. Közben elemi-
és polgári iskolai tanári vizsgát tett és mint székesfővárosi tanitó nyert alkalmazást.
Azonban a színészetért továbbra is rajongott és hihetetlen szorgalommal tanulmányozta
a színészet elméleti kérdéseit. 1886. febr.14-én ennek hatása alatt a Petőfi -
Társaságban Kántorné jellemrajzáról értekezett. Ekkor már mint műkedvelő is kitűnt
nem köznapi műveltségével és mint recitátor is kezd működni. 1887. jan.8-án fellép
Kolozsvárott mint Shylock. 1889. márc. havában mint jellemszínész és rendező Debrecenben
volt szerződésben. 1890-ben Német- és Franciaországban tanulmányúton volt. 1891-ben
végre teljesedik álma: színigazgatóvá lett és Iglón kezdette meg igazgatását. 1892-ben
Shakespeare-rel és Madách-csal körutat tesz az országban, Győr, Sopron, Szombathely,
Nyitra, Kassa, Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Arad, Makó városában. Ugyanezen évben
Zomborban igazgató. 1893.jan.15-én Teleki László »Kegyenc« c. drámájával befejezi
Zomborban a drámai turnét, utána Baja, Nagykanizsa és Óbuda színházait igazgatta.
Ideális vállalkozása azonban felemésztette nagy vagyonát, megtörte energiáját, mert
a nagy és nemes cél: irodalmat kultiválni a vidéken — egyenlő a bukással, így tehát
felhagyott a direkcióval és 1900. júl. havában tanító lett Kapuvárott, majd 1901.
szept. havában állami polgári iskolai tanárrá nevezték ki Jászóra. — Első neje Mihálka
Giza, második neje: Metzler Giza, kivel 1908. júl. 21-én lépett házasságra. Számos
szakcikkel gazdagította irodalmunkat. A »Színészeti Közlöny«, »Színészek Lapja«,
»Pesti Napló«, »Pesti Hirlap«, »Koszorú«, »Magyar Szemle«, »Fővárosi Lapok« régebbi
évfolyamaiban láttak napvilágot mag vastartalmú cikkei. Szakkönyvei: »Színpadi tanulmányok«.
Budapest, 1881. »A színészet rendszere«. U. o. 1884. »Jászai Mari mint Elektra«.
U. o. 1891. »Prielle Cornélia élete és művészete«. U. o. 1891. »Szigligeti Ede élete
és költészete«. U. o. 1901. »Katona József élete és költészete«. U. o. 1901. »Madách
Imre élete és költészete«. U. o. 1901. »Dramaturgia«. U.o. 1902. Legnagyobb műve:
»Egressy Gábor és kora«. Kecskemét, 1911. 2 kötet. Kéziratban maradt irodalmi levelezése
a Nemzeti Múzeum irattárában van elhelyezve. Mint színigazgató maga a puritán becsületesség,
mint rendező, oktató, felbecsülhetetlen érdemeket szerez a színésznevelés terén;
annyira buzgólkodott rendezői hivatása gyakorlásában, hogy egyes színészekkel külön
órán is foglalkozott. Mint ember kedves modorú, színészeit pályatársainak tekinti,
drámai körútján néha nem tart előadást és tagjait egész napi kirándulásra hívja
meg, dúsan megvendégeli őket, amellett humora bőségesen szárnyra kap s így felséges
mulatságokat rendez. Sok baja volt vidéken a színügyi bizottságokkal, ez nagyban
hozzár járult elkedvetlenedéséhez s pályájának — a magyar színészet örökös kárára
— elég hamar fordított hátat. . Egész szegényen halt meg. (Erődi Jenő.) szin_IV.0018.pdf
IV