Címszó: Schodel Rozália - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1811

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30766.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Schodel Rozália

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530765.htm

 

Szócikk: Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) született, nevelő atyja Klein János (személy) (információ)  »hangművész«, nevelő anyja Kleinné (személy) bábaasszony volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában magukhoz fogadták. A reá vonatkozó irodalom Klein Rózsinak (személy) (információ)  mondja. Ezzel szemben az az igazság, hogy Schodelné (személy) 1811. (időpont) szept. 29-én mint Geizler Zsuzsanna (személy) törvénytelen gyermeke született, Kolozsvárott. (megye) Édesapja »ismeretlen« volt. A keresztszülői tisztséget Klein János (személy) (információ)  és neje, Erzsébet látták el. Valószínű, hogy Schodelné (személy) szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke s hogy Kleinék (személy) (információ)  könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen csecsemőt, kinek születésénél Kleinné (személy) segédkezet nyújtott. A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez képest taníttatta a kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára (intézmény) (információ)  járatta, ahol két hónapig a hangjegyek ismeretét tanulta, majd később Schodel Nepomuk János (személy) (információ)  zenetanító vállalta kiképzését. Schodel (személy) (információ)  hírneves, régi pozsonyi (megye) zenészcsaládból származott. A képzett zenész, aki Wesselényi Farkas báróék (személy) (információ)  zongoramestere volt, ott a házban lakván, észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és oly egyezségre lépett a bábaasszonnyal, hogy öt éves korától tanítani fogja minden fizetés nélkül, míg felnevelkedik és akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel (személy) (információ)  vezetése mellett fáradhatatlan szorgalmával csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása nyilvános hangversenyen is sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel s minden alkalommal újra és újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly mélyen belevéste nevét a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  történetébe. Tizennégyéves korában feleségül ment Schodelhez, (személy) (információ)  aki tovább is fáradhatatlan odaadással és művészi lelkesedéssel tanította, habár Déryné (személy) (információ)  szerint ő maga sem volt nagy »muzsikai« tehetség. Már egy évre rá Pozsonyba (megye) mentek Schodel (személy) (információ)  szüleihez. Az öreg Schodel (személy) (információ)  az egész városban közkedveltségnek örvendett,, a fiatalokat is megszerették. Schodelné (személy) estélyeken énekelt, hangversenyeket adott, a templomban is énekelt. Színpadra Pozsonyban (megye) lépett először. 1829. (időpont) jún. 9-én a »Bűvös vadász« (cím) (információ)  c. operában Agathe (szerep) szerepét adta mint vendég a városi színházban. Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert aratott, hogy mindjárt másnap az igazgató iránti szívességből újra énekelte a szerepet. Abban az időben Stöger (Althaller) Ágoston (személy) volt a pozsonyi német színház (intézmény) (információ)  igazgatója, aki azonnal szerződést ajánlott fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné (személy) érezte, hogy neki még továbbképzésre van szüksége s miután Pozsonyban (megye) még több hangversenyt adott, Bécsbe (ország) ment, ahol egy esztendeig a szavalást és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater (intézmény) igazgatója 1831. (időpont) máj. 1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte le színházához. Első szerepe Boieldieu (személy) »Felfordult útikocsi« (cím) c. operájában Eliza (szerep) volt, 1831. (időpont) jún. 9-én s bár a bécsiek (ország) által annyira istenített Heinfetter Sabina (személy) volt a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az olasz (nemzetiség) (információ)  iskolát is. Egy évvel később művészkörutat tett Németországban. (ország) Mindenütt, ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön képezte ki magát tökéletesen. Művészkörútján ismerkedett meg Forti (személy) nevű zongoraművésszel, aki beleszeretett a fiatal asszonykába s elszöktette Schodeltől. (személy) (információ)  Több évig élt vele, együtt járták a külföldet s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése után, 1836 (időpont) végén Kolozsvárra (megye) ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét múlva újra külföldre utazott, ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban (személy) nagy mértékben egyesültek mindazon előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak biztosítani a színpadon. Külseje valóban királynői volt: deli, erőteljes termet, jelentős arc, lángoló szemek, szabályos, szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával tudott öltözni s megjelenése a színpadon, mielőtt hangja megcsendült volna, már megnyerte és lekötötte a nézőt. Művészetének legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a magyar faj tüzét egybe tudta olvasztani a német (nemzetiség) (információ)  művészettel. Kellemes hangja, mely a szenvedély különböző árnyalatát is hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas fantáziája, különösen hősi jellemek alakítására tették hivatottá. 