Címszó: Szemere Bertalan - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0266.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0266.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31191.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szemere
Bertalan
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531191.htm
Szócikk: Szemere Bertalan államférfiú jeles szónok,
költő és író, a Magy. Tud. Akadémia (intézmény)
tagja, sz.1812. (időpont) aug.
27-én, Vattán, (megye)
Borsod m., (megye)
(információ)
megh. 1869. jan. 18-án, Miskolcon. (megye) Voltaképpen
történeti szerepe az 1843—44-iki (időpont) országgyűlés
idején kezdődik, amidőn mint követ a reformokért és alkotmányos szabadságért folytatott
küzdelmek egyik leglelkesebb harcosa volt. Népszerűsége egyre nőtt s amikor 1848
(időpont)
tavaszán az első magyar felelős minisztérium vette át a kormányzást, Szemere Bertalanra
(személy)
(információ)
bízták a belügyi vezetést. A Batthyány-minisztérium
(személy)
(információ)
lemondása után az ország ügyeit vezető honvédelmi
bizottságnak lett Kossuth (személy) (információ)
oldalán legtevékenyebb tagja, majd a detronizálás
után, midőn reá hárult a köztársaság kikiáltásának históriai szerepe, Kossuth Lajos
(személy)
(információ)
kormányzása alatt Szemere Bertalan (személy) (információ)
lett a miniszterelnök. A szabadságharc leveretésével
fordulatot vett az ő élete is Szemerének (személy) (információ)
is a bujdosó magyarok hontalan sorsa jutott
osztályrészül. A gondjaira bízott szent koronát elásva, külföldre menekült s különösen
az angol (nemzetiség)
és francia (nemzetiség)
(információ)
kormányoknál sokat fáradozott a magyar ügy
érdekében. A hontalanság végre is megőrölte idegeit s 1865-ben (időpont) kegyelmet
kapván, már csak elborult elmével térhetett vissza hazájába. Tébolydában fejezte
be életét, 1869. (időpont) január
18-án. Miskolcon, (megye) az avasi
temetőben nyugszik s a város egyik főterén szobor hirdeti az utókor kegyeletét.
1846—47-ig (időpont)
a miskolci színházépítő társaság (intézmény)
(információ)
egyike volt. 1847. (időpont) márc.
27-ére alakuló közgyűlést hívott össze és bejelentette, hogy a szinház építésére
kibocsátott részvényíveket 312 részvényes írta alá. (Ezek száma 1847. (időpont) aug.
13-ig 349-re emelkedett.) A „Minervában (intézmény)
a „Bérci lak (cím)
c egyfedvonásos szomorú játéka és a „Kisfaludy Károly emléke (cím) (információ)
c. vígjátéka jelent meg. Az 1857-ben (időpont) épült
miskolci szinház (intézmény)
(információ)
megépítése körül lelkes munkálkodást fejtett
ki. szin_IV.0266.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szemere Bertalan címszóvég 31191 Szócikk:
Szemere Bertalan államférfiú jeles szónok, költő és író, a Magy. Tud. Akadémia yintezmenyy
magy. tud. akadémia yintezmenyy Magy. Tu yintezmenyy magy. yintezmenyy tud.
yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magy. yintezmenyy Tu yintezmenyy
ykodvegy tagja, sz.1812. aug. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 27-én, Vattán,
ytelepulesy vatta ytelepulesy Vattá ymegyey borsod megye ykodvegy Borsod m., ytelepulesy
borsod m. ytelepulesy Borsod m. ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1869. jan. 18-án,
Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye
ykodvegy Voltaképpen történeti szerepe az 1843—44-iki xevtizedx 1845 országgyűlés
idején kezdődik, amidőn mint követ a reformokért és alkotmányos szabadságért folytatott
küzdelmek egyik leglelkesebb harcosa volt. Népszerűsége egyre nőtt s amikor 1848
tavaszán xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 az első magyar felelős minisztérium
vette át a kormányzást, Szemere Bertalanra yszemelynevy szemere bertalan
yszemelynevy Szemere Bertalan yszemelynevy szemere yszemelynevy bertalan
yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy Bertalan yszemelynevy ykodvegy bízták
a belügyi vezetést. A Batthyány-minisztérium yszemelynevy batthyány
yszemelynevy Batthyány yszemelynevy batthyány yszemelynevy yszemelynevy
Batthyány yszemelynevy ykodvegy lemondása után az ország ügyeit vezető honvédelmi
bizottságnak lett Kossuth yszemelynevy kossuth yszemelynevy Kossuth
yszemelynevy kossuth yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy ykodvegy oldalán
legtevékenyebb tagja, majd a detronizálás után, midőn reá hárult a köztársaság kikiáltásának
históriai szerepe, Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy
Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Kossuth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy kormányzása alatt Szemere Bertalan
