Címszó: Szentkuthy Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31234.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szentkuthy Mihály

Szócikk: Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban, (születés éve) Szatmárt, (megye) (információ)  megh. 1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes szentkúti (megye) Szentkutay János (személy) műépítész, élt 96 évig, anyja nemes késolczi (ország) Gánóczy Zsuzsa. (személy) — Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon (megye) végezte, azután gyógyszerész lett, majd 1844-ben (időpont) Rozsnyón (megye) felcsapott színésznek. Első szerepe a „Vallomások (cím) c. vj- ban volt. Működött Zelényi Lajos, (személy) Göde István, (személy) (információ)  Végsei Sándor (személy) és Abday Sándor (személy) (információ)  színigazgatóknál. 1848-ban (időpont) honvédfőhadnagy volt, majd a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay Gusztávnál (személy) (információ)  kezdi meg a működését, Nyírbátorban, (megye) azután Szegeden (megye) játszik, Latabár Endrénél. (személy) (információ)  1854. (időpont) aug. 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  „A rab (cím) c. népsz. András (szerep) szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket. Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges és eléggé gyakorlott színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) (intézmény) (információ)  Későbbi igazgatói: Szuper Károly, (személy) (információ)  Reszler István, (személy) kinél hat esztendeig volt, azután Aradon (megye) (információ)  működött, Szabó Józsefnél. (személy) (információ)  — 1871-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) volt szerződésben. Molnár György (személy) (információ)  így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel játssza, s a kitörő jelenetek­ben belérengett az egész színház. („Világostól - Világosig, (cím) Arad, (megye) (információ)  1881. (időpont) II. köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron (megye) (információ)  élte le, ahol a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. — 1862-ben (időpont) Debrecenben (megye) egy „Színházi emlény-t (cím) (információ)  adott ki, majd „Visszaemlékezések (cím) c. könyvében megírta életrajzát. Megjelent Kolozsvárott, (megye) 1883-ban. (időpont) (A Nemzeti Múzeumban (intézmény) (információ)  Hung. h. 5777. jelzéssel van lajstromozva.) — Neje: Portik Eliz (Lila), (személy) színésznő, meghalt 1885. július 13-án, Budapesten. (Budapest) (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0279.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szentkuthy Mihály címszóvég 31234 Szócikk: Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban, Szatmárt, xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy megh. 1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes szentkúti ytelepulesy szentkút ytelepulesy szentkút ymegyey baranya megye ykodvegy Szentkutay János yszemelynevy szentkutay jános yszemelynevy Szentkutay János yszemelynevy szentkutay yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Szentkutay yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy műépítész, élt 96 évig, anyja nemes késolczi ytelepulesy kesolcz ytelepulesy késolczi . . yorszagy Csehország ykodvegy Gánóczy Zsuzsa. yszemelynevy gánóczy zsuzsa yszemelynevy Gánóczy Zsuzsa yszemelynevy gánóczy yszemelynevy zsuzsa yszemelynevy yszemelynevy Gánóczy yszemelynevy Zsuzsa yszemelynevy ykodvegy — Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy végezte, azután gyógyszerész lett, majd 1844-ben xevtizedx 1845 Rozsnyón ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy felcsapott színésznek. Első szerepe a „Vallomások ycimy vallomások ycimy Vallomások ycimy vallomások ycimy ycimy Vallomások ycimy ykodvegy c. vj- ban volt. Működött Zelényi Lajos, yszemelynevy zelényi lajos yszemelynevy Zelényi Lajos yszemelynevy zelényi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Zelényi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Göde István, yszemelynevy göde istván yszemelynevy Göde István yszemelynevy göde yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Göde yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Végsei Sándor yszemelynevy végsei sándor yszemelynevy Végsei Sándor yszemelynevy végsei yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Végsei yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Abday Sándor yszemelynevy abday sándor yszemelynevy Abday Sándor yszemelynevy abday yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Abday yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színigazgatóknál. 1848-ban honvédfőhadnagy xtalanevtizedx 1855 volt, majd a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay Gusztávnál yszemelynevy hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy kezdi meg a működését, Nyírbátorban, ytelepulesy nyírbátor ytelepulesy Nyírbátor ymegyey szabolcs megye ykodvegy azután Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy játszik, Latabár Endrénél. yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy 1854. xevtizedx 1855 aug. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A rab ycimy a rab ycimy A rab ycimy a ycimy rab ycimy ycimy A ycimy rab ycimy ykodvegy c. népsz. András yszerepy andrás yszerepy András yszerepy andrás yszerepy yszerepy András yszerepy ykodvegy szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket. Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges és eléggé gyakorlott színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti N yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy Későbbi igazgatói: Szuper Károly, yszemelynevy szuper károly yszemelynevy Szuper Károly yszemelynevy szuper yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szuper yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Reszler István, yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy kinél hat esztendeig volt, azután Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy működött, Szabó Józsefnél. yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy — 1871-ben xevtizedx 1875 Kolozsvárott xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy volt szerződésben. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel játssza, s a kitörő jelenetek­ben belérengett az egész színház. („Világostól - Világosig, ycimy világostól - világosig ycimy Világostól - Világosig ycimy világostól ycimy - ycimy világosig ycimy ycimy Világostól ycimy - ycimy Világosig ycimy ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1881. xevtizedx 1885 II. köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy élte le, ahol a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. — 1862-ben xevtizedx 1865 Debrecenben xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy egy „Színházi emlény-t ycimy színházi emlény ycimy Színházi emlény ycimy színházi ycimy emlény ycimy ycimy Színházi ycimy emlény ycimy ykodvegy adott ki, majd „Visszaemlékezések ycimy visszaemlékezések ycimy Visszaemlékezések ycimy visszaemlékezések ycimy ycimy Visszaemlékezések ycimy ykodvegy c. könyvében megírta életrajzát. Megjelent Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1883-ban. xevtizedx 1885 (A xtalanevtizedx 1895 Nemzeti Múzeumban yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Hung. h. 5777. jelzéssel van lajstromozva.) — Neje: Portik Eliz (Lila), yszemelynevy portik eliz (lila) yszemelynevy Portik Eliz (Lila) yszemelynevy portik yszemelynevy eliz yszemelynevy (lila) yszemelynevy yszemelynevy Portik yszemelynevy Eliz yszemelynevy (Lila) yszemel színésznő, meghalt 1885. július 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0279.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szentkuthy Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1813

