Címszó: Reményi Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1829
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30505.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Reményi
Ede
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530505.htm
Szócikk: Reményi Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző.
Születése helyéről és évéről egészen a legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két
felsőmagyarországi város: Miskolc (megye) és Eger
(megye) között.
Így például a miskolciak (megye) jeles
történésze, Szendrey, (személy) (információ)
»Miskolc város története« (cím) V. kötet,
401— 408. oldalain azt olvashatjuk, hogy Reményi (személy) (információ)
1829. (időpont) júl.
15-én Miskolcon (megye) született.
Ezzel a minden hitelesség látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont
a Pallas Lexikon (cím)
(XV. kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél (személy) (információ)
cikkében, hogy Reményi Ede (személy) (információ)
Egerben (megye) született
1829-ben. (időpont)
A Pallas Lexikon (cím)
utóda, a Révai Lexikon, (cím) (információ)
természetesen ugyanezt mondja. És id. Szinnyei
József: (személy)
»Magyar írók élete és munkái« (cím) (információ)
c. kitűnő művének VI. kötetében ugyanezt
a följegyzést találjuk Reményi Edéről, (személy) (információ)
mint zeneszerzőről. Ezeknek a kúsza és össze
vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci (megye) Lévai
József Közművelődési Egyesület (intézmény)
(információ)
ama dicséretes elhatározása sürgette, mely
szerint a miskolcinak (megye) vélt
— és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi Edének (személy) (információ)
születési centennáriumát meg akarták ünnepelni.
Bank Sándoré, (személy) a
Lévai Egyesület (intézmény)
(információ)
igazgatójának az érdeme, hogy Reményi Ede
(személy)
(információ)
származási adatai immár kétségtelen bizonyossággal
tisztáztattak. Hozzásegítették ehhez az érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede (személy) (információ)
ma is élő rokonai, de főleg tisztázta a zavaros
adatokat az egri (megye) (információ)
cistereiek gimnáziumának anyakönyve, amely
a »Miskolci Szemle« (intézmény)
(információ)
Reményi-számának (személy) (információ)
centennáriumi adatai szerint a következőket
tartalmazza az 1838-1839-iki (időpont) tanévről:
In Schola Primae Gramatices Semest. I 1838 (időpont) 39
26. Hoffmann Eduar (személy) (információ)
1828. (időpont) 17.
jan. R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria, C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis
em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, (személy) (információ)
a jeles művész és zeneszerző, 1828. (időpont) január
17-én Miskolcon (megye) született.
Atyja Hoffmann Henrik (személy) (információ)
volt, aki később magyarosította meg nevét
Reményire (személy)
(információ)
és mint aranyművesmester átköltözött egész
családjával Egerbe. (megye) Az ifjú
Reményi Ede (személy)
(információ)
már nyolcéves korában feltűnt zenei tehetségével
úgyannyira, hogy az egri székesegyház (intézmény)
(információ)
karnagya: Bartmann József (személy) kezdte
oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges fiú zenei
elhivatottságáról maga az akkori egri (megye) (információ)
érsek, a költői lelkületű Pyrker János László
(személy)
is és anyagilag lehetővé tette, hogy az ifjú Reményi (személy) (információ)
1843-ban (időpont) a
bécsi (ország)
híres konzervatóriumban folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. (személy) Három
év múlva már föllépett Győrött (megye) és utóbb
Pesten, (Budapest)
Petrichevich Horváth Lázár, (személy) a
»Honderű« (intézmény)
szerkesztőjének irodalmi szalonjában. Ezt a szalont a történelem a »Gyülde« néven
ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok előtt már 1847-ben (időpont) olyan
híre volt a Reményi Ede (személy) (információ)
varázsos »szárazfájának«, bűvös vonójának,
hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba (ország) utazhatott,
még pedig nem kisebb protektor ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István
(személy)
(információ)
volt. Nem csoda, ha minden fényes szalon
megnyílt a nemes gróf ajánlatára a fiatal Reményi (személy) (információ)
előtt. Első legzajosabb sikerét Párizsban,
(ország)
gróf Apponyi Antal (személy) (információ)
palotájában aratta. De csakhamar búcsút mondott
Párizsnak (ország)
és a csatornán áthajózva, már 1848 (időpont) tavaszán
Londonban (ország)
első színházi hegedűs — hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. (intézmény)
Itt azonban nem maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a
távolságon Reményi Edéhez (személy) (információ)
is és a forró temperamentumu, hazáját szerető
magyar művész sietett egyenesen a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet.
Önként beállott katonának és a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka
(személy)
seregeinél szolgált, majd a fővezér, Görgey Arthur, (személy) (információ)
törzskarához került, ahol — különösen a pihenők
alatt — elképzelhetetlenül nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek,
csodaerejű hegedűje, magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, (cím) amely általa
lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű koncert-számmá lett, az
»Ezt a kerek erdőt járom én!«, (cím) továbbá a
vulkanikus erejű Rákóczi - induló, (cím) (információ)
a Klapka-induló (cím) (Thaly Kálmán
(személy)
szerzeménye), mind-mind jobban és jobban fokozták a negyvennyolcas hősök, a legendás
hősiességű vörössipkások lelkesedését, amikor Reményi Ede (személy) (információ)
játszott a tábortüzek mellett. A görög (nemzetiség)
(információ)
Thyrteus (személy) lánglelke
lobogott Reményiben (személy) (információ)
is, amit nemcsak Petőfi, (személy) (információ)
nemcsak Tompa, (személy) (információ)
de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János
(személy)
(információ)
is honorált egy-egy gyönyörű költeménnyel.
Még Berzsenyi Lászlót (személy) (információ)
is dalra fakasztotta Reményi (személy) (információ)
bűvös hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása
után — emigrált művészünk kezében sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar
végzet iszonyú megpróbáltatásait: egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és
nemzet véres tragédiáját. Föl kellett erre figyelnie az egész résztvevő világnak
csakúgy, mint ahogy Kossuth (személy) (információ)
nagyszerű szónoklataira mellénk szegődött
az egész hatalmas külföldi közvélemény. Világos (megye) után
Reményi (személy)
(információ)
Amerikába (ország) ment,
onnan visszajött Európába, (ország) ahol
is különösen Párizs (ország) hangversenyein
ünnepelték. Az írók közül különösen Hugó Victor (személy) (információ)
és Georg Sandhoz (személy) való
vonatkozásai nevezetesek. Párizsból (ország) 1862-ben
(időpont)
Hamburgba (ország)
került és itt Brahms Jánossal, (személy) Wagner
Cosima (személy)
(információ)
első férjével kötött barátságot. Hamburgból
(ország)
Weimarba (ország)
ment a két barát, hogy az ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel,
Liszt Ferenccel (személy) (információ)
jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc
(személy)
(információ)
csakhamar fölismerte Reményi (személy) (információ)
nagyszerű képességeit és tanítványul fogadta
őt az úgynevezett »Murl«-ok közzé. (Ezek voltak a Wagner (személy) (információ)
és Liszt (személy) (információ)
ifjú követői.) Báselbe (ország) is
elvitte Reményit (személy) (információ)
Liszt Ferenc, (személy) (információ)
még pedig Joachim, (személy) Gomélius
Péter (személy)
és Bruckner (személy)
(információ)
társaságában. Ezek voltak .a legtehetségesebb
Liszt-tanítványok, (személy) (információ)
Reményi Ede (személy) (információ)
mellett. Liszt (személy) (információ)
mellett töltött művészkiképző idején túl,
mesterének ajánlatával Angliába ment Reményi (személy) (információ)
és ott működött 1854-től (időpont) 1860-ig.
