Címszó: Sándor Erzsi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30719.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sándor Erzsi

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530722.htm

 

Szócikk: Sándor Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház (intézmény) örökös tagja, egyetlen magyar cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt (megye) született, abból a tőzsgyökeres székely (nemzetiség) (információ)  törzsből, mely annyi tehetséget adott a magyar hazának. Atyja lokodi Sándor János, (személy) anyja Sebesy Róza. (személy) Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget árult el, hét éves korában már színpadra is került: a Hököm Matyit (szerep) énekelte feltűnő sikerrel. Ezután évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek készült, de — protekció híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára. A magyar művészet ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből (személy) (információ)  énekesnő lett. Kolozsvárt (megye) végezte első tanulmányait, a Zenekonzervatórium (intézmény) kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek (személy) (információ)  vezetésével. Innét került fel Budapestre, (Budapest) ahol a Zeneakadémián (intézmény) (információ)  olyan sikerrel vizsgázott, hogy nyomban az operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek, (személy) a kiváló koloratura - énekesnőnek lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai vizsga nyomán, Bezerédj Viktor, (személy) (információ)  az Operaház (intézmény) (információ)  akkori kormánybiztosa és Mader Raoul (személy) (információ)  igazgató a M. Kir. Operához (intézmény) szerződtették. Az Operában (intézmény) (információ)  »Lakmé«-ben (cím) (információ)  lépett fel először, 1905. (időpont) december 9-én, mint az Operaház (intézmény) (információ)  ösztöndíjas tagja. Ettől fogva hatalmas ívben emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét (cím) (információ)  tüneményes sikerek követik. Legnevezetesebb szerepei: a Mozart-operákban, (személy) (információ)  melyeknek hivatottabb interpretálója még nem szerepelt a magyar színpadon: Constanza, (szerep) Donna Anna, (szerep) Suzanne (szerep) (Figaro), (cím) (információ)  Mirandolina, (szerep) Fiordiligi (szerep) (Cosi fan tutte), (cím) (információ)  Éj királynője. (szerep) Egyéb operákban: Traviata, (szerep) (információ)  Lakmé, (szerep) (információ)  Gilda, (szerep) Desdemona, (szerep) (információ)  Rosina, (szerep) Philine, (szerep) Mignon, (szerep) (információ)  Lucia, (szerep) Manon, (szerep) (információ)  Oszkár, (szerep) Saffi, (szerep) Zerbinetta, (szerep) Dinorah, (szerep) (információ)  Ophelia, (szerep) Valois Margit, (szerep) Észak csillaga, (szerep) (információ)  a Hoffmann meséi (cím) (információ)  hármas női szerepe, Mimi, (szerep) Madame Butterfly, (szerep) (információ)  Liu. (szerep) Magyar operákban: Melinda, (szerep) Gara Mária, (szerep) (információ)  Giannina (szerep) (Hubay: (személy) (információ)  »Cremonai hegedüs«), (cím) (információ)  Fanny, (szerep) Bimbilla (szerep) (Szabados: (személy) (információ)  »Bolond« (cím) c. operájában) és még sok más döntő sikerű szerep. Nagy szeretettel műveli az oratóriumot is: Messiás, (szerep) Judas Makkabeus, (szerep) Sámson, (szerep) (információ)  Acis (szerep) és Galathea, (szerep) Máté-passió, (cím) Teremtés, (cím) Verdi-requiem (cím) ... megannyi nemes és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban (ország) tanult, Crostynál, (személy) a nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el. De Sándor Erzsit (személy) (információ)  nem sikerült elhódítaniok a magyar operától, melynek fejlesztésében misszióját látta. Nemzetének tragédiája, az, hogy székely hazája elveszett, még széttéphetetlenebb szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét, felsőpataki Bosnyák Zoltán (személy) (L. o.) államtitkárt