Címszó: Ráthonyi Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

CSALADTAGJA Ráthonyi Ákos

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0029.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0029.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30459.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ráthonyi Ákos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530459.htm

 

Szócikk: Ráthonyi Ákos színész, sz. 1868. (születés éve) nov. 8-án, Kökényesden, (megye) Ugocsa vm., (megye) megh. 1923. márc. 24-én, Nagyszőllősön. (megye) (Ugocsa m.). (megye) Dzsentri családból származott, az egész családja a megyénél szolgált. 1891. (időpont) jan. 13-án mint III. éves színészakadémiai növendék a »Sheridan« (cím) címszerepében vizsgázott, miről így ír a »Fővárosi Lapok«: (intézmény) (információ)  »Sok tanulmányt fordított szerepére s dicséretet is érdemel ily Proteuszszerű (szerep) alak meglepő eljátszásáért. Kellemes hangja van, csinos színpadi alak.« Tanulmányai végeztével Kolozsvárra (megye) szerződött, (1892. (időpont) ápr. 1.). 1894.ápr. (időpont) havától a Népszínházban (intézmény) (információ)  működött, ahol nem jutott megfelelő szerephez. Itt egyetlen valamirevaló szerepe a »Szókimondó asszonyság«-ban (cím) (információ)  volt, Neipergé. (szerep) (Szirmai Imre (személy) (információ)  és Blaha Lujza (személy) (információ)  voltak a partnerei.) Amikor a Vígszínház (intézmény) (információ)  megalakult, odaszerződött, itt Beöthy László (személy) (információ)  »Béni bácsi« (cím) (információ)  című darabjában lépett föl először, nagy sikerrel. Innét 1898. (időpont) márc. 13-án a Magyar Színházba (intézmény) (információ)  ment, amely akkor Zoltán Jenő (személy) (információ)  operett-színháza volt és első, igazán nagy és általános sikerét a »Víg özvegy« (cím) (információ)  híres Daniló-szerepében (szerep) aratta,, melyet 330-szor játszott. De nem szerette az énekes szerepet és később Beöthy (személy) (információ)  szinte kényszerítette, hogy énekes darabban lépjen föl, a »B. A. L. E. K.« (cím) c. francia (nemzetiség) (információ)  operettben. Egyetlen egyszer tért még vissza a drámához, a »Gyurkovics lányok« (cím) (információ)  Horkay Ferijéhez, (szerep) (információ)  amely voltaképen szintén bonvivant szerep, de igazi nagy sikerei a »Víg özvegy« (cím) (információ)  Danilója (szerep) és a »Varázskeringő« (cím) (információ)  Niki grófja (szerep) voltak. Gyönyörű, elegáns megjelenésű férfi volt, senkin úgy nem állott a frakk, senki olyan utolérhetetlen könnyedséggel nem mozgott operett-színpadon. Tetőtjől talpig úr és gavallér volt, önmagát játszotta híres bonvivant szerepeiben. 1906. (időpont) nov. 4-től a Király Színházban (intézmény) (információ)  működött. Nemsokára megelégelte a múló dicsőséget, lelépett a forró deszkákról, hazament Kökényesdre, (megye) ahol birtokán gazdálkodott. Itt megválasztották a ref. egyház főfelügyeltjévé és tb. főbíróvá. Két ízben nősült. Első neje: Maróthy Margit, (személy) (információ)  színésznő, (L. o.), kivel 1893. (időpont) júl. 12-én lépett házasságra; második neje özv. Almássyné Borbély Erzsébet, (személy) 1908. (időpont) ápr. 7. óta. R. Á. főbb szerepei még: Pott kapitány (szerep) (A postásfiú), (cím) Bohóc (szerep) (információ)  (Primadonnák), (cím) Boronay (szerep) (Hajduk hadnagya), (cím) (információ)  Jupiter (szerep) (Mulató istenek), (cím) (információ)  József (szerep) (Putifámé), (cím) Tettey Béla (szerep) (Asszonyregiment), (cím) Balivet (szerep) (Fecskefészek) (cím) stb. — Fia: R. Ákos, (személy) filmszínész, sz. 1906-ban. (születés éve) 1930-ban (időpont) a londoni British International- f'ilmgyár (intézmény) tagja. szin_IV.0029.