Címszó: Szabadjegy - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30999.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szabadjegy
Szócikk: Szabadjegy alatt olyan jegyet kell érteni,
amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy az olyan, amely ennek a definíciónak
pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet szoktak szedni a szabadjegyek
után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre a célra szolgáló blankettán
lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó jövedelem az illető színház
tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük van a szerkesztőségeknek,
a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak. (A „szabadjegy-szóra 1823-ban
(időpont)
azt mondták: szabadjel xegyenlosegjelx freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban
(időpont)
a Magyar Tudós Társaság (intézmény)
(információ)
szerint: szabad be jegy volt a neve és csak
1854-ben (időpont)
Ballagi Mór (személy)
elkeresztelése szerint lett „szabadjegy. — (Szily Kálmán: (személy) A
magyar nyelvújítás szótára. (cím) — Budapest,
(Budapest)
1908. (időpont)
— 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szabadjegy címszóvég 30999 Szócikk: Szabadjegy
alatt olyan jegyet kell érteni, amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy
az olyan, amely ennek a definíciónak pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet
szoktak szedni a szabadjegyek után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre
a célra szolgáló blankettán lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó
jövedelem az illető színház tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük
van a szerkesztőségeknek, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak.
(A „szabadjegy-szóra 1823-ban azt xtalanevtizedx 1835 mondták: szabadjel xegyenlosegjelx
freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845
xtalanevtizedx 1855 Magyar Tudós Társaság yintezmenyy magyar tudós társaság
yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudós yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy szerint: szabad
be jegy volt a neve és csak 1854-ben xevtizedx 1855 Ballagi xtalanevtizedx 1865
xtalanevtizedx 1875 Mór yszemelynevy ballagi mór yszemelynevy Ballagi Mór
yszemelynevy ballagi yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ballagi
yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elkeresztelése szerint lett „szabadjegy.
— (Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán
yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily
yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a
magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy
magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy
nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy — Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 — xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szabadjegy - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30999.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szabadjegy
Szócikk: Szabadjegy alatt olyan jegyet kell érteni,
amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy az olyan, amely ennek a definíciónak
pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet szoktak szedni a szabadjegyek
után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre a célra szolgáló blankettán
lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó jövedelem az illető színház
tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük van a szerkesztőségeknek,
a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak. (A „szabadjegy-szóra 1823-ban
azt mondták: szabadjel xegyenlosegjelx freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban
a Magyar Tudós Társaság szerint: szabad be jegy volt a neve és csak 1854-ben Ballagi
Mór elkeresztelése szerint lett „szabadjegy. — (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás
szótára. — Budapest, 1908. — 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV