Címszó: Szerdahelyi Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1829

SZULETESIEVTIZED 1825

CSALADTAGJA Szerdahelyi József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31264.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerdahelyi Kálmán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531263.htm

 

Szócikk: Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József (személy) fia, sz. 1829. (születés éve) febr. 16-án, Miskolcon, (megye) megh. 1872. nov. 14-én, Nagybányán. (megye) Atyja szigorúan nevelte és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg, hogy színházba járjon. Kolozsvárt, (megye) Kassán, (megye) Pesten (Budapest) járatta iskolába, de bizony a „tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy iskolai ünnepségkor, mint „Szapáry Péter (szerep) (információ)  szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden csinyjeit és mulasztásait megbocsátották. Erre felbátorodott és 1842-ben (időpont) Kolozsvárról (megye) írt atyjának, hogy színész lesz. A felelet nem volt kedvező, de azért mégis elérte vágya teljesülését: 1844- (időpont) ben csapott fel színésznek, s azután az atyja, Feleky, (személy) (információ)  Havi (személy) (információ)  és Szabó (személy) (információ)  társulatainál szerepelt, s nagyon korán megnősült feleségül véve Prielle Kornéliát. (személy) (információ)  1848-ben (időpont) beállt katonának, végigküzdötte a szabadságharcot, azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben (időpont) sorozás alá fog­ták, s bizonyosan elviszik, ha a temesvári (megye) közönség, mely bálványozta, ki nem eszközli a szabadon bocsátását. 1854 (időpont) áprilisában Aradról (megye) (információ)  a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  jött vendégszerepelni. Első fellépte, mint Kereszti Lőrinc, (szerep) Czakó (személy) (információ)  „Végrendelet-ében (cím) nem nagyon sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban (cím) (információ)  az együgyü Jean-jával (szerep) meghódította a közönséget. Gr. Festetich Leó (személy) szerződtette, oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával kellett a hiányt pótolni, s kritikákat írni a „Hölgyfutár-ba. (intézmény) Népszerűsége, tehetsége fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon bonvivantokban volt kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául (nyelv) (információ)  és angolul (nyelv) s nagyon sok darabot fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes társalgó, víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső (intézmény) (információ)  c. szaklapot szerkesztette, 1868-ban. (időpont) Följegyzésre méltó, hogy az 1850-es (időpont) évek végén ő vette fel elsőnek a magyar ruhát. Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan korán ragadta el a halál. Utolsó fellépte 1872.szept. (időpont) 30-án volt, Moreto (személy) „Közönyt közönnyel (cím) (információ)  c. vígjátéka Moly (szerep) (információ)  szerepében. Aznap vizsgálták meg dr. Nobl (személy) és Balogh Tihamér (személy) (információ)  orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól vissza kell vonulnia. Képzelhető, milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő kedéllyel játszott, mint talán még soha. Mondta is neki Paulay Ede, (személy) (információ)  mire ő bánatos mosollyal felelte: „Tudod, ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról (megye) Szatmárra (megye) (információ)  szállították. A színház Vasvári Kovács Józsefet, (személy) a buzgó „funeratort küldte ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, (Budapest) özvegye, Prielle Kornélia, (személy) (információ)  aki utolsó napjaiban nem mozdult mellőle, kisérte földi maradványait. Temetése nem csupán impozáns, hanem megható is volt, az általános részvét minden meleg jeleivel. Már nagybányai sógora, Schmit Sándor (személy) ügyvéd házától is nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. Szatmáron (megye) (információ)  ötven fáklya lobogása mellett vitték koporsóját a vasúthoz. A debreceni (megye) indóházban Kiss Sándor (személy) (információ)  intendáns és az egész személyzet várta, s imádkozva, koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  gyászdíszbe öltözött előcsarnokában ravatalozták föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről. A temetés előtt tömegesen zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve voltak emberekkel. Nov. 17-én d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál (személy) (információ)  ev. ref. szuperintendens mondott imát és halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi (személy) (információ)  atyjának gyásznégyesét énekelték. Ezután megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között. A színház előtt még egyszer megálltak, s Feleky (személy) (információ)  beszélt. A sírnál Feleky József (személy) (információ)  segédlelkész (Miklós fia) imádkozott és Paulay Ede (személy) (információ)  mondott szívből jövő búcsúztatót. Ezután átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten (Budapest) a VIII. kerületben ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves egyéniségű színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya alá rendelve, elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia (nemzetiség) (információ)  vígjátékok szalonhőseit testesítette meg könnyed szellemben, természetes mozdulatokkal, megnyerő, elegáns föllépéssel. Feuillet (személy) és Sardou (személy) (információ)  műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  aminthogy ő volt a francia (nemzetiség) (információ)  szellemnek leghivatottabb tolmácsolója is. Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a nagy vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi művészet egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz. Színészegyesület nyugdíjintézetének (intézmény) első alapszabályait. Mellszobrát Engel József (személy) (információ)  mintázta, 1877-ben, (időpont) és Aradi Zsigmond (személy) (információ)  is elkészítette és Aradon (megye) (információ)  helyezték el. — 1929. (időpont) dec. 16-án Miskolcon (megye) megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán dr. (személy) (információ)  főispán, Hodobay Sándor dr. (személy) polgármester, Bónis Aladár (személy) alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv (személy) (információ)  nyugalmazatt főügyész, a szinügyi bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán (személy) (információ)  nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla dr. (személy) (információ)  helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank Miklós (személy) városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület (intézmény) (információ)  nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., (személy) (információ)  a budapesti Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. (személy) (információ)  Ezután a miskolci (megye) színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede (személy) (információ)  „Líliomfí (cím) c. darabját, amely Szerdahelyi Kálmánnak (személy) (információ)  kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, (személy) (információ)  (L. o.) színésznő, kivel 1857. (időpont) júl. 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, (személy) (információ)  (L.o.),a hírneves művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások. (cím) Fordításai: „Ál-jó emberek, (cím) „Álmában beszél, (cím) „Egy millió, (cím) (információ)  „Éjféli vonat, (cím) „Elkényeztetett férj, (cím) „Fehér szegfű, (cím) (információ)  „Fernande, (cím) (információ)  „Ha nem káromkodik, (cím) „Három kalap, (cím) (információ)  „Haza, (cím) „Házasság gőzerővel, (cím) „Jó barátok, (cím) (információ)  „Jó falusiak, (cím) (információ)  „Kardalnok, (cím) (információ)  (Chorista), (cím) (információ)  „Kukliprédikációk, (cím) „Már alszik, (cím) „Marquisné arcképe, (cím) „Nagyatya, (cím) „Nagybácsi végrendelete, (cím) „Nyolcadik pont, (cím) (információ)  „Társaságból, (cím) „Utolsó levél, (cím) (információ)  „Váróteremben, (cím) „Villemers marquis, (cím) „Férj az ajtó előtt, (cím) operett szöveg; „Varázshegedű, (cím) operett szöveg. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0292.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerdahelyi Kálmán címszóvég 31264 Szócikk: Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József yszemelynevy sz. józsef yszemelynevy Sz. József yszemelynevy sz. yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Sz. yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1829. febr. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 16-án, Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megh. 1872. nov. 14-én, Nagybányán. ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Atyja szigorúan nevelte és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg, hogy színházba járjon. Kolozsvárt, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy járatta iskolába, de bizony a „tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy iskolai ünnepségkor, mint „Szapáry Péter yszerepy szapáry péter yszerepy Szapáry Péter yszerepy szapáry yszerepy péter yszerepy yszerepy Szapáry yszerepy Péter yszerepy ykodvegy szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden csinyjeit és mulasztásait megbocsátották. Erre felbátorodott és 1842-ben xevtizedx 1845 Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy írt atyjának, hogy színész lesz. A felelet nem volt kedvező, de azért mégis elérte vágya teljesülését: 1844- ben csapott fel színésznek, s azután az atyja, Feleky, yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy Havi yszemelynevy havi yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy ykodvegy és Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy társulatainál szerepelt, s nagyon korán megnősült feleségül véve Prielle Kornéliát. yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornéliá yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornéliá yszemelynevy ykodvegy 1848-ben beállt xtalanevtizedx 1855 katonának, végigküzdötte a szabadságharcot, azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben xevtizedx 1855 sorozás alá fog­ták, s bizonyosan elviszik, ha a temesvári ytelepulesy temesvár ytelepulesy temesvár ymegyey temes megye ykodvegy közönség, mely bálványozta, ki nem eszközli a szabadon bocsátását. 1854 áprilisában xtalanevtizedx 1865 Aradról ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy jött vendégszerepelni. Első fellépte, mint Kereszti Lőrinc, yszerepy kereszti lőrinc yszerepy Kereszti Lőrinc yszerepy kereszti yszerepy lőrinc yszerepy yszerepy Kereszti yszerepy Lőrinc yszerepy ykodvegy Czakó yszemelynevy czakó yszemelynevy Czakó yszemelynevy czakó yszemelynevy yszemelynevy Czakó yszemelynevy ykodvegy „Végrendelet-ében ycimy végrendelet ycimy Végrendelet ycimy végrendelet ycimy ycimy Végrendelet ycimy ykodvegy nem nagyon sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban ycimy szép molnárne ycimy Szép molnárné ycimy szép ycimy molnárne ycimy ycimy Szép ycimy molnárné ycimy ykodvegy az együgyü Jean-jával yszerepy jean yszerepy Jean yszerepy jean yszerepy yszerepy Jean yszerepy ykodvegy meghódította a közönséget. Gr. Festetich Leó yszemelynevy gr. festetich leó yszemelynevy Gr. Festetich Leó yszemelynevy gr. yszemelynevy festetich yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy Gr. yszemelynevy Festetich yszemelynevy Leó yszemelynev szerződtette, oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával kellett a hiányt pótolni, s kritikákat írni a „Hölgyfutár-ba. yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy hölgyfutár yintezmenyy yintezmenyy Hölgyfut yintezmenyy ykodvegy Népszerűsége, tehetsége fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon bonvivantokban volt kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy és angolul ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy s nagyon sok darabot fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes társalgó, víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső yintezmenyy színházi látcső yintezmenyy Színházi yintezmenyy színházi yintezmenyy látcső yintezmenyy yintezmenyy Színházi yintezmenyy ykodvegy c. szaklapot szerkesztette, 1868-ban. xevtizedx 1865 Följegyzésre méltó, hogy az 1850-es xevtizedx 1855 évek xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 végén ő vette fel elsőnek a magyar ruhát. Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan korán ragadta el a halál. Utolsó fellépte 1872.szept. xevtizedx 1875 30-án volt, Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy Moreto yszemelynevy moreto yszemelynevy yszemelynevy Moreto yszemelynevy ykodvegy „Közönyt közönnyel ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy c. vígjátéka Moly yszerepy moly yszerepy Moly yszerepy moly yszerepy yszerepy Moly yszerepy ykodvegy szerepében. Aznap vizsgálták meg dr. Nobl yszemelynevy dr. nobl yszemelynevy dr. Nobl yszemelynevy dr. yszemelynevy nobl yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Nobl yszemelynevy ykodvegy és Balogh Tihamér yszemelynevy balogh tihamér yszemelynevy Balogh Tihamér yszemelynevy balogh yszemelynevy tihamér yszemelynevy yszemelynevy Balogh yszemelynevy Tihamér yszemelynevy ykodvegy orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól vissza kell vonulnia. Képzelhető, milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő kedéllyel