is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (és akihez 1907. (időpont) nov. 19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz. Sándor Erzsi (személy) (információ)  kivételes karrierjét egyénisége és képességei plasztikusan indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége éppen úgy, mint kultúrája. Ez a hang nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint kissé üres hangszere, hanem mélyen drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől a legnagyobb magasságig (a magas é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása, ereje rendkívüli, de legnagyobb ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik. Az ő híres pianói zsolozsma-szerű áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak ki a hallgatóból. Hogy a magyar színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai Mari, (személy) (információ)  a halhatatlan tragika, ezt mondta róla: »Nem üveghang ez, nem üres üvegpohár csengése. Kristálykehely csengése ez, melyben tokaji bor gyöngyözik. Ez a csodálatos hang egy fülemile énekét juttatja eszembe, amikor virágos tavaszéjen álmában hallottam énekelni... Jászai Mari (személy) (információ)  nagy stilista és nemcsak nagy művésznő, hanem nagy conaisseuse is volt. Sándor Erzsi (személy) (információ)  színjátszó tehetsége lassan fejlődött. Talán az énekművésznő szigorú önfegyelme, talán más, természetében rejlő gátlások kötötték le benne a színésznőt. Mintegy tíz év óta és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra, kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta az »operai stílus« poros hagyományait, poseait. Játéka leszűrődött, egyszerű lett és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és lélektani rajzában. Ma már fölényesen győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt előadásának fölényessége és könnyűsége egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének, ebben olvad össze énekművészete és játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg, mint a nagy Gemma Bellincioni-é (személy) és ezt a magátólértődő természetességet ma már játéka is harmonikusan festi alá. Csupa harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi jelenség, mely ma is tehetségének, képességeinek teljes fényében ragyog. Minden új szerepe ünnepe a magyar operának, régi szerepei operákat tartanak műsoron. A legnagyobb énekesnők egyike, ma is a legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka annak is, hogy amikor — 1930. (időpont) december 9-én — operaházi tagságával 25 éves jubileumát ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt nagyságot honorált, nem »kegyelettel adózott« egy nagy művészi múltnak, hanem azzal a lelkességgel és forrósággal hódolt előtte, amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb, pályájuk zenitjén levő művészeknek jut ki. Elárasztották a hódolat és a szeretet minden jelével, ünneplő levelek tömegét kapta ismeretlenektől, az igazi közönségtől és a jubiláris Lakmé-előadás (cím) (információ)  a spontán kirobbanó ünneplések végtelen sorozata volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb magyar énekművósznőt méltatták. Szobrát az Operaház (intézmény) (információ)  csarnokában helyezték el, a kormány és az ország első testületeinek képviselői hódoltak előtte. A kormányzó a kultúra nagyjainak kitün­tetésére alapított Corvin - koszorúval (intézmény) tüntette ki, »a magyar művészet terén és a magyar nemzeti művelődés föllendítése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül.« (Dr. Bárdos Artur.) (személy) szin_IV.0107.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sándor Erzsi címszóvég 30719 Szócikk: Sándor Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy örökös tagja, egyetlen magyar cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy született, abból a tőzsgyökeres székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy székely ynemzetisegy ynemzetisegy székely ynemzetisegy ykodvegy törzsből, mely annyi tehetséget adott a magyar hazának. Atyja lokodi Sándor János, yszemelynevy lokodi sándor jános yszemelynevy lokodi Sándor János yszemelynevy lokodi yszemelynevy sándor yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy lokodi yszemelynevy Sándor yszemelynevy János ysz anyja Sebesy Róza. yszemelynevy sebesy róza yszemelynevy Sebesy Róza yszemelynevy sebesy yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Sebesy yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget árult el, hét éves korában már színpadra is került: a Hököm Matyit yszerepy hököm matyi yszerepy Hököm Matyi yszerepy hököm yszerepy matyi yszerepy yszerepy Hököm yszerepy Matyi yszerepy ykodvegy énekelte feltűnő sikerrel. Ezután évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek készült, de — protekció híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára. A magyar művészet ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy énekesnő lett. Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte első tanulmányait, a Zenekonzervatórium yintezmenyy zenekonzervatórium yintezmenyy Zenekonz yintezmenyy zenekonzervatórium yintezmenyy yintezmenyy Zenekonz yintezmenyy ykodvegy kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy vezetésével. Innét került fel Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol a Zeneakadémián yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy Zeneakad yintezmenyy ykodvegy olyan sikerrel vizsgázott, hogy nyomban az operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek, yszemelynevy maleczkyné ellinger josephine yszemelynevy Maleczkyné Ellinger Josephine yszemelynevy maleczkyné yszemelynevy ellinger yszemelynevy josephine yszemelynevy yszemelynevy Maleczkyné yszemely a kiváló koloratura - énekesnőnek lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai vizsga nyomán, Bezerédj Viktor, yszemelynevy bezerédj viktor yszemelynevy Bezerédj Viktor yszemelynevy bezerédj yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Bezerédj yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy akkori kormánybiztosa és Mader Raoul yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgató a M. Kir. Operához yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Az Operában yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy »Lakmé«-ben ycimy lakme ycimy Lakmé ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy lépett fel először, 1905. december 9-én, mint az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy ösztöndíjas tagja. Ettől fogva hatalmas ívben emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét ycimy lakme ycimy Lakmé ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy tüneményes sikerek követik. Legnevezetesebb szerepei: a Mozart-operákban, yszemelynevy mozart yszemelynevy Mozart yszemelynevy mozart yszemelynevy yszemelynevy Mozart yszemelynevy ykodvegy melyeknek hivatottabb interpretálója még nem szerepelt a magyar színpadon: Constanza, yszerepy constanza yszerepy Constanza yszerepy constanza yszerepy yszerepy Constanza yszerepy ykodvegy Donna Anna, yszerepy donna anna yszerepy Donna Anna yszerepy donna yszerepy anna yszerepy yszerepy Donna yszerepy Anna yszerepy ykodvegy Suzanne yszerepy suzanne yszerepy Suzanne yszerepy suzanne yszerepy yszerepy Suzanne yszerepy ykodvegy (Figaro), ycimy figaro ycimy Figaro ycimy figaro ycimy ycimy Figaro ycimy ykodvegy Mirandolina, yszerepy mirandolina yszerepy Mirandolina yszerepy mirandolina yszerepy yszerepy Mirandolina yszerepy ykodvegy Fiordiligi yszerepy fiordiligi yszerepy Fiordiligi yszerepy fiordiligi yszerepy yszerepy Fiordiligi yszerepy ykodvegy (Cosi fan tutte), ycimy cosi fan tutte ycimy Cosi fan tutte ycimy cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ycimy Cosi ycimy fan ycimy tutte ycimy ykodvegy Éj