Címszó: Somló Emma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30900.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Somló
Emma
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/530903.htm
Szócikk: Somló Emma színésznő, sz. 1877. (születés
éve) nov. 23 -án, Debrecenben. (megye) Református
lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját (intézmény)
(információ)
végezte el és még mint növendék aratta első
nagy sikerét a debreceni színházban, (intézmény)
(információ)
a »Fanchon asszony lánya« (cím) címszerepében.
A közönség úgy ünnepelte a tizennyolc éves kislányt, hogy nyomban leszerződtették,
de alig fél évig maradt csak Somló Emma (személy) (információ)
szülővárosában: Tiszay Dezső (személy) (információ)
igazgató már is átszerződtette Miskolcra.
(megye) A
»Nebántsvirág« (cím)
(információ)
volt első miskolci (megye) szereplése
és ezzel a fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit, Miskolcon (megye) is. Sudermann
(személy)
(információ)
»Pillangócsatá«-jában (cím) már Miskolcon
(megye) bebizonyította,
hogy éppen olyan kiváló a drámában is, mint az operettben és vígjátékban, azonban
amikor az újonnan épült Magyar Színház (intézmény)
(információ)
társulatát megszervezték, operett-színésznőnek
szerződtették. Ő szólalt meg elsőnek a főváros (Budapest)
legújabb színházának a megnyitásán és S. mondta a prológot a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban)
(időpont)
kezdte játszani a »Gésák«- (cím) (információ)
ban Rolly Polly (szerep) szerepét,
mely felejthetetlen emléke maradt mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney
Jones (személy)
bájos operettjét. S. volt a »Gyurkovics lányok« (cím) (információ)
Micijének (szerep) az
első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei is sikert aratott. Érthető, hogy ilyen
körülmények között valóságos szenzáció volt, amikor a vígjáték és az operett jókedvű,
örökké nevető Somló Emmája (személy) (információ)
egyszerre csak Gerhardt Hauptmann (személy) »Hanneléjé«-nek
(cím) a címszerepében
lépett a közönség elé és ennek a komor tragédiának példátlanul nehéz színészi feladatot
jelentő vezetőszerepében egészen új utakon haladva túltett még a Gésákban (cím) (információ)
és a Gyurkovics lányokban (cím) (információ)
aratott sikerein is. Max Halbe (személy) (információ)
»Ifjúságá«-ban (cím) Anna (szerep) szerepét
is S. vitte a közönség lelkes tapsai közepette Budapesten (Budapest)
először színpadra és mindenki a legnagyobb jövőt jósolt neki. Nemsokára azonban
eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly (személy) (információ)
íróhoz és egyetlen kivételtől eltekintve,
tizenkét évig nem lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben (időpont) volt,
amikor S. a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele«
(cím) (információ)
szerepét, amikor az ország első színháza
átvette a Magyar Színháztól (intézmény)
(információ)
Hauptmann (személy) (információ)
gyönyörű drámájának a reprizét. 1910- (időpont) ben
elvált Lovik Károlytól (személy) (információ)
és visszatért a színpadra. Első fellépése
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
volt, Molnár Ferenc (személy) (információ)
»Liliom«-jában, (cím) (információ)
majd ezután a kolozsvári Nemzeti Színházhoz
(intézmény)
(információ)
szerződött és ott is egész sereg nagy feladatban
— Ibsen (személy)
(információ)
»Nórá«-jában, (cím) (információ)
Bródy Sándor (személy) (információ)
»Tanítónő«-jében (cím) és a »Kaméliás
hölgy« (cím)
(információ)
címszerepében — országos hírű sikereket aratott.
1912-ben (időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
tagjai sorába szerződtette és ettől kezdve
haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, (cím) »A bor«,
(cím) »Süt a
nap«, (cím)
»Az új rokon«, (cím)
»Sárga csikó«, (cím)
(információ)
»A Clémenceau-ügy«, (cím) »Cyrano«
(cím) (információ)
stb. voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben
a szerepeiben a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni
a maga munkájának. Somló Emma (személy) (információ)
a lelkes művészeknek abba a fajtájába tartozott,
akik szívesen vállalnak minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az
igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből,
hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát
teremtett magánéletében is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá
vált a művészvilágban az a harmonikus boldogság, amelyben Somló Emma (személy) (információ)
második férjével, Király Elemérrel, (személy) (információ)
a volt katonatiszttel élt, aki az ő kedvéért
hagyta ott pályáját és választott magának polgári hivatalt. Somló Emma (személy) (információ)
tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi
mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett
pedig számos nőegyesület és társaság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért,
emberi kedvességéért és jótulajdonságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett
kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti (Budapest)
társaságoknak. Halála tragikus hirtelenséggel következett be: 1927. (időpont) okt.
