Címszó: Szerdahelyi József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31263.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerdahelyi József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531263.htm

 

Szócikk: Szerdahelyi József színész, sz. 1804. (születés éve) márc. 9. Hódmezővásárhelyen. (megye) Otthon tanulgatott, később tanulmányai folytatása végett Nagyváradra (megye) vitték. Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek az ismeretségnek tulajdonítandó, hogy iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret adó hivatalnoki pályára lépett, amint azt szülei szerették volna, hanem beállott színésznek, ami pedig akkor a lenézéssel, megvetéssel és sokszor a koplalással volt egyjelentésű. Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító, szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét. Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán — kora divatos hangszerein — már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok mimelésével. Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott szerephez, később a színpadon is kezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója s végül a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  kerülve az opera-előadások lelke lett. Mint zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis nagy befolyást gyakorolt a nemzeti zenére. 1839-ben (időpont) szerkesztette s részben maga irta a „Ludas Matyi (intézmény) (információ)  zenéjét. 1842-ben (időpont) a „Nagyidai cigányok-hoz (cím) és az „Ördög naplójá-hoz (cím) (információ)  írt kísérő zenét. 1843-ban (időpont) az első magyar népszínműnek, „A szökött katoná-nak (cím) zenéjét állította össze. 1844-ben (időpont) „Az ezred leánya (cím) c. operából színművet csinált s eredeti zenét írt ahhoz. 1847-ben (időpont) a „Csikós-hoz, (cím) (információ)  1849-ben (időpont) a „Liliomfi-hoz, (cím) (információ)  1850-ben (időpont) a „Bányarém (cím) és „Házassági három parancs (cím) c. darabokhoz írt zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez egy-két dalocskát ne írt volna. Utolsó műve négy kardal a „Vid (cím) c. drámához. 1840-ben (időpont) nagy sikerrel adták elő „Tündérlak (cím) c. 2 felvonásos operáját, mely a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitása óta a második eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében. Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár, (cím) „Mariskám, (cím) „Hortobágyi pusztán, (cím) (információ)  „Rákosi dal (cím) (információ)  az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy Béni (személy) (információ)  dalait is rendszerint ő írta át zongorára. — Mint színész főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül, hogy valaha is „aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász K.). (személy) (információ)  A „Szevillai borbély (cím) Figarója, (szerep) a „Bájital (cím) Dulcamarája, (szerep) vagy a „Fekete dominó- (cím) (információ)  beli szerepében nemcsak mint énekes, de mint színész is kiváló volt. Mint ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó s elmés volt. 1851. (időpont) február 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget jelentett a magyar szinművészetre. (Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)  szin_IV.0292.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerdahelyi József címszóvég 31263 Szócikk: Szerdahelyi József színész, sz. 1804. márc. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 9. Hódmezővásárhelyen. ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Otthon tanulgatott, később tanulmányai folytatása végett Nagyváradra ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy vitték. Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek az ismeretségnek tulajdonítandó, hogy iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret adó hivatalnoki pályára lépett, amint azt szülei szerették volna, hanem beállott színésznek, ami pedig akkor a lenézéssel, megvetéssel és sokszor a koplalással volt egyjelentésű. Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító, szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét. Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán — kora divatos hangszerein — már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok mimelésével. Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott szerephez, később a színpadon is kezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója s végül a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy kerülve az opera-előadások lelke lett. Mint zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis nagy befolyást gyakorolt a nemzeti zenére. 1839-ben xevtizedx 1835 szerkesztette xtalanevtizedx 1845 s részben maga irta a „Ludas Matyi yintezmenyy ludas matyi yintezmenyy Ludas M yintezmenyy ludas yintezmenyy matyi yintezmenyy yintezmenyy Ludas yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy zenéjét. 1842-ben xevtizedx 1845 a „Nagyidai cigányok-hoz ycimy nagyidai cigányok ycimy Nagyidai cigányok ycimy nagyidai ycimy cigányok ycimy ycimy Nagyidai ycimy cigányok ycimy ykodvegy és az „Ördög naplójá-hoz ycimy ördög naplója ycimy Ördög naplójá ycimy ördög ycimy naplója ycimy ycimy Ördög ycimy naplójá ycimy ykodvegy írt kísérő zenét. 1843-ban az első magyar népszínműnek, „A szökött katoná-nak ycimy a szökött katona ycimy A szökött katoná ycimy a ycimy szökött ycimy katona ycimy ycimy A ycimy szökött ycimy katoná ycimy ykodvegy zenéjét állította össze. 1844-ben „Az ezred leánya ycimy az ezred leánya ycimy Az ezred leánya ycimy az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy c. operából színművet csinált s eredeti zenét írt ahhoz. 1847-ben a „Csikós-hoz, ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy 1849-ben a xtalanevtizedx 1855 „Liliomfi-hoz, ycimy liliomfi ycimy Liliomfi ycimy liliomfi ycimy ycimy Liliomfi ycimy ykodvegy 1850-ben xevtizedx 1855 a „Bányarém ycimy bányarém ycimy Bányarém ycimy bányarém ycimy ycimy Bányarém ycimy ykodvegy és „Házassági három parancs ycimy házassági három parancs ycimy Házassági három parancs ycimy házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ycimy Házassági ycimy három ycimy parancs ycimy ykodvegy c. darabokhoz írt zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez egy-két dalocskát ne írt volna. Utolsó műve négy kardal a „Vid ycimy vid ycimy Vid ycimy vid ycimy ycimy Vid ycimy ykodvegy c. drámához. 1840-ben xevtizedx 1845 nagy xtalanevtizedx 1855 sikerrel adták elő „Tündérlak ycimy tündérlak ycimy Tündérlak ycimy tündérlak ycimy ycimy Tündérlak ycimy ykodvegy c. 2 felvonásos operáját, mely a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitása óta a második eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében. Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár, ycimy cserebogár ycimy Cserebogár ycimy cserebogár ycimy ycimy Cserebogár ycimy ykodvegy „Mariskám, ycimy mariskám ycimy Mariskám ycimy mariskám ycimy ycimy Mariskám ycimy ykodvegy „Hortobágyi pusztán, ycimy hortobágyi pusztán ycimy Hortobágyi pusztán ycimy hortobágyi ycimy pusztán ycimy ycimy Hortobágyi ycimy pusztán ycimy ykodvegy „Rákosi dal ycimy rákosi dal ycimy Rákosi dal ycimy rákosi ycimy dal ycimy ycimy Rákosi ycimy dal ycimy ykodvegy az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy Béni yszemelynevy egressy béni yszemelynevy Egressy Béni yszemelynevy egressy yszemelynevy béni yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Béni yszemelynevy ykodvegy dalait is rendszerint ő írta át zongorára. — Mint színész főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül, hogy valaha is „aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász K.). yszemelynevy szász k. yszemelynevy Szász K. yszemelynevy szász yszemelynevy k. yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy K. yszemelynevy ykodvegy A „Szevillai borbély ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy Figarója, yszerepy figaró yszerepy Figaró yszerepy figaró yszerepy yszerepy Figaró yszerepy ykodvegy a „Bájital ycimy bájital ycimy Bájital ycimy bájital ycimy ycimy Bájital ycimy ykodvegy Dulcamarája, yszerepy dulcamara yszerepy Dulcamará yszerepy dulcamara yszerepy yszerepy Dulcamará yszerepy ykodvegy vagy a „Fekete dominó- ycimy fekete dominó ycimy Fekete dominó ycimy fekete ycimy dominó ycimy ycimy Fekete ycimy dominó ycimy ykodvegy beli szerepében nemcsak mint énekes, de mint színész is kiváló volt. Mint ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó s elmés volt. 1851. xevtizedx 1855 február xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget jelentett a magyar szinművészetre. (Diósszilágyi Sámuel dr.) yszemelynevy diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi Sámuel dr. yszemelynevy diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy diósszilágyi sámuel dr. szin_IV.0292.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerdahelyi József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31263.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerdahelyi József