(időpont)
Bejutott ezalatt Viktória királynő (személy) udvari
magánzenekarába és megkapta a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének a címét is. Ezzel
aztán világhírre betetőzést nyert. Reményi (személy) (információ)
1859-ben (időpont) ujongva
közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, (személy) (információ)
hogy I. Ferenc József (személy) amnesztiában
részesítette. A hazáját viszontlátni kívánó Reményi (személy) (információ)
tehát, a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén
magát, hazasietett és már 1860. (időpont) jan.
30-án föl is lépett a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
színpadán. Ezen az estén tombolva követelték
tőle a Rákóczi - induló (cím) (információ)
eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva
a műsorát cenzúráló Prottmann (személy) helytartótanácsi
fő-főcenzor által. Reményi (személy) (információ)
mégsem tudott ellentállani a közönség parancsoló
lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta Rákóczit, (cím) (információ)
hogy Prottmann rendőrfőnök (személy) visszavonta
a hangverseny - engedélyt tőle, sőt Pestről (Budapest)
internálta két teljes hónapra. Amikor aztán újra .szabadon járhatta útjait, magyar
ruhájában, rámás csizmájában, csodahegedűjével lelkesítette a magyar közönséget
az elnyomatás idejében. Diadalmenet volt útja mindeneflé. Valósággal térdig járt
a virágban. Reményi (személy) (információ)
Wagner Richarddal (személy) (információ)
is közelebbi vonatkozásba jutott akkor, amikor
1863-ban (időpont)
megismerkedett vele itt Budapesten (Budapest)
és a nagy német (nemzetiség)
(információ)
zeneszerzőnek átadta tanulmányát a magyar
zenéről, kérve Wagnert, (személy) (információ)
hogy mondana prognózist a magyar muzsika
kilátásairól. Wagner (személy) (információ)
egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz (személy) (információ)
intézett levelében meg is felelt a Reményi
(személy)
(információ)
által összegyűjtött magyar zenei anyagra
vonatkozólag és mert némi kedvet árult el a magyar fővárosban (Budapest)
leendő esetleges letelepedést illetőleg, a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs,
Reményi, (személy)
(információ)
föl is vette erre vonatkozóan Wagnerrel (személy) (információ)
a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a saját
iniciativájára tette-e vagy pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás,
ezt nem lehet tudni ma már. De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner (személy) (információ)
meg is neheztelt emiatt Reményire, (személy) (információ)
aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve,
nem felelt a Wagner (személy) (információ)
későbbi leveleire. Liszthez (személy) (információ)
való közeli nekszusát azonban semmisem zavarta
Reményi (személy)
(információ)
életében. Amikor a nagy és világhírű Liszt
(személy)
(információ)
1876-ban (időpont) letelepedett
Magyarországon, Reményi (személy) (információ)
állandóan a társaságában volt látható. Intimusabb
zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak hivatalosak, Reményi (személy) (információ)
egyszersmindenkorra meg volt híva és hegedűjével
mindig közre is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes — csoportképek bőven
maradtak, amelyeken Reményi Ede (személy) (információ)
a Liszt Ferenc (személy) (információ)
és Plótényi Nándor (személy) társaságában
látható. Amidőn még föl kell jegyeznünk azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet
Reményi (személy)
(információ)
szintén nagy diadallal exekutált, meg kell
itt örökíteni Reményinek (személy) (információ)
azt a nagy- nagy érdemét, hogy a 67-es kiegyezés
után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket kihasználva, úgyszólván
Reményi (személy)
(információ)
egyedül, egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobrot,
(személy)
(információ)
amelyet Izsó Miklós (személy) (információ)
tervei alapján, annak halála után tanítványa,
Huszár Adolf (személy)
(információ)
mintázott. Reményi (személy) (információ)
adománya, jótékonycélú hangversenyei révén
hatvanezer forint volt. Oly összeg ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk,
hogy az ország fővárosában (Budapest)
uccát neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No,
de hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, (személy) (információ)
a Petőfi-alap (személy) (információ)
összehegedülésén kívül, a magyar regényirodalom
apjának, Dugonics András (személy) (információ)
szegedi (megye) szobrának
is megvetette alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy
Reményinek (személy)
(információ)
ezeket a nagy érdemeit Jókai Mór (személy) (információ)
a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta
és ünnepelte a Petőfi-szobor (személy) (információ)
leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor
Csikágóban (ország)
időző Reményiről (személy) (információ)
ezeket mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor
(személy)
(információ)
a legdrágább emlék a földkerekségen, mert
a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból készült...« Reményi (személy) (információ)
nagyobb csodát tett lantjával, mint Orfeus,
(személy)
mert ő a köveknél nehezebbet mozdított meg: a nemzeti közönyt és meg tudta szelídíteni
a minden fenevadnál erősebbet, az akkori policiát. ..« — A lánglelkű művész 1872-ben
(időpont)
nősült. Elvette Fáy Antal, (személy) (információ)
a jeles magyar naturalista zenész és zeneszerző
miskolci (megye)
születésű leányát. Így borult össze két borostyánág a szülőföld és a szülőváros
ősi televényéből. Reményi (személy) (információ)
házasságából két gyermek származott: Tibor
és Adrienne. Utóbbi egy német (nemzetiség)
(információ)
zeneszerző felesége lett és ma Newyorkban
(ország)
él. Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli hangverseny útra vállalkozott és nemcsak
Párizsban, (ország)
Londonban (ország)
aratott még egyszer világhírt, de mintha érezte volna élete alkonyát, még egy búcsúkörútat
is végzett hazájában és ötven, nagyrészt teljesen vagy legalább is részben jótékony
hangversenyt adott itthon és a hetvenedik éve felé közeledő idős művész ezután még
egyszer átkelt a tengeren, hegy eléje menjen végzetének, amely hangversenyen hegedűjével
a kezében, San - Franciskóban, (ország) a hangversenydobogón
érte utól. Halála a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig
bizalmas környezetében. San-Franciskóból (ország) átvitték
holttestét Newyorkba (ország) és
öt cigányzenekar játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« (cím) a Reményi
(személy)
(információ)
koporsója fölött. A gyászlepelt a temetési
menetben a nagy magyar művész amerikai (ország) barátai
fogták. Ezek között, az egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede (személy) (információ)
legjobb barátjának, Edisonnak, (személy) a