2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« (cím) előadásán
hirtelen rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Somló Emma címszóvég 30900 Szócikk: Somló
Emma színésznő, sz. 1877. nov. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23 -án, Debrecenben.
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Református
lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját yintezmenyy rákosi szidi
színiiskolája yintezmenyy Rákosi S yintezmenyy rákosi yintezmenyy szidi
yintezmenyy színiiskolája yintezmenyy yintezmenyy Rákosi yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy végezte el és még mint növendék aratta első nagy sikerét a
debreceni színházban, yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen
yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen
yintezmenyy ykodvegy a »Fanchon asszony lánya« ycimy fanchon asszony lánya
ycimy Fanchon asszony lánya ycimy fanchon ycimy asszony ycimy lánya ycimy ycimy
Fanchon ycimy asszony ycimy lánya ycimy ykodvegy címszerepében. A közönség úgy ünnepelte
a tizennyolc éves kislányt, hogy nyomban leszerződtették, de alig fél évig maradt
csak Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy
somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma
yszemelynevy ykodvegy szülővárosában: Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay dezső
yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy
yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy igazgató már is átszerződtette
Miskolcra. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy A »Nebántsvirág« ycimy nebántsvirág ycimy Nebántsvirág ycimy
nebántsvirág ycimy ycimy Nebántsvirág ycimy ykodvegy volt első miskolci ytelepulesy
miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy szereplése és ezzel a
fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit, Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy is. Sudermann yszemelynevy
sudermann yszemelynevy Sudermann yszemelynevy sudermann yszemelynevy
yszemelynevy Sudermann yszemelynevy ykodvegy »Pillangócsatá«-jában ycimy
pillangócsata ycimy Pillangócsatá ycimy pillangócsata ycimy ycimy Pillangócsatá
ycimy ykodvegy már Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey
borsod megye ykodvegy bebizonyította, hogy éppen olyan kiváló a drámában is, mint
az operettben és vígjátékban, azonban amikor az újonnan épült Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy társulatát megszervezték,
operett-színésznőnek szerződtették. Ő szólalt meg elsőnek a főváros főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy legújabb színházának a megnyitásán
és S. mondta a prológot a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban)
xevtizedx 1895 kezdte xtalanevtizedx 1905 játszani a »Gésák«- ycimy gésák ycimy
Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy ban Rolly Polly yszerepy
rolly polly yszerepy Rolly Polly yszerepy rolly yszerepy polly yszerepy
yszerepy Rolly yszerepy Polly yszerepy ykodvegy szerepét, mely felejthetetlen emléke
maradt mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney Jones yszemelynevy sidney
jones yszemelynevy Sidney Jones yszemelynevy sidney yszemelynevy jones
yszemelynevy yszemelynevy Sidney yszemelynevy Jones yszemelynevy ykodvegy bájos
operettjét. S. volt a »Gyurkovics lányok« ycimy gyurkovics lányok ycimy
Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy
lányok ycimy ykodvegy Micijének yszerepy mici yszerepy Mici yszerepy mici
yszerepy yszerepy Mici yszerepy ykodvegy az első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei
is sikert aratott. Érthető, hogy ilyen körülmények között valóságos szenzáció volt,
amikor a vígjáték és az operett jókedvű, örökké nevető Somló Emmája yszemelynevy
somló emma yszemelynevy Somló Emmá yszemelynevy somló yszemelynevy emma
yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emmá yszemelynevy ykodvegy egyszerre
csak Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt
Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy
yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy »Hanneléjé«-nek
ycimy hanneléje ycimy Hanneléjé ycimy hanneléje ycimy ycimy Hanneléjé ycimy
ykodvegy a címszerepében lépett a közönség elé és ennek a komor tragédiának példátlanul
nehéz színészi feladatot jelentő vezetőszerepében egészen új utakon haladva túltett
még a Gésákban ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy
ykodvegy és a Gyurkovics lányokban ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics
lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy
ykodvegy aratott sikerein is. Max Halbe yszemelynevy max halbe yszemelynevy Max
Halbe yszemelynevy max yszemelynevy halbe yszemelynevy yszemelynevy Max
yszemelynevy Halbe yszemelynevy ykodvegy »Ifjúságá«-ban ycimy ifjúsága ycimy
Ifjúságá ycimy ifjúsága ycimy ycimy Ifjúságá ycimy ykodvegy Anna yszerepy anna
yszerepy Anna yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy szerepét is
S. vitte a közönség lelkes tapsai közepette Budapesten Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy először színpadra és mindenki a legnagyobb
jövőt jósolt neki. Nemsokára azonban eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly
yszemelynevy lovik károly yszemelynevy Lovik Károly yszemelynevy lovik
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Lovik yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy íróhoz és egyetlen kivételtől eltekintve, tizenkét évig nem
lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben xevtizedx 1905 volt, xtalanevtizedx
1915 amikor S. a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele« ycimy hannele
ycimy Hannele ycimy hannele ycimy ycimy Hannele ycimy ykodvegy szerepét, amikor
az ország első színháza átvette a Magyar Színháztól yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy Hauptmann yszemelynevy
hauptmann yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy
yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy gyönyörű drámájának a reprizét. 1910-
xevtizedx 1915 ben elvált Lovik Károlytól yszemelynevy lovik károly
yszemelynevy Lovik Károly yszemelynevy lovik yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Lovik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és visszatért a színpadra.
