Címszó: Regösök - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0032.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0032.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30478.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Regösök

Szócikk: Regösök Az árpádházbeli királyok alatt az énekmondók egy rendje, akik a budai (Budapest) várhoz tartozó Regtelök nevű birtokkal állottak valamely összefüggésben. (Talán szervezett, zárt királyi rendet képeztek, melynek eltartására ép e birtok jövedelme szolgált.) A nemzeti hagyományok: hivatásszerű őrizői voltak, epikai tárgyú regés énekekkel mulattatták a helytartókat. Nevezték őket combibatoroknak is, talán azért, mert akiknek regéltek, azok azután együtt mulattak és ittak velük. Bizonyára költők is akadtak közöttük, kik a regéket költői formába öntötték, melyek azután szájról-szájra járva, hirdették a mult harci dicsőségét. És bizonyára akadt a régi vitézek között olyan is, aki a saját harci tetteiről készített dicsérő éneket. Miután — olykor párbeszédes formában is megírt — regéiket szervezettségükben bizonyos előkészültséggel és játékokkal kísérve adták elő, bennük sejthetjük a magyar színészet előfutárjait. A XlV-ik században szerteszéledtek és rendjük végleg megszűnik és a XVI. században végleg letűnnek és szerepüket a lantosok veszik át. (V. ö. Igricek.) 1924 (időpont) után működött az országban egy néhány jeles zenészből és énekesből álló ú. n. regösesoport, akik a hazafias ünnepségeknél magyaros ruhában megjelenve, régi és új magyar nótákat adtak elő. Végigjárták az ország kisebb helyeit is, ahová, színtársulatok és nevesebb előadók nem mennek, és hasznos szolgálatokat tetteik a magyarság ügyének. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) 1930. (időpont) júl. havában Gömbös Gyula (személy) honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a régi magyar regösök intézményének visszaállítására. A rendelet, amelyet valamennyi vármegyei és városi hatóság megkapott, azt közli az illetékes tényezőkkel, hogy a honvédelmi miniszter egy öttagú regös­csoportot állított fel s annak tagjai az ország vidékein utazva, főleg a községek­ben, különböző ünnepségek alkalmával versek, ének, zene és táncszámok előadásával propagálják régi idők emlékeinek felelevenítésével a műsorszámaikban interpretálható magyar szellemet. A regöscsoport tagjai: Lugosy István, (személy) a m. kir. Zeneművészeti Főiskola (intézmény) növendéke, továbbá Lévay Béla, (személy) (információ)  Lantos Ferenc (személy) (információ)  és Komlóssy János, (személy) (információ)  a Városi Színház (intézmény) (információ)  kórusának legkitűnőbb énekesei, Radnay György (személy) és Farkas Dezső (személy) (információ)  lettek. A csoport tagjai egyszerű magyaros formaruhát kaptak. Ezt a ruhát Oláh Gusztáv, (személy) (információ)  a M. Kir. Operaház (intézmény) tervezője tervezte. A regösök műsorát a bizottság állította össze, régi magyar dalokból ós népdalokból, irredenta versekből és régi dallamokra írt újabb költeményekből. Külön hivatása a regős csoportnak, hogy valamennyi magyar ezred ünnepélyén megjelenve, az újonnan elnevezett ezredek számára írt rigmusokat, úgynevezett ezredkölteményeket előadják. Ezek a költemények azoknak a nagy magyar hősöknek tetteiről szólnak, akikről az egyes ezredeket elnevezték. szin_IV.0032.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Regösök címszóvég 30478 Szócikk: Regösök Az árpádházbeli királyok alatt az énekmondók egy rendje, akik a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy várhoz tartozó Regtelök nevű birtokkal állottak valamely összefüggésben. (Talán szervezett, zárt királyi rendet képeztek, melynek eltartására ép e birtok jövedelme szolgált.) A nemzeti hagyományok: hivatásszerű őrizői voltak, epikai tárgyú regés énekekkel mulattatták a helytartókat. Nevezték őket combibatoroknak is, talán azért, mert akiknek regéltek, azok azután együtt mulattak és ittak velük. Bizonyára költők is akadtak közöttük, kik a regéket költői formába öntötték, melyek azután szájról-szájra járva, hirdették a mult harci dicsőségét. És bizonyára akadt a régi vitézek között olyan is, aki a saját harci tetteiről készített dicsérő éneket. Miután — olykor párbeszédes formában is megírt — regéiket szervezettségükben bizonyos előkészültséggel és játékokkal kísérve adták elő, bennük sejthetjük a magyar színészet előfutárjait. A XlV-ik században szerteszéledtek és rendjük végleg megszűnik és a XVI. században végleg letűnnek és szerepüket a lantosok veszik át. (V. ö. Igricek.) 1924 után xtalanevtizedx 1935 működött az országban egy néhány jeles zenészből és énekesből álló ú. n. regösesoport, akik a hazafias ünnepségeknél magyaros ruhában megjelenve, régi és új magyar nótákat adtak elő. Végigjárták az ország kisebb helyeit is, ahová, színtársulatok és nevesebb előadók nem mennek, és hasznos szolgálatokat tetteik a magyarság ügyének. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev 1930. xevtizedx 1935 júl. havában Gömbös Gyula yszemelynevy gömbös gyula yszemelynevy Gömbös Gyula yszemelynevy gömbös yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Gömbös yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a régi magyar regösök intézményének visszaállítására. A rendelet, amelyet valamennyi vármegyei és városi hatóság megkapott, azt közli az illetékes tényezőkkel, hogy a honvédelmi miniszter egy öttagú regös­csoportot állított fel s annak tagjai az ország vidékein utazva, főleg a községek­ben, különböző ünnepségek alkalmával versek, ének, zene és táncszámok előadásával propagálják régi idők emlékeinek felelevenítésével a műsorszámaikban interpretálható magyar szellemet. A regöscsoport tagjai: Lugosy István, yszemelynevy lugosy istván yszemelynevy Lugosy István yszemelynevy lugosy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Lugosy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy a m. kir. Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy növendéke, továbbá Lévay Béla, yszemelynevy lévay béla yszemelynevy Lévay Béla yszemelynevy lévay yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Lévay yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Lantos Ferenc yszemelynevy lantos ferenc yszemelynevy Lantos Ferenc yszemelynevy lantos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Lantos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Komlóssy János, yszemelynevy komlóssy jános yszemelynevy Komlóssy János yszemelynevy komlóssy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy kórusának legkitűnőbb énekesei, Radnay György yszemelynevy radnay györgy yszemelynevy Radnay György yszemelynevy radnay yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Radnay yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy és Farkas Dezső yszemelynevy farkas dezső yszemelynevy Farkas Dezső yszemelynevy farkas yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy lettek. A csoport tagjai egyszerű magyaros formaruhát kaptak. Ezt a ruhát Oláh Gusztáv, yszemelynevy oláh gusztáv yszemelynevy Oláh Gusztáv yszemelynevy oláh yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Oláh yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tervezője tervezte. A regösök műsorát a bizottság állította össze, régi magyar dalokból ós népdalokból, irredenta versekből és régi dallamokra írt újabb költeményekből. Külön hivatása a regős csoportnak, hogy valamennyi magyar ezred ünnepélyén megjelenve, az újonnan elnevezett ezredek számára írt rigmusokat, úgynevezett ezredkölteményeket előadják. Ezek a költemények azoknak a nagy magyar hősöknek tetteiről szólnak, akikről az egyes ezredeket elnevezték. szin_IV.0032.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Regösök - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0032.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0032.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30478.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Regösök

Szócikk: Regösök Az árpádházbeli királyok alatt az énekmondók egy rendje, akik a budai várhoz tartozó Regtelök nevű birtokkal állottak valamely összefüggésben. (Talán szervezett, zárt királyi rendet képeztek, melynek eltartására ép e birtok jövedelme szolgált.) A nemzeti hagyományok: hivatásszerű őrizői voltak, epikai tárgyú regés énekekkel mulattatták a helytartókat. Nevezték őket combibatoroknak is, talán azért, mert akiknek regéltek, azok azután együtt mulattak és ittak velük. Bizonyára költők is akadtak közöttük, kik a regéket költői formába öntötték, melyek azután szájról-szájra járva, hirdették a mult harci dicsőségét. És bizonyára akadt a régi vitézek között olyan is, aki a saját harci tetteiről készített dicsérő éneket. Miután — olykor párbeszédes formában is megírt — regéiket szervezettségükben bizonyos előkészültséggel és játékokkal kísérve adták elő, bennük sejthetjük a magyar színészet előfutárjait. A XlV-ik században szerteszéledtek és rendjük végleg megszűnik és a XVI. században végleg letűnnek és szerepüket a lantosok veszik át. (V. ö. Igricek.) 1924 után működött az országban egy néhány jeles zenészből és énekesből álló ú. n. regösesoport, akik a hazafias ünnepségeknél magyaros ruhában megjelenve, régi és új magyar nótákat adtak elő. Végigjárták az ország kisebb helyeit is, ahová, színtársulatok és nevesebb előadók nem mennek, és hasznos szolgálatokat tetteik a magyarság ügyének. (Dr. Farkas Ferenc.) 1930. júl. havában Gömbös Gyula honvédelmi miniszter rendeletet adott ki a régi magyar regösök intézményének visszaállítására. A rendelet, amelyet valamennyi vármegyei és városi hatóság megkapott, azt közli az illetékes tényezőkkel, hogy a honvédelmi miniszter egy öttagú regös­csoportot állított fel s annak tagjai az ország vidékein utazva, főleg a községek­ben, különböző ünnepségek alkalmával versek, ének, zene és táncszámok előadásával propagálják régi idők emlékeinek felelevenítésével a műsorszámaikban interpretálható magyar szellemet. A regöscsoport tagjai: Lugosy István, a m. kir. Zeneművészeti Főiskola növendéke, továbbá Lévay Béla, Lantos Ferenc és Komlóssy János, a Városi Színház kórusának legkitűnőbb énekesei, Radnay György és Farkas Dezső lettek. A csoport tagjai egyszerű magyaros formaruhát kaptak. Ezt a ruhát Oláh Gusztáv, a M. Kir. Operaház tervezője tervezte. A regösök műsorát a bizottság állította össze, régi magyar dalokból ós népdalokból, irredenta versekből és régi dallamokra írt újabb költeményekből. Külön hivatása a regős csoportnak, hogy valamennyi magyar ezred ünnepélyén megjelenve, az újonnan elnevezett ezredek számára írt rigmusokat, úgynevezett ezredkölteményeket előadják. Ezek a költemények azoknak a nagy magyar hősöknek tetteiről szólnak, akikről az egyes ezredeket elnevezték. szin_IV.0032.pdf IV