nagy feltalálónak a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni,
hogy a Reményi (személy) (információ)
zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette
a tertermészet a Reményi-család (személy) (információ)
ma is élő leszármazottaiba, unokáiba, sőt
dédunokáiba is. Így Farkas Aladár (személy) (információ)
nyugalmazott ezredes és Farkas Ferenc (személy) (információ)
komárommegyei (megye) földbirtokos
— Reményi (személy)
(információ)
unokáinak — gyermekei, szintén nagyszerű
zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen. Farkas Mártha,
(személy)
(információ)
Hubay Jenő (személy) (információ)
zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz,
már évek óta a legjobb nevet szerezte és 1914 (időpont) óta
nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb zenekülföldön is sikert sikerre
aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű dédje, Reményi Ede (személy) (információ)
művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú
Reményi-rokon, (személy) (információ)
Farkas Pál, (személy) (információ)
mint karmester és zeneszerző arat sikereket
Rómában, (ország)
ahová először is a magyar közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már
hírnevével és sikereivel viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény
hazája, a magyar kultúrfölény terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag
segítette. Ugy látszik a Reményi - leszármazottakon (személy) (információ)
is bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem
válik. (Liptay Károly.) (személy) (információ)
szin_IV.0041.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Reményi Ede címszóvég 30505 Szócikk: Reményi
Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző. Születése helyéről és évéről egészen a
legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két felsőmagyarországi város: Miskolc ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Eger ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy között. Így például a miskolciak
ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy jeles történésze,
Szendrey, yszemelynevy szendrey yszemelynevy Szendrey yszemelynevy szendrey
yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy ykodvegy »Miskolc város története«
ycimy miskolc város története ycimy Miskolc város története ycimy miskolc ycimy
város ycimy története ycimy ycimy Miskolc ycimy város ycimy története ycimy
ykodvegy V. kötet, 401— 408. oldalain azt olvashatjuk, hogy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy 1829. júl. 15-én Miskolcon ytelepulesy miskolc
ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy született. Ezzel a minden hitelesség
látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont a Pallas Lexikon ycimy
pallas lexikon ycimy Pallas Lexikon ycimy pallas ycimy lexikon ycimy ycimy
Pallas ycimy Lexikon ycimy ykodvegy (XV. kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél
yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi
yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél
yszemelynevy ykodvegy cikkében, hogy Reményi Ede yszemelynevy reményi ede
yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Egerben ytelepulesy
eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy született 1829-ben. A xtalanevtizedx
1835 Pallas Lexikon ycimy pallas lexikon ycimy Pallas Lexikon ycimy pallas
ycimy lexikon ycimy ycimy Pallas ycimy Lexikon ycimy ykodvegy utóda, a Révai Lexikon,
ycimy révai lexikon ycimy Révai Lexikon ycimy révai ycimy lexikon ycimy ycimy
Révai ycimy Lexikon ycimy ykodvegy természetesen ugyanezt mondja. És id. Szinnyei
József: yszemelynevy id. szinnyei józsef yszemelynevy id. Szinnyei József
yszemelynevy id. yszemelynevy szinnyei yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy id. yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy József ysz »Magyar írók élete
és munkái« ycimy magyar írók élete és munkái ycimy Magyar írók élete és munkái
ycimy magyar ycimy írók ycimy élete ycimy és ycimy munkái ycimy ycimy Magyar
ycimy írók ycimy élete ycimy és ycimy munkái ycimy ykod c. kitűnő művének VI. kötetében
ugyanezt a följegyzést találjuk Reményi Edéről, yszemelynevy reményi ede
yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé yszemelynevy ykodvegy mint zeneszerzőről.
Ezeknek a kúsza és össze vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci ytelepulesy
miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Lévai József Közművelődési
Egyesület yintezmenyy lévai józsef közművelődési egyesület yintezmenyy Lévai Jó
yintezmenyy lévai yintezmenyy józsef yintezmenyy közművelődési yintezmenyy
egyesület yintezmenyy yintezmenyy Lévai yintezmenyy Jó ama dicséretes elhatározása
sürgette, mely szerint a miskolcinak ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy vélt — és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi
Edének yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy reményi
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé
yszemelynevy ykodvegy születési centennáriumát meg akarták ünnepelni. Bank Sándoré,
yszemelynevy bank sándor yszemelynevy Bank Sándor yszemelynevy bank
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bank yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy a Lévai Egyesület yintezmenyy lévai egyesület yintezmenyy
Lévai Eg yintezmenyy lévai yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Lévai
yintezmenyy Eg yintezmenyy ykodvegy igazgatójának az érdeme, hogy Reményi Ede yszemelynevy
reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy származási
adatai immár kétségtelen bizonyossággal tisztáztattak. Hozzásegítették ehhez az
érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy
Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy ma is élő rokonai, de főleg tisztázta
a zavaros adatokat az egri ytelepulesy egri ytelepulesy egri ymegyey szatmár
megye ykodvegy cistereiek gimnáziumának anyakönyve, amely a »Miskolci Szemle« yintezmenyy
miskolci szemle yintezmenyy Miskolci yintezmenyy miskolci yintezmenyy szemle
yintezmenyy yintezmenyy Miskolci yintezmenyy ykodvegy Reményi-számának yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy centennáriumi adatai szerint a következőket tartalmazza
az 1838-1839-iki xevtizedx 1835 tanévről: In Schola Primae Gramatices Semest. I
1838 39 26. Hoffmann Eduar yszemelynevy hoffmann eduar yszemelynevy Hoffmann
Eduar yszemelynevy hoffmann yszemelynevy eduar yszemelynevy yszemelynevy
Hoffmann yszemelynevy Eduar yszemelynevy ykodvegy 1828. xevtizedx 1825 17. jan.
R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria, C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis
em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, yszemelynevy reményi ede yszemelynevy
Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a jeles művész és zeneszerző, 1828.
január xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 17-én Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy született. Atyja Hoffmann
Henrik yszemelynevy hoffmann henrik yszemelynevy Hoffmann Henrik yszemelynevy
hoffmann yszemelynevy henrik yszemelynevy yszemelynevy Hoffmann yszemelynevy
Henrik yszemelynevy ykodvegy volt, aki később magyarosította meg nevét Reményire
yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy és mint aranyművesmester átköltözött
egész családjával Egerbe. ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye
ykodvegy Az ifjú Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede
yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy már nyolcéves korában feltűnt zenei tehetségével
úgyannyira, hogy az egri székesegyház yintezmenyy egri székesegyház yintezmenyy
egri szé yintezmenyy egri yintezmenyy székesegyház yintezmenyy yintezmenyy egri
yintezmenyy szé yintezmenyy ykodvegy karnagya: Bartmann József yszemelynevy
bartmann józsef yszemelynevy Bartmann József yszemelynevy bartmann yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Bartmann yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy kezdte oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges
fiú zenei elhivatottságáról maga az akkori egri ytelepulesy egri ytelepulesy
egri ymegyey szatmár megye ykodvegy érsek, a költői lelkületű Pyrker János László
yszemelynevy pyrker jános lászló yszemelynevy Pyrker János László yszemelynevy
pyrker yszemelynevy jános yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Pyrker
yszemelynevy János yszemelynevy László ysz is és anyagilag lehetővé tette, hogy
az ifjú Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy 1843-ban xevtizedx 1845
a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy híres konzervatóriumban
folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. yszemelynevy böhm józsef yszemelynevy
Böhm József yszemelynevy böhm yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Böhm yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Három év múlva már föllépett Győrött
ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és utóbb Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Petrichevich Horváth Lázár,
yszemelynevy petrichevich horváth lázár yszemelynevy Petrichevich Horváth Lázár
yszemelynevy petrichevich yszemelynevy horváth yszemelynevy lázár yszemelynevy
yszemelynevy Petrichevich yszemelynevy Ho a »Honderű« yintezmenyy honderű
yintezmenyy Honderű yintezmenyy honderű yintezmenyy yintezmenyy Honderű
yintezmenyy ykodvegy szerkesztőjének irodalmi szalonjában. Ezt a szalont a történelem
a »Gyülde« néven ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok előtt már 1847-ben olyan
híre volt a Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede
yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy varázsos »szárazfájának«, bűvös vonójának,
hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy utazhatott, még pedig nem kisebb protektor
ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf széchenyi
istván yszemelynevy gróf Széchenyi István yszemelynevy gróf yszemelynevy
széchenyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy
Széchenyi yszemelynevy Is volt. Nem csoda, ha minden fényes szalon megnyílt a nemes
gróf ajánlatára a fiatal Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy előtt.
Első legzajosabb sikerét Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs
yorszagy Franciaország ykodvegy gróf Apponyi Antal yszemelynevy gróf apponyi
antal yszemelynevy gróf Apponyi Antal yszemelynevy gróf yszemelynevy apponyi
yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Apponyi
yszemelynevy Antal yszemel palotájában aratta. De csakhamar búcsút mondott Párizsnak
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy és a csatornán
áthajózva, már 1848 tavaszán xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Londonban ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy első színházi hegedűs
— hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. yintezmenyy her majestis
theater yintezmenyy Her Maje yintezmenyy her yintezmenyy majestis yintezmenyy
theater yintezmenyy yintezmenyy Her yintezmenyy Maje yintezmenyy ykodvegy Itt azonban
nem maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a távolságon
Reményi Edéhez yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Edé yszemelynevy
reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Edé
yszemelynevy ykodvegy is és a forró temperamentumu, hazáját szerető magyar művész
sietett egyenesen a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet. Önként beállott
katonának és a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka yszemelynevy
klapka yszemelynevy Klapka yszemelynevy klapka yszemelynevy yszemelynevy Klapka
yszemelynevy ykodvegy seregeinél szolgált, majd a fővezér, Görgey Arthur, yszemelynevy
görgey arthur yszemelynevy Görgey Arthur yszemelynevy görgey yszemelynevy
arthur yszemelynevy yszemelynevy Görgey yszemelynevy Arthur yszemelynevy
ykodvegy törzskarához került, ahol — különösen a pihenők alatt — elképzelhetetlenül
nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek, csodaerejű hegedűje,
magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, ycimy repülj, fecském ycimy
Repülj, fecském ycimy repülj, ycimy fecském ycimy ycimy Repülj, ycimy fecském
ycimy ykodvegy amely általa lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű
koncert-számmá lett, az »Ezt a kerek erdőt járom én!«, ycimy ezt a kerek erdőt
járom én! ycimy Ezt a kerek erdőt járom én! ycimy ezt ycimy a ycimy kerek ycimy
erdőt ycimy járom ycimy én! ycimy ycimy Ezt ycimy a ycimy kerek ycimy erdőt
ycimy járom ycimy én továbbá a vulkanikus erejű Rákóczi - induló, ycimy rákóczi
- induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy
Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy a Klapka-induló ycimy klapka-induló
ycimy Klapka-induló ycimy klapka-induló ycimy ycimy Klapka-induló ycimy
ykodvegy (Thaly Kálmán yszemelynevy thaly kálmán yszemelynevy Thaly Kálmán
yszemelynevy thaly yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Thaly
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy szerzeménye), mind-mind jobban és jobban
fokozták a negyvennyolcas hősök, a legendás hősiességű vörössipkások lelkesedését,
amikor Reményi Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede
yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy játszott a tábortüzek mellett. A görög ynemzetisegy
görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög
ynemzetisegy ykodvegy Thyrteus yszemelynevy thyrteus yszemelynevy Thyrteus
yszemelynevy thyrteus yszemelynevy yszemelynevy Thyrteus yszemelynevy ykodvegy lánglelke
lobogott Reményiben yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy is, amit nemcsak
Petőfi, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nemcsak Tompa, yszemelynevy
tompa yszemelynevy Tompa yszemelynevy tompa yszemelynevy yszemelynevy Tompa
yszemelynevy ykodvegy de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János yszemelynevy
arany jános yszemelynevy Arany János yszemelynevy arany yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy is honorált
egy-egy gyönyörű költeménnyel. Még Berzsenyi Lászlót yszemelynevy berzsenyi
lászló yszemelynevy Berzsenyi László yszemelynevy berzsenyi yszemelynevy lászló
yszemelynevy yszemelynevy Berzsenyi yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy is
dalra fakasztotta Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy bűvös
hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása után — emigrált művészünk kezében
sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar végzet iszonyú megpróbáltatásait:
egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és nemzet véres tragédiáját. Föl kellett
erre figyelnie az egész résztvevő világnak csakúgy, mint ahogy Kossuth yszemelynevy
kossuth yszemelynevy Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy
Kossuth yszemelynevy ykodvegy nagyszerű szónoklataira mellénk szegődött az egész
hatalmas külföldi közvélemény. Világos ytelepulesy világos ytelepulesy Világos
ymegyey arad megye ykodvegy után Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy
ykodvegy Amerikába ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak
Amerika ykodvegy ment, onnan visszajött Európába, ytelepulesy európa
ytelepulesy Európá yorszagy Európa ykodvegy ahol is különösen Párizs ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy hangversenyein ünnepelték.
Az írók közül különösen Hugó Victor yszemelynevy hugó victor yszemelynevy Hugó
Victor yszemelynevy hugó yszemelynevy victor yszemelynevy yszemelynevy Hugó
yszemelynevy Victor yszemelynevy ykodvegy és Georg Sandhoz yszemelynevy georg
sand yszemelynevy Georg Sand yszemelynevy georg yszemelynevy sand yszemelynevy
yszemelynevy Georg yszemelynevy Sand yszemelynevy ykodvegy való vonatkozásai nevezetesek.