SZULETESIEVTIZED 1815

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0279.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31234.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szentkuthy Mihály

Szócikk: Szentkuthy Mihály úttörö színész, sz. 1813-ban, Szatmárt, megh. 1897. ápr. 16- án, u.o. Atyja nemes szentkúti Szentkutay János műépítész, élt 96 évig, anyja nemes késolczi Gánóczy Zsuzsa. — Iskoláit szülővárosában és Nagyváradon végezte, azután gyógyszerész lett, majd 1844-ben Rozsnyón felcsapott színésznek. Első szerepe a „Vallomások c. vj- ban volt. Működött Zelényi Lajos, Göde István, Végsei Sándor és Abday Sándor színigazgatóknál. 1848-ban honvédfőhadnagy volt, majd a szabadságharc után ismét visszatért a színészethez. Ekkor Hubay Gusztávnál kezdi meg a működését, Nyírbátorban, azután Szegeden játszik, Latabár Endrénél. 1854. aug. 15-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, „A rab c. népsz. András szerepében, midőn ezt a kritikát kapta: „Játéka igen kedvesen lepett meg bennünket. Mind masquirozása, mind egész magatartása, mozdulatai és hanghordozása tehetséges és eléggé gyakorlott színészre mutatnak. — {„Pesti Napló.) Későbbi igazgatói: Szuper Károly, Reszler István, kinél hat esztendeig volt, azután Aradon működött, Szabó Józsefnél. — 1871-ben Kolozsvárott volt szerződésben. Molnár György így jellemzi: „A hős-apákat elég sikerrel játssza, s a kitörő jelenetek­ben belérengett az egész színház. („Világostól - Világosig, Arad, 1881. II. köt. 61. oldal.) öreg napjait Szatmáron élte le, ahol a színielőadásoknak mindvégig lelkes látogatója volt. — 1862-ben Debrecenben egy „Színházi emlény-t adott ki, majd „Visszaemlékezések c. könyvében megírta életrajzát. Megjelent Kolozsvárott, 1883-ban. (A Nemzeti Múzeumban Hung. h. 5777. jelzéssel van lajstromozva.) — Neje: Portik Eliz (Lila), színésznő, meghalt 1885. július 13-án, Budapesten. (Erődi Jenő.) szin_IV.0279.pdf IV