Címszó: Rossini Gioachino - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1792

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rossini Gioachino

Szócikk: Rossini Gioachino híres olasz (nemzetiség) (információ)  zeneszerző, sz. 1792. (születés éve) febr. 29-én, Pesaroban, (ország) megh. 1868. nov. 14-én, Párizsban. (ország) Már gyermekkora tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték Bolognába, (ország) Angelo Teseihez. (személy) Hamarosan áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra és több operai kísérlete után »Tankréd«-je (cím) a velencei Feniceben (intézmény) (információ)  került előadásra, majd »Az olasz nő« (cím) Algériában (ország) és végre 1816-ban (időpont) életének legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, (cím) (információ)  az az olasz (nemzetiség) (információ)  buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében és népszerűségében uralkodik a zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t, (cím) »Hamupipőké«-t (cím) és »A tolvaj szarká«-t. (cím) Közben egy bukása is volt. A »Semiramis«-t (cím) Velencében (megye) 1823- (időpont) ban nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától (ország) elkedvetlenedve Londonba (ország) ment, öt hónap alatt hangversenyekkel és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett. Még ugyanebben az esztendőben Párizsban (ország) találjuk, ahol az olasz színház (intézmény) (információ)  igazgatását veszi át, a színházat azonban, adminisztratív dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két év alatt a csőd szélére juttatta. Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott: főzeneintendánssá és főénekfelügyelővé nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A júliusi forradalomban elvesztette állását és később csak pör útján tudta elérni, hogy évi hatezer frank nyugdíjat fizessenek neki. Párizsban (ország) írta meg utolsó operáját, az erősen franciás ízű »Tell«-t. (cím) (információ)  Ezzel szakított is az operairodalommal és 1829-től (időpont) élete végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak egyházi muzsikát írt, azt is keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je, (cím) néhány templomi darab és cantate. Egy ideig megint Olaszországban (ország) élt, de meghalni visszatért Párizsba. (ország) A Pére - La - Chaise- (intézmény) ben temették el, de ott csak rövid ideig pihent: onnan Firenzébe (ország) szállították és a Santa Croce templomban (intézmény) temették el. Rossininak (személy) (információ)  a már említett operákon kívül még harminchárom dalműve maradt. — Mikor Pesten (Budapest) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyílt: első operája a »Szevillai borbély« (cím) volt. 1837. (időpont) aug. 29., u. e. volt 1884-ben (időpont) ott az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke« (cím) 1858. (időpont) július 26.; »Othello« (cím) (információ)  1842. (időpont) ápr. 26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« (cím) (információ)  1856. (időpont) máj. 9. óta. A M. Kir. Operaház (intézmény) is sietett műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t (cím) 1884. (időpont) okt. 25., »Tell.. «-t (cím) u. a. hó 2-án. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0085.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rossini Gioachino címszóvég 30633 Szócikk: Rossini Gioachino híres olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző, sz. 1792. febr. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 29-én, Pesaroban, ytelepulesy pesaro ytelepulesy Pesaro yorszagy Olaszország ykodvegy megh. 1868. nov. 14-én, Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Már gyermekkora tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték Bolognába, ytelepulesy bologna ytelepulesy Bologná yorszagy Olaszország ykodvegy Angelo Teseihez. yszemelynevy angelo tesei yszemelynevy Angelo Tesei yszemelynevy angelo yszemelynevy tesei yszemelynevy yszemelynevy Angelo yszemelynevy Tesei yszemelynevy ykodvegy Hamarosan áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra és több operai kísérlete után »Tankréd«-je ycimy tankréd ycimy Tankréd ycimy tankréd ycimy ycimy Tankréd ycimy ykodvegy a velencei Feniceben yintezmenyy velencei fenice yintezmenyy velencei yintezmenyy velencei yintezmenyy fenice yintezmenyy yintezmenyy velencei yintezmenyy ykodvegy került előadásra, majd »Az olasz nő« ycimy az olasz nő ycimy Az olasz nő ycimy az ycimy olasz ycimy nő ycimy ycimy Az ycimy olasz ycimy nő ycimy ykodvegy Algériában ytelepulesy algéria ytelepulesy Algériá yorszagy Algéria ykodvegy és végre 1816-ban xevtizedx 1815 életének xtalanevtizedx 1825 legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, ycimy sevillai borbély ycimy Sevillai borbély ycimy sevillai ycimy borbély ycimy ycimy Sevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy az az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében és népszerűségében uralkodik a zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t, ycimy othelló ycimy Othelló ycimy othelló ycimy ycimy Othelló ycimy ykodvegy »Hamupipőké«-t ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőké ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőké ycimy ykodvegy és »A tolvaj szarká«-t. ycimy a tolvaj szarka ycimy A tolvaj szarká ycimy a ycimy tolvaj ycimy szarka ycimy ycimy A ycimy tolvaj ycimy szarká ycimy ykodvegy Közben egy bukása is volt. A »Semiramis«-t ycimy semiramis ycimy Semiramis ycimy semiramis ycimy ycimy Semiramis ycimy ykodvegy Velencében ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy 1823- xevtizedx 1825 ban nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától ytelepulesy itália ytelepulesy Itáliá yorszagy Olaszország ykodvegy elkedvetlenedve Londonba ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ment, öt hónap alatt hangversenyekkel és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett. Még ugyanebben az esztendőben Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy találjuk, ahol az olasz színház yintezmenyy olasz színház yintezmenyy olasz sz yintezmenyy olasz yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy olasz yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy igazgatását veszi át, a színházat azonban, adminisztratív dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két év alatt a csőd szélére juttatta. Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott: főzeneintendánssá és főénekfelügyelővé nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A júliusi forradalomban elvesztette állását és később csak pör útján tudta elérni, hogy évi hatezer frank nyugdíjat fizessenek neki. Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy írta meg utolsó operáját, az erősen franciás ízű »Tell«-t. ycimy tell ycimy Tell ycimy tell ycimy ycimy Tell ycimy ykodvegy Ezzel szakított is az operairodalommal és 1829-től élete xtalanevtizedx 1835 végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak egyházi muzsikát írt, azt is keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je, ycimy stabat mater ycimy Stabat Mater ycimy stabat ycimy mater ycimy ycimy Stabat ycimy Mater ycimy ykodvegy néhány templomi darab és cantate. Egy ideig megint Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy élt, de meghalni visszatért Párizsba. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy A Pére - La - Chaise- yintezmenyy pére - la - chaise yintezmenyy Pére - L yintezmenyy pére yintezmenyy - yintezmenyy la yintezmenyy - yintezmenyy chaise yintezmenyy yintezmenyy Pére yintezmenyy - yintezmenyy L yintezmenyy ben temették el, de ott csak rövid ideig pihent: onnan Firenzébe ytelepulesy firenze ytelepulesy Firenzé yorszagy Olaszország ykodvegy szállították és a Santa Croce templomban yintezmenyy santa croce templom yintezmenyy Santa Cr yintezmenyy santa yintezmenyy croce yintezmenyy templom yintezmenyy yintezmenyy Santa yintezmenyy Cr yintezmenyy ykodvegy temették el. Rossininak yszemelynevy rossini yszemelynevy Rossini yszemelynevy rossini yszemelynevy yszemelynevy Rossini yszemelynevy ykodvegy a már említett operákon kívül még harminchárom dalműve maradt. — Mikor Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyílt: első operája a »Szevillai borbély« ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy volt. 1837. xevtizedx 1835 aug. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 29., u. e. volt 1884-ben xevtizedx 1885 ott az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke« ycimy hamupipőke ycimy Hamupipőke ycimy hamupipőke ycimy ycimy Hamupipőke ycimy ykodvegy 1858. xevtizedx 1855 július 26.; »Othello« ycimy othello ycimy Othello ycimy othello ycimy ycimy Othello ycimy ykodvegy 1842. xevtizedx 1845 ápr. xtalanevtizedx 1855 26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy 1856. xevtizedx 1855 máj. xtalanevtizedx 1865 9. óta. A M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy is sietett műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t ycimy a szevillai.. ycimy A szevillai.. ycimy a ycimy szevillai.. ycimy ycimy A ycimy szevillai.. ycimy ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 okt. 25., »Tell.. «-t ycimy tell.. ycimy Tell.. ycimy tell.. ycimy ycimy Tell.. ycimy ykodvegy u. a. hó 2-án. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0085.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rossini Gioachino - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1792

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30633.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rossini Gioachino

Szócikk: Rossini Gioachino híres olasz zeneszerző, sz. 1792. febr. 29-én, Pesaroban, megh. 1868. nov. 14-én, Párizsban. Már gyermekkora tele volt muzsikával és szép hangjának kiképzésére elküldték Bolognába, Angelo Teseihez. Hamarosan áttért azonban zeneszerzői próbálkozásokra és több operai kísérlete után »Tankréd«-je a velencei Feniceben került előadásra, majd »Az olasz nő« Algériában és végre 1816-ban életének legteljesebb értéke, a »Sevillai borbély«, az az olasz buffo-opera, amely még ma is teljes frisseségében és népszerűségében uralkodik a zenei színpadokon. Termésének gazdagságát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy még ugyanebben az esztendőben három operát írt: »Othelló«-t, »Hamupipőké«-t és »A tolvaj szarká«-t. Közben egy bukása is volt. A »Semiramis«-t Velencében 1823- ban nagyon rosszul fogadták. (De egy- egy áriáját ma is éneklik.) Népszerűsége ekkor már olyan nagy volt, hogy mikor Itáliától elkedvetlenedve Londonba ment, öt hónap alatt hangversenyekkel és zeneórákkal tízezer font sterlinget keresett. Még ugyanebben az esztendőben Párizsban találjuk, ahol az olasz színház igazgatását veszi át, a színházat azonban, adminisztratív dolgokban való teljes tájékozatlansága miatt két év alatt a csőd szélére juttatta. Kárpótlásul jól jövedelmező szinekurát kapott: főzeneintendánssá és főénekfelügyelővé nevezték ki, húszezer frank évi díjjal. A júliusi forradalomban elvesztette állását és később csak pör útján tudta elérni, hogy évi hatezer frank nyugdíjat fizessenek neki. Párizsban írta meg utolsó operáját, az erősen franciás ízű »Tell«-t. Ezzel szakított is az operairodalommal és 1829-től élete végéig, tehát harmincnyolc esztendőn át csak egyházi muzsikát írt, azt is keveset. Ebből az időből való híres »Stabat Mater«-je, néhány templomi darab és cantate. Egy ideig megint Olaszországban élt, de meghalni visszatért Párizsba. A Pére - La - Chaise- ben temették el, de ott csak rövid ideig pihent: onnan Firenzébe szállították és a Santa Croce templomban temették el. Rossininak a már említett operákon kívül még harminchárom dalműve maradt. — Mikor Pesten a Nemzeti Színház megnyílt: első operája a »Szevillai borbély« volt. 1837. aug. 29., u. e. volt 1884-ben ott az utolsó operaelőadás tárgya is. Ott még színre került a »Hamupipőke« 1858. július 26.; »Othello« 1842. ápr. 26. (l. ezt) és »Tell Vilmos« 1856. máj. 9. óta. A M. Kir. Operaház is sietett műsorába iktatni ezeket: »A szevillai.. «-t 1884. okt. 25., »Tell.. «-t u. a. hó 2-án. (Kereszty István.) szin_IV.0085.pdf IV