Párizsból ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy
1862-ben xevtizedx 1865 Hamburgba ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg
yorszagy Németország ykodvegy került és itt Brahms Jánossal, yszemelynevy
brahms jános yszemelynevy Brahms János yszemelynevy brahms yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Brahms yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Wagner
Cosima yszemelynevy wagner cosima yszemelynevy Wagner Cosima yszemelynevy
wagner yszemelynevy cosima yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Cosima
yszemelynevy ykodvegy első férjével kötött barátságot. Hamburgból ytelepulesy
hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy Weimarba ytelepulesy
weimar ytelepulesy Weimar yorszagy Németország ykodvegy ment a két barát, hogy az
ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel, Liszt Ferenccel
yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc yszemelynevy
liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy csakhamar
fölismerte Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy nagyszerű képességeit
és tanítványul fogadta őt az úgynevezett »Murl«-ok közzé. (Ezek voltak a Wagner
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy és Liszt yszemelynevy liszt
yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy yszemelynevy Liszt
yszemelynevy ykodvegy ifjú követői.) Báselbe ytelepulesy básel ytelepulesy
Básel yorszagy Svájc ykodvegy is elvitte Reményit yszemelynevy reményi
yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy ykodvegy Liszt Ferenc, yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy
Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy
Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy még pedig Joachim, yszemelynevy
joachim yszemelynevy Joachim yszemelynevy joachim yszemelynevy yszemelynevy
Joachim yszemelynevy ykodvegy Gomélius Péter yszemelynevy gomélius péter
yszemelynevy Gomélius Péter yszemelynevy gomélius yszemelynevy péter
yszemelynevy yszemelynevy Gomélius yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy és Bruckner
yszemelynevy bruckner yszemelynevy Bruckner yszemelynevy bruckner yszemelynevy
yszemelynevy Bruckner yszemelynevy ykodvegy társaságában. Ezek voltak .a legtehetségesebb
Liszt-tanítványok, yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy Reményi Ede yszemelynevy
reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mellett.
Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy mellett töltött művészkiképző idején túl,
mesterének ajánlatával Angliába ytelepulesy anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy ment
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy és ott működött 1854-től xevtizedx
1855 1860-ig. xevtizedx 1865 Bejutott ezalatt Viktória királynő yszemelynevy
viktória királynő yszemelynevy Viktória királynő yszemelynevy viktória
yszemelynevy királynő yszemelynevy yszemelynevy Viktória yszemelynevy királynő
yszemelynevy ykodvegy udvari magánzenekarába és megkapta a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének
a címét is. Ezzel aztán világhírre betetőzést nyert. Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy 1859-ben xevtizedx 1855 ujongva xtalanevtizedx
1865 közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, yszemelynevy liszt ferenc
yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy hogy I. Ferenc József
yszemelynevy i. ferenc józsef yszemelynevy I. Ferenc József yszemelynevy i.
yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy I.
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy yk amnesztiában részesítette.
A hazáját viszontlátni kívánó Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy tehát,
a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén magát, hazasietett és már 1860. xevtizedx
1865 jan. 30-án föl is lépett a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy színpadán. Ezen az estén tombolva követelték
tőle a Rákóczi - induló ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy
rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy
ykodvegy eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva a műsorát cenzúráló Prottmann
yszemelynevy prottmann yszemelynevy Prottmann yszemelynevy prottmann
yszemelynevy yszemelynevy Prottmann yszemelynevy ykodvegy helytartótanácsi fő-főcenzor
által. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy mégsem tudott ellentállani
a közönség parancsoló lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta
Rákóczit, ycimy rákóczi ycimy Rákóczi ycimy rákóczi ycimy ycimy Rákóczi ycimy
ykodvegy hogy Prottmann rendőrfőnök yszemelynevy prottmann rendőrfőnök
yszemelynevy Prottmann rendőrfőnök yszemelynevy prottmann yszemelynevy
rendőrfőnök yszemelynevy yszemelynevy Prottmann yszemelynevy rendőrfőnök
yszemelynevy ykodvegy visszavonta a hangverseny - engedélyt tőle, sőt Pestről pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy internálta két teljes hónapra.
Amikor aztán újra .szabadon járhatta útjait, magyar ruhájában, rámás csizmájában,
csodahegedűjével lelkesítette a magyar közönséget az elnyomatás idejében. Diadalmenet
volt útja mindeneflé. Valósággal térdig járt a virágban. Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy Wagner Richarddal yszemelynevy wagner richard
yszemelynevy Wagner Richard yszemelynevy wagner yszemelynevy richard
yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richard yszemelynevy ykodvegy is közelebbi
vonatkozásba jutott akkor, amikor 1863-ban megismerkedett xtalanevtizedx 1875 vele
itt Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és
a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerzőnek átadta tanulmányát
a magyar zenéről, kérve Wagnert, yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner
yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy hogy
mondana prognózist a magyar muzsika kilátásairól. Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy
ykodvegy egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz yszemelynevy ábrányi kornél
yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél
yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy intézett
levelében meg is felelt a Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy által
összegyűjtött magyar zenei anyagra vonatkozólag és mert némi kedvet árult el a magyar
fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy leendő
esetleges letelepedést illetőleg, a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs, Reményi,
yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy föl is vette erre vonatkozóan Wagnerrel
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a
saját iniciativájára tette-e vagy pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás,
ezt nem lehet tudni ma már. De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy meg is neheztelt emiatt Reményire, yszemelynevy reményi
yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy ykodvegy aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve, nem felelt
a Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner
yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy későbbi leveleire. Liszthez
yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy
yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy való közeli nekszusát azonban semmisem
zavarta Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy életében. Amikor a nagy
és világhírű Liszt yszemelynevy liszt yszemelynevy Liszt yszemelynevy liszt
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy ykodvegy 1876-ban xevtizedx 1875 letelepedett
Magyarországon, Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy állandóan a társaságában
volt látható. Intimusabb zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak hivatalosak,
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy egyszersmindenkorra meg
volt híva és hegedűjével mindig közre is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes
— csoportképek bőven maradtak, amelyeken Reményi Ede yszemelynevy reményi ede
yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy a Liszt Ferenc yszemelynevy
liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Plótényi
Nándor yszemelynevy plótényi nándor yszemelynevy Plótényi Nándor yszemelynevy
plótényi yszemelynevy nándor yszemelynevy yszemelynevy Plótényi yszemelynevy
Nándor yszemelynevy ykodvegy társaságában látható. Amidőn még föl kell jegyeznünk
azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi
yszemelynevy ykodvegy szintén nagy diadallal exekutált, meg kell itt örökíteni Reményinek
yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy azt a nagy- nagy érdemét, hogy a 67-es
kiegyezés után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket kihasználva,
úgyszólván Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy egyedül, egymaga
hegedülte össze a Petőfi-szobrot, yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy amelyet
Izsó Miklós yszemelynevy izsó miklós yszemelynevy Izsó Miklós yszemelynevy izsó
yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Izsó yszemelynevy Miklós
yszemelynevy ykodvegy tervei alapján, annak halála után tanítványa, Huszár Adolf
yszemelynevy huszár adolf yszemelynevy Huszár Adolf yszemelynevy huszár
yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Huszár yszemelynevy Adolf
yszemelynevy ykodvegy mintázott. Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy
ykodvegy adománya, jótékonycélú hangversenyei révén hatvanezer forint volt. Oly
összeg ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk, hogy az ország
fővárosában főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy uccát
neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No, de
hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, yszemelynevy reményi yszemelynevy
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy
ykodvegy a Petőfi-alap yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy összehegedülésén kívül,
a magyar regényirodalom apjának, Dugonics András yszemelynevy dugonics andrás
yszemelynevy Dugonics András yszemelynevy dugonics yszemelynevy andrás
yszemelynevy yszemelynevy Dugonics yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy szegedi
ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy szobrának
is megvetette alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy
Reményinek yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ezeket a nagy érdemeit Jókai
Mór yszemelynevy jókai mór yszemelynevy Jókai Mór yszemelynevy jókai
yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Jókai yszemelynevy Mór yszemelynevy
ykodvegy a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta és ünnepelte a Petőfi-szobor
yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor
Csikágóban ytelepulesy csikágó ytelepulesy Csikágó yorszagy Amerikai Egyesült
Államok ykodvegy időző Reményiről yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ezeket
mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy a legdrágább
emlék a földkerekségen, mert a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból
készült...« Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy nagyobb csodát tett
lantjával, mint Orfeus, yszemelynevy orfeus yszemelynevy Orfeus yszemelynevy
orfeus yszemelynevy yszemelynevy Orfeus yszemelynevy ykodvegy mert ő a köveknél
nehezebbet mozdított meg: a nemzeti közönyt és meg tudta szelídíteni a minden fenevadnál
erősebbet, az akkori policiát. ..« — A lánglelkű művész 1872-ben nősült. xtalanevtizedx
1885 xtalanevtizedx 1895 Elvette Fáy Antal, yszemelynevy fáy antal yszemelynevy
Fáy Antal yszemelynevy fáy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fáy
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a jeles magyar naturalista zenész és zeneszerző
miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy születésű
leányát. Így borult össze két borostyánág a szülőföld és a szülőváros ősi televényéből.
Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy házasságából két gyermek
származott: Tibor és Adrienne. Utóbbi egy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző
felesége lett és ma Newyorkban ytelepulesy newyork ytelepulesy Newyork yorszagy
Amerikai Egyesült Államok ykodvegy él. Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli
hangverseny útra vállalkozott és nemcsak Párizsban, ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Londonban ytelepulesy london
ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy aratott még egyszer világhírt,
de mintha érezte volna élete alkonyát, még egy búcsúkörútat is végzett hazájában
és ötven, nagyrészt teljesen vagy legalább is részben jótékony hangversenyt adott
itthon és a hetvenedik éve felé közeledő idős művész ezután még egyszer átkelt a
tengeren, hegy eléje menjen végzetének, amely hangversenyen hegedűjével a kezében,
San - Franciskóban, ytelepulesy san - franciskó ytelepulesy San - Franciskó
yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy a hangversenydobogón érte utól. Halála
a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig bizalmas környezetében.
San-Franciskóból ytelepulesy san-franciskó ytelepulesy San-Franciskó yorszagy
Amerikai Egyesült Államok ykodvegy átvitték holttestét Newyorkba ytelepulesy
newyork ytelepulesy Newyork yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy és öt cigányzenekar
játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« ycimy repülj fecskémet ycimy
Repülj fecskémet ycimy repülj ycimy fecskémet ycimy ycimy Repülj ycimy
fecskémet ycimy ykodvegy a Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy koporsója
fölött. A gyászlepelt a temetési menetben a nagy magyar művész amerikai ytelepulesy
amerika ytelepulesy amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy barátai fogták. Ezek
között, az egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede yszemelynevy
reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi yszemelynevy ede
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy legjobb
barátjának, Edisonnak, yszemelynevy edison yszemelynevy Edison yszemelynevy
edison yszemelynevy yszemelynevy Edison yszemelynevy ykodvegy a nagy feltalálónak
a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy a Reményi yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette a tertermészet
a Reményi-család yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy ma is élő leszármazottaiba,
unokáiba, sőt dédunokáiba is. Így Farkas Aladár yszemelynevy farkas aladár
yszemelynevy Farkas Aladár yszemelynevy farkas yszemelynevy aladár yszemelynevy
yszemelynevy Farkas yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy nyugalmazott ezredes
és Farkas Ferenc yszemelynevy farkas ferenc yszemelynevy Farkas Ferenc
yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy komárommegyei ytelepulesy
komárommegye ytelepulesy komárommegye ymegyey komárom megye ykodvegy földbirtokos
— Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi
yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy unokáinak — gyermekei, szintén
nagyszerű zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen. Farkas
Mártha, yszemelynevy farkas mártha yszemelynevy Farkas Mártha yszemelynevy
farkas yszemelynevy mártha yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Mártha
yszemelynevy ykodvegy Hubay Jenő yszemelynevy hubay jenő yszemelynevy Hubay
Jenő yszemelynevy hubay yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Hubay
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz,
már évek óta a legjobb nevet szerezte és 1914 xevtizedx 1915 óta xtalanevtizedx
1925 xtalanevtizedx 1935 nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb zenekülföldön
is sikert sikerre aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű dédje, Reményi
Ede yszemelynevy reményi ede yszemelynevy Reményi Ede yszemelynevy reményi
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy Ede
yszemelynevy ykodvegy művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú Reményi-rokon, yszemelynevy
reményi yszemelynevy Reményi yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy
Reményi yszemelynevy ykodvegy Farkas Pál, yszemelynevy farkas pál yszemelynevy
Farkas Pál yszemelynevy farkas yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy mint karmester és zeneszerző arat sikereket
Rómában, ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá yorszagy Olaszország ykodvegy ahová először
is a magyar közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már hírnevével
és sikereivel viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény hazája, a magyar
kultúrfölény terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag segítette. Ugy
látszik a Reményi - leszármazottakon yszemelynevy reményi yszemelynevy Reményi
yszemelynevy reményi yszemelynevy yszemelynevy Reményi yszemelynevy ykodvegy is
bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem válik. (Liptay Károly.) yszemelynevy
liptay károly yszemelynevy Liptay Károly yszemelynevy liptay yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Liptay yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy liptay károly szin_IV.0041.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Reményi Ede - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1829
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0041.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30505.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Reményi
Ede
Szócikk: Reményi Ede világhírű hegedűművész és zeneszerző.
Születése helyéről és évéről egészen a legutóbbi évekig sok vita és harc folyt két
felsőmagyarországi város: Miskolc és Eger között. Így például a miskolciak jeles
történésze, Szendrey, »Miskolc város története« V. kötet, 401— 408. oldalain azt
olvashatjuk, hogy Reményi 1829. júl. 15-én Miskolcon született. Ezzel a minden hitelesség
látszatával rendelkező komoly följegyzéssel szemben viszont a Pallas Lexikon (XV.
kötet) azt hirdeti és pedig Ábrányi Kornél cikkében, hogy Reményi Ede Egerben született
1829-ben. A Pallas Lexikon utóda, a Révai Lexikon, természetesen ugyanezt mondja.