1837 (időpont) tavaszán visszatért Magyarországra és a pesti német színházban (intézmény) (információ)  lépett fel »Romeo« (cím) (információ)  és »Fidelio« (cím) (információ)  szerepeiben. E vendégszereplése alkalmával ismerkedett meg vele Szerdahelyi József, (személy) (információ)  a kitűnő Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)  édesapja, aki felszólította: »szerencséltesse fölléptével a nemzeti színpadot is«. Ebben az időben még Bajza (személy) (információ)  volt az igazgató, aki »az egész comité előtt történt egyezkedés után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt. A pesti »Magyar Színház«-ban (intézmény) (információ)  (később Nemzeti Színház) (intézmény) (információ)  1837. (időpont) okt. 30-án lépett fel először »Normá«-ban (cím) (információ)  s óriási tetszést aratott. Déryné (személy) (információ)  tehát tévedett, amikor azt írta naplójában, hogy Schodelnénak (személy) Romeo (szerep) (információ)  volt az első szerepe a pesti »Magyar Színház«-ban. (intézmény) (információ)  A művésznő mint vendég most már rendszeresen lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi és Capuletti«, (cím) (információ)  »Norma« (cím) (információ)  és »Zampa«-ban. (cím) Szegény intézet volt még abban az időben a pesti »Magyar Színház«, (intézmény) (információ)  Pestvármegye (megye) tartotta fönn; nem volt pénze, nem volt alaptőkéje. Az első időben legalább a gyenge napibevételeket szerették volna megnövelni s ezért mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy ha az új színházat a bukástól meg akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány engedett a közkívánságnak, s 1837. (időpont) nov. 7-én megbízta Fáy Andrást (személy) (információ)  és Bajzát, (személy) (információ)  hogy Schodelnét (személy) oly áron iparkodjanak hazaszerződtetni, aminőt külföldön kap. A művésznő végre engedett a sok kérésnek, 1838 (időpont) elején elfogadta az ajánlatot és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. (időpont) jan.15-től rendes tagja lett a színháznak. A bécsi (ország) »Musikalischer Anzeiger« (intézmény) 1838. (időpont) márc. 29-iki számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli olvasóival: »Die Sängerin, Mad. Schodel, (személy) (információ)  ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater in Pesth (Budapest) mit enormen Bedingungen engagirt worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector angestellt ist, 6000 FI. C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye Wahl zur Übernahme von Parthien, die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították ezt a szerződést, de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül állt a színészet történetében. A szerződés Schodelnét (személy) a színházi törvények fölé helyezte, a színházi rendtartás ő reá nem volt köteleziő és ez a hihetetlennek látszó kedvezmény nemcsak hogy hamarosan megbosszulta magát, de lángra lobbantotta azt a harcot is, melv azután éveken keresztül elkeseredetten folyt a dráma és az opera között. Schodelné (személy) alapjában véve jólelkű, de uralkodni vágyó természet volt, aki bizony nem egyszer élt vissza kiváltságos helyzetével. Schodelné (személy) önhittségét vakbuzgó hívei még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták, hogy ő a színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az állítást ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette, ami jólesett neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés még növelte szeszélyeit s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival. A közönséget, amely bálványozta, semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  halhatatlan nagyjai, pld. Déryné (személy) (információ)  125, Lendvayné (személy) 85, Laborfalvi Róza (személy) (információ)  70, Megyeri (személy) (információ)  85, Lendvay (személy) (információ)  80, Fáncsy (személy) (információ)  80, Bartha (személy) (információ)  70, Egressy (személy) (információ)  70 forint fizetést húztak a színháztól, addig Schodelné (személy) havonta 500 forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal, de ha ezt Pesten (Budapest) töltötte, még havi 1200 (időpont) forint járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az európai (ország) hírű művésznőre. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  abban az időben nem igen zárhatta volna ki az operát színpadáról, már azért sem, mert a pesti német színház (intézmény) (információ)  szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné (személy) pedig magasan felette állt a német (nemzetiség) (információ)  művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire az érzékeny primadonnát. Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett a színháztól, kiket Nyáry Pál (személy) (információ)  — Bajza (személy) (információ)  egyik utóda — egyszerűen elcsapott csak azért, mert a kedvelt Schodelné (személy) előtt nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza (személy) (információ)  lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval. (személy) A kötelességtudó, pontos Bajza (személy) (információ)  nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit s ezért összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal a primadonnának fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné (személy) szembetűnően hanyag lett. Az egész évben csak egyetlen egy új operát tanult be s ő, ki szerződés szerint minden héten kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát játszotta le tartozásának. Végre olyan botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal sok barátját elveszítette, majd 1840 (időpont) végén a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre utazott, 1841 (időpont) elején már Hannoverben (ország) aratja diadalait, majd Londonba (ország) ment, ahol szintén istenítették, Ezalatt a Nemzeti Színháznál (intézmény) (információ)  sehogy sem tudtak boldogulni Schodelné (személy) nélkül. Felbér Mária, (személy) Scott (személy) és Mochonaky Amália (személy) (információ)  a Schodelné (személy) művészetétől elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem tudták pótolni. Csak Bartaynak (személy) (információ)  sikerült, amikor 1843-ban (időpont) igazgató lett, Schodelnét (személy) ismét megnyerni a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  számára s a híres énekesnő újra fel tudta kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel Rozália (személy) (információ)  1848 (időpont) nyarán »Normá«-ban (cím) (információ)  lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  azután falura ment gazdálkodni. A szabadságharc lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry Pál (személy) (információ)  birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték a bevonuló osztrákok. (nemzetiség) Ebben az időben széltében beszélték Pesten, (Budapest) hogy Schodelné (személy) még 6000 pengő forintot érő ékszereit is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak (személy) (információ)  rendelkezésére bocsátotta. A nagy művésznő 43 éves korában, 1854. (időpont) szept. 19-én halt meg, hirtelenül, a pestmegyei (megye) Nyáregyházán. (megye) Schodelné (személy) az első magyar drámai énekesnő volt s neve a magyar opera fellendítésével szoros kapcsolatban áll. Erkel Ferenc (személy) (információ)  »Hunyady László«-ját, (cím) (információ)  az első nagyobbszabású magyar operát, az ő művészete segítette diadalra. A »Honművész« (intézmény) (információ)  szerint képes volt a hangjával »a lelket kiemelni.« »Halld Schodelnét (személy) Romeóban (szerep) és halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa szerint »tökéletes képzettség a zenetanban, bájos mellhang a mély szoprán D-től fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete« voltak kitünő tulajdonságai. (Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: (személy) (információ)  »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. (cím) Pozsony, (megye) 1928). (időpont) (Benyovszky Károly.) (személy) (információ)  szin_IV.0123.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Schodel Rozália címszóvég 30766 Szócikk: Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy született, nevelő atyja Klein János yszemelynevy klein jános yszemelynevy Klein János yszemelynevy klein yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy »hangművész«, nevelő anyja Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy yszemelynevy Kleinné yszemelynevy ykodvegy bábaasszony volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában magukhoz fogadták. A reá vonatkozó irodalom Klein Rózsinak yszemelynevy klein rózsi yszemelynevy Klein Rózsi yszemelynevy klein yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy Rózsi yszemelynevy ykodvegy mondja. Ezzel szemben az az igazság, hogy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy 1811. szept. xtalanevtizedx 1825 29-én mint Geizler Zsuzsanna yszemelynevy geizler zsuzsanna yszemelynevy Geizler Zsuzsanna yszemelynevy geizler yszemelynevy zsuzsanna yszemelynevy yszemelynevy Geizler yszemelynevy Zsuzsanna yszemelynevy ykodvegy törvénytelen gyermeke született, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Édesapja »ismeretlen« volt. A keresztszülői tisztséget Klein János yszemelynevy klein jános yszemelynevy Klein János yszemelynevy klein yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és neje, Erzsébet látták el. Valószínű, hogy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke s hogy Kleinék yszemelynevy klein yszemelynevy Klein yszemelynevy klein yszemelynevy yszemelynevy Klein yszemelynevy ykodvegy könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen csecsemőt, kinek születésénél Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy Kleinné yszemelynevy kleinne yszemelynevy yszemelynevy Kleinné yszemelynevy ykodvegy segédkezet nyújtott. A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez képest taníttatta a kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára yintezmenyy kolozsvári zeneakadémia yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy zeneakadémia yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy járatta, ahol két hónapig a hangjegyek ismeretét tanulta, majd később Schodel Nepomuk János yszemelynevy schodel nepomuk jános yszemelynevy Schodel Nepomuk János yszemelynevy schodel yszemelynevy nepomuk yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy Nepomuk yszemelynevy J zenetanító vállalta kiképzését. Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy hírneves, régi pozsonyi ytelepulesy pozsony ytelepulesy pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy zenészcsaládból származott. A képzett zenész, aki Wesselényi Farkas báróék yszemelynevy wesselényi farkas báró yszemelynevy Wesselényi Farkas báró yszemelynevy wesselényi yszemelynevy farkas yszemelynevy báró yszemelynevy yszemelynevy Wesselényi yszemelynevy Farkas yszemelyn zongoramestere volt, ott a házban lakván, észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és oly egyezségre lépett a bábaasszonnyal, hogy öt éves korától tanítani fogja minden fizetés nélkül, míg felnevelkedik és akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy vezetése mellett fáradhatatlan szorgalmával csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása nyilvános hangversenyen is sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel s minden alkalommal újra és újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly mélyen belevéste nevét a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy történetébe. Tizennégyéves korában feleségül ment Schodelhez, yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy aki tovább is fáradhatatlan odaadással és művészi lelkesedéssel tanította, habár Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy szerint ő maga sem volt nagy »muzsikai« tehetség. Már egy évre rá Pozsonyba ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy mentek Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy szüleihez. Az öreg Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy az egész városban közkedveltségnek örvendett,, a fiatalokat is megszerették. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy estélyeken énekelt, hangversenyeket adott, a templomban is énekelt. Színpadra Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy lépett először. 1829. xevtizedx 1825 jún. xtalanevtizedx 1835 9-én a »Bűvös vadász« ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy c. operában Agathe yszerepy agathe yszerepy Agathe yszerepy agathe yszerepy yszerepy Agathe yszerepy ykodvegy szerepét adta mint vendég a városi színházban. Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert aratott, hogy mindjárt másnap az igazgató iránti szívességből újra énekelte a szerepet. Abban az időben Stöger (Althaller) Ágoston yszemelynevy stöger (althaller) ágoston yszemelynevy Stöger (Althaller) Ágoston yszemelynevy stöger yszemelynevy (althaller) yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Stöger yszemelynevy (Althall volt a pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi német színház yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy igazgatója, aki azonnal szerződést ajánlott fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy érezte, hogy neki még továbbképzésre van szüksége s miután Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy még több hangversenyt adott, Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment, ahol egy esztendeig a szavalást és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater yintezmenyy kärnthnerthortheater yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy kärnthnerthortheater yintezmenyy yintezmenyy Kärnthne yintezmenyy ykodvegy igazgatója 1831. xevtizedx 1835 máj. 1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte le színházához. Első szerepe Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy boieldieu yszemelynevy yszemelynevy Boieldieu yszemelynevy ykodvegy »Felfordult útikocsi« ycimy felfordult útikocsi ycimy Felfordult útikocsi ycimy felfordult ycimy útikocsi ycimy ycimy Felfordult ycimy útikocsi ycimy ykodvegy c. operájában Eliza yszerepy eliza yszerepy Eliza yszerepy eliza yszerepy yszerepy Eliza yszerepy ykodvegy volt, 1831. jún. 9-én s bár a bécsiek ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy által annyira istenített Heinfetter Sabina yszemelynevy heinfetter sabina yszemelynevy Heinfetter Sabina yszemelynevy heinfetter yszemelynevy sabina yszemelynevy yszemelynevy Heinfetter yszemelynevy Sabina yszemelynevy ykodvegy volt a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy iskolát is. Egy évvel később művészkörutat tett Németországban. ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy Mindenütt, ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön képezte ki magát tökéletesen. Művészkörútján ismerkedett meg Forti yszemelynevy forti yszemelynevy Forti yszemelynevy forti yszemelynevy yszemelynevy Forti yszemelynevy ykodvegy nevű zongoraművésszel, aki beleszeretett a fiatal asszonykába s elszöktette Schodeltől. yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy Több évig élt vele, együtt járták a külföldet s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése után, 1836 végén Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét múlva újra külföldre utazott, ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy nagy mértékben egyesültek mindazon előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak biztosítani a színpadon. Külseje valóban királynői volt: deli, erőteljes termet, jelentős arc, lángoló szemek, szabályos, szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával tudott öltözni s megjelenése a színpadon, mielőtt hangja megcsendült volna, már megnyerte és lekötötte a nézőt. Művészetének legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a magyar faj tüzét egybe tudta olvasztani a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy művészettel. Kellemes hangja, mely a szenvedély különböző árnyalatát is hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas fantáziája, különösen hősi jellemek alakítására tették hivatottá. 1837 tavaszán visszatért Magyarországra és a pesti német színházban yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy lépett fel »Romeo« ycimy romeo ycimy Romeo ycimy romeo ycimy ycimy Romeo ycimy ykodvegy és »Fidelio« ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy szerepeiben. E vendégszereplése alkalmával ismerkedett meg vele Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a kitűnő Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy édesapja, aki felszólította: »szerencséltesse fölléptével a nemzeti színpadot is«. Ebben az időben még Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy volt az igazgató, aki »az egész comité előtt történt egyezkedés után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt. A pesti »Magyar Színház«-ban yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy pesti »M yintezmenyy pesti yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy (később Nemzeti Színház) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1837. okt. 30-án lépett fel először »Normá«-ban ycimy norma ycimy Normá ycimy norma ycimy ycimy Normá ycimy ykodvegy s óriási tetszést aratott. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy tehát tévedett, amikor azt írta naplójában, hogy Schodelnénak yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy Romeo yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy volt az első szerepe a pesti »Magyar Színház«-ban. yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy pesti »M yintezmenyy pesti yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy A művésznő mint vendég most már rendszeresen lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi és Capuletti«, ycimy montecchi és capuletti ycimy Montecchi és Capuletti ycimy montecchi ycimy és ycimy capuletti ycimy ycimy Montecchi ycimy és ycimy Capuletti ycimy ykodvegy »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy és »Zampa«-ban. ycimy zampa ycimy Zampa ycimy zampa ycimy ycimy Zampa ycimy ykodvegy Szegény intézet volt még abban az időben a pesti »Magyar Színház«, yintezmenyy pesti »magyar színház yintezmenyy pesti »M yintezmenyy pesti yintezmenyy »magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy »M yintezmenyy ykodvegy Pestvármegye ytelepulesy pestvármegye ytelepulesy Pestvármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy tartotta fönn; nem volt pénze, nem volt alaptőkéje. Az első időben legalább a gyenge napibevételeket szerették volna megnövelni s ezért mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy ha az új színházat a bukástól meg akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány engedett a közkívánságnak, s 1837. nov. 7-én megbízta Fáy Andrást yszemelynevy fáy andrás yszemelynevy Fáy András yszemelynevy fáy yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Fáy yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy és Bajzát, yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajzá yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajzá yszemelynevy ykodvegy hogy Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy oly áron iparkodjanak hazaszerződtetni, aminőt külföldön kap. A művésznő végre engedett a sok kérésnek, 1838 elején elfogadta az ajánlatot és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. jan.15-től rendes tagja lett a színháznak. A bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy »Musikalischer Anzeiger« yintezmenyy musikalischer anzeiger yintezmenyy Musikali yintezmenyy musikalischer yintezmenyy anzeiger yintezmenyy yintezmenyy Musikali yintezmenyy ykodvegy 1838. márc. 29-iki számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli olvasóival: »Die Sängerin, Mad. Schodel, yszemelynevy schodel yszemelynevy Schodel yszemelynevy schodel yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy ykodvegy ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater in Pesth pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mit enormen Bedingungen engagirt worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector angestellt ist, 6000 FI. C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye Wahl zur Übernahme von Parthien, die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították ezt a szerződést, de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül állt a színészet történetében. A szerződés Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy a színházi törvények fölé helyezte, a színházi rendtartás ő reá nem volt köteleziő és ez a hihetetlennek látszó kedvezmény nemcsak hogy hamarosan megbosszulta magát, de lángra lobbantotta azt a harcot is, melv azután éveken keresztül elkeseredetten folyt a dráma és az opera között. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy alapjában véve jólelkű, de uralkodni vágyó természet volt, aki bizony nem egyszer élt vissza kiváltságos helyzetével. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy önhittségét vakbuzgó hívei még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták, hogy ő a színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az állítást ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette, ami jólesett neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés még növelte szeszélyeit s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival. A közönséget, amely bálványozta, semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy halhatatlan nagyjai, pld. Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy 125, Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy lendvayne yszemelynevy yszemelynevy Lendvayné yszemelynevy ykodvegy 85, Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi róza yszemelynevy Laborfalvi Róza yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy 70, Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy 85, Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy 80, Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy 80, Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy Bartha yszemelynevy bartha yszemelynevy yszemelynevy Bartha yszemelynevy ykodvegy 70, Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy 70 forint fizetést húztak a színháztól, addig Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy havonta 500 forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal, de ha ezt Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy töltötte, még havi 1200 xevtizedx 1205 forint xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy hírű művésznőre. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy abban az időben nem igen zárhatta volna ki az operát színpadáról, már azért sem, mert a pesti német színház yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy pesti né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy né yintezmenyy ykodvegy szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy pedig magasan felette állt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire az érzékeny primadonnát. Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett a színháztól, kiket Nyáry Pál yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy — Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy egyik utóda — egyszerűen elcsapott csak azért, mert a kedvelt Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy előtt nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval. yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy A kötelességtudó, pontos Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy Bajza yszemelynevy bajza yszemelynevy yszemelynevy Bajza yszemelynevy ykodvegy nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit s ezért összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal a primadonnának fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy szembetűnően hanyag lett. Az egész évben csak egyetlen egy új operát tanult be s ő, ki szerződés szerint minden héten kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát játszotta le tartozásának. Végre olyan botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal sok barátját elveszítette, majd 1840 xevtizedx 1845 végén a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre utazott, 1841 elején már Hannoverben ytelepulesy hannover ytelepulesy Hannover yorszagy Németország ykodvegy aratja diadalait, majd Londonba ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy ment, ahol szintén istenítették, Ezalatt a Nemzeti Színháznál yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy sehogy sem tudtak boldogulni Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy nélkül. Felbér Mária, yszemelynevy felbér mária yszemelynevy Felbér Mária yszemelynevy felbér yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Felbér yszemelynevy Mária yszemelynevy ykodvegy Scott yszemelynevy scott yszemelynevy Scott yszemelynevy scott yszemelynevy yszemelynevy Scott yszemelynevy ykodvegy és Mochonaky Amália yszemelynevy mochonaky amália yszemelynevy Mochonaky Amália yszemelynevy mochonaky yszemelynevy amália yszemelynevy yszemelynevy Mochonaky yszemelynevy Amália yszemelynevy ykodvegy a Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy művészetétől elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem tudták pótolni. Csak Bartaynak yszemelynevy bartay yszemelynevy Bartay yszemelynevy bartay yszemelynevy yszemelynevy Bartay yszemelynevy ykodvegy sikerült, amikor 1843-ban igazgató lett, Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy ismét megnyerni a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy számára s a híres énekesnő újra fel tudta kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel Rozália yszemelynevy schodel rozália yszemelynevy Schodel Rozália yszemelynevy schodel yszemelynevy rozália yszemelynevy yszemelynevy Schodel yszemelynevy Rozália yszemelynevy ykodvegy 1848 nyarán xtalanevtizedx 1855 »Normá«-ban ycimy norma ycimy Normá ycimy norma ycimy ycimy Normá ycimy ykodvegy lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy azután falura ment gazdálkodni. A szabadságharc lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry Pál yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték a bevonuló osztrákok. ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy Ebben az időben széltében beszélték Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy hogy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy még 6000 pengő forintot érő ékszereit is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak yszemelynevy nyáry pál yszemelynevy Nyáry Pál yszemelynevy nyáry yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Nyáry yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy rendelkezésére bocsátotta. A nagy művésznő 43 éves korában, 1854. xevtizedx 1855 szept. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19-én halt meg, hirtelenül, a pestmegyei ytelepulesy pestmegye ytelepulesy pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Nyáregyházán. ytelepulesy nyáregyháza ytelepulesy Nyáregyházá ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy az első magyar drámai énekesnő volt s neve a magyar opera fellendítésével szoros kapcsolatban áll. Erkel Ferenc yszemelynevy erkel ferenc yszemelynevy Erkel Ferenc yszemelynevy erkel yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Hunyady László«-ját, ycimy hunyady lászló ycimy Hunyady László ycimy hunyady ycimy lászló ycimy ycimy Hunyady ycimy László ycimy ykodvegy az első nagyobbszabású magyar operát, az ő művészete segítette diadalra. A »Honművész« yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy szerint képes volt a hangjával »a lelket kiemelni.« »Halld Schodelnét yszemelynevy schodelne yszemelynevy Schodelné yszemelynevy schodelne yszemelynevy yszemelynevy Schodelné yszemelynevy ykodvegy Romeóban yszerepy romeó yszerepy Romeó yszerepy romeó yszerepy yszerepy Romeó yszerepy ykodvegy és halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa szerint »tökéletes képzettség a zenetanban, bájos mellhang a mély szoprán D-től fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete« voltak kitünő tulajdonságai. (Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: yszemelynevy benyovszky yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy benyovszky yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy ykodvegy »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. ycimy a pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig ycimy a ycimy pozsonyi ycimy magyar ycimy színészet ycimy története ycimy 1867-ig ycimy ycimy A Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1928). xevtizedx 1925 (Benyovszky xtalanevtizedx 1935 Károly.) yszemelynevy benyovszky károly yszemelynevy Benyovszky Károly yszemelynevy benyovszky yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Benyovszky yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy benyovszky károly szin_IV.0123.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Schodel Rozália - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1811

