Címszó: Rossini Gioachino - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1792
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30633.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Rossini
Gioachino
Szócikk: Rossini Gioachino híres olasz (nemzetiség)
(információ)
zeneszerző, sz. 1792. (születés
éve) febr. 29-én, Pesaroban, (ország) megh.
1868. nov. 14-én, Párizsban. (ország) Már
gyermekkora tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték Bolognába,
(ország)
Angelo Teseihez. (személy) Hamarosan
áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra és több operai kísérlete után »Tankréd«-je
(cím) a velencei
Feniceben (intézmény)
(információ)
került előadásra, majd »Az olasz nő« (cím) Algériában
(ország)
és végre 1816-ban (időpont) életének
legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, (cím) (információ)
az az olasz (nemzetiség)
(információ)
buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében
és népszerűségében uralkodik a zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem
bizonyítja jobban, mint hogy még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t,
(cím) »Hamupipőké«-t
(cím) és »A
tolvaj szarká«-t. (cím) Közben egy
bukása is volt. A »Semiramis«-t (cím) Velencében
(megye) 1823-
(időpont)
ban nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor
már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától (ország) elkedvetlenedve
Londonba (ország)
ment, öt hónap alatt hangversenyekkel és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett.
Még ugyanebben az esztendőben Párizsban (ország) találjuk,
ahol az olasz színház (intézmény)
(információ)
igazgatását veszi át, a színházat azonban,
adminisztratív dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két év alatt a csőd
szélére juttatta. Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott: főzeneintendánssá
és főénekfelügyelővé nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A júliusi forradalomban
elvesztette állását és később csak pör útján tudta elérni, hogy évi hatezer frank
nyugdíjat fizessenek neki. Párizsban (ország) írta
meg utolsó operáját, az erősen franciás ízű »Tell«-t. (cím) (információ)
Ezzel szakított is az operairodalommal és
1829-től (időpont)
élete végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak egyházi muzsikát írt, azt is
keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je, (cím) néhány templomi
darab és cantate. Egy ideig megint Olaszországban (ország) élt,
de meghalni visszatért Párizsba. (ország) A Pére
- La - Chaise- (intézmény)
ben temették el, de ott csak rövid ideig pihent: onnan Firenzébe (ország) szállították
és a Santa Croce templomban (intézmény)
temették el. Rossininak (személy) (információ)
a már említett operákon kívül még harminchárom
dalműve maradt. — Mikor Pesten (Budapest)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyílt: első operája a »Szevillai borbély«
(cím) volt.
1837. (időpont)
aug. 29., u. e. volt 1884-ben (időpont) ott
az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke« (cím) 1858. (időpont) július
26.; »Othello« (cím)
(információ)
1842. (időpont) ápr.
26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« (cím) (információ)
1856. (időpont) máj.
9. óta. A M. Kir. Operaház (intézmény)
is sietett műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t (cím) 1884. (időpont) okt.
25., »Tell.. «-t (cím)
u. a. hó 2-án. (Kereszty István.) (személy) (információ)
szin_IV.0085.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Rossini Gioachino címszóvég 30633 Szócikk:
Rossini Gioachino híres olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző,
sz. 1792. febr. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 29-én, Pesaroban, ytelepulesy
pesaro ytelepulesy Pesaro yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1868. nov. 14-én,
Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy Már gyermekkora tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték
Bolognába, ytelepulesy bologna ytelepulesy Bologná yorszagy Olaszország
ykodvegy Angelo Teseihez. yszemelynevy angelo tesei yszemelynevy Angelo Tesei
yszemelynevy angelo yszemelynevy tesei yszemelynevy yszemelynevy Angelo
yszemelynevy Tesei yszemelynevy ykodvegy Hamarosan áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra
és több operai kísérlete után »Tankréd«-je ycimy tankréd ycimy Tankréd ycimy
tankréd ycimy ycimy Tankréd ycimy ykodvegy a velencei Feniceben yintezmenyy
velencei fenice yintezmenyy velencei yintezmenyy velencei yintezmenyy fenice
yintezmenyy yintezmenyy velencei yintezmenyy ykodvegy került előadásra, majd »Az
olasz nő« ycimy az olasz nő ycimy Az olasz nő ycimy az ycimy olasz ycimy nő
ycimy ycimy Az ycimy olasz ycimy nő ycimy ykodvegy Algériában ytelepulesy
algéria ytelepulesy Algériá yorszagy Algéria ykodvegy és végre 1816-ban xevtizedx
1815 életének xtalanevtizedx 1825 legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, ycimy
sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy
ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy az az olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében és népszerűségében
uralkodik a zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem bizonyítja jobban,
mint hogy még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t, ycimy
othelló ycimy Othelló ycimy othelló ycimy ycimy Othelló ycimy ykodvegy »Hamupipőké«-t
ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőké ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőké ycimy
ykodvegy és »A tolvaj szarká«-t. ycimy a tolvaj szarka ycimy A tolvaj szarká
ycimy a ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy szarká ycimy
ykodvegy Közben egy bukása is volt. A »Semiramis«-t ycimy semiramis ycimy
Semiramis ycimy semiramis ycimy ycimy Semiramis ycimy ykodvegy Velencében ytelepulesy
velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy 1823- xevtizedx 1825 ban
nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor
már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától ytelepulesy itália ytelepulesy Itáliá
yorszagy Olaszország ykodvegy elkedvetlenedve Londonba ytelepulesy london
ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ment, öt hónap alatt hangversenyekkel
és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett. Még ugyanebben az esztendőben Párizsban
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy találjuk,
ahol az olasz színház yintezmenyy olasz színház yintezmenyy olasz sz
yintezmenyy olasz yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy olasz yintezmenyy
sz yintezmenyy ykodvegy igazgatását veszi át, a színházat azonban, adminisztratív
dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két év alatt a csőd szélére juttatta.
Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott: főzeneintendánssá és főénekfelügyelővé
nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A júliusi forradalomban elvesztette állását
és később csak pör útján tudta elérni, hogy évi hatezer frank nyugdíjat fizessenek
neki. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy írta meg utolsó operáját, az erősen franciás ízű »Tell«-t. ycimy tell
ycimy Tell ycimy tell ycimy ycimy Tell ycimy ykodvegy Ezzel szakított is az operairodalommal
és 1829-től élete xtalanevtizedx 1835 végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak
egyházi muzsikát írt, azt is keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je,
ycimy stabat mater ycimy Stabat Mater ycimy stabat ycimy mater ycimy ycimy
Stabat ycimy Mater ycimy ykodvegy néhány templomi darab és cantate. Egy ideig megint
Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy
Olaszország ykodvegy élt, de meghalni visszatért Párizsba. ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy A Pére - La - Chaise- yintezmenyy
pére - la - chaise yintezmenyy Pére - L yintezmenyy pére yintezmenyy -
yintezmenyy la yintezmenyy - yintezmenyy chaise yintezmenyy yintezmenyy Pére
yintezmenyy - yintezmenyy L yintezmenyy ben temették el, de ott csak rövid ideig
pihent: onnan Firenzébe ytelepulesy firenze ytelepulesy Firenzé yorszagy
Olaszország ykodvegy szállították és a Santa Croce templomban yintezmenyy santa
croce templom yintezmenyy Santa Cr yintezmenyy santa yintezmenyy croce
yintezmenyy templom yintezmenyy yintezmenyy Santa yintezmenyy Cr yintezmenyy
ykodvegy temették el. Rossininak yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini
yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy a már
említett operákon kívül még harminchárom dalműve maradt. — Mikor Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyílt: első operája a »Szevillai
borbély« ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy
borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy volt. 1837. xevtizedx
1835 aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 29., u. e. volt 1884-ben xevtizedx
1885 ott az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke«
ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy
ykodvegy 1858. xevtizedx 1855 július 26.; »Othello« ycimy othello ycimy Othello
ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy 1842. xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx
1855 26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy
tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy 1856. xevtizedx
1855 máj. xtalanevtizedx 1865 9. óta. A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir.
operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy is sietett
műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t ycimy a szevillai.. ycimy A
szevillai.. ycimy a ycimy szevillai.. ycimy ycimy A ycimy szevillai.. ycimy
ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 okt. 25., »Tell.. «-t ycimy tell.. ycimy Tell..
ycimy tell.. ycimy ycimy Tell.. ycimy ykodvegy u. a. hó 2-án. (Kereszty István.)
yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0085.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Rossini Gioachino - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1792
SZULETESIEVTIZED 1795
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30633.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Rossini
Gioachino
Szócikk: Rossini Gioachino híres olasz zeneszerző,
sz. 1792. febr. 29-én, Pesaroban, megh. 1868. nov. 14-én, Párizsban. Már gyermekkora
tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték Bolognába, Angelo Teseihez.
Hamarosan áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra és több operai kísérlete után
»Tankréd«-je a velencei Feniceben került előadásra, majd »Az olasz nő« Algériában
és végre 1816-ban életének legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, az az olasz
buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében és népszerűségében uralkodik a
zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy
még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t, »Hamupipőké«-t és »A
tolvaj szarká«-t. Közben egy bukása is volt. A »Semiramis«-t Velencében 1823- ban
nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor
már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától elkedvetlenedve Londonba ment, öt hónap
alatt hangversenyekkel és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett. Még ugyanebben
az esztendőben Párizsban találjuk, ahol az olasz színház igazgatását veszi át, a
színházat azonban, adminisztratív dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két
év alatt a csőd szélére juttatta. Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott:
főzeneintendánssá és főénekfelügyelővé nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A
júliusi forradalomban elvesztette állását és később csak pör útján tudta elérni,
hogy évi hatezer frank nyugdíjat fizessenek neki. Párizsban írta meg utolsó operáját,
az erősen franciás ízű »Tell«-t. Ezzel szakított is az operairodalommal és 1829-től
élete végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak egyházi muzsikát írt, azt is
keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je, néhány templomi darab és
cantate. Egy ideig megint Olaszországban élt, de meghalni visszatért Párizsba. A
Pére - La - Chaise- ben temették el, de ott csak rövid ideig pihent: onnan Firenzébe
szállították és a Santa Croce templomban temették el. Rossininak a már említett
operákon kívül még harminchárom dalműve maradt. — Mikor Pesten a Nemzeti Színház
megnyílt: első operája a »Szevillai borbély« volt. 1837. aug. 29., u. e. volt 1884-ben
ott az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke« 1858.
július 26.; »Othello« 1842. ápr. 26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« 1856. máj. 9. óta.
A M. Kir. Operaház is sietett műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t 1884.
okt. 25., »Tell.. «-t u. a. hó 2-án. (Kereszty István.) szin_IV.0085.pdf IV