Címszó: Révy Aurélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30555.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Révy Aurélia

Szócikk: Révy Aurélia énekesnő, sz. 1879. (születés éve) máj. 12-én, Kaposváron. (megye) Zenei tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától (személy) (információ)  tanult, amellett a hegedűben is kiművelte magát; egy műkedvelői előadáson a »Parasztbecsület« (cím) (információ)  Santuzzáját (szerep) olyan sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát, feljött Budapestre, (Budapest) Káldy Gyula (személy) (információ)  kiművelte szép szopránját s hangversenyen szép sikert aratott. Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben (időpont) őt szerződtetett Népszínháznak (intézmény) (információ)  azt az ötletet adta, hogy Verő György, (személy) (információ)  »Ezer év« (cím) (információ)  c. színjátéka Czinka Pannájában (szerep) léptette föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba (ország) ment, 1902-ben (időpont) a bécsi Carl-Theater (intézmény) (információ)  tagja, de csakhamar Londonba, (ország) majd Berlinbe (ország) ment: itt a Theater des Westensben (intézmény) 1903. (időpont) márc. 3-án már a »Faust« (cím) (információ)  opera Gretchenjet (szerep) énekelte. Következtek Frankfurt, (ország) Észak- Amerika, (ország) 1904-ben (időpont) a londoni Covent-Garden opera, (intézmény) novemberben pedig a milánói Teatro Lirico (intézmény) vendége. — 1908. (időpont) júl. 21-én neje lett Alexander Chapman (személy) (információ)  angol (nemzetiség) őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált. 1911-ben (időpont) a berlini Komische Oper (intézmény) igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda (szerep) (Bajazzók), (cím) (információ)  Carmen, (szerep) (információ)  Aida, (szerep) (információ)  Olympia (szerep) (Hoffmann meséi), (cím) (információ)  Mimóza (szerep) és Molly (szerep) (Gésák), (cím) (információ)  Harriet (szerep) (Szegény Jonathán), (cím) Szaffi (szerep) (Cigánybáró), (cím) (információ)  Laura (szerep) (Koldusdiák) (cím) (információ)  stb. szin_IV.0058.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Révy Aurélia címszóvég 30555 Szócikk: Révy Aurélia énekesnő, sz. 1879. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 12-én, Kaposváron. ytelepulesy kaposvár ytelepulesy Kaposvár ymegyey somogy megye ykodvegy Zenei tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától yszemelynevy saphir sarolta yszemelynevy Saphir Saroltá yszemelynevy saphir yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Saphir yszemelynevy Saroltá yszemelynevy ykodvegy tanult, amellett a hegedűben is kiművelte magát; egy műkedvelői előadáson a »Parasztbecsület« ycimy parasztbecsület ycimy Parasztbecsület ycimy parasztbecsület ycimy ycimy Parasztbecsület ycimy ykodvegy Santuzzáját yszerepy santuzza yszerepy Santuzzá yszerepy santuzza yszerepy yszerepy Santuzzá yszerepy ykodvegy olyan sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát, feljött Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kiművelte szép szopránját s hangversenyen szép sikert aratott. Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben xevtizedx 1895 őt xtalanevtizedx 1905 szerződtetett Népszínháznak yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy azt az ötletet adta, hogy Verő György, yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy »Ezer év« ycimy ezer év ycimy Ezer év ycimy ezer ycimy év ycimy ycimy Ezer ycimy év ycimy ykodvegy c. színjátéka Czinka Pannájában yszerepy czinka panna yszerepy Czinka Panná yszerepy czinka yszerepy panna yszerepy yszerepy Czinka yszerepy Panná yszerepy ykodvegy léptette föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy ment, 1902-ben xevtizedx 1905 a bécsi Carl-Theater yintezmenyy bécsi carl-theater yintezmenyy bécsi Ca yintezmenyy bécsi yintezmenyy carl-theater yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Ca yintezmenyy ykodvegy tagja, de csakhamar Londonba, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy majd Berlinbe ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy ment: itt a Theater des Westensben yintezmenyy theater des westens yintezmenyy Theater yintezmenyy theater yintezmenyy des yintezmenyy westens yintezmenyy yintezmenyy Theater yintezmenyy ykodvegy 1903. márc. 3-án már a »Faust« ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy opera Gretchenjet yszerepy gretchen yszerepy Gretchen yszerepy gretchen yszerepy yszerepy Gretchen yszerepy ykodvegy énekelte. Következtek Frankfurt, ytelepulesy frankfurt ytelepulesy Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Észak- Amerika, ytelepulesy észak- amerika ytelepulesy Észak- Amerika yorszagy Észak Amerika ykodvegy 1904-ben a londoni Covent-Garden opera, yintezmenyy londoni covent-garden opera yintezmenyy londoni yintezmenyy londoni yintezmenyy covent-garden yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy londoni yintezmenyy ykodvegy novemberben pedig a milánói Teatro Lirico yintezmenyy milánói teatro lirico yintezmenyy milánói yintezmenyy milánói yintezmenyy teatro yintezmenyy lirico yintezmenyy yintezmenyy milánói yintezmenyy ykodvegy vendége. — 1908. júl. xtalanevtizedx 1915 21-én neje lett Alexander Chapman yszemelynevy alexander chapman yszemelynevy Alexander Chapman yszemelynevy alexander yszemelynevy chapman yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Chapman yszemelynevy ykodvegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált. 1911-ben xevtizedx 1915 a xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 berlini Komische Oper yintezmenyy berlini komische oper yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy komische yintezmenyy oper yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda yszerepy nedda yszerepy Nedda yszerepy nedda yszerepy yszerepy Nedda yszerepy ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Carmen, yszerepy carmen yszerepy Carmen yszerepy carmen yszerepy yszerepy Carmen yszerepy ykodvegy Aida, yszerepy aida yszerepy Aida yszerepy aida yszerepy yszerepy Aida yszerepy ykodvegy Olympia yszerepy olympia yszerepy Olympia yszerepy olympia yszerepy yszerepy Olympia yszerepy ykodvegy (Hoffmann meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Mimóza yszerepy mimóza yszerepy Mimóza yszerepy mimóza yszerepy yszerepy Mimóza yszerepy ykodvegy és Molly yszerepy molly yszerepy Molly yszerepy molly yszerepy yszerepy Molly yszerepy ykodvegy (Gésák), ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy Harriet yszerepy harriet yszerepy Harriet yszerepy harriet yszerepy yszerepy Harriet yszerepy ykodvegy (Szegény Jonathán), ycimy szegény jonathán ycimy Szegény Jonathán ycimy szegény ycimy jonathán ycimy ycimy Szegény ycimy Jonathán ycimy ykodvegy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy yszerepy Szaffi yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Laura yszerepy laura yszerepy Laura yszerepy laura yszerepy yszerepy Laura yszerepy ykodvegy (Koldusdiák) ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy stb. szin_IV.0058.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Révy Aurélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1879

