Címszó: Rostand Edmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30634.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Rostand Edmond

Szócikk: Rostand Edmond fr. (nemzetiség) (információ)  költő, sz. 1864. (születés éve) ápr. 1-én, Marseilleben, (ország) megh. 1918. dec. 3-án, Párizsban. (ország) Az irodalom terén egy verskötet volt a székfoglalója, majd a Comédie (intézmény) színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban az előkelőséget, az eleganciát, a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt, eltűnődő, elmerengő szellem, aki az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább romantika érvényesül a műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés. Nem átható, megremegtető kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó, lágy szava, vagy a szelíd, méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos ézrékenységű, finom hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással játszott, mint csak kevesen. Corneillenek, (személy) (információ)  Racinenak (személy) (információ)  egyenes leszármazottja ő, akinek az anyag szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett külön nagy erénye az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri tolmácsolóra lelt Ábrányi Emilben. (személy) (információ)  Nálunk is bemutatott színművei: »Cyrano de Bergerac«, (cím) (információ)  dráma. (L. o.) »A regényesek«, (cím) vj. 3 felv, Ford. Telekes Béla. (személy) (információ)  Bem. 1903. (időpont) ápr. 3. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »A napkeleti királykisasszony«, (cím) verses dr. 4 felv. Ford. Benedek Marcell. (személy) (információ)  Bem. 1904. (időpont) máj. 28. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  »A sasfiók«, (cím) dráma. (L. o.) »A fehér vacsora«, (cím) mesejáték. Ford. Kosztolányi Dezső. (személy) (információ)  Bem. 1919. (időpont) nov. 7. Madách Színház. (intézmény) (információ)  »A samarai asszony«, (cím) dr. Ford. Telekes Béla. (személy) (információ)  Bem. 1921. (időpont) jan. 21. Várszínház. (intézmény) (információ)  szin_IV.0085.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Rostand Edmond címszóvég 30634 Szócikk: Rostand Edmond fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy fr. ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy fr. ynemzetisegy ykodvegy költő, sz. 1864. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1-én, Marseilleben, ytelepulesy marseille ytelepulesy Marseille yorszagy Franciaország ykodvegy megh. 1918. dec. 3-án, Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Az irodalom terén egy verskötet volt a székfoglalója, majd a Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban az előkelőséget, az eleganciát, a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt, eltűnődő, elmerengő szellem, aki az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább romantika érvényesül a műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés. Nem átható, megremegtető kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó, lágy szava, vagy a szelíd, méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos ézrékenységű, finom hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással játszott, mint csak kevesen. Corneillenek, yszemelynevy corneille yszemelynevy Corneille yszemelynevy corneille yszemelynevy yszemelynevy Corneille yszemelynevy ykodvegy Racinenak yszemelynevy racine yszemelynevy Racine yszemelynevy racine yszemelynevy yszemelynevy Racine yszemelynevy ykodvegy egyenes leszármazottja ő, akinek az anyag szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett külön nagy erénye az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri tolmácsolóra lelt Ábrányi Emilben. yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Nálunk is bemutatott színművei: »Cyrano de Bergerac«, ycimy cyrano de bergerac ycimy Cyrano de Bergerac ycimy cyrano ycimy de ycimy bergerac ycimy ycimy Cyrano ycimy de ycimy Bergerac ycimy ykodvegy dráma. (L. o.) »A regényesek«, ycimy a regényesek ycimy A regényesek ycimy a ycimy regényesek ycimy ycimy A ycimy regényesek ycimy ykodvegy vj. 3 felv, Ford. Telekes Béla. yszemelynevy telekes béla yszemelynevy Telekes Béla yszemelynevy telekes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Telekes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1903. xevtizedx 1905 ápr. 3. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A napkeleti királykisasszony«, ycimy a napkeleti királykisasszony ycimy A napkeleti királykisasszony ycimy a ycimy napkeleti ycimy királykisasszony ycimy ycimy A ycimy napkeleti ycimy királykisasszony ycimy ykodvegy verses dr. 4 felv. Ford. Benedek Marcell. yszemelynevy benedek marcell yszemelynevy Benedek Marcell yszemelynevy benedek yszemelynevy marcell yszemelynevy yszemelynevy Benedek yszemelynevy Marcell yszemelynevy ykodvegy Bem. 1904. máj. xtalanevtizedx 1915 28. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »A sasfiók«, ycimy a sasfiók ycimy A sasfiók ycimy a ycimy sasfiók ycimy ycimy A ycimy sasfiók ycimy ykodvegy dráma. (L. o.) »A fehér vacsora«, ycimy a fehér vacsora ycimy A fehér vacsora ycimy a ycimy fehér ycimy vacsora ycimy ycimy A ycimy fehér ycimy vacsora ycimy ykodvegy mesejáték. Ford. Kosztolányi Dezső. yszemelynevy kosztolányi dezső yszemelynevy Kosztolányi Dezső yszemelynevy kosztolányi yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Kosztolányi yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Bem. 1919. xevtizedx 1915 nov. 7. Madách Színház. yintezmenyy madách színház yintezmenyy Madách S yintezmenyy madách yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Madách yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy »A samarai asszony«, ycimy a samarai asszony ycimy A samarai asszony ycimy a ycimy samarai ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy samarai ycimy asszony ycimy ykodvegy dr. Ford. Telekes Béla. yszemelynevy telekes béla yszemelynevy Telekes Béla yszemelynevy telekes yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Telekes yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Bem. 1921. xevtizedx 1925 jan. 21. Várszínház. yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy szin_IV.0085.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Rostand Edmond - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0085.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30634.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Rostand Edmond

Szócikk: Rostand Edmond fr. költő, sz. 1864. ápr. 1-én, Marseilleben, megh. 1918. dec. 3-án, Párizsban. Az irodalom terén egy verskötet volt a székfoglalója, majd a Comédie színpadán aratta sikereit. Az ő neve a poézisban az előkelőséget, az eleganciát, a kellemet jelenti. A legigazibb széplélek volt, eltűnődő, elmerengő szellem, aki az őszi hervadásnak is csak a báját érezte. A legtisztább romantika érvényesül a műveiben, az, amelyik örök marad, mint maga az emberi érzés. Nem átható, megremegtető kürtzengés volt a költészete, hanem a pásztorsíp álmodó, lágy szava, vagy a szelíd, méla holdsugár, amely végigrezeg a búgó fenyvesen. Csodálatos ézrékenységű, finom hangszernek mutatkozott a kezében a vers, amelyen olyan virtuozitással játszott, mint csak kevesen. Corneillenek, Racinenak egyenes leszármazottja ő, akinek az anyag szerencsés megválasztása, elgondolása és a drámai fölépítés mellett külön nagy erénye az elragadó, tündöklő dikció, amely a magyar nyelvben mesteri tolmácsolóra lelt Ábrányi Emilben. Nálunk is bemutatott színművei: »Cyrano de Bergerac«, dráma. (L. o.) »A regényesek«, vj. 3 felv, Ford. Telekes Béla. Bem. 1903. ápr. 3. Nemzeti Színház. »A napkeleti királykisasszony«, verses dr. 4 felv. Ford. Benedek Marcell. Bem. 1904. máj. 28. Nemzeti Színház. »A sasfiók«, dráma. (L. o.) »A fehér vacsora«, mesejáték. Ford. Kosztolányi Dezső. Bem. 1919. nov. 7. Madách Színház. »A samarai asszony«, dr. Ford. Telekes Béla. Bem. 1921. jan. 21. Várszínház. szin_IV.0085.pdf IV