Címszó: Rákosi Szidi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Rákosi Jenő

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30442.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rákosi Szidi

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530442.htm

 

Szócikk: Rákosi Szidi a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös és tiszteleti tagja, az ezidőszerint működő színésznők doyenneje, 1852. (időpont) május 28-án született a zalamegyei (megye) Ötvösön. (megye) (információ)  Neveltetéséről a soproni (megye) orsoliták zárdájában testvérbátyja, R. Jenő (személy) (L.o.) gondoskodott. A pesti Színiképezde (intézmény) (információ)  növendéke lett, 15 éves korában pedig, 1867 (időpont) telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György (személy) (információ)  budai Népszínházában, (intézmény) (információ)  Dóczy Lajos (személy) (információ)  »Utolsó prófétá«-jának (cím) (információ)  Rachel (szerep) (információ)  szerepében. 1868. (időpont) nov. 29-én ugyanott Berczik Árpád (személy) (információ)  »Fertály mágnások« (cím) c. vígjátékában Emma (szerep) szerepét játssza s ekkor már a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1870. (időpont) febr. 23-án volt a próbafellépése a »Tücsök« (cím) Fanchon (szerep) szerepében; a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött tag mutatkozott be bátyja, R. Jenő (személy) »Aesopus«-ának (cím) (információ)  Erotájában. (szerep) Két évvel később, 1872. (időpont) júl. 21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt (személy) (információ)  (L. o.) egyetemi tanárral s akkor pár évre visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb felbomlott s 1877-ben (időpont) R. visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt harmadik éve működő Népszínház (intézmény) (információ)  társulatába, melynek kötelékében nyolc éven át maradt. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (így 1885. (időpont) ápr. 22-én Scribe (személy) (információ)  »Női harc« (cím) (információ)  c. vígjátékában), 1885. (időpont) okt. 15-én pedig végleg visszaszerződött, Paulay Ede (személy) (információ)  hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben (időpont) kezdte meg, előbb a Színészeti Gyakorló Iskolában (intézmény) (információ)  volt tanárnő, majd 1892-ben (időpont) önálló, nyilv. joggal felruházott színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s hosszabb időn át az Unió (L. o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész sora került ki a neves fővárosi (Budapest) művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, (személy) (információ)  Felhő Rózsi, (személy) (információ)  Fedák Sári, (személy) (információ)  Komlóssy Emma, (személy) (információ)  Ledofszky Gizella, (személy) (információ)  Feledi Boriska, (személy) (információ)  Somló Emma, (személy) (információ)  Forrai Rózsi, (személy) (információ)  Tanay Frigyes, (személy) (információ)  Gyenge Anna (személy) (információ)  (Anne Roselle), (személy) Lábass Juci, (személy) (információ)  stb. 1909. (időpont) ápr. 1-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  örökös tagjává nevezték ki, 1911. (időpont) júl. 14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc József királytól (személy) a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928. (időpont) febr. havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak (intézmény) (információ)  s ugyanott 1929. (időpont) ápr. 13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója a signum laudisszal tüntette ki, a főváros (Budapest) és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig a »Nagymama« (cím) (információ)  ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon tolmácsolták előtte hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi közönség jobbára már csupán a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez évtizedekben művészete egyre emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott, ízesedett s nyert hovatovább nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést tartott színjátszásásunk haladásával, hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán elébevágott, kivált amikor pályája derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek, egy ideig szinte kizárólag az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület meglehetősen a külső hatások birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség színeit: alakjait többrétűekké tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját, néha szinte melancholikus aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak az ő kezén bizonyos belső életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás által, inkább a fonák külső alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot sejtető diszkréciója következtében. Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán túl kedélye és humora is szabadjára szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény, ez a humor nem cseppentett méz: Van benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de tökéletes színpadi hitelét éppen ez adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó megjelenési formáját. Ezért is valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél a jellem magvát csalóka külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony (szerep) (»Himfy dalai«) (cím) (információ)  örökös zsémbelődése alatt remekül éreztette az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- (személy) féle »Titok« (cím) Jouvenelnéjában (szerep) az erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást. Prielle Kornélia (személy) (információ)  híres szerepeiben is rendre meghódította a kritikát és a közönséget, összehasonlításra voltakép alkalmat sem adott, mert lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében újjá érlelte ez alakokat s azok az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb színek területéről valók voltak, mint Szedervári Kamilla (személy) figurája a »Proletárok«- (cím) ban vagy Trundusiáé (szerep) az »Aesopus«-ban, (cím) (információ)  akár pedig a finoman érzelmes stílusba tartoztak, mint Réville hercegnő (szerep) az »Ahol unatkoznak«-ban, (cím) (információ)  vagy Csiky (személy) (információ)  »Nagymamá«-ja. (cím) (információ)  Ez utóbbi szerepet immár huszonhat éve játssza Prielle Kornélia (személy) (információ)  örökében (1905. (időpont) szept. 8. óta), s: részben a Blaháné-éban (személy) is, mert színésziskolájának növendékeivel fellépett e szerepnek abban az énekes-táncos változatában is, mit Csiky (személy) (információ)  után 1908 (időpont) elején Pásztor Árpád (személy) (információ)  alakított át Blaháné (személy) egyéniségéhez. Mint érdekességet meg lehet említeni, hogy Sass Edének (személy) »Blaháné« (cím) c. darabjában, mely a Budapesti Színházban (intézmény) (információ)  került színre közvetlenül a népszínmű nagyasszonyának halála után s ragyogó pályafutásának képeit vitte színpadra, a múltjára visszaemlékező fehérhajú Blaháné (személy) szerepében R. elevenítette meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját. Vendégként fellépett a főváros (Budapest) valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, (intézmény) (információ)  Magyar (intézmény) (információ)  és Belvárosi Színházban (intézmény) (információ)  sűrűn láttuk Herczeg Ferenc, (személy) (információ)  Molnár Ferenc (személy) (információ)  s mások újdonságainak egy-egy matróna-figurájában, sőt legutóbb a Király Színház (intézmény) (információ)  egyik operettújdonságában (Tomy és társa) (cím) is elvállalt és »en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy egyéniségéhez pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  újabban leginkább geme-alakokban láthatjuk, szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet egész gazdagságával tölti meg. Ibsen (személy) (információ)  »Hedda Gabler«-ének (cím) (információ)  Júliájában, (szerep) Hevesi (személy) (információ)  »Elzevir«-jének (cím) Ginette kisasszonyában (szerep) egy egész életnek ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint Harsányi (személy) (információ)  »Vén gazember«-ének (cím) (információ)  Perkálnéjában (szerep) vagy Csathó (személy) (információ)  »Uj rokon«-ának (cím) (információ)  Tóni mamájában. (szerep) De legnagyobb sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos (személy) (információ)  újdonságainak ked­ves öregasszony - alakjaiban aratta, a »Süt a nap« (cím) tekintetes asszonyában, a »Szibériá«-ban, (cím) hol a büntető fogolytábor jólelkét, az energikus és csupa-szív Ódgyotát (szerep) tette feledhetetlenné, s legutóbb a »Tábornok«-ban, (cím) hol a katonafiáért könyörgő, gyámoltalanságában is hősi lelkű öreg Pásztorné (szerep) alakjában teremtette meg a kicsinyben nagyot-alkotásnak valódi remekét. Itt a rábízott alakból valósággal élő szobrát faragta meg a világháborúban sínylődő és vérző katona édesanyjának s a megilletődött közönség is a művészetnek ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus mélységét érezte meg alakításában. Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét hat évtized óta, mely a magyar színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú mult után — életének hetvenkilencedik évében — ma is nemes és becsült értékként ragyob a színpadon. (Rédey Tivadar.) (személy) (információ)  szin_IV.0024.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rákosi Szidi címszóvég 30442 Szócikk: Rákosi Szidi a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös és tiszteleti tagja, az ezidőszerint működő színésznők doyenneje, 1852. május xtalanevtizedx 1865 28-án született a zalamegyei ytelepulesy zalamegye ytelepulesy zalamegye ymegyey zala megye ykodvegy Ötvösön. ytelepulesy ötvös ytelepulesy Ötvös ymegyey somogy megye ykodvegy Neveltetéséről a soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy orsoliták zárdájában testvérbátyja, R. Jenő yszemelynevy r. jenő yszemelynevy R. Jenő yszemelynevy r. yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy R. yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy (L.o.) gondoskodott. A pesti Színiképezde yintezmenyy pesti színiképezde yintezmenyy pesti Sz yintezmenyy pesti yintezmenyy színiképezde yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy növendéke lett, 15 éves korában pedig, 1867 xevtizedx 1865 telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy budai Népszínházában, yintezmenyy budai népszínháza yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínháza yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy lajos yszemelynevy Dóczy Lajos yszemelynevy dóczy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dóczy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy »Utolsó prófétá«-jának ycimy utolsó próféta ycimy Utolsó prófétá ycimy utolsó ycimy próféta ycimy ycimy Utolsó ycimy prófétá ycimy ykodvegy Rachel yszerepy rachel yszerepy Rachel yszerepy rachel yszerepy yszerepy Rachel yszerepy ykodvegy szerepében. 1868. nov. xtalanevtizedx 1875 29-én ugyanott Berczik Árpád yszemelynevy berczik árpád yszemelynevy Berczik Árpád yszemelynevy berczik yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Berczik yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy »Fertály mágnások« ycimy fertály mágnások ycimy Fertály mágnások ycimy fertály ycimy mágnások ycimy ycimy Fertály ycimy mágnások ycimy ykodvegy c. vígjátékában Emma yszerepy emma yszerepy Emma yszerepy emma yszerepy yszerepy Emma yszerepy ykodvegy szerepét játssza s ekkor már a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 febr. 23-án volt a próbafellépése a »Tücsök« ycimy tücsök ycimy Tücsök ycimy tücsök ycimy ycimy Tücsök ycimy ykodvegy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy Fanchon yszerepy fanchon yszerepy yszerepy Fanchon yszerepy ykodvegy szerepében; a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött tag mutatkozott be bátyja, R. Jenő yszemelynevy r. jenő yszemelynevy R. Jenő yszemelynevy r. yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy R. yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy »Aesopus«-ának ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy Erotájában. yszerepy erota yszerepy Erotá yszerepy erota yszerepy yszerepy Erotá yszerepy ykodvegy Két évvel később, 1872. júl. 21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy (L. o.) egyetemi tanárral s akkor pár évre visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb felbomlott s 1877-ben R. xtalanevtizedx 1885 visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt harmadik éve működő Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy társulatába, melynek kötelékében nyolc éven át maradt. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (így 1885. xevtizedx 1885 ápr. 22-én Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy Scribe yszemelynevy scribe yszemelynevy yszemelynevy Scribe yszemelynevy ykodvegy »Női harc« ycimy női harc ycimy Női harc ycimy női ycimy harc ycimy ycimy Női ycimy harc ycimy ykodvegy c. vígjátékában), 1885. okt. xtalanevtizedx 1895 15-én pedig végleg visszaszerződött, Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben xevtizedx 1895 kezdte meg, előbb a Színészeti Gyakorló Iskolában yintezmenyy színészeti gyakorló iskola yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészeti yintezmenyy gyakorló yintezmenyy iskola yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy volt tanárnő, majd 1892-ben önálló, xtalanevtizedx 1905 nyilv. joggal felruházott színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s hosszabb időn át az Unió (L. o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész sora került ki a neves fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, yszemelynevy jókainé nagy bella yszemelynevy Jókainé Nagy Bella yszemelynevy jókainé yszemelynevy nagy yszemelynevy bella yszemelynevy yszemelynevy Jókainé yszemelynevy Nagy yszemelynevy Bella yszemel Felhő Rózsi, yszemelynevy felhő rózsi yszemelynevy Felhő Rózsi yszemelynevy felhő yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Felhő yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Komlóssy Emma, yszemelynevy komlóssy emma yszemelynevy Komlóssy Emma yszemelynevy komlóssy yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Ledofszky Gizella, yszemelynevy ledofszky gizella yszemelynevy Ledofszky Gizella yszemelynevy ledofszky yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Ledofszky yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Feledi Boriska, yszemelynevy feledi boriska yszemelynevy Feledi Boriska yszemelynevy feledi yszemelynevy boriska yszemelynevy yszemelynevy Feledi yszemelynevy Boriska yszemelynevy ykodvegy Somló Emma, yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy Forrai Rózsi, yszemelynevy forrai rózsi yszemelynevy Forrai Rózsi yszemelynevy forrai yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Forrai yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy Tanay Frigyes, yszemelynevy tanay frigyes yszemelynevy Tanay Frigyes yszemelynevy tanay yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Tanay yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy Gyenge Anna yszemelynevy gyenge anna yszemelynevy Gyenge Anna yszemelynevy gyenge yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Gyenge yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy (Anne Roselle), yszemelynevy anne roselle yszemelynevy Anne Roselle yszemelynevy anne yszemelynevy roselle yszemelynevy yszemelynevy Anne yszemelynevy Roselle yszemelynevy ykodvegy Lábass Juci, yszemelynevy lábass juci yszemelynevy Lábass Juci yszemelynevy lábass yszemelynevy juci yszemelynevy yszemelynevy Lábass yszemelynevy Juci yszemelynevy ykodvegy stb. 1909. xevtizedx 1905 ápr. xtalanevtizedx 1915 1-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy örökös tagjává nevezték ki, 1911. xevtizedx 1915 júl. xtalanevtizedx 1925 14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc József királytól yszemelynevy i. ferenc józsef király yszemelynevy I. Ferenc József király yszemelynevy i. yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy I. yszemelynevy Ferenc y a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928. xevtizedx 1925 febr. havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy s ugyanott 1929. ápr. 13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója a signum laudisszal tüntette ki, a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig a »Nagymama« ycimy nagymama ycimy Nagymama ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymama ycimy ykodvegy ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon tolmácsolták előtte hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi közönség jobbára már csupán a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez évtizedekben művészete egyre emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott, ízesedett s nyert hovatovább nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést tartott színjátszásásunk haladásával, hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán elébevágott, kivált amikor pályája derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek, egy ideig szinte kizárólag az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület meglehetősen a külső hatások birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség színeit: alakjait többrétűekké tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját, néha szinte melancholikus aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak az ő kezén bizonyos belső életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás által, inkább a fonák külső alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot sejtető diszkréciója következtében. Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán túl kedélye és humora is szabadjára szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény, ez a humor nem cseppentett méz: Van benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de tökéletes színpadi hitelét éppen ez adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó megjelenési formáját. Ezért is valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél a jellem magvát csalóka külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony yszerepy bíróne nemzetes asszony yszerepy Bíróné nemzetes asszony yszerepy bíróne yszerepy nemzetes yszerepy asszony yszerepy yszerepy Bíróné yszerepy nemzetes yszerepy asszony yszerepy ykodvegy (»Himfy dalai«) ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy dalai ycimy ycimy Himfy ycimy dalai ycimy ykodvegy örökös zsémbelődése alatt remekül éreztette az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- yszemelynevy pierre wolf yszemelynevy Pierre Wolf yszemelynevy pierre yszemelynevy wolf yszemelynevy yszemelynevy Pierre yszemelynevy Wolf yszemelynevy ykodvegy féle »Titok« ycimy titok ycimy Titok ycimy titok ycimy ycimy Titok ycimy ykodvegy Jouvenelnéjában yszerepy jouvenelne yszerepy Jouvenelné yszerepy jouvenelne yszerepy yszerepy Jouvenelné yszerepy ykodvegy az erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást. Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy híres szerepeiben is rendre meghódította a kritikát és a közönséget, összehasonlításra voltakép alkalmat sem adott, mert lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében újjá érlelte ez alakokat s azok az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb színek területéről valók voltak, mint Szedervári Kamilla yszemelynevy szedervári kamilla yszemelynevy Szedervári Kamilla yszemelynevy szedervári yszemelynevy kamilla yszemelynevy yszemelynevy Szedervári yszemelynevy Kamilla yszemelynevy ykodvegy figurája a »Proletárok«- ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy ban vagy Trundusiáé yszerepy trundusia yszerepy Trundusiá yszerepy trundusia yszerepy yszerepy Trundusiá yszerepy ykodvegy az »Aesopus«-ban, ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy akár pedig a finoman érzelmes stílusba tartoztak, mint Réville hercegnő yszerepy réville hercegnő yszerepy Réville hercegnő yszerepy réville yszerepy hercegnő yszerepy yszerepy Réville yszerepy hercegnő yszerepy ykodvegy az »Ahol unatkoznak«-ban, ycimy ahol unatkoznak ycimy Ahol unatkoznak ycimy ahol ycimy unatkoznak ycimy ycimy Ahol ycimy unatkoznak ycimy ykodvegy vagy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy »Nagymamá«-ja. ycimy nagymama ycimy Nagymamá ycimy nagymama ycimy ycimy Nagymamá ycimy ykodvegy Ez utóbbi szerepet immár huszonhat éve játssza Prielle Kornélia yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy örökében (1905. xevtizedx 1905 szept. 8. óta), s: részben a Blaháné-éban yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy is, mert színésziskolájának növendékeivel fellépett e szerepnek abban az énekes-táncos változatában is, mit Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy Csiky yszemelynevy csiky yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy ykodvegy után 1908 elején xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy alakított át Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy egyéniségéhez. Mint érdekességet meg lehet említeni, hogy Sass Edének yszemelynevy sass ede yszemelynevy Sass Edé yszemelynevy sass yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Sass yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy »Blaháné« ycimy blaháne ycimy Blaháné ycimy blaháne ycimy ycimy Blaháné ycimy ykodvegy c. darabjában, mely a Budapesti Színházban yintezmenyy budapesti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy került színre közvetlenül a népszínmű nagyasszonyának halála után s ragyogó pályafutásának képeit vitte színpadra, a múltjára visszaemlékező fehérhajú Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy szerepében R. elevenítette meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját. Vendégként fellépett a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, yintezmenyy víg yintezmenyy Víg yintezmenyy víg yintezmenyy yintezmenyy Víg yintezmenyy ykodvegy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy és Belvárosi Színházban yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy sűrűn láttuk Herczeg Ferenc, yszemelynevy herczeg ferenc yszemelynevy Herczeg Ferenc yszemelynevy herczeg yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Herczeg yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy s mások újdonságainak egy-egy matróna-figurájában, sőt legutóbb a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy egyik operettújdonságában (Tomy és társa) ycimy tomy és társa ycimy Tomy és társa ycimy tomy ycimy és ycimy társa ycimy ycimy Tomy ycimy és ycimy társa ycimy ykodvegy is elvállalt és »en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy egyéniségéhez pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy újabban leginkább geme-alakokban láthatjuk, szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet egész gazdagságával tölti meg. Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ykodvegy »Hedda Gabler«-ének ycimy hedda gabler ycimy Hedda Gabler ycimy hedda ycimy gabler ycimy ycimy Hedda ycimy Gabler ycimy ykodvegy Júliájában, yszerepy júliája yszerepy Júliájá yszerepy júliája yszerepy yszerepy Júliájá yszerepy ykodvegy Hevesi yszemelynevy hevesi yszemelynevy Hevesi yszemelynevy hevesi yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy ykodvegy »Elzevir«-jének ycimy elzevir ycimy Elzevir ycimy elzevir ycimy ycimy Elzevir ycimy ykodvegy Ginette kisasszonyában yszerepy ginette kisasszony yszerepy Ginette kisasszony yszerepy ginette yszerepy kisasszony yszerepy yszerepy Ginette yszerepy kisasszony yszerepy ykodvegy egy egész életnek ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint Harsányi yszemelynevy harsányi yszemelynevy Harsányi yszemelynevy harsányi yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy ykodvegy »Vén gazember«-ének ycimy vén gazember ycimy Vén gazember ycimy vén ycimy gazember ycimy ycimy Vén ycimy gazember ycimy ykodvegy Perkálnéjában yszerepy perkálne yszerepy Perkálné yszerepy perkálne yszerepy yszerepy Perkálné yszerepy ykodvegy vagy Csathó yszemelynevy csathó yszemelynevy Csathó yszemelynevy csathó yszemelynevy yszemelynevy Csathó yszemelynevy ykodvegy »Uj rokon«-ának ycimy uj rokon ycimy Uj rokon ycimy uj ycimy rokon ycimy ycimy Uj ycimy rokon ycimy ykodvegy Tóni mamájában. yszerepy tóni mama yszerepy Tóni mamá yszerepy tóni yszerepy mama yszerepy yszerepy Tóni yszerepy mamá yszerepy ykodvegy De legnagyobb sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy lajos yszemelynevy Zilahy Lajos yszemelynevy zilahy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy újdonságainak ked­ves öregasszony - alakjaiban aratta, a »Süt a nap« ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy tekintetes asszonyában, a »Szibériá«-ban, ycimy szibéria ycimy Szibériá ycimy szibéria ycimy ycimy Szibériá ycimy ykodvegy hol a büntető fogolytábor jólelkét, az energikus és csupa-szív Ódgyotát yszerepy ódgyota yszerepy Ódgyotá yszerepy ódgyota yszerepy yszerepy Ódgyotá yszerepy ykodvegy tette feledhetetlenné, s legutóbb a »Tábornok«-ban, ycimy tábornok ycimy Tábornok ycimy tábornok ycimy ycimy Tábornok ycimy ykodvegy hol a katonafiáért könyörgő, gyámoltalanságában is hősi lelkű öreg Pásztorné yszerepy pásztorne yszerepy Pásztorné yszerepy pásztorne yszerepy yszerepy Pásztorné yszerepy ykodvegy alakjában teremtette meg a kicsinyben nagyot-alkotásnak valódi remekét. Itt a rábízott alakból valósággal élő szobrát faragta meg a világháborúban sínylődő és vérző katona édesanyjának s a megilletődött közönség is a művészetnek ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus mélységét érezte meg alakításában. Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét hat évtized óta, mely a magyar színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú mult után — életének hetvenkilencedik évében — ma is nemes és becsült értékként ragyob a színpadon. (Rédey Tivadar.) yszemelynevy rédey tivadar yszemelynevy Rédey Tivadar yszemelynevy rédey yszemelynevy tivadar yszemelynevy yszemelynevy Rédey yszemelynevy Tivadar yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy rédey tivadar szin_IV.0024.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rákosi Szidi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1852

SZULETESIEVTIZED 1855

CSALADTAGJA Rákosi Jenő

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0024.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30442.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rákosi Szidi

Szócikk: Rákosi Szidi a Nemzeti Színház örökös és tiszteleti tagja, az ezidőszerint működő színésznők doyenneje, 1852. május 28-án született a zalamegyei Ötvösön. Neveltetéséről a soproni orsoliták zárdájában testvérbátyja, R. Jenő (L.o.) gondoskodott. A pesti Színiképezde növendéke lett, 15 éves korában pedig, 1867 telén, már a nyilvánosság előtt is fellép Molnár György budai Népszínházában, Dóczy Lajos »Utolsó prófétá«-jának Rachel szerepében. 1868. nov. 29-én ugyanott Berczik Árpád »Fertály mágnások« c. vígjátékában Emma szerepét játssza s ekkor már a kritika is figyelmessé lesz rá. A Nemzeti Színházban 1870. febr. 23-án volt a próbafellépése a »Tücsök« Fanchon szerepében; a kísérlet szépen sikerült és szerződtetéssel végződött. Ápr. 3-án már mint szerződött tag mutatkozott be bátyja, R. Jenő »Aesopus«-ának Erotájában. Két évvel később, 1872. júl. 21-én házasságra lépett Beöthy Zsolt (L. o.) egyetemi tanárral s akkor pár évre visszavonult a színpadtól. Házasságuk utóbb felbomlott s 1877-ben R. visszatért a színpadra, még pedig a bátyja igazgatása alatt harmadik éve működő Népszínház társulatába, melynek kötelékében nyolc éven át maradt. Időnkint ezalatt is fellépett a Nemzeti Színházban (így 1885. ápr. 22-én Scribe »Női harc« c. vígjátékában), 1885. okt. 15-én pedig végleg visszaszerződött, Paulay Ede hívására. Színészpedagógusi működését 1891-ben kezdte meg, előbb a Színészeti Gyakorló Iskolában volt tanárnő, majd 1892-ben önálló, nyilv. joggal felruházott színészképző iskolát nyitott, mely mindmáig fennáll s hosszabb időn át az Unió (L. o.) fennhatósága alatt működött. Növendékei közül egész sora került ki a neves fővárosi művészeknek, nála végzett Jókainé Nagy Bella, Felhő Rózsi, Fedák Sári, Komlóssy Emma, Ledofszky Gizella, Feledi Boriska, Somló Emma, Forrai Rózsi, Tanay Frigyes, Gyenge Anna (Anne Roselle), Lábass Juci, stb. 1909. ápr. 1-én a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezték ki, 1911. júl. 14-én pedig érdemei elismeréséül I. Ferenc József királytól a koronás arany érdemkereszttel való kitüntetésben részesült. 1928. febr. havában tiszteleti tagjává lett a Nemzeti Színháznak s ugyanott 1929. ápr. 13-án díszelőadás keretében ünnepelték meg nemzeti színházi tagságának ötvenedik és művészi pályájának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal Magyarország kormányzója a signum laudisszal tüntette ki, a főváros és a vidék művészeti és társadalmi alakulatai pedig a »Nagymama« ünnepi előadását megelőzőleg nyilt színpadon tolmácsolták előtte hódolatukat. Ez évi május hó 4-én intézetének volt növendékei rendeztek bensőséges ünnepet 40 éves színésznevelői jubileuma alkalmával. Jubileuma évében rendre vendégül látták a nagyobb vidéki városok is s mindenütt valóságos diadalünnepet rendeztek tiszteletére. Hatvan esztendei működésének a mai színházi közönség jobbára már csupán a második felét ismeri a saját megfigyeléséből, de ez évtizedekben művészete egyre emelkedett, mintegy a szemünk láttára gazdagodott, ízesedett s nyert hovatovább nyilvánvaló történeti jelentőséget. Nemcsak lépést tartott színjátszásásunk haladásával, hanem annak a nagy tehetség bátorságával jóformán elébevágott, kivált amikor pályája derekán, búcsút mondva a naiva- és fiatal