királynője. yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynője yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynője yszerepy ykodvegy Egyéb operákban: Traviata, yszerepy traviata yszerepy Traviata yszerepy traviata yszerepy yszerepy Traviata yszerepy ykodvegy Lakmé, yszerepy lakme yszerepy Lakmé yszerepy lakme yszerepy yszerepy Lakmé yszerepy ykodvegy Gilda, yszerepy gilda yszerepy Gilda yszerepy gilda yszerepy yszerepy Gilda yszerepy ykodvegy Desdemona, yszerepy desdemona yszerepy Desdemona yszerepy desdemona yszerepy yszerepy Desdemona yszerepy ykodvegy Rosina, yszerepy rosina yszerepy Rosina yszerepy rosina yszerepy yszerepy Rosina yszerepy ykodvegy Philine, yszerepy philine yszerepy Philine yszerepy philine yszerepy yszerepy Philine yszerepy ykodvegy Mignon, yszerepy mignon yszerepy Mignon yszerepy mignon yszerepy yszerepy Mignon yszerepy ykodvegy Lucia, yszerepy lucia yszerepy Lucia yszerepy lucia yszerepy yszerepy Lucia yszerepy ykodvegy Manon, yszerepy manon yszerepy Manon yszerepy manon yszerepy yszerepy Manon yszerepy ykodvegy Oszkár, yszerepy oszkár yszerepy Oszkár yszerepy oszkár yszerepy yszerepy Oszkár yszerepy ykodvegy Saffi, yszerepy saffi yszerepy Saffi yszerepy saffi yszerepy yszerepy Saffi yszerepy ykodvegy Zerbinetta, yszerepy zerbinetta yszerepy Zerbinetta yszerepy zerbinetta yszerepy yszerepy Zerbinetta yszerepy ykodvegy Dinorah, yszerepy dinorah yszerepy Dinorah yszerepy dinorah yszerepy yszerepy Dinorah yszerepy ykodvegy Ophelia, yszerepy ophelia yszerepy Ophelia yszerepy ophelia yszerepy yszerepy Ophelia yszerepy ykodvegy Valois Margit, yszerepy valois margit yszerepy Valois Margit yszerepy valois yszerepy margit yszerepy yszerepy Valois yszerepy Margit yszerepy ykodvegy Észak csillaga, yszerepy észak csillaga yszerepy Észak csillaga yszerepy észak yszerepy csillaga yszerepy yszerepy Észak yszerepy csillaga yszerepy ykodvegy a Hoffmann meséi ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy hármas női szerepe, Mimi, yszerepy mimi yszerepy Mimi yszerepy mimi yszerepy yszerepy Mimi yszerepy ykodvegy Madame Butterfly, yszerepy madame butterfly yszerepy Madame Butterfly yszerepy madame yszerepy butterfly yszerepy yszerepy Madame yszerepy Butterfly yszerepy ykodvegy Liu. yszerepy liu yszerepy Liu yszerepy liu yszerepy yszerepy Liu yszerepy ykodvegy Magyar operákban: Melinda, yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy Gara Mária, yszerepy gara mária yszerepy Gara Mária yszerepy gara yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara yszerepy Mária yszerepy ykodvegy Giannina yszerepy giannina yszerepy Giannina yszerepy giannina yszerepy yszerepy Giannina yszerepy ykodvegy (Hubay: yszemelynevy hubay yszemelynevy Hubay yszemelynevy hubay yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy ykodvegy »Cremonai hegedüs«), ycimy cremonai hegedüs ycimy Cremonai hegedüs ycimy cremonai ycimy hegedüs ycimy ycimy Cremonai ycimy hegedüs ycimy ykodvegy Fanny, yszerepy fanny yszerepy Fanny yszerepy fanny yszerepy yszerepy Fanny yszerepy ykodvegy Bimbilla yszerepy bimbilla yszerepy Bimbilla yszerepy bimbilla yszerepy yszerepy Bimbilla yszerepy ykodvegy (Szabados: yszemelynevy szabados yszemelynevy Szabados yszemelynevy szabados yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy ykodvegy »Bolond« ycimy bolond ycimy Bolond ycimy bolond ycimy ycimy Bolond ycimy ykodvegy c. operájában) és még sok más döntő sikerű szerep. Nagy szeretettel műveli az oratóriumot is: Messiás, yszerepy messiás yszerepy Messiás yszerepy messiás yszerepy yszerepy Messiás yszerepy ykodvegy Judas Makkabeus, yszerepy judas makkabeus yszerepy Judas Makkabeus yszerepy judas yszerepy makkabeus yszerepy yszerepy Judas yszerepy Makkabeus yszerepy ykodvegy Sámson, yszerepy sámson yszerepy Sámson yszerepy sámson yszerepy yszerepy Sámson yszerepy ykodvegy Acis yszerepy acis yszerepy Acis yszerepy acis yszerepy