Címszó: Sepsy Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30806.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sepsy Károly

Szócikk: Sepsy Károly színész, színigazgató, sz. 1822-ben, (születés éve) Szatmárt, (megye) (információ)  megh. öngyilkosság folytán, 1853. (időpont) dec. végén, u. o. — 16 éves korában hagyta el a szülői házat és Máramarosszigeten (megye) (információ)  színésznek állott be; azon időtől fogva folytonos vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb színpadán, előbb mint színész, majd mint igazgató. 1841. (időpont) júl. 10-ike táján Petőfi (személy) (információ)  nála lépett színpadra, Ozorán, (megye) Tolna megyében, (megye) ahol a társulata 6 tagból állott. 1845-ben (időpont) Olaszországban (ország) is járt; ezután rendezettebb társulata volt. Mint irodalmi műveltségű ember ritka becsületességéről volt híres. 1847-ben (időpont) több értékes cikke jelent meg a pesti (Budapest) lapokban. A »Pesti Divatlap« (intézmény) (információ)  1847., (időpont) 37-ik számában »Levelek a vidéki színészet köréből« (cím) c. alatt cikkezik; 1848. (időpont) jún. 3-án (a 25. számban) »Fegyverre, vidéki színészek!« (cím) címen lelkes hangon szól a színészekhez, hogy álljanak be honvédeknek és megemlíti, hogy ő is hozott áldozatot, feloszlatta társulatát és ezzel 700 frtnyi előlege is elúszott. Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott honvédnek. 1848. (időpont) jún. 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  Szigligeti: (személy) (információ)  »Rózsa« (cím) (információ)  c. vj-ában, Bábel (szerep) szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma, színpadi otthonossága, előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«, (intézmény) 1848. (időpont) jún. 18. A »Pesti Divatlap« (intézmény) (információ)  melléklete, 767. olda­lon.) Életéiből jegyzetet készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt adta ki, 1848-ban, (időpont) Debrecenben. Két színda­rab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű (intézmény) (információ)  2 szakaszban, Poa Eugenia (személy) novellája után. Előadták Székelyudvarhelyen, (megye) 1846. (időpont) szept 26-án. »Nász és sír«, (cím) dráma 3 szakaszban. Előadták Debrecenben, (megye) 1850-ben. (időpont) — Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson (megye) szereplés közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól, ekkor súlyosan megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. (időpont) dec. havában. (E. J.) szin_IV.0132.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sepsy Károly címszóvég 30806 Szócikk: Sepsy Károly színész, színigazgató, sz. 1822-ben, Szatmárt, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy megh. öngyilkosság folytán, 1853. xevtizedx 1855 dec. végén, u. o. — 16 éves korában hagyta el a szülői házat és Máramarosszigeten ytelepulesy máramarossziget ytelepulesy Máramarossziget ymegyey máramaros megye ykodvegy színésznek állott be; azon időtől fogva folytonos vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb színpadán, előbb mint színész, majd mint igazgató. 1841. xevtizedx 1845 júl. 10-ike táján Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy nála lépett színpadra, Ozorán, ytelepulesy ozora ytelepulesy Ozorá ymegyey tolna megye ykodvegy Tolna megyében, ytelepulesy tolna megye ytelepulesy Tolna megyé ymegyey tolna megye ykodvegy ahol a társulata 6 tagból állott. 1845-ben Olaszországban ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy is járt; ezután rendezettebb társulata volt. Mint irodalmi műveltségű ember ritka becsületességéről volt híres. 1847-ben több értékes cikke jelent meg a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lapokban. A »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy 1847., 37-ik számában »Levelek a vidéki színészet köréből« ycimy levelek a vidéki színészet köréből ycimy Levelek a vidéki színészet köréből ycimy levelek ycimy a ycimy vidéki ycimy színészet ycimy köréből ycimy ycimy Levelek ycimy a ycimy vidéki ycimy színés c. alatt cikkezik; 1848. jún. 3-án (a 25. számban) »Fegyverre, vidéki színészek!« ycimy fegyverre, vidéki színészek! ycimy Fegyverre, vidéki színészek! ycimy fegyverre, ycimy vidéki ycimy színészek! ycimy ycimy Fegyverre, ycimy vidéki ycimy színészek! ycimy ykodvegy címen lelkes hangon szól a színészekhez, hogy álljanak be honvédeknek és megemlíti, hogy ő is hozott áldozatot, feloszlatta társulatát és ezzel 700 frtnyi előlege is elúszott. Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott honvédnek. 1848. jún. 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Szigligeti: yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy »Rózsa« ycimy rózsa ycimy Rózsa ycimy rózsa ycimy ycimy Rózsa ycimy ykodvegy c. vj-ában, Bábel yszerepy bábel yszerepy Bábel yszerepy bábel yszerepy yszerepy Bábel yszerepy ykodvegy szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma, színpadi otthonossága, előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«, yintezmenyy nemzetőr yintezmenyy Nemzetőr yintezmenyy nemzetőr yintezmenyy yintezmenyy Nemzetőr yintezmenyy ykodvegy 1848. jún. 18. A »Pesti Divatlap« yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti Di yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Di yintezmenyy ykodvegy melléklete, 767. olda­lon.) Életéiből jegyzetet készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt adta ki, 1848-ban, Debrecenben. Két színda­rab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű yintezmenyy ördög és angyal yintezmenyy Ördög és yintezmenyy ördög yintezmenyy és yintezmenyy angyal yintezmenyy yintezmenyy Ördög yintezmenyy és yintezmenyy ykodvegy 2 szakaszban, Poa Eugenia yszemelynevy poa eugenia yszemelynevy Poa Eugenia yszemelynevy poa yszemelynevy eugenia yszemelynevy yszemelynevy Poa yszemelynevy Eugenia yszemelynevy ykodvegy novellája után. Előadták Székelyudvarhelyen, ytelepulesy székelyudvarhely ytelepulesy Székelyudvarhely ymegyey udvarhely megye ykodvegy 1846. szept xtalanevtizedx 1855 26-án. »Nász és sír«, ycimy nász és sír ycimy Nász és sír ycimy nász ycimy és ycimy sír ycimy ycimy Nász ycimy és ycimy sír ycimy ykodvegy dráma 3 szakaszban. Előadták Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1850-ben. xevtizedx 1855 — Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson ytelepulesy gyergyószentmiklós ytelepulesy Gyergyószentmiklós ymegyey csik megye ykodvegy szereplés közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól, ekkor súlyosan megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. dec. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 havában. (E. J.) szin_IV.0132.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sepsy Károly - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0132.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30806.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sepsy Károly

Szócikk: Sepsy Károly színész, színigazgató, sz. 1822-ben, Szatmárt, megh. öngyilkosság folytán, 1853. dec. végén, u. o. — 16 éves korában hagyta el a szülői házat és Máramarosszigeten színésznek állott be; azon időtől fogva folytonos vándoréletet élt; megfordult Magyarország minden nevezetesebb színpadán, előbb mint színész, majd mint igazgató. 1841. júl. 10-ike táján Petőfi nála lépett színpadra, Ozorán, Tolna megyében, ahol a társulata 6 tagból állott. 1845-ben Olaszországban is járt; ezután rendezettebb társulata volt. Mint irodalmi műveltségű ember ritka becsületességéről volt híres. 1847-ben több értékes cikke jelent meg a pesti lapokban. A »Pesti Divatlap« 1847., 37-ik számában »Levelek a vidéki színészet köréből« c. alatt cikkezik; 1848. jún. 3-án (a 25. számban) »Fegyverre, vidéki színészek!« címen lelkes hangon szól a színészekhez, hogy álljanak be honvédeknek és megemlíti, hogy ő is hozott áldozatot, feloszlatta társulatát és ezzel 700 frtnyi előlege is elúszott. Társulatának 12 férfi tagja fel is csapott honvédnek. 1848. jún. 13-án mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, Szigligeti: »Rózsa« c. vj-ában, Bábel szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: »Csinos külseje, tiszta orgánuma, színpadi otthonossága, előadási ügyessége kellemesen hatott reánk.« (»Nemzetőr«, 1848. jún. 18. A »Pesti Divatlap« melléklete, 767. olda­lon.) Életéiből jegyzetet készített és azt »Egy színész emléklapjai« c. alatt adta ki, 1848-ban, Debrecenben. Két színda­rab-fordítása van: »Ördög és angyal«,szmű 2 szakaszban, Poa Eugenia novellája után. Előadták Székelyudvarhelyen, 1846. szept 26-án. »Nász és sír«, dráma 3 szakaszban. Előadták Debrecenben, 1850-ben. — Neje segédszínésznő volt. Gyergyószentmiklóson szereplés közben meggyulladt a krinolinruhája a szűk színpadon égő gyertyalángtól, ekkor súlyosan megsebesült és rövidesen rá elhunyt, 1859. dec. havában. (E. J.) szin_IV.0132.pdf IV