Szócikk: Szerdahelyi József színész, sz. 1804. márc. 9. Hódmezővásárhelyen. Otthon tanulgatott, később tanulmányai folytatása végett Nagyváradra vitték. Itt ismerkedett meg a színészettel s ennek az ismeretségnek tulajdonítandó, hogy iskolái elvégzése után nem a biztos kenyeret adó hivatalnoki pályára lépett, amint azt szülei szerették volna, hanem beállott színésznek, ami pedig akkor a lenézéssel, megvetéssel és sokszor a koplalással volt egyjelentésű. Igen sokoldalú ember volt, s így belőle minden kitelt: mint drámai színész, énekes, zeneszerző, műfordító, szinrealkalmazó, rendező, egyaránt fényesen megállotta helyét. Zenei tehetsége már tanulókorában feltűnt, a gitáron és fuvolán — kora divatos hangszerein — már ekkor kitűnően játszott. Korán kitűnt utánzóképessége is, főleg komikus alakok mimelésével. Mikor a színészekhez csatlakozott, eleinte csak a zenekarban jutott szerephez, később a színpadon is kezdték foglalkoztatni, majd a tagok ének- és zenetanítója s végül a Nemzeti Színházhoz kerülve az opera-előadások lelke lett. Mint zeneszerző kevés eredeti művel dicsekedhetik, de átírásaival mégis nagy befolyást gyakorolt a nemzeti zenére. 1839-ben szerkesztette s részben maga irta a „Ludas Matyi zenéjét. 1842-ben a „Nagyidai cigányok-hoz és az „Ördög naplójá-hoz írt kísérő zenét. 1843-ban az első magyar népszínműnek, „A szökött katoná-nak zenéjét állította össze. 1844-ben „Az ezred leánya c. operából színművet csinált s eredeti zenét írt ahhoz. 1847-ben a „Csikós-hoz, 1849-ben a „Liliomfi-hoz, 1850-ben a „Bányarém és „Házassági három parancs c. darabokhoz írt zenét. Vidéki működése alatt alig volt darab, melyhez egy-két dalocskát ne írt volna. Utolsó műve négy kardal a „Vid c. drámához. 1840-ben nagy sikerrel adták elő „Tündérlak c. 2 felvonásos operáját, mely a Nemzeti Színház megnyitása óta a második eredeti opera volt, s amelynek értékes szerepe volt a megszületendő magyar opera útjának előkészítésében. Ezenkívül több népdal, mint a „Cserebogár, „Mariskám, „Hortobágyi pusztán, „Rákosi dal az ő zongoraátiratában jelent meg. Egressy Béni dalait is rendszerint ő írta át zongorára. — Mint színész főleg groteszk, komikus, buffó-szerepkörökben volt kiváló, anélkül, hogy valaha is „aljas lett volna, vagy szinfalszaggatásra vetemedett volna (Szász K.). A „Szevillai borbély Figarója, a „Bájital Dulcamarája, vagy a „Fekete dominó- beli szerepében nemcsak mint énekes, de mint színész is kiváló volt. Mint ember kedélyes, nemesszívű, szeretetreméltó s elmés volt. 1851. február 18-án halt meg. Korai elhunyta nagy veszteséget jelentett a magyar szinművészetre. (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_IV.0292.pdf IV