játszott, mint talán még soha. Mondta is neki Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mire ő bánatos mosollyal felelte: „Tudod, ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról ytelepulesy nagybánya ytelepulesy Nagybányá ymegyey szatmár megye ykodvegy Szatmárra ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy szállították. A színház Vasvári Kovács Józsefet, yszemelynevy vasvári kovács józsef yszemelynevy Vasvári Kovács József yszemelynevy vasvári yszemelynevy kovács yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Vasvári yszemelynevy Kovács yszemelynevy Jó a buzgó „funeratort küldte ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy özvegye, Prielle Kornélia, yszemelynevy prielle kornélia yszemelynevy Prielle Kornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy kornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Kornélia yszemelynevy ykodvegy aki utolsó napjaiban nem mozdult mellőle, kisérte földi maradványait. Temetése nem csupán impozáns, hanem megható is volt, az általános részvét minden meleg jeleivel. Már nagybányai sógora, Schmit Sándor yszemelynevy schmit sándor yszemelynevy Schmit Sándor yszemelynevy schmit yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Schmit yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy ügyvéd házától is nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. Szatmáron ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy ötven fáklya lobogása mellett vitték koporsóját a vasúthoz. A debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy indóházban Kiss Sándor yszemelynevy kiss sándor yszemelynevy Kiss Sándor yszemelynevy kiss yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy intendáns és az egész személyzet várta, s imádkozva, koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy gyászdíszbe öltözött előcsarnokában ravatalozták föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről. A temetés előtt tömegesen zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve voltak emberekkel. Nov. 17-én d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál yszemelynevy török pál yszemelynevy Török Pál yszemelynevy török yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Török yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy ev. ref. szuperintendens mondott imát és halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy ykodvegy atyjának gyásznégyesét énekelték. Ezután megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között. A színház előtt még egyszer megálltak, s Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy Feleky yszemelynevy feleky yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy ykodvegy beszélt. A sírnál Feleky József yszemelynevy feleky józsef yszemelynevy Feleky József yszemelynevy feleky yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy segédlelkész (Miklós fia) imádkozott és Paulay Ede yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy mondott szívből jövő búcsúztatót. Ezután átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a VIII. kerületben ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves egyéniségű színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya alá rendelve, elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy vígjátékok szalonhőseit testesítette meg könnyed szellemben, természetes mozdulatokkal, megnyerő, elegáns föllépéssel. Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy Feuillet yszemelynevy feuillet yszemelynevy yszemelynevy Feuillet yszemelynevy ykodvegy és Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy aminthogy ő volt a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy szellemnek leghivatottabb tolmácsolója is. Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a nagy vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi művészet egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz. Színészegyesület nyugdíjintézetének yintezmenyy orsz. színészegyesület nyugdíjintézete yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezme első alapszabályait. Mellszobrát Engel József yszemelynevy engel józsef yszemelynevy Engel József yszemelynevy engel yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Engel yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy mintázta, 1877-ben, és Aradi Zsigmond yszemelynevy aradi zsigmond yszemelynevy Aradi Zsigmond yszemelynevy aradi yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy is elkészítette és Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy helyezték el. — 1929. xevtizedx 1925 dec. 16-án Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán dr. yszemelynevy mikszáth kálmán dr. yszemelynevy Mikszáth Kálmán dr. yszemelynevy mikszáth yszemelynevy kálmán yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Mikszáth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy dr. ysz főispán, Hodobay Sándor dr. yszemelynevy hodobay sándor dr. yszemelynevy Hodobay Sándor dr. yszemelynevy hodobay yszemelynevy sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Hodobay yszemelynevy Sándor yszemelynevy dr. yszemel polgármester, Bónis Aladár yszemelynevy bónis aladár yszemelynevy Bónis Aladár yszemelynevy bónis yszemelynevy aladár yszemelynevy yszemelynevy Bónis yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv yszemelynevy bulyovszky gusztáv yszemelynevy Bulyovszky Gusztáv yszemelynevy bulyovszky yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Bulyovszky yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy nyugalmazatt főügyész, a szinügyi bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla dr. yszemelynevy halmay béla dr. yszemelynevy Halmay Béla dr. yszemelynevy halmay yszemelynevy béla yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodve helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank Miklós yszemelynevy plank miklós yszemelynevy Plank Miklós yszemelynevy plank yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Plank yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület yintezmenyy lévay józsef közművelődési egyesület yintezmenyy Lévay Jó yintezmenyy lévay yintezmenyy józsef yintezmenyy közművelődési yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy Lévay yintezmenyy Jó nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., yszemelynevy hevesi sándor dr. yszemelynevy Hevesi Sándor dr. yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy dr. yszemelynev a budapesti Nemzeti Színház yintezmenyy budapesti nemzeti színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Ezután a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti ede yszemelynevy Szigligeti Ede yszemelynevy szigligeti yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy „Líliomfí ycimy líliomfí ycimy Líliomfí ycimy líliomfí ycimy ycimy Líliomfí ycimy ykodvegy c. darabját, amely Szerdahelyi Kálmánnak yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, yszemelynevy benke jozefa yszemelynevy Benke Jozefa yszemelynevy benke yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Benke yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy (L. o.) színésznő, kivel 1857. xevtizedx 1855 júl. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy (L.o.),a hírneves művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások. ycimy rászedtek a komédiások ycimy Rászedtek a komédiások ycimy rászedtek ycimy a ycimy komédiások ycimy ycimy Rászedtek ycimy a ycimy komédiások ycimy ykodvegy Fordításai: „Ál-jó emberek, ycimy ál-jó emberek ycimy Ál-jó emberek ycimy ál-jó ycimy emberek ycimy ycimy Ál-jó ycimy emberek ycimy ykodvegy „Álmában beszél, ycimy álmában beszél ycimy Álmában beszél ycimy álmában ycimy beszél ycimy ycimy Álmában ycimy beszél ycimy ykodvegy „Egy millió, ycimy egy millió ycimy Egy millió ycimy egy ycimy millió ycimy ycimy Egy ycimy millió ycimy ykodvegy „Éjféli vonat, ycimy éjféli vonat ycimy Éjféli vonat ycimy éjféli ycimy vonat ycimy ycimy Éjféli ycimy vonat ycimy ykodvegy „Elkényeztetett férj, ycimy elkényeztetett férj ycimy Elkényeztetett férj ycimy elkényeztetett ycimy férj ycimy ycimy Elkényeztetett ycimy férj ycimy ykodvegy „Fehér szegfű, ycimy fehér szegfű ycimy Fehér szegfű ycimy fehér ycimy szegfű ycimy ycimy Fehér ycimy szegfű ycimy ykodvegy „Fernande, ycimy fernande ycimy Fernande ycimy fernande ycimy ycimy Fernande ycimy ykodvegy „Ha nem káromkodik, ycimy ha nem káromkodik ycimy Ha nem káromkodik ycimy ha ycimy nem ycimy káromkodik ycimy ycimy Ha ycimy nem ycimy káromkodik ycimy ykodvegy „Három kalap, ycimy három kalap ycimy Három kalap ycimy három ycimy kalap ycimy ycimy Három ycimy kalap ycimy ykodvegy „Haza, ycimy haza ycimy Haza ycimy haza ycimy ycimy Haza ycimy ykodvegy „Házasság gőzerővel, ycimy házasság gőzerővel ycimy Házasság gőzerővel ycimy házasság ycimy gőzerővel ycimy ycimy Házasság ycimy gőzerővel ycimy ykodvegy „Jó barátok, ycimy jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy ykodvegy „Jó