yszerepy Acis yszerepy ykodvegy és Galathea, yszerepy galathea yszerepy Galathea yszerepy galathea yszerepy yszerepy Galathea yszerepy ykodvegy Máté-passió, ycimy máté-passió ycimy Máté-passió ycimy máté-passió ycimy ycimy Máté-passió ycimy ykodvegy Teremtés, ycimy teremtés ycimy Teremtés ycimy teremtés ycimy ycimy Teremtés ycimy ykodvegy Verdi-requiem ycimy verdi-requiem ycimy Verdi-requiem ycimy verdi-requiem ycimy ycimy Verdi-requiem ycimy ykodvegy ... megannyi nemes és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tanult, Crostynál, yszemelynevy crosty yszemelynevy Crosty yszemelynevy crosty yszemelynevy yszemelynevy Crosty yszemelynevy ykodvegy a nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el. De Sándor Erzsit yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy nem sikerült elhódítaniok a magyar operától, melynek fejlesztésében misszióját látta. Nemzetének tragédiája, az, hogy székely hazája elveszett, még széttéphetetlenebb szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét, felsőpataki Bosnyák Zoltán yszemelynevy felsőpataki bosnyák zoltán yszemelynevy felsőpataki Bosnyák Zoltán yszemelynevy felsőpataki yszemelynevy bosnyák yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy felsőpataki yszemelynevy Bos (L. o.) államtitkárt is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (és akihez 1907. nov. xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz. Sándor Erzsi yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy kivételes karrierjét egyénisége és képességei plasztikusan indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége éppen úgy, mint kultúrája. Ez a hang nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint kissé üres hangszere, hanem mélyen drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől a legnagyobb magasságig (a magas é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása, ereje rendkívüli, de legnagyobb ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik. Az ő híres pianói zsolozsma-szerű áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak ki a hallgatóból. Hogy a magyar színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai Mari, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy a halhatatlan tragika, ezt mondta róla: »Nem üveghang ez, nem üres üvegpohár csengése. Kristálykehely csengése ez, melyben tokaji bor gyöngyözik. Ez a csodálatos hang egy fülemile énekét juttatja eszembe, amikor virágos tavaszéjen álmában hallottam énekelni... Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy nagy stilista és nemcsak nagy művésznő, hanem nagy conaisseuse is volt. Sándor Erzsi yszemelynevy sándor erzsi yszemelynevy Sándor Erzsi yszemelynevy sándor yszemelynevy erzsi yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy Erzsi yszemelynevy ykodvegy színjátszó tehetsége lassan fejlődött. Talán az énekművésznő szigorú önfegyelme, talán más, természetében rejlő gátlások kötötték le benne a színésznőt. Mintegy tíz év óta és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra, kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta az »operai stílus« poros hagyományait, poseait. Játéka leszűrődött, egyszerű lett és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és lélektani rajzában. Ma már fölényesen győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt előadásának fölényessége és könnyűsége egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének, ebben olvad össze énekművészete és játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg, mint a nagy Gemma Bellincioni-é yszemelynevy gemma bellincioni yszemelynevy Gemma Bellincioni yszemelynevy gemma yszemelynevy bellincioni yszemelynevy yszemelynevy Gemma yszemelynevy Bellincioni yszemelynevy ykodvegy és ezt a magátólértődő természetességet ma már játéka is harmonikusan festi alá. Csupa harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi jelenség, mely