Első fellépése a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy volt,
Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc
yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy »Liliom«-jában, ycimy liliom ycimy
Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy majd ezután a kolozsvári Nemzeti
Színházhoz yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá
yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy szerződött és ott is egész sereg nagy
feladatban — Ibsen yszemelynevy ibsen yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ibsen
yszemelynevy yszemelynevy Ibsen yszemelynevy ykodvegy »Nórá«-jában, ycimy nóra
ycimy Nórá ycimy nóra ycimy ycimy Nórá ycimy ykodvegy Bródy Sándor yszemelynevy
bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy »Tanítónő«-jében
ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy
ykodvegy és a »Kaméliás hölgy« ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy
kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy címszerepében
— országos hírű sikereket aratott. 1912-ben a xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagjai sorába szerződtette
és ettől kezdve haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai
bíró«, ycimy zalameai bíró ycimy Zalameai bíró ycimy zalameai ycimy bíró ycimy
ycimy Zalameai ycimy bíró ycimy ykodvegy »A bor«, ycimy a bor ycimy A bor ycimy
a ycimy bor ycimy ycimy A ycimy bor ycimy ykodvegy »Süt a nap«, ycimy süt a nap
ycimy Süt a nap ycimy süt ycimy a ycimy nap ycimy ycimy Süt ycimy a ycimy nap
ycimy ykodvegy »Az új rokon«, ycimy az új rokon ycimy Az új rokon ycimy az
ycimy új ycimy rokon ycimy ycimy Az ycimy új ycimy rokon ycimy ykodvegy »Sárga csikó«,
ycimy sárga csikó ycimy Sárga csikó ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy Sárga
ycimy csikó ycimy ykodvegy »A Clémenceau-ügy«, ycimy a clémenceau-ügy ycimy A
Clémenceau-ügy ycimy a ycimy clémenceau-ügy ycimy ycimy A ycimy Clémenceau-ügy
ycimy ykodvegy »Cyrano« ycimy cyrano ycimy Cyrano ycimy cyrano ycimy ycimy
Cyrano ycimy ykodvegy stb. voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben a szerepeiben
a szövegen messze túlmenő érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának.
Somló Emma yszemelynevy somló emma yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló
yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy
ykodvegy a lelkes művészeknek abba a fajtájába tartozott, akik szívesen vállalnak
minden munkát azzal a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb
feladataiban is értéket tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az
a megelégedettség, amely művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéletében
is és különösen, amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban
az a harmonikus boldogság, amelyben Somló Emma yszemelynevy somló emma
yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy yszemelynevy
Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy második férjével, Király Elemérrel,
yszemelynevy király elemér yszemelynevy Király Elemér yszemelynevy király
yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Király yszemelynevy Elemér
yszemelynevy ykodvegy a volt katonatiszttel élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját
és választott magának polgári hivatalt. Somló Emma yszemelynevy somló emma
yszemelynevy Somló Emma yszemelynevy somló yszemelynevy emma yszemelynevy
yszemelynevy Somló yszemelynevy Emma yszemelynevy ykodvegy tevékeny részt vett a
jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a háború egész ideje alatt vezetője
volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos nőegyesület és társaság vezető tagja
volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért és jótulajdonságaiért kiváltságosán
nagy szeretetnek örvendett kollégái körében és dédelgetett kedvence volt a legjobb
pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy társaságoknak.
Halála tragikus hirtelenséggel következett be: 1927. xevtizedx 1925 okt. xtalanevtizedx
1935 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« ycimy te csak pipálj, ladányi ycimy Te
csak pipálj, Ladányi ycimy te ycimy csak ycimy pipálj, ycimy ladányi ycimy
ycimy Te ycimy csak ycimy pipálj, ycimy Ladányi ycimy ykodvegy előadásán hirtelen
rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Somló Emma - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1877
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0163.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30900.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Somló
Emma
Szócikk: Somló Emma színésznő, sz. 1877. nov. 23
-án, Debrecenben. Református lelkész leánya volt. Rákosi Szidi színiiskoláját végezte
el és még mint növendék aratta első nagy sikerét a debreceni színházban, a »Fanchon
asszony lánya« címszerepében. A közönség úgy ünnepelte a tizennyolc éves kislányt,
hogy nyomban leszerződtették, de alig fél évig maradt csak Somló Emma szülővárosában:
Tiszay Dezső igazgató már is átszerződtette Miskolcra. A »Nebántsvirág« volt első
miskolci szereplése és ezzel a fellépésével is egy csapásra meghódított mindenkit,
Miskolcon is. Sudermann »Pillangócsatá«-jában már Miskolcon bebizonyította, hogy
éppen olyan kiváló a drámában is, mint az operettben és vígjátékban, azonban amikor
az újonnan épült Magyar Színház társulatát megszervezték, operett-színésznőnek szerződtették.
