Címszó: Somló Emma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30900.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Somló Emma

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530903.htm

 

Szócikk: Somló Emma színésznő, sz. 1877. (születés éve) nov. 23 -án, Debrecenben. (megye) Református lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját (intézmény) (információ)  végezte el és még mint növendék aratta első nagy sikerét a debreceni színházban, (intézmény) (információ)  a »Fanchon asszony lánya« (cím) címszerepében. A közönség úgy ünnepelte a tizennyolc éves kislányt, hogy nyomban leszerződtették, de alig fél évig maradt csak Somló Emma (személy) (információ)  szülővárosában: Tiszay Dezső (személy) (információ)  igazgató már is átszerződtette Miskolcra. (megye) A »Nebántsvirág« (cím) (információ)  volt első miskolci (megye) szereplése és ezzel a fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit, Miskolcon (megye) is. Sudermann (személy) (információ)  »Pillangócsatá«-jában (cím) már Miskolcon (megye) bebizonyította, hogy éppen olyan kiváló a drámában is, mint az operettben és vígjátékban, azonban amikor az újonnan épült Magyar Színház (intézmény) (információ)  társulatát megszervezték, operett-színésznőnek szerződtették. Ő szólalt meg elsőnek a főváros (Budapest) legújabb színházának a megnyitásán és S. mondta a prológot a Magyar Színház (intézmény) (információ)  első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban) (időpont) kezdte játszani a »Gésák«- (cím) (információ)  ban Rolly Polly (szerep) szerepét, mely felejthetetlen emléke maradt mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney Jones (személy) bájos operettjét. S. volt a »Gyurkovics lányok« (cím) (információ)  Micijének (szerep) az első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei is sikert aratott. Érthető, hogy ilyen körülmények között valóságos szenzáció volt, amikor a vígjáték és az operett jókedvű, örökké nevető Somló Emmája (személy) (információ)  egyszerre csak Gerhardt Hauptmann (személy) »Hanneléjé«-nek (cím) a címszerepében lépett a közönség elé és ennek a komor tragédiának példátlanul nehéz színészi feladatot jelentő vezetőszerepében egészen új utakon haladva túltett még a Gésákban (cím) (információ)  és a Gyurkovics lányokban (cím) (információ)  aratott sikerein is. Max Halbe (személy) (információ)  »Ifjúságá«-ban (cím) Anna (szerep) szerepét is S. vitte a közönség lelkes tapsai közepette Budapesten (Budapest) először színpadra és mindenki a legnagyobb jövőt jósolt neki. Nemsokára azonban eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly (személy) (információ)  íróhoz és egyetlen kivételtől eltekintve, tizenkét évig nem lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben (időpont) volt, amikor S. a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele« (cím) (információ)  szerepét, amikor az ország első színháza átvette a Magyar Színháztól (intézmény) (információ)  Hauptmann (személy) (információ)  gyönyörű drámájának a reprizét. 1910- (időpont) ben elvált Lovik Károlytól (személy) (információ)  és visszatért a színpadra. Első fellépése a Vígszínházban (intézmény) (információ)  volt, Molnár Ferenc (személy) (információ)  »Liliom«-jában, (cím) (információ)  majd ezután a kolozsvári Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött és ott is egész sereg nagy feladatban — Ibsen (személy) (információ)  »Nórá«-jában, (cím) (információ)  Bródy Sándor (személy) (információ)  »Tanítónő«-jében (cím) és a »Kaméliás hölgy« (cím) (információ)  címszerepében — országos hírű sikereket aratott. 1912-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagjai sorába szerződtette és ettől kezdve haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, (cím) »A bor«, (cím) »Süt a nap«, (cím) »Az új rokon«, (cím) »Sárga csikó«, (cím) (információ)  »A Clémenceau-ügy«, (cím) »Cyrano« (cím) (információ)  stb. voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben a szerepeiben a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának. Somló Emma (személy) (információ)  a lelkes művészeknek abba a fajtájába tartozott, akik szívesen vállalnak minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéletében is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban az a harmonikus boldogság, amelyben Somló Emma (személy) (információ)  második férjével, Király Elemérrel, (személy) (információ)  a volt katonatiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját és választott magának polgári hivatalt. Somló Emma (személy) (információ)  tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos nőegyesület és társaság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért és jótulajdonságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti (Budapest) társaságoknak. Halála tragikus hirtelenséggel következett be: 1927. (időpont) okt. 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« (cím) előadásán hirtelen rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Somló Emma címszóvég 30900 Szócikk: Somló Emma színésznő, sz. 1877. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23 -án, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Református lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját yintezmenyy rákosi szidi színiiskolája yintezmenyy Rákosi S yintezmenyy rákosi yintezmenyy szidi yintezmenyy színiiskolája yintezmenyy yintezmenyy Rákosi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy végezte el és még mint növendék aratta első nagy sikerét a debreceni színházban, yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy a »Fanchon asszony lánya« ycimy fanchon asszony lánya ycimy Fanchon asszony lánya ycimy fanchon ycimy asszony ycimy lánya ycimy ycimy Fanchon ycimy asszony ycimy lánya ycimy ykodvegy címszerepében. A közönség úgy ünnepelte a tizennyolc éves kislányt, hogy nyomban leszerződtették, de alig fél évig maradt csak Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy szülővárosában: Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy igazgató már is átszerződtette Miskolcra. