Címszó: Szabadjegy - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30999.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szabadjegy

Szócikk: Szabadjegy alatt olyan jegyet kell érteni, amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy az olyan, amely ennek a definíciónak pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet szoktak szedni a szabadjegyek után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre a célra szolgáló blankettán lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó jövedelem az illető színház tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük van a szerkesztőségeknek, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak. (A „szabadjegy-szóra 1823-ban (időpont) azt mondták: szabadjel xegyenlosegjelx freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban (időpont) a Magyar Tudós Társaság (intézmény) (információ)  szerint: szabad be jegy volt a neve és csak 1854-ben (időpont) Ballagi Mór (személy) elkeresztelése szerint lett „szabadjegy. — (Szily Kálmán: (személy) A magyar nyelvújítás szótára. (cím) — Budapest, (Budapest) 1908. (időpont) — 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szabadjegy címszóvég 30999 Szócikk: Szabadjegy alatt olyan jegyet kell érteni, amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy az olyan, amely ennek a definíciónak pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet szoktak szedni a szabadjegyek után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre a célra szolgáló blankettán lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó jövedelem az illető színház tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük van a szerkesztőségeknek, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak. (A „szabadjegy-szóra 1823-ban azt xtalanevtizedx 1835 mondták: szabadjel xegyenlosegjelx freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban xevtizedx 1835 a xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 Magyar Tudós Társaság yintezmenyy magyar tudós társaság yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudós yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy szerint: szabad be jegy volt a neve és csak 1854-ben xevtizedx 1855 Ballagi xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 Mór yszemelynevy ballagi mór yszemelynevy Ballagi Mór yszemelynevy ballagi yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ballagi yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy elkeresztelése szerint lett „szabadjegy. — (Szily Kálmán: yszemelynevy szily kálmán yszemelynevy Szily Kálmán yszemelynevy szily yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy A magyar nyelvújítás szótára. ycimy a magyar nyelvújítás szótára ycimy A magyar nyelvújítás szótára ycimy a ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy nyelvújítás ycimy szótára ycimy ykodvegy — Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1908. xevtizedx 1905 — xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szabadjegy - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0197.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30999.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szabadjegy

Szócikk: Szabadjegy alatt olyan jegyet kell érteni, amelyért a néző nem fizet. De a legritkább szabadjegy az olyan, amely ennek a definíciónak pontosan megfelel. A színházak bizonyos percentet szoktak szedni a szabadjegyek után. A legtöbb színháznál szabadjegyet csak az erre a célra szolgáló blankettán lehet kérni. A portás árulja egy pár fillérért, a befolyó jövedelem az illető színház tagjainak nyugdíj egyesületét illeti. Állandó szabadjegyük van a szerkesztőségeknek, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak és a színházi orvosoknak. (A „szabadjegy-szóra 1823-ban azt mondták: szabadjel xegyenlosegjelx freibillet, t. i. a bémenetelre.) 1838-ban a Magyar Tudós Társaság szerint: szabad be jegy volt a neve és csak 1854-ben Ballagi Mór elkeresztelése szerint lett „szabadjegy. — (Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. — Budapest, 1908. — 566. oldal.). szin_IV.0197.pdf IV