yszemelynevy szemere bertalan yszemelynevy Szemere Bertalan yszemelynevy
szemere yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy Szemere yszemelynevy
Bertalan yszemelynevy ykodvegy lett a miniszterelnök. A szabadságharc leveretésével
fordulatot vett az ő élete is Szemerének yszemelynevy szemere yszemelynevy
Szemeré yszemelynevy szemere yszemelynevy yszemelynevy Szemeré yszemelynevy
ykodvegy is a bujdosó magyarok hontalan sorsa jutott osztályrészül. A gondjaira
bízott szent koronát elásva, külföldre menekült s különösen az angol ynemzetisegy
angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol
ynemzetisegy ykodvegy és francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy kormányoknál
sokat fáradozott a magyar ügy érdekében. A hontalanság végre is megőrölte idegeit
s 1865-ben xevtizedx 1865 kegyelmet kapván, már csak elborult elmével térhetett
vissza hazájába. Tébolydában fejezte be életét, 1869. január 18-án. Miskolcon, ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy az avasi temetőben nyugszik
s a város egyik főterén szobor hirdeti az utókor kegyeletét. 1846—47-ig xevtizedx
1845 a miskolci színházépítő társaság yintezmenyy miskolci színházépítő
társaság yintezmenyy miskolci yintezmenyy miskolci yintezmenyy színházépítő
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy miskolci yintezmenyy ykodvegy egyike
volt. 1847. márc. 27-ére alakuló közgyűlést hívott össze és bejelentette, hogy a
szinház építésére kibocsátott részvényíveket 312 részvényes írta alá. (Ezek száma
1847. aug. xtalanevtizedx 1855 13-ig 349-re emelkedett.) A „Minervában yintezmenyy
minerva yintezmenyy Minervá yintezmenyy minerva yintezmenyy yintezmenyy Minervá
yintezmenyy ykodvegy a „Bérci lak ycimy bérci lak ycimy Bérci lak ycimy bérci
ycimy lak ycimy ycimy Bérci ycimy lak ycimy ykodvegy c egyfedvonásos szomorú játéka
és a „Kisfaludy Károly emléke ycimy kisfaludy károly emléke ycimy Kisfaludy
Károly emléke ycimy kisfaludy ycimy károly ycimy emléke ycimy ycimy Kisfaludy
ycimy Károly ycimy emléke ycimy ykodvegy c. vígjátéka jelent meg. Az 1857-ben xevtizedx
1855 épült xtalanevtizedx 1865 miskolci szinház yintezmenyy miskolci szinház
yintezmenyy miskolci yintezmenyy miskolci yintezmenyy szinház yintezmenyy
yintezmenyy miskolci yintezmenyy ykodvegy megépítése körül lelkes munkálkodást fejtett
ki. szin_IV.0266.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szemere Bertalan - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0266.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0266.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31191.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szemere
Bertalan
Szócikk: Szemere Bertalan államférfiú jeles szónok,
költő és író, a Magy. Tud. Akadémia tagja, sz.1812. aug. 27-én, Vattán, Borsod m.,
megh. 1869. jan. 18-án, Miskolcon. Voltaképpen történeti szerepe az 1843—44-iki
országgyűlés idején kezdődik, amidőn mint követ a reformokért és alkotmányos szabadságért
folytatott küzdelmek egyik leglelkesebb harcosa volt. Népszerűsége egyre nőtt s
amikor 1848 tavaszán az első magyar felelős minisztérium vette át a kormányzást,
Szemere Bertalanra bízták a belügyi vezetést. A Batthyány-minisztérium lemondása
után az ország ügyeit vezető honvédelmi bizottságnak lett Kossuth oldalán legtevékenyebb
tagja, majd a detronizálás után, midőn reá hárult a köztársaság kikiáltásának históriai
szerepe, Kossuth Lajos kormányzása alatt Szemere Bertalan lett a miniszterelnök.
A szabadságharc leveretésével fordulatot vett az ő élete is Szemerének is a bujdosó
magyarok hontalan sorsa jutott osztályrészül. A gondjaira bízott szent koronát elásva,
külföldre menekült s különösen az angol és francia kormányoknál sokat fáradozott
a magyar ügy érdekében. A hontalanság végre is megőrölte idegeit s 1865-ben kegyelmet
kapván, már csak elborult elmével térhetett vissza hazájába. Tébolydában fejezte
be életét, 1869. január 18-án. Miskolcon, az avasi temetőben nyugszik s a város
egyik főterén szobor hirdeti az utókor kegyeletét. 1846—47-ig a miskolci színházépítő
társaság egyike volt. 1847. márc. 27-ére alakuló közgyűlést hívott össze és bejelentette,
hogy a szinház építésére kibocsátott részvényíveket 312 részvényes írta alá. (Ezek
száma 1847. aug. 13-ig 349-re emelkedett.) A „Minervában a „Bérci lak c egyfedvonásos
szomorú játéka és a „Kisfaludy Károly emléke c. vígjátéka jelent meg. Az 1857-ben
épült miskolci szinház megépítése körül lelkes munkálkodást fejtett ki. szin_IV.0266.pdf
IV