ma is tehetségének, képességeinek teljes fényében ragyog. Minden új szerepe ünnepe a magyar operának, régi szerepei operákat tartanak műsoron. A legnagyobb énekesnők egyike, ma is a legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka annak is, hogy amikor — 1930. xevtizedx 1935 december 9-én — operaházi tagságával 25 éves jubileumát ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt nagyságot honorált, nem »kegyelettel adózott« egy nagy művészi múltnak, hanem azzal a lelkességgel és forrósággal hódolt előtte, amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb, pályájuk zenitjén levő művészeknek jut ki. Elárasztották a hódolat és a szeretet minden jelével, ünneplő levelek tömegét kapta ismeretlenektől, az igazi közönségtől és a jubiláris Lakmé-előadás ycimy lakme ycimy Lakmé ycimy lakme ycimy ycimy Lakmé ycimy ykodvegy a spontán kirobbanó ünneplések végtelen sorozata volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb magyar énekművósznőt méltatták. Szobrát az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy csarnokában helyezték el, a kormány és az ország első testületeinek képviselői hódoltak előtte. A kormányzó a kultúra nagyjainak kitün­tetésére alapított Corvin - koszorúval yintezmenyy corvin - koszorú yintezmenyy Corvin - yintezmenyy corvin yintezmenyy - yintezmenyy koszorú yintezmenyy yintezmenyy Corvin yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy tüntette ki, »a magyar művészet terén és a magyar nemzeti művelődés föllendítése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül.« (Dr. Bárdos Artur.) yszemelynevy dr. bárdos artur yszemelynevy Dr. Bárdos Artur yszemelynevy dr. yszemelynevy bárdos yszemelynevy artur yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Bárdos yszemelynevy Artur yszemelynevy yszocikkszerzoy dr. bárdos artur szin_IV.0107.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sándor Erzsi - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0107.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30719.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sándor Erzsi

Szócikk: Sándor Erzsi operaénekesnő, a M. Kir. Operaház örökös tagja, egyetlen magyar cs. és kir. kamaraénekesnő. Kolozsvárt született, abból a tőzsgyökeres székely törzsből, mely annyi tehetséget adott a magyar hazának. Atyja lokodi Sándor János, anyja Sebesy Róza. Már gyermekkorában feltűnő zenei tehetséget árult el, hét éves korában már színpadra is került: a Hököm Matyit énekelte feltűnő sikerrel. Ezután évekig nyilvánosan csak templomban énekelt. Tanítónőnek készült, de — protekció híjján — kitűnő bizonyítványaival sem vették fel a preparandiára. A magyar művészet ennek köszönhette, hogy Sándor Erzsiből énekesnő lett. Kolozsvárt végezte első tanulmányait, a Zenekonzervatórium kiváló igazgatójának, Farkas Ödönnek vezetésével. Innét került fel Budapestre, ahol a Zeneakadémián olyan sikerrel vizsgázott, hogy nyomban az operai tanszakra vették fel. Maleczkyné Ellinger Josephine-nek, a kiváló koloratura - énekesnőnek lett a tanítványa. Két év múlva, egy zeneakadémiai vizsga nyomán, Bezerédj Viktor, az Operaház akkori kormánybiztosa és Mader Raoul igazgató a M. Kir. Operához szerződtették. Az Operában »Lakmé«-ben lépett fel először, 1905. december 9-én, mint az Operaház ösztöndíjas tagja. Ettől fogva hatalmas ívben emelkedik pályája. A diadalmas »Lakmé«-estét tüneményes sikerek követik. Legnevezetesebb szerepei: a Mozart-operákban, melyeknek hivatottabb interpretálója még nem szerepelt a magyar színpadon: Constanza, Donna Anna, Suzanne (Figaro), Mirandolina, Fiordiligi (Cosi fan tutte), Éj királynője. Egyéb operákban: Traviata, Lakmé, Gilda, Desdemona, Rosina, Philine, Mignon, Lucia, Manon, Oszkár, Saffi, Zerbinetta, Dinorah, Ophelia, Valois Margit, Észak csillaga, a Hoffmann meséi hármas női szerepe, Mimi, Madame Butterfly, Liu. Magyar operákban: Melinda, Gara