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ráthonyi Ákos címszóvég 30459 Szócikk: Ráthonyi Ákos színész, sz. 1868. nov. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 8-án, Kökényesden, ytelepulesy kökényesd ytelepulesy Kökényesd ymegyey ugocsa megye ykodvegy Ugocsa vm., ytelepulesy ugocsa vm. ytelepulesy Ugocsa vm. ymegyey ugocsa megye ykodvegy megh. 1923. márc. 24-én, Nagyszőllősön. ytelepulesy nagyszőllős ytelepulesy Nagyszőllős ymegyey ugocsa megye ykodvegy (Ugocsa m.). ytelepulesy ugocsa m. ytelepulesy Ugocsa m. ymegyey ugocsa megye ykodvegy Dzsentri családból származott, az egész családja a megyénél szolgált. 1891. xevtizedx 1895 jan. 13-án mint III. éves színészakadémiai növendék a »Sheridan« ycimy sheridan ycimy Sheridan ycimy sheridan ycimy ycimy Sheridan ycimy ykodvegy címszerepében vizsgázott, miről így ír a »Fővárosi Lapok«: yintezmenyy fővárosi lapok yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy »Sok tanulmányt fordított szerepére s dicséretet is érdemel ily Proteuszszerű yszerepy proteusz yszerepy Proteusz yszerepy proteusz yszerepy yszerepy Proteusz yszerepy ykodvegy alak meglepő eljátszásáért. Kellemes hangja van, csinos színpadi alak.« Tanulmányai végeztével Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, (1892. ápr. 1.). 1894.ápr. havától a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy működött, ahol nem jutott megfelelő szerephez. Itt egyetlen valamirevaló szerepe a »Szókimondó asszonyság«-ban ycimy szókimondó asszonyság ycimy Szókimondó asszonyság ycimy szókimondó ycimy asszonyság ycimy ycimy Szókimondó ycimy asszonyság ycimy ykodvegy volt, Neipergé. yszerepy neiperg yszerepy Neiperg yszerepy neiperg yszerepy yszerepy Neiperg yszerepy ykodvegy (Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy voltak a partnerei.) Amikor a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megalakult, odaszerződött, itt Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy »Béni bácsi« ycimy béni bácsi ycimy Béni bácsi ycimy béni ycimy bácsi ycimy ycimy Béni ycimy bácsi ycimy ykodvegy című darabjában lépett föl először, nagy sikerrel. Innét 1898. márc. xtalanevtizedx 1905 13-án a Magyar Színházba yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy ment, amely akkor Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán jenő yszemelynevy Zoltán Jenő yszemelynevy zoltán yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy operett-színháza volt és első, igazán nagy és általános sikerét a »Víg özvegy« ycimy víg özvegy ycimy Víg özvegy ycimy víg ycimy özvegy ycimy ycimy Víg ycimy özvegy ycimy ykodvegy híres Daniló-szerepében yszerepy daniló yszerepy Daniló yszerepy daniló yszerepy yszerepy Daniló yszerepy ykodvegy aratta,, melyet 330-szor játszott. De nem szerette az énekes szerepet és később Beöthy yszemelynevy beöthy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy beöthy yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy ykodvegy szinte kényszerítette, hogy énekes darabban lépjen föl, a »B. A. L. E. K.« ycimy b. a. l. e. k. ycimy B. A. L. E. K. ycimy b. ycimy a. ycimy l. ycimy e. ycimy k. ycimy ycimy B. ycimy A. ycimy L. ycimy E. ycimy K. ycimy ykodvegy c. francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy operettben. Egyetlen egyszer tért még vissza a drámához, a »Gyurkovics lányok« ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy Horkay Ferijéhez, yszerepy horkay feri yszerepy Horkay Feri yszerepy horkay yszerepy feri yszerepy yszerepy Horkay yszerepy Feri yszerepy ykodvegy amely voltaképen szintén bonvivant szerep, de igazi nagy sikerei a »Víg özvegy« ycimy víg özvegy ycimy Víg özvegy ycimy víg ycimy özvegy ycimy ycimy Víg ycimy özvegy ycimy ykodvegy Danilója yszerepy daniló yszerepy Daniló yszerepy daniló yszerepy yszerepy Daniló yszerepy ykodvegy és a »Varázskeringő« ycimy varázskeringő ycimy Varázskeringő ycimy varázskeringő ycimy ycimy Varázskeringő ycimy ykodvegy Niki grófja yszerepy niki gróf yszerepy Niki gróf yszerepy niki yszerepy gróf yszerepy yszerepy Niki yszerepy gróf yszerepy ykodvegy voltak. Gyönyörű, elegáns megjelenésű férfi volt, senkin úgy nem állott a frakk, senki olyan utolérhetetlen könnyedséggel nem mozgott operett-színpadon. Tetőtjől talpig úr és gavallér volt, önmagát játszotta híres bonvivant szerepeiben. 1906. xevtizedx 1905 nov. 4-től a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy működött. Nemsokára megelégelte a múló dicsőséget, lelépett a forró deszkákról, hazament Kökényesdre, ytelepulesy kökényesd ytelepulesy Kökényesd ymegyey ugocsa megye ykodvegy ahol birtokán gazdálkodott. Itt megválasztották a ref. egyház főfelügyeltjévé és tb. főbíróvá. Két ízben nősült. Első neje: Maróthy Margit, yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy színésznő, (L. o.), kivel 1893. xevtizedx 1895 júl. xtalanevtizedx 1905 12-én lépett házasságra; második neje özv. Almássyné Borbély Erzsébet, yszemelynevy özv. almássyné borbély erzsébet yszemelynevy özv. Almássyné Borbély Erzsébet yszemelynevy özv. yszemelynevy almássyné yszemelynevy borbély yszemelynevy erzsébet yszemelynevy yszemelynevy 1908. xevtizedx 1905 ápr. 7. óta. R. Á. főbb szerepei még: Pott kapitány yszerepy pott kapitány yszerepy Pott kapitány yszerepy pott yszerepy kapitány yszerepy yszerepy Pott yszerepy kapitány yszerepy ykodvegy (A postásfiú), ycimy a postásfiú ycimy A postásfiú ycimy a ycimy postásfiú ycimy ycimy A ycimy postásfiú ycimy ykodvegy Bohóc yszerepy bohóc yszerepy Bohóc yszerepy bohóc yszerepy yszerepy Bohóc yszerepy ykodvegy (Primadonnák), ycimy primadonnák ycimy Primadonnák ycimy primadonnák ycimy ycimy Primadonnák ycimy ykodvegy Boronay yszerepy boronay yszerepy Boronay yszerepy boronay yszerepy yszerepy Boronay yszerepy ykodvegy (Hajduk hadnagya), ycimy hajduk hadnagya ycimy Hajduk hadnagya ycimy hajduk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajduk ycimy hadnagya ycimy ykodvegy Jupiter yszerepy jupiter yszerepy Jupiter yszerepy jupiter yszerepy yszerepy Jupiter yszerepy ykodvegy (Mulató istenek), ycimy mulató istenek ycimy Mulató istenek ycimy mulató ycimy istenek ycimy ycimy Mulató ycimy istenek ycimy ykodvegy József yszerepy józsef yszerepy József yszerepy józsef yszerepy yszerepy József yszerepy ykodvegy (Putifámé), ycimy putifáme ycimy Putifámé ycimy putifáme ycimy ycimy Putifámé ycimy ykodvegy Tettey Béla yszerepy tettey béla yszerepy Tettey Béla yszerepy tettey yszerepy béla yszerepy yszerepy Tettey yszerepy Béla yszerepy ykodvegy (Asszonyregiment), ycimy asszonyregiment ycimy Asszonyregiment ycimy asszonyregiment ycimy ycimy Asszonyregiment ycimy ykodvegy Balivet yszerepy balivet yszerepy Balivet yszerepy balivet yszerepy yszerepy Balivet yszerepy ykodvegy (Fecskefészek) ycimy fecskefészek ycimy Fecskefészek ycimy fecskefészek ycimy ycimy Fecskefészek ycimy ykodvegy stb. — Fia: R. Ákos, yszemelynevy r. ákos yszemelynevy R. Ákos yszemelynevy r. yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy R. yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy filmszínész, sz. 1906-ban. 1930-ban xevtizedx 1935 a londoni British International- f'ilmgyár yintezmenyy londoni british international- f'ilmgyár yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy british yintezmenyy international- yintezmenyy f'ilmgyár yintezmenyy yintezmenyy londoni yintez tagja. szin_IV.0029.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ráthonyi Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1868