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0123.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30766.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Schodel Rozália

Szócikk: Schodel Rozália operaénekesnő. 1811-ben Kolozsvárott született, nevelő atyja Klein János »hangművész«, nevelő anyja Kleinné bábaasszony volt, akik a kis Rózsikát még csecsemőkorában magukhoz fogadták. A reá vonatkozó irodalom Klein Rózsinak mondja. Ezzel szemben az az igazság, hogy Schodelné 1811. szept. 29-én mint Geizler Zsuzsanna törvénytelen gyermeke született, Kolozsvárott. Édesapja »ismeretlen« volt. A keresztszülői tisztséget Klein János és neje, Erzsébet látták el. Valószínű, hogy Schodelné szegénysorsú munkás- vagy cselédleány gyermeke s hogy Kleinék könyörületből örökbe fogadták a szerencsétlen csecsemőt, kinek születésénél Kleinné segédkezet nyújtott. A szerény anyagi viszonyok között élő házaspár tehetségéhez képest taníttatta a kislányt. Nevelőatyja a kolozsvári zeneakadémiára járatta, ahol két hónapig a hangjegyek ismeretét tanulta, majd később Schodel Nepomuk János zenetanító vállalta kiképzését. Schodel hírneves, régi pozsonyi zenészcsaládból származott. A képzett zenész, aki Wesselényi Farkas báróék zongoramestere volt, ott a házban lakván, észrevette a gyermeken, hogy kitűnő hanganyaga van és oly egyezségre lépett a bábaasszonnyal, hogy öt éves korától tanítani fogja minden fizetés nélkül, míg felnevelkedik és akkor feleségül veszi. A kis tanítvány Schodel vezetése mellett fáradhatatlan szorgalmával csakhamar annyira fejlődött, hogy tehetsége és tudása nyilvános hangversenyen is sikert aratott. Utána több hangversenyben lépett fel s minden alkalommal újra és újra elárulta azt a nagy tehetségét, amely később oly mélyen belevéste nevét a Nemzeti Színház történetébe. Tizennégyéves korában feleségül ment Schodelhez, aki tovább is fáradhatatlan odaadással és művészi lelkesedéssel tanította, habár Déryné szerint ő maga sem volt nagy »muzsikai« tehetség. Már egy évre rá Pozsonyba mentek Schodel szüleihez. Az öreg Schodel az egész városban közkedveltségnek örvendett,, a fiatalokat is megszerették. Schodelné estélyeken énekelt, hangversenyeket adott, a templomban is énekelt. Színpadra Pozsonyban lépett először. 1829. jún. 9-én a »Bűvös vadász« c. operában Agathe szerepét adta mint vendég a városi színházban. Ezzel az első fellépésével oly nagy sikert aratott, hogy mindjárt másnap az igazgató iránti szívességből újra énekelte a szerepet. Abban az időben Stöger (Althaller) Ágoston volt a pozsonyi német színház igazgatója, aki azonnal szerződést ajánlott fel neki, de ő az ajánlatot visszautasította. Schodelné érezte, hogy neki még továbbképzésre van szüksége s miután Pozsonyban még több hangversenyt adott, Bécsbe ment, ahol egy esztendeig a szavalást és a drámai éneket tanulta. A Kärnthnerthortheater igazgatója 1831. máj. 1-én szerződést küldött neki, amellyel a művésznőt három évre kötötte le színházához. Első szerepe Boieldieu »Felfordult útikocsi« c. operájában Eliza volt, 1831. jún. 9-én s bár a bécsiek által annyira istenített Heinfetter Sabina volt a vetélytársa, mégis »riadó« tapsokat aratott. Ebben az időben végezte el az olasz iskolát is. Egy évvel később művészkörutat tett Németországban. Mindenütt, ahol fellépett, óriási sikereket aratott. Külföldön képezte ki magát tökéletesen. Művészkörútján ismerkedett meg Forti nevű zongoraművésszel, aki beleszeretett a fiatal asszonykába s elszöktette Schodeltől. Több évig élt vele, együtt járták a külföldet s magasabb kiképését tőle nyerte. Visszaérkezése után, 1836 végén Kolozsvárra ment, ahol gyermekei nevelődtek, de már néhány hét múlva újra külföldre utazott, ahol irnét páratlan sikereket ért el. Schodelnéban nagy mértékben egyesültek mindazon előnyök, melyek az énekművésnőnek diadalokat szoktak biztosítani a színpadon. Külseje valóban királynői volt: deli, erőteljes termet, jelentős arc, lángoló szemek, szabályos, szép metszetű vonások. Ízléssel és pompával tudott öltözni s megjelenése a színpadon, mielőtt hangja megcsendült volna, már megnyerte és lekötötte a nézőt. Művészetének legjellegzetesebb vonása az volt, hogy a magyar faj tüzét egybe tudta olvasztani a német művészettel. Kellemes hangja, mely a szenvedély különböző árnyalatát is hatásosan tudta kifejezni, valamint hatalmas fantáziája, különösen hősi jellemek alakítására tették hivatottá. 