Mária, Giannina (Hubay: »Cremonai hegedüs«), Fanny, Bimbilla (Szabados: »Bolond« c. operájában) és még sok más döntő sikerű szerep. Nagy szeretettel műveli az oratóriumot is: Messiás, Judas Makkabeus, Sámson, Acis és Galathea, Máté-passió, Teremtés, Verdi-requiem ... megannyi nemes és emlékezetes szereplés. Attól az időtől kezdve, hogy Párizsban tanult, Crostynál, a nagy külföldi operák fényes ajánlatokkal árasztották el. De Sándor Erzsit nem sikerült elhódítaniok a magyar operától, melynek fejlesztésében misszióját látta. Nemzetének tragédiája, az, hogy székely hazája elveszett, még széttéphetetlenebb szálakkal fűzte őt a magyar röghöz. Férjét, felsőpataki Bosnyák Zoltán (L. o.) államtitkárt is, akinek régebben színpadi sikerei is voltak a Nemzeti Színházban (és akihez 1907. nov. 19-én ment nőül) hivatása kötötte Magyarországhoz. Sándor Erzsi kivételes karrierjét egyénisége és képességei plasztikusan indokolják. Hangjának terjedelme és szépsége éppen úgy, mint kultúrája. Ez a hang nem a koloratúraénekesnők bravúros, de rendszerint kissé üres hangszere, hanem mélyen drámai fényű és erejű hang, mely a mély fekvéstől a legnagyobb magasságig (a magas é-ig) egyenlő tömörséggel csendül. Intenzitása, ereje rendkívüli, de legnagyobb ereje a pianók halk, páratlan finomságában rejlik. Az ő híres pianói zsolozsma-szerű áhítattal csendülnek meg és áhítatos hatást váltanak ki a hallgatóból. Hogy a magyar színpadnak egy másik büszkeségét idézzük, Jászai Mari, a halhatatlan tragika, ezt mondta róla: »Nem üveghang ez, nem üres üvegpohár csengése. Kristálykehely csengése ez, melyben tokaji bor gyöngyözik. Ez a csodálatos hang egy fülemile énekét juttatja eszembe, amikor virágos tavaszéjen álmában hallottam énekelni... Jászai Mari nagy stilista és nemcsak nagy művésznő, hanem nagy conaisseuse is volt. Sándor Erzsi színjátszó tehetsége lassan fejlődött. Talán az énekművésznő szigorú önfegyelme, talán más, természetében rejlő gátlások kötötték le benne a színésznőt. Mintegy tíz év óta és még inkább a legutóbbi években, fokról-fokra, kinyílt színjátszó tehetsége, eldobta az »operai stílus« poros hagyományait, poseait. Játéka leszűrődött, egyszerű lett és bensőséges, elmélyedő a szerep stílusában és lélektani rajzában. Ma már fölényesen győzi a legnagyobb játék-igényeket is, sőt előadásának fölényessége és könnyűsége egyik legelőkelőbb tulajdonsága művészetének, ebben olvad össze énekművészete és játéka; hangja olyan könnyűséggel csendül meg, mint a nagy Gemma Bellincioni-é és ezt a magátólértődő természetességet ma már játéka is harmonikusan festi alá. Csupa harmónia és nobilitás ez a nagy, operaszínpadi jelenség, mely ma is tehetségének, képességeinek teljes fényében ragyog. Minden új szerepe ünnepe a magyar operának, régi szerepei operákat tartanak műsoron. A legnagyobb énekesnők egyike, ma is a legelevenebb jelené. Nyilván ez a valódi oka annak is, hogy amikor — 1930. december 9-én — operaházi tagságával 25 éves jubileumát ünnepelték, az ország nem egy elkönyvelt nagyságot honorált, nem »kegyelettel adózott« egy nagy művészi múltnak, hanem azzal a lelkességgel és forrósággal hódolt előtte, amely csak a legelevenebb, leggyujtóbb, pályájuk zenitjén levő művészeknek jut ki. Elárasztották a hódolat és a szeretet minden jelével, ünneplő levelek tömegét kapta ismeretlenektől, az igazi közönségtől és a jubiláris Lakmé-előadás a spontán kirobbanó ünneplések végtelen sorozata volt. Az összes lapok hasábos cikkekben mint a legnagyobb magyar énekművósznőt méltatták. Szobrát az Operaház csarnokában helyezték el, a kormány és az ország első testületeinek képviselői hódoltak előtte. A kormányzó a kultúra nagyjainak kitün­tetésére alapított Corvin - koszorúval tüntette ki, »a magyar művészet terén és a magyar nemzeti művelődés föllendítése körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül.« (Dr. Bárdos Artur.) szin_IV.0107.pdf IV