Ő szólalt meg elsőnek a főváros legújabb színházának a megnyitásán és S. mondta
a prológot a Magyar Színház első előadásán. Ugyanabban az évben (1896-ban) kezdte
játszani a »Gésák«- ban Rolly Polly szerepét, mely felejthetetlen emléke maradt
mindenkinek, aki csak egyszer is látta Sidney Jones bájos operettjét. S. volt a
»Gyurkovics lányok« Micijének az első kreáló ja is és ezzel a szereplésévei is sikert
aratott. Érthető, hogy ilyen körülmények között valóságos szenzáció volt, amikor
a vígjáték és az operett jókedvű, örökké nevető Somló Emmája egyszerre csak Gerhardt
Hauptmann »Hanneléjé«-nek a címszerepében lépett a közönség elé és ennek a komor
tragédiának példátlanul nehéz színészi feladatot jelentő vezetőszerepében egészen
új utakon haladva túltett még a Gésákban és a Gyurkovics lányokban aratott sikerein
is. Max Halbe »Ifjúságá«-ban Anna szerepét is S. vitte a közönség lelkes tapsai
közepette Budapesten először színpadra és mindenki a legnagyobb jövőt jósolt neki.
Nemsokára azonban eltűnt a színpadról: férjhez ment Lovik Károly íróhoz és egyetlen
kivételtől eltekintve, tizenkét évig nem lépett színpadra. Az egyetlen kivétel 1902-ben
volt, amikor S. a Nemzeti Színház kérésére eljátszotta még egyszer »Hannele« szerepét,
amikor az ország első színháza átvette a Magyar Színháztól Hauptmann gyönyörű drámájának
a reprizét. 1910- ben elvált Lovik Károlytól és visszatért a színpadra. Első fellépése
a Vígszínházban volt, Molnár Ferenc »Liliom«-jában, majd ezután a kolozsvári Nemzeti
Színházhoz szerződött és ott is egész sereg nagy feladatban — Ibsen »Nórá«-jában,
Bródy Sándor »Tanítónő«-jében és a »Kaméliás hölgy« címszerepében — országos hírű
sikereket aratott. 1912-ben a Nemzeti Színház tagjai sorába szerződtette és ettől
kezdve haláláig az ország első színházának a tagja maradt. A »Zalameai bíró«, »A
bor«, »Süt a nap«, »Az új rokon«, »Sárga csikó«, »A Clémenceau-ügy«, »Cyrano« stb.
voltak újabb sikereinek állomásai. Ezekben a szerepeiben a szövegen messze túlmenő
érdekességet, színt és súlyt tudott adni a maga munkájának. Somló Emma a lelkes
művészeknek abba a fajtájába tartozott, akik szívesen vállalnak minden munkát azzal
a hittel és azzal az erővel, hogy az igazi művész a legkisebb feladataiban is értéket
tud kitermelni: nem a szerepből, hanem saját magából. Az a megelégedettség, amely
művészi pályáján jellemezte, harmóniát teremtett magánéletében is és különösen,
amióta másodszor férjhezment, szinte közmondásossá vált a művészvilágban az a harmonikus
boldogság, amelyben Somló Emma második férjével, Király Elemérrel, a volt katonatiszttel
élt, aki az ő kedvéért hagyta ott pályáját és választott magának polgári hivatalt.
Somló Emma tevékeny részt vett a jótékonycélú és társadalmi mozgalmakban is és a
háború egész ideje alatt vezetője volt egy hadikórháznak, amellett pedig számos
nőegyesület és társaság vezető tagja volt. Mindezekért az értékeiért, emberi kedvességéért
és jótulajdonságaiért kiváltságosán nagy szeretetnek örvendett kollégái körében
és dédelgetett kedvence volt a legjobb pesti társaságoknak. Halála tragikus hirtelenséggel
következett be: 1927. okt. 2-án, a »Te csak pipálj, Ladányi« előadásán hirtelen
rosszul lett és hiába volt minden orvosi segítség, okt. 8-án meghalt. szin_IV.0163.pdf
IV