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0058.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30555.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Révy Aurélia

Szócikk: Révy Aurélia énekesnő, sz. 1879. máj. 12-én, Kaposváron. Zenei tehetsége nagyon korán nyilvánult, zongorázni Saphir Saroltától tanult, amellett a hegedűben is kiművelte magát; egy műkedvelői előadáson a »Parasztbecsület« Santuzzáját olyan sikerrel énekelte, hogy erre a pályára szentelte magát, feljött Budapestre, Káldy Gyula kiművelte szép szopránját s hangversenyen szép sikert aratott. Néhány énekszámát saját hegedű játékával kísérte, ami az 1897-ben őt szerződtetett Népszínháznak azt az ötletet adta, hogy Verő György, »Ezer év« c. színjátéka Czinka Pannájában léptette föl először (nov. 10.). Egy év múlva Oroszországba ment, 1902-ben a bécsi Carl-Theater tagja, de csakhamar Londonba, majd Berlinbe ment: itt a Theater des Westensben 1903. márc. 3-án már a »Faust« opera Gretchenjet énekelte. Következtek Frankfurt, Észak- Amerika, 1904-ben a londoni Covent-Garden opera, novemberben pedig a milánói Teatro Lirico vendége. — 1908. júl. 21-én neje lett Alexander Chapman angol őrnagynak s földbirtokosnak, de két év múlva tőle elvált. 1911-ben a berlini Komische Oper igazgatását vállalta, de nem bírta sokáig. Szerepei még: Nedda (Bajazzók), Carmen, Aida, Olympia (Hoffmann meséi), Mimóza és Molly (Gésák), Harriet (Szegény Jonathán), Szaffi (Cigánybáró), Laura (Koldusdiák) stb. szin_IV.0058.pdf IV