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy A »Nebántsvirág« ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy volt első miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy szereplése és ezzel a fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit, Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy is. Sudermann yszemelynevy sudermann yszemelynevy Sudermann yszemelynevy sudermann yszemelynevy yszemelynevy Sudermann yszemelynevy ykodvegy »Pillangócsatá«-jában ycimy pillangócsata ycimy Pillangócsatá ycimy pillangócsata ycimy ycimy Pillangócsatá ycimy ykodvegy már Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy bebizonyította, hogy éppen olyan kiváló a drámában is, mint az operettben és vígjátékban, azonban amikor az újonnan épült Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy társulatát megszervezték, operett-színésznőnek szerződtették. Ő szólalt meg elsőnek a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy legújabb színházának a megnyitásán és S. mondta a prológot a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban) xevtizedx 1895 kezdte xtalanevtizedx 1905 játszani a »Gésák«- ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy ban Rolly Polly yszerepy rolly polly yszerepy Rolly Polly yszerepy rolly yszerepy polly yszerepy yszerepy Rolly yszerepy Polly yszerepy ykodvegy szerepét, mely felejthetetlen emléke maradt mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney Jones yszemelynevy sidney jones yszemelynevy Sidney Jones yszemelynevy sidney yszemelynevy jones yszemelynevy yszemelynevy Sidney yszemelynevy Jones yszemelynevy ykodvegy bájos operettjét. S. volt a »Gyurkovics lányok« ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy Micijének yszerepy mici yszerepy Mici yszerepy mici yszerepy yszerepy Mici yszerepy ykodvegy az első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei is sikert aratott. Érthető, hogy ilyen körülmények között valóságos szenzáció volt, amikor a vígjáték és az operett jókedvű, örökké nevető Somló Emmája yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emmá yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emmá yszemelynevy ykodvegy egyszerre csak Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy »Hanneléjé«-nek ycimy hanneléje ycimy Hanneléjé ycimy hanneléje ycimy ycimy Hanneléjé ycimy ykodvegy a címszerepében lépett a közönség elé és ennek a komor tragédiának példátlanul nehéz színészi feladatot jelentő vezetőszerepében egészen új utakon haladva túltett még a Gésákban ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy és a Gyurkovics lányokban ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy aratott sikerein is. Max Halbe yszemelynevy max halbe yszemelynevy Max Halbe yszemelynevy max yszemelynevy halbe yszemelynevy yszemelynevy Max yszemelynevy Halbe yszemelynevy ykodvegy »Ifjúságá«-ban ycimy ifjúsága ycimy Ifjúságá ycimy ifjúsága ycimy ycimy Ifjúságá ycimy ykodvegy Anna yszerepy anna yszerepy Anna yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy szerepét is S. vitte a közönség lelkes tapsai közepette Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy először színpadra és mindenki a legnagyobb jövőt jósolt neki. Nemsokára azonban eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly yszemelynevy lovik károly yszemelynevy Lovik Károly yszemelynevy lovik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Lovik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy íróhoz és egyetlen kivételtől eltekintve, tizenkét évig nem lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben xevtizedx 1905 volt, xtalanevtizedx 1915 amikor S. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele« ycimy hannele ycimy Hannele ycimy hannele ycimy ycimy Hannele ycimy ykodvegy szerepét, amikor az ország első színháza átvette a Magyar Színháztól yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy gyönyörű drámájának a reprizét. 1910- xevtizedx 1915 ben elvált Lovik Károlytól yszemelynevy lovik károly yszemelynevy Lovik Károly yszemelynevy lovik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Lovik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és visszatért a színpadra. Első fellépése a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy volt, Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Liliom«-jában, ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy majd ezután a kolozsvári Nemzeti Színházhoz yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szerződött és ott is egész sereg nagy feladatban — Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ykodvegy »Nórá«-jában, ycimy nóra ycimy Nórá ycimy nóra ycimy ycimy Nórá ycimy ykodvegy Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Tanítónő«-jében ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy és a »Kaméliás hölgy« ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy címszerepében — országos hírű sikereket aratott. 1912-ben a xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai sorába szerződtette és ettől kezdve haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, ycimy zalameai bíró ycimy Zalameai bíró ycimy zalameai ycimy bíró ycimy ycimy Zalameai ycimy bíró ycimy ykodvegy »A bor«, ycimy a bor ycimy A bor ycimy a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy »Süt a nap«, ycimy süt a nap ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap ycimy ykodvegy »Az új rokon«, ycimy az új rokon ycimy Az új rokon ycimy az ycimy új ycimy rokon ycimy ycimy Az ycimy új ycimy rokon ycimy ykodvegy »Sárga csikó«, ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy »A Clémenceau-ügy«, ycimy a clémenceau-ügy ycimy A Clémenceau-ügy ycimy a ycimy clémenceau-ügy ycimy ycimy A ycimy Clémenceau-ügy ycimy ykodvegy »Cyrano« ycimy cyrano ycimy Cyrano ycimy cyrano ycimy ycimy Cyrano ycimy ykodvegy stb. voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben a szerepeiben a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának. Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy a lelkes művészeknek abba a fajtájába tartozott, akik szívesen vállalnak minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéletében is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban az a harmonikus boldogság, amelyben Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy második férjével, Király Elemérrel, yszemelynevy király elemér yszemelynevy Király Elemér yszemelynevy király yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Király yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy a volt katonatiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját és választott magának polgári hivatalt. Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos nőegyesület és társaság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért és jótulajdonságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társaságoknak. Halála tragikus hirtelenséggel következett be: 1927. xevtizedx 1925 okt. xtalanevtizedx 1935 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« ycimy te csak pipálj, ladányi ycimy Te csak pipálj, Ladányi ycimy te ycimy csak ycimy pipálj, ycimy ladányi ycimy ycimy Te ycimy csak ycimy pipálj, ycimy Ladányi ycimy ykodvegy előadásán hirtelen rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Somló Emma - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1877

