Címszó: Ressler István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30532.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ressler István

Szócikk: Ressler István tenorista, színigazgató, sz. 1831-ben, (születés éve) megh. 1874. júl. 13-án, Budapesten. (Budapest) Mint jómódú pesti (Budapest) polgár fia, kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára. 1846. (időpont) márc. 5-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Bájital« (cím) c. opera Nemorino (szerep) szerepében, amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán még húsz éves sincs és éneke mégis olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez szóló és sima vala, szavai pedig olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó teljes értelmében bámulatra ragadta.« (»Budapesti Hiradó«, (intézmény) (információ)  1846. (időpont) márc. 10.) Ez után a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, azonban már egy hónap múlva elhagyta az intézetet és Olaszországban (ország) tovább képeztette hangját. 1850. (időpont) december 2-án azonban visszatért; akkor mint az olmützi (ország) színház tagja lépett fel a »Márthá«-ban. (cím) 1853-ban (időpont) Pozsonyban, (megye) 1856-ban (időpont) a bécsi An der Wienben (intézmény) (információ)  működött. 1858-ban (időpont) Aradon (megye) (információ)  volt szerződésben. Miután igazgatói ambíciói is voltak: 1859. (időpont) nov. havában felsőbb helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 (időpont) nyarán Zágrábban (ország) pártolás mellett működött, 1861. (időpont) jan. havában mint pécsi (megye) színigazgató Debrecen (megye) városától engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére; a színkör ápr. 2-án el is készült és megkezdte előadásait. 1863. (időpont) máj. havában Pozsonyban (megye) működött, onnan Győrbe (megye) és Sopronba (megye) tette át működése színterét. 1864 (időpont) telén Debrecenbe (megye) tért vissza, majd 1865. (időpont) jún. 11-én Nagyváradon (megye) kezdett játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben (megye) is nagy pártolásnak örvendett a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de a nagyszámú társulat tartása csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban (időpont) az István-téri színházhoz (intézmény) (információ)  volt kénytelen elszerződni. Itt működött haláláig. szin_IV.0053.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ressler István címszóvég 30532 Szócikk: Ressler István tenorista, színigazgató, sz. 1831-ben, megh. xtalanevtizedx 1845 1874. júl. 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Mint jómódú pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy polgár fia, kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára. 1846. xevtizedx 1845 márc. 5-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Bájital« ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy c. opera Nemorino yszerepy nemorino yszerepy Nemorino yszerepy nemorino yszerepy yszerepy Nemorino yszerepy ykodvegy szerepében, amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán még húsz éves sincs és éneke mégis olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez szóló és sima vala, szavai pedig olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó teljes értelmében bámulatra ragadta.« (»Budapesti Hiradó«, yintezmenyy budapesti hiradó yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hiradó yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1846. márc. xtalanevtizedx 1855 10.) Ez után a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, azonban már egy hónap múlva elhagyta az intézetet és Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy tovább képeztette hangját. 1850. xevtizedx 1855 december 2-án azonban visszatért; akkor mint az olmützi ytelepulesy olmütz ytelepulesy olmütz yorszagy Csehország ykodvegy színház tagja lépett fel a »Márthá«-ban. ycimy mártha ycimy Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1853-ban Pozsonyban, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1856-ban a bécsi An der Wienben yintezmenyy bécsi an der wien yintezmenyy bécsi An yintezmenyy bécsi yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy An yintezmenyy ykodvegy működött. 1858-ban Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy volt szerződésben. Miután igazgatói ambíciói is voltak: 1859. nov. xtalanevtizedx 1865 havában felsőbb helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 xevtizedx 1865 nyarán Zágrábban ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy pártolás mellett működött, 1861. jan. havában mint pécsi ytelepulesy pécs ytelepulesy pécs ymegyey baranya megye ykodvegy színigazgató Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy városától engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére; a színkör ápr. 2-án el is készült és megkezdte előadásait. 1863. máj. havában Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy működött, onnan Győrbe ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy és Sopronba ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy tette át működése színterét. 1864 telén Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy tért vissza, majd 1865. jún. xtalanevtizedx 1875 11-én Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy kezdett játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy is nagy pártolásnak örvendett a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de a nagyszámú társulat tartása csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban xevtizedx 1875 az István-téri színházhoz yintezmenyy istván-téri színház yintezmenyy István-t yintezmenyy istván-téri yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy István-t yintezmenyy ykodvegy volt kénytelen elszerződni. Itt működött haláláig. szin_IV.0053.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ressler István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1831

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0053.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30532.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ressler István

Szócikk: Ressler István tenorista, színigazgató, sz. 1831-ben, megh. 1874. júl. 13-án, Budapesten. Mint jómódú pesti polgár fia, kora ifjúsága idején nagy hajlamot érzett az énekes-pályára. 1846. márc. 5-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a »Bájital« c. opera Nemorino szerepében, amikor ezt a kritikát kapta: »Ezen ifjú talán még húsz éves sincs és éneke mégis olly szép iskolát tanúsított, hangja olly szívhez szóló és sima vala, szavai pedig olly tisztán érthetők,; hogy a közönséget a szó teljes értelmében bámulatra ragadta.« (»Budapesti Hiradó«, 1846. márc. 10.) Ez után a Nemzeti Színház tagja lett, azonban már egy hónap múlva elhagyta az intézetet és Olaszországban tovább képeztette hangját. 1850. december 2-án azonban visszatért; akkor mint az olmützi színház tagja lépett fel a »Márthá«-ban. 1853-ban Pozsonyban, 1856-ban a bécsi An der Wienben működött. 1858-ban Aradon volt szerződésben. Miután igazgatói ambíciói is voltak: 1859. nov. havában felsőbb helyről engedélyt nyert színigazgatásra 1860 nyarán Zágrábban pártolás mellett működött, 1861. jan. havában mint pécsi színigazgató Debrecen városától engedélyt nyert ideiglenes színkör építésére; a színkör ápr. 2-án el is készült és megkezdte előadásait. 1863. máj. havában Pozsonyban működött, onnan Győrbe és Sopronba tette át működése színterét. 1864 telén Debrecenbe tért vissza, majd 1865. jún. 11-én Nagyváradon kezdett játszani kitűnő ensembléjával. Itt is és Debrecenben is nagy pártolásnak örvendett a társulata, meglehetős vagyonra is tett szert, de a nagyszámú társulat tartása csakhamar felemésztette vagyonát. 1873-ban az István-téri színházhoz volt kénytelen elszerződni. Itt működött haláláig. szin_IV.0053.pdf IV