SZULETESIEVTIZED 1865

CSALADTAGJA Ráthonyi Ákos

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0029.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0029.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30459.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ráthonyi Ákos

Szócikk: Ráthonyi Ákos színész, sz. 1868. nov. 8-án, Kökényesden, Ugocsa vm., megh. 1923. márc. 24-én, Nagyszőllősön. (Ugocsa m.). Dzsentri családból származott, az egész családja a megyénél szolgált. 1891. jan. 13-án mint III. éves színészakadémiai növendék a »Sheridan« címszerepében vizsgázott, miről így ír a »Fővárosi Lapok«: »Sok tanulmányt fordított szerepére s dicséretet is érdemel ily Proteuszszerű alak meglepő eljátszásáért. Kellemes hangja van, csinos színpadi alak.« Tanulmányai végeztével Kolozsvárra szerződött, (1892. ápr. 1.). 1894.ápr. havától a Népszínházban működött, ahol nem jutott megfelelő szerephez. Itt egyetlen valamirevaló szerepe a »Szókimondó asszonyság«-ban volt, Neipergé. (Szirmai Imre és Blaha Lujza voltak a partnerei.) Amikor a Vígszínház megalakult, odaszerződött, itt Beöthy László »Béni bácsi« című darabjában lépett föl először, nagy sikerrel. Innét 1898. márc. 13-án a Magyar Színházba ment, amely akkor Zoltán Jenő operett-színháza volt és első, igazán nagy és általános sikerét a »Víg özvegy« híres Daniló-szerepében aratta,, melyet 330-szor játszott. De nem szerette az énekes szerepet és később Beöthy szinte kényszerítette, hogy énekes darabban lépjen föl, a »B. A. L. E. K.« c. francia operettben. Egyetlen egyszer tért még vissza a drámához, a »Gyurkovics lányok« Horkay Ferijéhez, amely voltaképen szintén bonvivant szerep, de igazi nagy sikerei a »Víg özvegy« Danilója és a »Varázskeringő« Niki grófja voltak. Gyönyörű, elegáns megjelenésű férfi volt, senkin úgy nem állott a frakk, senki olyan utolérhetetlen könnyedséggel nem mozgott operett-színpadon. Tetőtjől talpig úr és gavallér volt, önmagát játszotta híres bonvivant szerepeiben. 1906. nov. 4-től a Király Színházban működött. Nemsokára megelégelte a múló dicsőséget, lelépett a forró deszkákról, hazament Kökényesdre, ahol birtokán gazdálkodott. Itt megválasztották a ref. egyház főfelügyeltjévé és tb. főbíróvá. Két ízben nősült. Első neje: Maróthy Margit, színésznő, (L. o.), kivel 1893. júl. 12-én lépett házasságra; második neje özv. Almássyné Borbély Erzsébet, 1908. ápr. 7. óta. R. Á. főbb szerepei még: Pott kapitány (A postásfiú), Bohóc (Primadonnák), Boronay (Hajduk hadnagya), Jupiter (Mulató istenek), József (Putifámé), Tettey Béla (Asszonyregiment), Balivet (Fecskefészek) stb. — Fia: R. Ákos, filmszínész, sz. 1906-ban. 1930-ban a londoni British International- f'ilmgyár tagja. szin_IV.0029.pdf IV