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30900.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Somló Emma

Szócikk: Somló Emma színésznő, sz. 1877. nov. 23 -án, Debrecenben. Református lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte el és még mint növendék aratta első nagy sikerét a debreceni színházban, a »Fanchon asszony lánya« címszerepében. A közönség úgy ünnepelte a tizennyolc éves kislányt, hogy nyomban leszerződtették, de alig fél évig maradt csak Somló Emma szülővárosában: Tiszay Dezső igazgató már is átszerződtette Miskolcra. A »Nebántsvirág« volt első miskolci szereplése és ezzel a fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit, Miskolcon is. Sudermann »Pillangócsatá«-jában már Miskolcon bebizonyította, hogy éppen olyan kiváló a drámában is, mint az operettben és vígjátékban, azonban amikor az újonnan épült Magyar Színház társulatát megszervezték, operett-színésznőnek szerződtették. Ő szólalt meg elsőnek a főváros legújabb színházának a megnyitásán és S. mondta a prológot a Magyar Színház első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban) kezdte játszani a »Gésák«- ban Rolly Polly szerepét, mely felejthetetlen emléke maradt mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney Jones bájos operettjét. S. volt a »Gyurkovics lányok« Micijének az első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei is sikert aratott. Érthető, hogy ilyen körülmények között valóságos szenzáció volt, amikor a vígjáték és az operett jókedvű, örökké nevető Somló Emmája egyszerre csak Gerhardt Hauptmann »Hanneléjé«-nek a címszerepében lépett a közönség elé és ennek a komor tragédiának példátlanul nehéz színészi feladatot jelentő vezetőszerepében egészen új utakon haladva túltett még a Gésákban és a Gyurkovics lányokban aratott sikerein is. Max Halbe »Ifjúságá«-ban Anna szerepét is S. vitte a közönség lelkes tapsai közepette Budapesten először színpadra és mindenki a legnagyobb jövőt jósolt neki. Nemsokára azonban eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly íróhoz és egyetlen kivételtől eltekintve, tizenkét évig nem lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben volt, amikor S. a Nemzeti Színház kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele« szerepét, amikor az ország első színháza átvette a Magyar Színháztól Hauptmann gyönyörű drámájának a reprizét. 1910- ben elvált Lovik Károlytól és visszatért a színpadra. Első fellépése a Vígszínházban volt, Molnár Ferenc »Liliom«-jában, majd ezután a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött és ott is egész sereg nagy feladatban — Ibsen »Nórá«-jában, Bródy Sándor »Tanítónő«-jében és a »Kaméliás hölgy« címszerepében — országos hírű sikereket aratott. 1912-ben a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtette és ettől kezdve haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, »A bor«, »Süt a nap«, »Az új rokon«, »Sárga csikó«, »A Clémenceau-ügy«, »Cyrano« stb. voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben a szerepeiben a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának. Somló Emma a lelkes művészeknek abba a fajtájába tartozott, akik szívesen vállalnak minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéletében is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban az a harmonikus boldogság, amelyben Somló Emma második férjével, Király Elemérrel, a volt katonatiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját és választott magának polgári hivatalt. Somló Emma tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos nőegyesület és társaság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért és jótulajdonságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti társaságoknak. Halála tragikus hirtelenséggel következett be: 1927. okt. 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« előadásán hirtelen rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf IV