Címszó: Rónai Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0078.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0078.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30614.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rónai Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530614.htm

 

Szócikk: Rónai Gyula színész, sz. 1828. (születés éve) jan. 6-án, Somlyóvásárhelyen (megye) (Veszprém m.), (megye) megh. 1874. szept. 6-án, Nagyváradon. (megye) A nemes Morócz-családból (személy) (információ)  származott. Jogi pályára készült, de hajlama a színpadra vitte és 1845-ben (időpont) már színpadon volt. Budán (Budapest) játszott először, a »Lorenzino« (cím) címszerepében. Atyja ezért megharagudott rá, haza vitte, azonban R. nemsokára újból visszatért a színészethez és néhány év leforgása után már mint híres tragikusról emlékeztek meg róla. 1850-ben (időpont) Kilényi Dávid (személy) (információ)  és Chiabay Pál (személy) (információ)  egyesített társulatánál működött. 1859. (időpont) ápr. 6-án a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepelt, a »Dózsa György«-ben (cím) (információ)  és mindjárt első fellépésével meghódította a közönséget, mire a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett. 1862. (időpont) febr. végétől ápr. 13-ig Hubay Gusztávnál (személy) (információ)  működött, Győrött, (megye) majd Fekete Pálnál, (személy) (információ)  akinél művezető volt, majd 1863 (időpont) nyarán ós 1864 (időpont) telén Reszler Istvánnál (személy) volt szerző­désben, Győrött. 1872. (időpont) ápr. 3-án mint vendég újra fellép a Nemzeti Színházban, Peturt játszotta ekkor, 8-án a »Lowoodi árva« Rochesterjét, 12-én Lear királyt játszotta. R. igen tehetséges színész volt; hatalmas hanggal, természetes tűzzel volt megajándékozva. Egyike volt a legszeren­csésebb alkatú színpadi fejeknek, írja róla Egressy Gábor, — férfias, csengő liang, szabályos termet, rugalmas lélek, gyúlékony kedély. Annyira pedáns volt, hogy az nap, midőn kedvenc szerepét játszhatta, nem is ebédelt. Művészete oly magas ;fokon állott, hogy Egressyhez hason­lították s ezért mindenütt tisztelet és becsülés vette körül. Debrecenben, Nagyváradon, körülrajongott művész volt. Mándoky Béla búcsúztatta. Sírkőleleplezése 1875. (időpont) szept. 5-én volt. Az emlékkő megtört oszlop, be­futtatva zöld folyondárral. Felirata: »A művész alkotásaiban halála után is él. A megtört oszlop hű jelképe életének.« — Jobb szerepei: Lear király, Lugarto gróf (Chantilly-éj), Ralph (Londoni koldusok), Moor Ferenc (Haramiák), Macbeth, Shy­lock, Othello, Petur, III. Richárd, Ká­roly király (Margót), Claude Frollo (Notre Dame), Balassa (Török János), XI. La­jos (Gringoire), Mortsauf (Völgy lilioma), Essex gróf, Gritti, Julius Caesar, Branko- vics György, Alba herceg stb'. — Neje: Prielle Lilla, színésznő. (L. o.) Leánya: Rónai Mari, színésznő. 1862—1864-ben (időpont) Győrött működött. 1871. (időpont) jún. 13-án fel­lépett Nagyváradon, III. Richard'ban, — majd mint debreceni színésznő, a »Fer- nando« c. dráma Georgette szerepében mu­tatkozott be. (Lásd: » Debrecen—Nagyvá­radi Értesítő«, 1871. (időpont) 45. számi) 1877. (időpont) okt. 4-én házasságot kötött Kiss Béla miskolci színésszel. (Erödi Jenő.) szin_IV.0078.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rónai Gyula címszóvég 30614 Szócikk: Rónai Gyula színész, sz. 1828. jan. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 6-án, Somlyóvásárhelyen ytelepulesy somlyóvásárhely ytelepulesy Somlyóvásárhely ymegyey veszprém megye ykodvegy (Veszprém m.), ytelepulesy veszprém m. ytelepulesy Veszprém m. ymegyey veszprém megye ykodvegy megh. 1874. szept. 6-án, Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy A nemes Morócz-családból yszemelynevy morócz yszemelynevy Morócz yszemelynevy morócz yszemelynevy yszemelynevy Morócz yszemelynevy ykodvegy származott. Jogi pályára készült, de hajlama a színpadra vitte és 1845-ben xevtizedx 1845 már xtalanevtizedx 1855 színpadon volt. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy játszott először, a »Lorenzino« ycimy lorenzino ycimy Lorenzino ycimy lorenzino ycimy ycimy Lorenzino ycimy ykodvegy címszerepében. Atyja ezért megharagudott rá, haza vitte, azonban R. nemsokára újból visszatért a színészethez és néhány év leforgása után már mint híres tragikusról emlékeztek meg róla. 1850-ben xevtizedx 1855 Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Chiabay Pál yszemelynevy chiabay pál yszemelynevy Chiabay Pál yszemelynevy chiabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Chiabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy egyesített társulatánál működött. 1859. ápr. xtalanevtizedx 1865 6-án a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt, a »Dózsa György«-ben ycimy dózsa györgy ycimy Dózsa György ycimy dózsa ycimy györgy ycimy ycimy Dózsa ycimy György ycimy ykodvegy és mindjárt első fellépésével meghódította a közönséget, mire a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett. 1862. xevtizedx 1865 febr. végétől ápr. 13-ig Hubay Gusztávnál yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy működött, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy majd Fekete Pálnál, yszemelynevy fekete pál yszemelynevy Fekete Pál yszemelynevy fekete yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy akinél művezető volt, majd 1863 nyarán ós 1864 telén xtalanevtizedx 1875 Reszler Istvánnál yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy volt szerző­désben, Győrött. 1872. xevtizedx 1875 ápr. 3-án mint vendég újra fellép a Nemzeti Színházban, Peturt játszotta ekkor, 8-án a »Lowoodi árva« Rochesterjét, 12-én Lear királyt játszotta. R. igen tehetséges színész volt; hatalmas hanggal, természetes tűzzel volt megajándékozva. Egyike volt a legszeren­csésebb alkatú színpadi fejeknek, írja róla Egressy Gábor, — férfias, csengő liang, szabályos termet, rugalmas lélek, gyúlékony kedély. Annyira pedáns volt, hogy az nap, midőn kedvenc szerepét játszhatta, nem is ebédelt. Művészete oly magas ;fokon állott, hogy Egressyhez hason­lították s ezért mindenütt tisztelet és becsülés vette körül. Debrecenben, Nagyváradon, körülrajongott művész volt. Mándoky Béla búcsúztatta. Sírkőleleplezése 1875. szept. 5-én volt. Az emlékkő megtört oszlop, be­futtatva zöld folyondárral. Felirata: »A művész alkotásaiban halála után is él. A megtört oszlop hű jelképe életének.« — Jobb szerepei: Lear király, Lugarto gróf (Chantilly-éj), Ralph (Londoni koldusok), Moor Ferenc (Haramiák), Macbeth, Shy­lock, Othello, Petur, III. Richárd, Ká­roly király (Margót), Claude Frollo (Notre Dame), Balassa (Török János), XI. La­jos (Gringoire), Mortsauf (Völgy lilioma), Essex gróf, Gritti, Julius Caesar, Branko- vics György, Alba herceg stb'. — Neje: Prielle Lilla, színésznő. (L. o.) Leánya: Rónai Mari, színésznő. 1862—1864-ben xevtizedx 1865 Győrött xtalanevtizedx 1875 működött. 1871. xevtizedx 1875 jún. 13-án fel­lépett Nagyváradon, III. Richard'ban, — majd mint debreceni színésznő, a »Fer- nando« c. dráma Georgette szerepében mu­tatkozott be. (Lásd: » Debrecen—Nagyvá­radi Értesítő«, 1871. 45. számi) 1877. okt. 4-én házasságot kötött Kiss Béla miskolci színésszel. (Erödi Jenő.) szin_IV.0078.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rónai Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0078.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0078.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30614.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rónai Gyula