hősnőszerepeknek, egy ideig szinte kizárólag az ú. n. »komika«-szerepkörben működött. Ez a terület meglehetősen a külső hatások birodalma, de R. itt is ki bírta bontani az egyéniség színeit: alakjait többrétűekké tette, a külső groteszkségnek valami benső visszhangját, néha szinte melancholikus aláfestését éreztette, a pusztán komikumra kiélezett alak az ő kezén bizonyos belső életet nyert, nem rikító színezés vagy túlhangsúlyozás által, inkább a fonák külső alatt mélyebb, gazdagabban színeződött lelki valóságot sejtető diszkréciója következtében. Kitűnő megfigyelésén, hibátlan mesterségtudásán túl kedélye és humora is szabadjára szóhoz jutott. Ez a kedély nem csupa verőfény, ez a humor nem cseppentett méz: Van benne egy szemernyi érdesség és fanyarság, de tökéletes színpadi hitelét éppen ez adja meg, a nevetségességnek vagy a jóságnak tőle nem afféle »in vacuo« fogalmát kapjuk, hanem a valódi élettel pontosan egybevágó megjelenési formáját. Ezért is valóságos specialistája azoknak az alakoknak, melyeknél a jellem magvát csalóka külszín takarja. Bíróné nemzetes asszony (»Himfy dalai«) örökös zsémbelődése alatt remekül éreztette az elvakulásig menő lágyszívűséget, a Pierre Wolf- féle »Titok« Jouvenelnéjában az erkölcsi szigor mögé rejtőző megértést és megbocsátást. Prielle Kornélia híres szerepeiben is rendre meghódította a kritikát és a közönséget, összehasonlításra voltakép alkalmat sem adott, mert lélektelen utánzatra képtelen lett volna: lelkében újjá érlelte ez alakokat s azok az ő fantáziájától egyéni ízt kaptak, akar a nyersebb színek területéről valók voltak, mint Szedervári Kamilla figurája a »Proletárok«- ban vagy Trundusiáé az »Aesopus«-ban, akár pedig a finoman érzelmes stílusba tartoztak, mint Réville hercegnő az »Ahol unatkoznak«-ban, vagy Csiky »Nagymamá«-ja. Ez utóbbi szerepet immár huszonhat éve játssza Prielle Kornélia örökében (1905. szept. 8. óta), s: részben a Blaháné-éban is, mert színésziskolájának növendékeivel fellépett e szerepnek abban az énekes-táncos változatában is, mit Csiky után 1908 elején Pásztor Árpád alakított át Blaháné egyéniségéhez. Mint érdekességet meg lehet említeni, hogy Sass Edének »Blaháné« c. darabjában, mely a Budapesti Színházban került színre közvetlenül a népszínmű nagyasszonyának halála után s ragyogó pályafutásának képeit vitte színpadra, a múltjára visszaemlékező fehérhajú Blaháné szerepében R. elevenítette meg elköltözött barátnőjének verőfényes alakját. Vendégként fellépett a főváros valamennyi színpadán, az utóbbi évek során is a Víg-, Magyar és Belvárosi Színházban sűrűn láttuk Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc s mások újdonságainak egy-egy matróna-figurájában, sőt legutóbb a Király Színház egyik operettújdonságában (Tomy és társa) is elvállalt és »en suite« előadások hosszú során át estéről-estére nagy hatással játszott egy egyéniségéhez pompásan vágó szerepet. A Nemzeti Színházban újabban leginkább geme-alakokban láthatjuk, szerepei ritkán haladják meg az epizódok méreteit, de ezeket is az élet egész gazdagságával tölti meg. Ibsen »Hedda Gabler«-ének Júliájában, Hevesi »Elzevir«-jének Ginette kisasszonyában egy egész életnek ad melancholikus kifejezést, csakúgy, mint Harsányi »Vén gazember«-ének Perkálnéjában vagy Csathó »Uj rokon«-ának Tóni mamájában. De legnagyobb sikereit a legutóbbi években talán Zilahy Lajos újdonságainak ked­ves öregasszony - alakjaiban aratta, a »Süt a nap« tekintetes asszonyában, a »Szibériá«-ban, hol a büntető fogolytábor jólelkét, az energikus és csupa-szív Ódgyotát tette feledhetetlenné, s legutóbb a »Tábornok«-ban, hol a katonafiáért könyörgő, gyámoltalanságában is hősi lelkű öreg Pásztorné alakjában teremtette meg a kicsinyben nagyot-alkotásnak valódi remekét. Itt a rábízott alakból valósággal élő szobrát faragta meg a világháborúban sínylődő és vérző katona édesanyjának s a megilletődött közönség is a művészetnek ezt a nagy egyetemesítő varázsát, szimbolikus mélységét érezte meg alakításában. Szeretet és érdeklődés övezi R. előkelő művészetét hat évtized óta, mely a magyar színészet történetének felét jelenti. S ő e hosszú mult után — életének hetvenkilencedik évében — ma is nemes és becsült értékként ragyob a színpadon. (Rédey Tivadar.) szin_IV.0024.pdf IV