És id. Szinnyei József: »Magyar írók élete és munkái« c. kitűnő művének VI. kötetében
ugyanezt a följegyzést találjuk Reményi Edéről, mint zeneszerzőről. Ezeknek a kúsza
és össze vissza - adatoknak a kibogozását a miskolci Lévai József Közművelődési
Egyesület ama dicséretes elhatározása sürgette, mely szerint a miskolcinak vélt
— és utóbb tényleg annak is bizonyult — Reményi Edének születési centennáriumát
meg akarták ünnepelni. Bank Sándoré, a Lévai Egyesület igazgatójának az érdeme,
hogy Reményi Ede származási adatai immár kétségtelen bizonyossággal tisztáztattak.
Hozzásegítették ehhez az érdemes kutatót nemcsak a Reményi Ede ma is élő rokonai,
de főleg tisztázta a zavaros adatokat az egri cistereiek gimnáziumának anyakönyve,
amely a »Miskolci Szemle« Reményi-számának centennáriumi adatai szerint a következőket
tartalmazza az 1838-1839-iki tanévről: In Schola Primae Gramatices Semest. I 1838
39 26. Hoffmann Eduar 1828. 17. jan. R. C. Hung. Miskolc, C. Bors. Henr. Civis Agria,
C. Heves. Mor. 1. Ex doctrinis em. 2. Eszerint tehát Reményi Ede, a jeles művész
és zeneszerző, 1828. január 17-én Miskolcon született. Atyja Hoffmann Henrik volt,
aki később magyarosította meg nevét Reményire és mint aranyművesmester átköltözött
egész családjával Egerbe. Az ifjú Reményi Ede már nyolcéves korában feltűnt zenei
tehetségével úgyannyira, hogy az egri székesegyház karnagya: Bartmann József kezdte
oktatni a hegedűjáték misztériumaira. Hírt szerzett azonban a tehetséges fiú zenei
elhivatottságáról maga az akkori egri érsek, a költői lelkületű Pyrker János László
is és anyagilag lehetővé tette, hogy az ifjú Reményi 1843-ban a bécsi híres konzervatóriumban
folytathassa tanulmányait Böhm Józsefnél. Három év múlva már föllépett Győrött és
utóbb Pesten, Petrichevich Horváth Lázár, a »Honderű« szerkesztőjének irodalmi szalonjában.
Ezt a szalont a történelem a »Gyülde« néven ismeri. Itt és más ilyen hozzáértő fórumok
előtt már 1847-ben olyan híre volt a Reményi Ede varázsos »szárazfájának«, bűvös
vonójának, hogy sikerei eredményeül csakhamar Párizsba utazhatott, még pedig nem
kisebb protektor ajánlólevelével, mint amilyen gróf Széchenyi István volt. Nem csoda,
ha minden fényes szalon megnyílt a nemes gróf ajánlatára a fiatal Reményi előtt.
Első legzajosabb sikerét Párizsban, gróf Apponyi Antal palotájában aratta. De csakhamar
búcsút mondott Párizsnak és a csatornán áthajózva, már 1848 tavaszán Londonban első
színházi hegedűs — hangverseny-mester — a Her Majestis Theaterben. Itt azonban nem
maradhatott sokáig, ment a magyar szabadságharc híre átcsapott a távolságon Reményi
Edéhez is és a forró temperamentumu, hazáját szerető magyar művész sietett egyenesen
a zászló alá, hogy szolgálja a szent magyar ügyet. Önként beállott katonának és
a színházat fölcserélte a csatatérrel. Eleinte Klapka seregeinél szolgált, majd
a fővezér, Görgey Arthur, törzskarához került, ahol — különösen a pihenők alatt
— elképzelhetetlenül nagy szolgálatára volt a magyar honvédek föllelkesítéséínek,
csodaerejű hegedűje, magávalragadó hangjaival. A »Repülj, fecském«, amely általa
lett ismeretes és egy egyszerű népdalból később világhírű koncert-számmá lett, az
»Ezt a kerek erdőt járom én!«, továbbá a vulkanikus erejű Rákóczi - induló, a Klapka-induló
(Thaly Kálmán szerzeménye), mind-mind jobban és jobban fokozták a negyvennyolcas
hősök, a legendás hősiességű vörössipkások lelkesedését, amikor Reményi Ede játszott
a tábortüzek mellett. A görög Thyrteus lánglelke lobogott Reményiben is, amit nemcsak
Petőfi, nemcsak Tompa, de a higgadtabb vérmérsékletű Arany János is honorált egy-egy
gyönyörű költeménnyel. Még Berzsenyi Lászlót is dalra fakasztotta Reményi bűvös
hegedűje, amely — a szabadságharc vérbefojtása után — emigrált művészünk kezében
sírta, zokogta a világ fülébe a szomorú magyar végzet iszonyú megpróbáltatásait:
egy a történelmi Golgothára korbácsolt nép és nemzet véres tragédiáját. Föl kellett
erre figyelnie az egész résztvevő világnak csakúgy, mint ahogy Kossuth nagyszerű
szónoklataira mellénk szegődött az egész hatalmas külföldi közvélemény. Világos
után Reményi Amerikába ment, onnan visszajött Európába, ahol is különösen Párizs
hangversenyein ünnepelték. Az írók közül különösen Hugó Victor és Georg Sandhoz
való vonatkozásai nevezetesek. Párizsból 1862-ben Hamburgba került és itt Brahms
Jánossal, Wagner Cosima első férjével kötött barátságot. Hamburgból Weimarba ment
a két barát, hogy az ott dirigensi tevékenységet folytató nagy magyar zeneművésszel,
Liszt Ferenccel jussanak közelebbi nekszusba. Liszt Ferenc csakhamar fölismerte
Reményi nagyszerű képességeit és tanítványul fogadta őt az úgynevezett »Murl«-ok
közzé. (Ezek voltak a Wagner és Liszt ifjú követői.) Báselbe is elvitte Reményit
Liszt Ferenc, még pedig Joachim, Gomélius Péter és Bruckner társaságában. Ezek voltak
.a legtehetségesebb Liszt-tanítványok, Reményi Ede mellett. Liszt mellett töltött
művészkiképző idején túl, mesterének ajánlatával Angliába ment Reményi és ott működött
1854-től 1860-ig. Bejutott ezalatt Viktória királynő udvari magánzenekarába és megkapta
a nagy királynő »Szoló-hegedűs«-ének a címét is. Ezzel aztán világhírre betetőzést
nyert. Reményi 1859-ben ujongva közölhette mesterével, Liszt Ferenccel, hogy I.
