Címszó: Ruzicska József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30687.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ruzicska József

Szócikk: Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos, igen kevés adat beszél. Debrecenben (megye) volt a magyar ezred karmestere; 1820-táján (időpont) a kolozsvári (megye) színtársulathoz került, itt Kotzebue (személy) (információ)  »Bela's Flucht« (cím) c. darabjából Udvarhelyi Miklós (személy) (információ)  operaszöveget írt. R. számára, ki ilyen módon a »Béla futása« (cím) (információ)  (L. o.) első magyar opera zeneszerzője lett. (Első előadása 1821-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) volt; a pesti magyar színtársulat. (intézmény) (információ)  1826. (időpont) szept. 11-én mutatta be; Molnár György (személy) (információ)  is a Budai Népszínházban (intézmény) (információ)  az 1860-as (időpont) évek elején megismertette az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza, miatt a művet inkább daljátéknak nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, (megye) 1822-ben: (időpont) »Kemény Simon« (cím) (információ)  c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi - Könyvtára (intézmény) őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, (megye) Bayer József (személy) (információ)  szerint Olaszországba, (ország) felesége hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról, hogy Kolozsvárott (megye) 1833. (időpont) febr.13-án halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először a Rákóczi - indulót, (cím) (információ)  Bihari János (személy) (információ)  játéka nyomán. (Kereszty István) (személy) (információ)  szin_IV.0099.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ruzicska József címszóvég 30687 Szócikk: Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos, igen kevés adat beszél. Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy volt a magyar ezred karmestere; 1820-táján a kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy színtársulathoz került, itt Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy »Bela's Flucht« ycimy bela's flucht ycimy Bela's Flucht ycimy bela's ycimy flucht ycimy ycimy Bela's ycimy Flucht ycimy ykodvegy c. darabjából Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi miklós yszemelynevy Udvarhelyi Miklós yszemelynevy udvarhelyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Udvarhelyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy operaszöveget írt. R. számára, ki ilyen módon a »Béla futása« ycimy béla futása ycimy Béla futása ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futása ycimy ykodvegy (L. o.) első magyar opera zeneszerzője lett. (Első előadása 1821-ben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt; a pesti magyar színtársulat. yintezmenyy pesti magyar színtársulat yintezmenyy pesti ma yintezmenyy pesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színtársulat yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy 1826. szept. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 11-én mutatta be; Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy is a Budai Népszínházban yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy Budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy az 1860-as xevtizedx 1865 évek elején megismertette az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza, miatt a művet inkább daljátéknak nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1822-ben: xevtizedx 1825 »Kemény xtalanevtizedx 1835 Simon« ycimy kemény simon ycimy Kemény Simon ycimy kemény ycimy simon ycimy ycimy Kemény ycimy Simon ycimy ykodvegy c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi - Könyvtára yintezmenyy m. nemzeti múzeum orsz. széchényi - könyvtára yintezmenyy M. Nemze yintezmenyy m. yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy orsz. yintezmenyy széchényi yintezmenyy - yintezmenyy k őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Bayer József yszemelynevy bayer józsef yszemelynevy Bayer József yszemelynevy bayer yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bayer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy szerint Olaszországba, ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy felesége hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról, hogy Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1833. xevtizedx 1835 febr.13-án xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először a Rákóczi - indulót, ycimy rákóczi - induló ycimy Rákóczi - induló ycimy rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ycimy Rákóczi ycimy - ycimy induló ycimy ykodvegy Bihari János yszemelynevy bihari jános yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy játéka nyomán. (Kereszty István) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0099.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ruzicska József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0099.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30687.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ruzicska József

Szócikk: Ruzicska József zeneszerző életéről, sajnos, igen kevés adat beszél. Debrecenben volt a magyar ezred karmestere; 1820-táján a kolozsvári színtársulathoz került, itt Kotzebue »Bela's Flucht« c. darabjából Udvarhelyi Miklós operaszöveget írt. R. számára, ki ilyen módon a »Béla futása« (L. o.) első magyar opera zeneszerzője lett. (Első előadása 1821-ben Kolozsvárott volt; a pesti magyar színtársulat. 1826. szept. 11-én mutatta be; Molnár György is a Budai Népszínházban az 1860-as évek elején megismertette az újabb, nemzedékkel, mely azonban a sok próza, miatt a művet inkább daljátéknak nézte.) Még egy operáját adták Kolozsvárott, 1822-ben: »Kemény Simon« c. alatt. (Kéziratát a M. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi - Könyvtára őrzi.) Ez után R. eltávozott Kolozsvárról, Bayer József szerint Olaszországba, felesége hazájába, ezután nyoma veszett. Van egy vélemény arról, hogy Kolozsvárott 1833. febr.13-án halt meg. Egy szájhagyomány szerint ő írta le hangjegyekben először a Rákóczi - indulót, Bihari János játéka nyomán. (Kereszty István) szin_IV.0099.pdf IV