Címszó: Risley Lélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30576.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Risley
Lélia
Szócikk: Risley Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
és a Magyar Kir. Operaház (intézmény)
(információ)
tagja volt 1882. (időpont) szept.
16-tól 1888. (időpont)
jún. 30-ig. Nagy tehetségét már szülőföldjén, Texasban (ország) felismerték
és 16 éves korában Bécsben (ország) tanult
Marchesi Matild (személy) (információ)
asszonynál. Báró Podmaniczky Frigyes (személy) (információ)
akkori intendáns szerződtette őt Budapestre
(Budapest)
s itt a »Szevillai borbély« (cím) Rozinájában
(szerep)
egész lázba hozta a közönséget hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes
terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai. E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva
magyarul is betanulta és akkor énekelte először, midőn a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
(1884-ben) (időpont) utoljára
tartottak operai előadást. Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére
s itt is őszinte sikert ért el Szilágyi Erzsébettel (szerep) (információ)
(Hunyadi Lászlóban). (cím) (információ)
Gróf Keglevich (személy) (információ)
intendáns ezután Bianchi Biankát (személy) (információ)
szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet,
Párizsba (ország)
ment, majd Londonba (ország) egy
staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben (ország) keresett
gyógyulást. De hiába. A császárvárosban halt meg, 1891. (időpont) jan.
havában. Első budapesti (Budapest)
fellépéséről a »Pesti Hirlap« (intézmény)
(információ)
1882. (időpont) szept.
17-én ezeket írja: »Bécsben (ország) Marchesinél
(személy)
(információ)
tanult (Rosina-t (szerep) énekelte
a »Szevillai borbély«-ban.), (cím) Firenzében
(ország)
lépett először színpadra. Ritka terjedelmű, határozottan altszínezetű mezzoszoprán
hangja (ma 2 és fél oktávát hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő
szonoritással bír, mely azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily
biztosan és tisztán törnek elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak,
a tremolónak semmi nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !«
szin_IV.0065.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Risley Lélia címszóvég 30576 Szócikk: Risley
Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy és a Magyar Kir. Operaház yintezmenyy magyar kir. operaház
yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy tagja volt 1882.
szept. 16-tól 1888. jún. 30-ig. Nagy tehetségét már szülőföldjén, Texasban ytelepulesy
texas ytelepulesy Texas yorszagy Amerikai Egyesült Államok ykodvegy felismerték
és 16 éves korában Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy tanult Marchesi Matild yszemelynevy marchesi matild yszemelynevy
Marchesi Matild yszemelynevy marchesi yszemelynevy matild yszemelynevy
yszemelynevy Marchesi yszemelynevy Matild yszemelynevy ykodvegy asszonynál. Báró
Podmaniczky Frigyes yszemelynevy báró podmaniczky frigyes yszemelynevy Báró
Podmaniczky Frigyes yszemelynevy báró yszemelynevy podmaniczky yszemelynevy
frigyes yszemelynevy yszemelynevy Báró yszemelynevy Podmaniczky ysze akkori intendáns
szerződtette őt Budapestre Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy s itt a »Szevillai borbély« ycimy szevillai borbély ycimy
Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy
borbély ycimy ykodvegy Rozinájában yszerepy rozina yszerepy Roziná yszerepy
rozina yszerepy yszerepy Roziná yszerepy ykodvegy egész lázba hozta a közönséget
hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai.
E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva magyarul is betanulta és akkor énekelte
először, midőn a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy (1884-ben) utoljára xtalanevtizedx 1895 tartottak operai előadást.
Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére s itt is őszinte
sikert ért el Szilágyi Erzsébettel yszerepy szilágyi erzsébet yszerepy Szilágyi
Erzsébet yszerepy szilágyi yszerepy erzsébet yszerepy yszerepy Szilágyi
yszerepy Erzsébet yszerepy ykodvegy (Hunyadi Lászlóban). ycimy hunyadi lászló
ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy
László ycimy ykodvegy Gróf Keglevich yszemelynevy gróf keglevich yszemelynevy
Gróf Keglevich yszemelynevy gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy
yszemelynevy Gróf yszemelynevy Keglevich yszemelynevy ykodvegy intendáns ezután
Bianchi Biankát yszemelynevy bianchi bianka yszemelynevy Bianchi Bianká
yszemelynevy bianchi yszemelynevy bianka yszemelynevy yszemelynevy Bianchi
yszemelynevy Bianká yszemelynevy ykodvegy szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet,
Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment,
majd Londonba ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság
ykodvegy egy staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy keresett gyógyulást. De hiába.
A császárvárosban halt meg, 1891. xevtizedx 1895 jan. havában. Első budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy fellépéséről a »Pesti Hirlap«
yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti Hi yintezmenyy pesti yintezmenyy
hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Hi yintezmenyy ykodvegy 1882. xevtizedx
1885 szept. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 17-én ezeket írja: »Bécsben
ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Marchesinél yszemelynevy
marchesi yszemelynevy Marchesi yszemelynevy marchesi yszemelynevy yszemelynevy
Marchesi yszemelynevy ykodvegy tanult (Rosina-t yszerepy rosina yszerepy Rosina
yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy énekelte a »Szevillai
borbély«-ban.), ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai
ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Firenzében ytelepulesy
firenze ytelepulesy Firenzé yorszagy Olaszország ykodvegy lépett először színpadra.
Ritka terjedelmű, határozottan altszínezetű mezzoszoprán hangja (ma 2 és fél oktávát
hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő szonoritással bír, mely
azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily biztosan és tisztán törnek
elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak, a tremolónak semmi
nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !« szin_IV.0065.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Risley Lélia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0065.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30576.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Risley
Lélia
Szócikk: Risley Lélia operaénekesnő, a Nemzeti Színház
és a Magyar Kir. Operaház tagja volt 1882. szept. 16-tól 1888. jún. 30-ig. Nagy
tehetségét már szülőföldjén, Texasban felismerték és 16 éves korában Bécsben tanult
Marchesi Matild asszonynál. Báró Podmaniczky Frigyes akkori intendáns szerződtette
őt Budapestre s itt a »Szevillai borbély« Rozinájában egész lázba hozta a közönséget
hangja ritka csengésével, bámulatos és egyenletes terjedelmével 8 csillogó koloraturájávai.
E nagyszerű partiját igaz ambíciótól sarkalva magyarul is betanulta és akkor énekelte
először, midőn a Nemzeti Színházban (1884-ben) utoljára tartottak operai előadást.
Az új operában már több tere nyilt az érvényesülés lehetőségére s itt is őszinte
sikert ért el Szilágyi Erzsébettel (Hunyadi Lászlóban). Gróf Keglevich intendáns
ezután Bianchi Biankát szerződtette, mire R. elhagyta az intézetet, Párizsba ment,
majd Londonba egy staggione társulathoz. Itt súlyosan megbetegedett, mire Bécsben
keresett gyógyulást. De hiába. A császárvárosban halt meg, 1891. jan. havában. Első
budapesti fellépéséről a »Pesti Hirlap« 1882. szept. 17-én ezeket írja: »Bécsben
Marchesinél tanult (Rosina-t énekelte a »Szevillai borbély«-ban.), Firenzében lépett
először színpadra. Ritka terjedelmű, határozottan altszínezetű mezzoszoprán hangja
(ma 2 és fél oktávát hallottunk, g-től d-ig) a mélyebb regiszterekben meglepő szonoritással
bír, mely azonban nem dominál a magasabb regiszterek rovására. Mily biztosan és
tisztán törnek elő a hangok ebből a romlatlan gégéből, melyen a forszirozásnak,
a tremolónak semmi nyoma. És milyen érthetően, értelmesen ejti ki a szöveget !«
szin_IV.0065.pdf IV