Szócikk: Rónai Gyula színész, sz. 1828. jan. 6-án, Somlyóvásárhelyen (Veszprém m.), megh. 1874. szept. 6-án, Nagyváradon. A nemes Morócz-családból származott. Jogi pályára készült, de hajlama a színpadra vitte és 1845-ben már színpadon volt. Budán játszott először, a »Lorenzino« címszerepében. Atyja ezért megharagudott rá, haza vitte, azonban R. nemsokára újból visszatért a színészethez és néhány év leforgása után már mint híres tragikusról emlékeztek meg róla. 1850-ben Kilényi Dávid és Chiabay Pál egyesített társulatánál működött. 1859. ápr. 6-án a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, a »Dózsa György«-ben és mindjárt első fellépésével meghódította a közönséget, mire a Nemzeti Színház tagja lett. 1862. febr. végétől ápr. 13-ig Hubay Gusztávnál működött, Győrött, majd Fekete Pálnál, akinél művezető volt, majd 1863 nyarán ós 1864 telén Reszler Istvánnál volt szerző­désben, Győrött. 1872. ápr. 3-án mint vendég újra fellép a Nemzeti Színházban, Peturt játszotta ekkor, 8-án a »Lowoodi árva« Rochesterjét, 12-én Lear királyt játszotta. R. igen tehetséges színész volt; hatalmas hanggal, természetes tűzzel volt megajándékozva. Egyike volt a legszeren­csésebb alkatú színpadi fejeknek, írja róla Egressy Gábor, — férfias, csengő liang, szabályos termet, rugalmas lélek, gyúlékony kedély. Annyira pedáns volt, hogy az nap, midőn kedvenc szerepét játszhatta, nem is ebédelt. Művészete oly magas ;fokon állott, hogy Egressyhez hason­lították s ezért mindenütt tisztelet és becsülés vette körül. Debrecenben, Nagyváradon, körülrajongott művész volt. Mándoky Béla búcsúztatta. Sírkőleleplezése 1875. szept. 5-én volt. Az emlékkő megtört oszlop, be­futtatva zöld folyondárral. Felirata: »A művész alkotásaiban halála után is él. A megtört oszlop hű jelképe életének.« — Jobb szerepei: Lear király, Lugarto gróf (Chantilly-éj), Ralph (Londoni koldusok), Moor Ferenc (Haramiák), Macbeth, Shy­lock, Othello, Petur, III. Richárd, Ká­roly király (Margót), Claude Frollo (Notre Dame), Balassa (Török János), XI. La­jos (Gringoire), Mortsauf (Völgy lilioma), Essex gróf, Gritti, Julius Caesar, Branko- vics György, Alba herceg stb'. — Neje: Prielle Lilla, színésznő. (L. o.) Leánya: Rónai Mari, színésznő. 1862—1864-ben Győrött működött. 1871. jún. 13-án fel­lépett Nagyváradon, III. Richard'ban, — majd mint debreceni színésznő, a »Fer- nando« c. dráma Georgette szerepében mu­tatkozott be. (Lásd: » Debrecen—Nagyvá­radi Értesítő«, 1871. 45. számi) 1877. okt. 4-én házasságot kötött Kiss Béla miskolci színésszel. (Erödi Jenő.) szin_IV.0078.pdf IV