Ferenc József amnesztiában részesítette. A hazáját viszontlátni kívánó Reményi tehát,
a dicsőség és a jómód öleléséből kitépvén magát, hazasietett és már 1860. jan. 30-án
föl is lépett a Nemzeti Színház színpadán. Ezen az estén tombolva követelték tőle
a Rákóczi - induló eljátszását. Ez pedig meg volt neki tiltva a műsorát cenzúráló
Prottmann helytartótanácsi fő-főcenzor által. Reményi mégsem tudott ellentállani
a közönség parancsoló lelkességének és olyan hévvel, olyan magyaros tűzzel játszotta
Rákóczit, hogy Prottmann rendőrfőnök visszavonta a hangverseny - engedélyt tőle,
sőt Pestről internálta két teljes hónapra. Amikor aztán újra .szabadon járhatta
útjait, magyar ruhájában, rámás csizmájában, csodahegedűjével lelkesítette a magyar
közönséget az elnyomatás idejében. Diadalmenet volt útja mindeneflé. Valósággal
térdig járt a virágban. Reményi Wagner Richarddal is közelebbi vonatkozásba jutott
akkor, amikor 1863-ban megismerkedett vele itt Budapesten és a nagy német zeneszerzőnek
átadta tanulmányát a magyar zenéről, kérve Wagnert, hogy mondana prognózist a magyar
muzsika kilátásairól. Wagner egy aug. 8-án kelt és Ábrányi Kornélhoz intézett levelében
meg is felelt a Reményi által összegyűjtött magyar zenei anyagra vonatkozólag és
mert némi kedvet árult el a magyar fővárosban leendő esetleges letelepedést illetőleg,
a mindig lelkes és rajongó magyar hegedűs, Reményi, föl is vette erre vonatkozóan
Wagnerrel a tárgyalást. Hogy már most ezt csak a saját iniciativájára tette-e vagy
pedig állt mögötte valamely pénzes csoport, mecénás, ezt nem lehet tudni ma már.
De a dologból nem lett semmi, sőt utóbb Wagner meg is neheztelt emiatt Reményire,
aki terve sikertelenségétől bizonyára megrémülve, nem felelt a Wagner későbbi leveleire.
Liszthez való közeli nekszusát azonban semmisem zavarta Reményi életében. Amikor
a nagy és világhírű Liszt 1876-ban letelepedett Magyarországon, Reményi állandóan
a társaságában volt látható. Intimusabb zeneestélyein, amelyre csak barátai voltak
hivatalosak, Reményi egyszersmindenkorra meg volt híva és hegedűjével mindig közre
is működött. Ezekből az évekből — mint ismeretes — csoportképek bőven maradtak,
amelyeken Reményi Ede a Liszt Ferenc és Plótényi Nándor társaságában látható. Amidőn
még föl kell jegyeznünk azt a keleti hangverseny-körútat, amelyet Reményi szintén
nagy diadallal exekutált, meg kell itt örökíteni Reményinek azt a nagy- nagy érdemét,
hogy a 67-es kiegyezés után Magyarországon beköszöntött nagyobb szabadsági lehetőségeket
kihasználva, úgyszólván Reményi egyedül, egymaga hegedülte össze a Petőfi-szobrot,
amelyet Izsó Miklós tervei alapján, annak halála után tanítványa, Huszár Adolf mintázott.
Reményi adománya, jótékonycélú hangversenyei révén hatvanezer forint volt. Oly összeg
ez, amelyet legalább is azzal kellett volna viszonoznunk, hogy az ország fővárosában
uccát neveztünk volna el a különben is legnagyobb magyar hegedűművész nevéről. No,
de hiszen ami késik, nem múlik. Mert Reményi, a Petőfi-alap összehegedülésén kívül,
a magyar regényirodalom apjának, Dugonics András szegedi szobrának is megvetette
alapját az ő jótékony, zengő, dicsőséges hegedűjével. Érdekes, hogy Reményinek ezeket
a nagy érdemeit Jókai Mór a koszorús költőkirály is kiemelve méltatta és ünnepelte
a Petőfi-szobor leleplezési ünnepélyein, amikor az akkor Csikágóban időző Reményiről
ezeket mondotta: »Uraim! A Petőfi-szobor a legdrágább emlék a földkerekségen, mert
a legcsengőbb ércből van öntve: Csupa hegedűszóból készült...« Reményi nagyobb csodát
tett lantjával, mint Orfeus, mert ő a köveknél nehezebbet mozdított meg: a nemzeti
közönyt és meg tudta szelídíteni a minden fenevadnál erősebbet, az akkori policiát.
..« — A lánglelkű művész 1872-ben nősült. Elvette Fáy Antal, a jeles magyar naturalista
zenész és zeneszerző miskolci születésű leányát. Így borult össze két borostyánág
a szülőföld és a szülőváros ősi televényéből. Reményi házasságából két gyermek származott:
Tibor és Adrienne. Utóbbi egy német zeneszerző felesége lett és ma Newyorkban él.
Utolsó életévei alatt nemcsak földkörüli hangverseny útra vállalkozott és nemcsak
Párizsban, Londonban aratott még egyszer világhírt, de mintha érezte volna élete
alkonyát, még egy búcsúkörútat is végzett hazájában és ötven, nagyrészt teljesen
vagy legalább is részben jótékony hangversenyt adott itthon és a hetvenedik éve
felé közeledő idős művész ezután még egyszer átkelt a tengeren, hegy eléje menjen
végzetének, amely hangversenyen hegedűjével a kezében, San - Franciskóban, a hangversenydobogón
érte utól. Halála a kiválasztott művészek halála volt. Ilyenről álmodozott mindig
bizalmas környezetében. San-Franciskóból átvitték holttestét Newyorkba és öt cigányzenekar
játszotta sírva-zokogva a »Repülj fecskémet« a Reményi koporsója fölött. A gyászlepelt
a temetési menetben a nagy magyar művész amerikai barátai fogták. Ezek között, az
egykorú lapok följegyzései, megőrizték Reményi Ede legjobb barátjának, Edisonnak,
a nagy feltalálónak a nevét. Legvégül még csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni,
hogy a Reményi zenei zsenialitását nagyszerűen átörökítette a tertermészet a Reményi-család
ma is élő leszármazottaiba, unokáiba, sőt dédunokáiba is. Így Farkas Aladár nyugalmazott
ezredes és Farkas Ferenc komárommegyei földbirtokos — Reményi unokáinak — gyermekei,
szintén nagyszerű zenei képességeket árultak el dédapjuk talentumának örökségeképpen.
Farkas Mártha, Hubay Jenő zseniális tanítványa, mint hegedű-virtuóz, már évek óta
a legjobb nevet szerezte és 1914 óta nemcsak hazánk határain belül, de a legigényesebb
zenekülföldön is sikert sikerre aratott. Technikája élénken emlékeztet nagynevű
dédje, Reményi Ede művészetére. Hasonlóképpen egy másik ifjú Reményi-rokon, Farkas
Pál, mint karmester és zeneszerző arat sikereket Rómában, ahová először is a magyar
közoktatásügyi kormányzat támogatásával került. Most már hírnevével és sikereivel
viszonozza ő is azt a bizalmat, amellyel koldusszegény hazája, a magyar kultúrfölény
terebélyesítése érdekében őt is támogatta és anyagilag segítette. Ugy látszik a
Reményi - leszármazottakon is bebizonyosodik, hogy: a vér vizzé nem válik. (Liptay
Károly.) szin_IV.0041.pdf IV