1837 tavaszán visszatért Magyarországra és a pesti német színházban lépett fel »Romeo« és »Fidelio« szerepeiben. E vendégszereplése alkalmával ismerkedett meg vele Szerdahelyi József, a kitűnő Szerdahelyi Kálmán édesapja, aki felszólította: »szerencséltesse fölléptével a nemzeti színpadot is«. Ebben az időben még Bajza volt az igazgató, aki »az egész comité előtt történt egyezkedés után« vendégszerepekre szerződtette le a nagy művésznőt. A pesti »Magyar Színház«-ban (később Nemzeti Színház) 1837. okt. 30-án lépett fel először »Normá«-ban s óriási tetszést aratott. Déryné tehát tévedett, amikor azt írta naplójában, hogy Schodelnénak Romeo volt az első szerepe a pesti »Magyar Színház«-ban. A művésznő mint vendég most már rendszeresen lépett fel s dec. végéig többek között énekelt »Montecchi és Capuletti«, »Norma« és »Zampa«-ban. Szegény intézet volt még abban az időben a pesti »Magyar Színház«, Pestvármegye tartotta fönn; nem volt pénze, nem volt alaptőkéje. Az első időben legalább a gyenge napibevételeket szerették volna megnövelni s ezért mind követelőbben lépett fel az az óhajtás, hogy ha az új színházat a bukástól meg akarják menteni, operát is kell előadni. A választmány engedett a közkívánságnak, s 1837. nov. 7-én megbízta Fáy Andrást és Bajzát, hogy Schodelnét oly áron iparkodjanak hazaszerződtetni, aminőt külföldön kap. A művésznő végre engedett a sok kérésnek, 1838 elején elfogadta az ajánlatot és tíz hónapra egyezséget kötött; így 1838. jan.15-től rendes tagja lett a színháznak. A bécsi »Musikalischer Anzeiger« 1838. márc. 29-iki számában ezt a fontos eseményt a következőkben közli olvasóival: »Die Sängerin, Mad. Schodel, ist nun zuverlässig bey dem ungarischen Theater in Pesth mit enormen Bedingungen engagirt worden. Sie erhalt mit ihrem Gatten, der als Chordirector angestellt ist, 6000 FI. C. M. Gage, zwey Monathe Urlaub, und endIich die freye Wahl zur Übernahme von Parthien, die ihrer Stimme am meisten zusagen.« Később meghosszabbították ezt a szerződést, de ezzel a színház olyan áldozatot hozott, mely eddig példa nélkül állt a színészet történetében. A szerződés Schodelnét a színházi törvények fölé helyezte, a színházi rendtartás ő reá nem volt köteleziő és ez a hihetetlennek látszó kedvezmény nemcsak hogy hamarosan megbosszulta magát, de lángra lobbantotta azt a harcot is, melv azután éveken keresztül elkeseredetten folyt a dráma és az opera között. Schodelné alapjában véve jólelkű, de uralkodni vágyó természet volt, aki bizony nem egyszer élt vissza kiváltságos helyzetével. Schodelné önhittségét vakbuzgó hívei még növelték is, mert mindenütt és minden alkalommal azt hangoztatták, hogy ő a színház egyetlen oszlopa, ha ő elmegy, be kell zárni a színházat. Ezt az állítást ő maga is elhitte s ezért önmagánál nagyobb urat nem ismert el; azt tette, ami jólesett neki. Feltétlen hódolatot követelt a színházban s az elkényeztetés még növelte szeszélyeit s ezért állandó viszályban volt a színház többi tagjaival. A közönséget, amely bálványozta, semmibe sem; vette, lenézte. Amellett fizetése hihetetlen magas volt. Míg a Nemzeti Színház halhatatlan nagyjai, pld. Déryné 125, Lendvayné 85, Laborfalvi Róza 70, Megyeri 85, Lendvay 80, Fáncsy 80, Bartha 70, Egressy 70 forint fizetést húztak a színháztól, addig Schodelné havonta 500 forint fizetést kapott, kéthavi szabadsággal, de ha ezt Pesten töltötte, még havi 1200 forint járt neki. Érthető ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a színháznak szüksége volt az európai hírű művésznőre. A Nemzeti Színház abban az időben nem igen zárhatta volna ki az operát színpadáról, már azért sem, mert a pesti német színház szintén sűrűn adott elő operát. Schodelné pedig magasan felette állt a német művésznőknek, ezért is dédelgették ennyire az érzékeny primadonnát. Miatta még egy csomó drámai színésznek is távoznia kellett a színháztól, kiket Nyáry Pál — Bajza egyik utóda — egyszerűen elcsapott csak azért, mert a kedvelt Schodelné előtt nem voltak hajlandók meghajolni. Bajza lemondása is szorosan összefügg Schodelnéval. A kötelességtudó, pontos Bajza nem tudta szó nélkül nézni az énekesnő önkénykedéseit s ezért összeütközésbe került a színház választmányával, mely minden alkalommal a primadonnának fogta pártját. Az örökös tömjénezés következményeként Schodelné szembetűnően hanyag lett. Az egész évben csak egyetlen egy új operát tanult be s ő, ki szerződés szerint minden héten kétszer tartozott föllépni, alig kétharmadát játszotta le tartozásának. Végre olyan botrányt rögtönzött a színpadon, hogy ezáltal sok barátját elveszítette, majd 1840 végén a színház kötelékéből ki is lépett. Külföldre utazott, 1841 elején már Hannoverben aratja diadalait, majd Londonba ment, ahol szintén istenítették, Ezalatt a Nemzeti Színháznál sehogy sem tudtak boldogulni Schodelné nélkül. Felbér Mária, Scott és Mochonaky Amália a Schodelné művészetétől elkényeztetett közönség igényeit nem tudták kielégíteni s ezért drága pénzen vendég-énekesnőkkel kísérleteztek, de a nagy művésznőt ezek sem tudták pótolni. Csak Bartaynak sikerült, amikor 1843-ban igazgató lett, Schodelnét ismét megnyerni a Nemzeti Színház számára s a híres énekesnő újra fel tudta kelteni az érdeklődést az opera iránt. Schodel Rozália 1848 nyarán »Normá«-ban lépett fel utoljára a Nemzeti Színházban, azután falura ment gazdálkodni. A szabadságharc lezajlása után haszonbérbe vette Nyáry Pál birtokát az elkobzó kormánytól: a birtok gazdáját hat évi várfogságra s vagyonvesztésre ítélték a bevonuló osztrákok. Ebben az időben széltében beszélték Pesten, hogy Schodelné még 6000 pengő forintot érő ékszereit is eladta és barátjának, Nyáry Pálnak rendelkezésére bocsátotta. A nagy művésznő 43 éves korában, 1854. szept. 19-én halt meg, hirtelenül, a pestmegyei Nyáregyházán. Schodelné az első magyar drámai énekesnő volt s neve a magyar opera fellendítésével szoros kapcsolatban áll. Erkel Ferenc »Hunyady László«-ját, az első nagyobbszabású magyar operát, az ő művészete segítette diadalra. A »Honművész« szerint képes volt a hangjával »a lelket kiemelni.« »Halld Schodelnét Romeóban és halj meg!« — írja. Egy másik kritikusa szerint »tökéletes képzettség a zenetanban, bájos mellhang a mély szoprán D-től fel a háromszor alávonalazott D-ig és deli termete« voltak kitünő tulajdonságai. (Kimerítő életrajzát lásd: Benyovszky: »A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig«. Pozsony, 1928). (Benyovszky Károly.) szin_IV.0123.pdf IV