falusiak, ycimy jó falusiak ycimy Jó falusiak ycimy jó ycimy falusiak ycimy ycimy Jó ycimy falusiak ycimy ykodvegy „Kardalnok, ycimy kardalnok ycimy Kardalnok ycimy kardalnok ycimy ycimy Kardalnok ycimy ykodvegy (Chorista), ycimy chorista ycimy Chorista ycimy chorista ycimy ycimy Chorista ycimy ykodvegy „Kukliprédikációk, ycimy kukliprédikációk ycimy Kukliprédikációk ycimy kukliprédikációk ycimy ycimy Kukliprédikációk ycimy ykodvegy „Már alszik, ycimy már alszik ycimy Már alszik ycimy már ycimy alszik ycimy ycimy Már ycimy alszik ycimy ykodvegy „Marquisné arcképe, ycimy marquisné arcképe ycimy Marquisné arcképe ycimy marquisné ycimy arcképe ycimy ycimy Marquisné ycimy arcképe ycimy ykodvegy „Nagyatya, ycimy nagyatya ycimy Nagyatya ycimy nagyatya ycimy ycimy Nagyatya ycimy ykodvegy „Nagybácsi végrendelete, ycimy nagybácsi végrendelete ycimy Nagybácsi végrendelete ycimy nagybácsi ycimy végrendelete ycimy ycimy Nagybácsi ycimy végrendelete ycimy ykodvegy „Nyolcadik pont, ycimy nyolcadik pont ycimy Nyolcadik pont ycimy nyolcadik ycimy pont ycimy ycimy Nyolcadik ycimy pont ycimy ykodvegy „Társaságból, ycimy társaságból ycimy Társaságból ycimy társaságból ycimy ycimy Társaságból ycimy ykodvegy „Utolsó levél, ycimy utolsó levél ycimy Utolsó levél ycimy utolsó ycimy levél ycimy ycimy Utolsó ycimy levél ycimy ykodvegy „Váróteremben, ycimy váróteremben ycimy Váróteremben ycimy váróteremben ycimy ycimy Váróteremben ycimy ykodvegy „Villemers marquis, ycimy villemers marquis ycimy Villemers marquis ycimy villemers ycimy marquis ycimy ycimy Villemers ycimy marquis ycimy ykodvegy „Férj az ajtó előtt, ycimy férj az ajtó előtt ycimy Férj az ajtó előtt ycimy férj ycimy az ycimy ajtó ycimy előtt ycimy ycimy Férj ycimy az ycimy ajtó ycimy előtt ycimy ykodvegy operett szöveg; „Varázshegedű, ycimy varázshegedű ycimy Varázshegedű ycimy varázshegedű ycimy ycimy Varázshegedű ycimy ykodvegy operett szöveg. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0292.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerdahelyi Kálmán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1829

SZULETESIEVTIZED 1825

CSALADTAGJA Szerdahelyi József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0292.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31264.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerdahelyi Kálmán

Szócikk: Szerdahelyi Kálmán színész, Sz. József fia, sz. 1829. febr. 16-án, Miskolcon, megh. 1872. nov. 14-én, Nagybányán. Atyja szigorúan nevelte és nem akarta, hogy fia színész legyen, még azt sem engedte meg, hogy színházba járjon. Kolozsvárt, Kassán, Pesten járatta iskolába, de bizony a „tiltott gyümölcs nem hagyta nyugodni. Egy iskolai ünnepségkor, mint „Szapáry Péter szerepelt, olyan sikerrel, hogy tanárai minden csinyjeit és mulasztásait megbocsátották. Erre felbátorodott és 1842-ben Kolozsvárról írt atyjának, hogy színész lesz. A felelet nem volt kedvező, de azért mégis elérte vágya teljesülését: 1844- ben csapott fel színésznek, s azután az atyja, Feleky, Havi és Szabó társulatainál szerepelt, s nagyon korán megnősült feleségül véve Prielle Kornéliát. 1848-ben beállt katonának, végigküzdötte a szabadságharcot, azután visszatért a színpadhoz, de 1852-ben sorozás alá fog­ták, s bizonyosan elviszik, ha a temesvári közönség, mely bálványozta, ki nem eszközli a szabadon bocsátását. 1854 áprilisában Aradról a Nemzeti Színházhoz jött vendégszerepelni. Első fellépte, mint Kereszti Lőrinc, Czakó „Végrendelet-ében nem nagyon sikerült, de már másnap a „Szép molnárné-ban az együgyü Jean-jával meghódította a közönséget. Gr. Festetich Leó szerződtette, oly kis fizetéssel, hogy kották másolásával kellett a hiányt pótolni, s kritikákat írni a „Hölgyfutár-ba. Népszerűsége, tehetsége fejlődésevei, szerepről-szerepre fokozódott. Különösen szalon bonvivantokban volt kitűnő. Máskülönben is művelődött. Megtanult franciául és angolul s nagyon sok darabot fordított le. Élénk tollal írt tudósításokat külföldi útjairól, szellemes társalgó, víg cimbora és derék ember volt. A „Színházi Látcső c. szaklapot szerkesztette, 1868-ban. Följegyzésre méltó, hogy az 1850-es évek végén ő vette fel elsőnek a magyar ruhát. Még a sikerek delelőpontját érte el, olyan korán ragadta el a halál. Utolsó fellépte 1872.szept. 30-án volt, Moreto „Közönyt közönnyel c. vígjátéka Moly szerepében. Aznap vizsgálták meg dr. Nobl és Balogh Tihamér orvosok, tudtára adva, hogy a színpadtól vissza kell vonulnia. Képzelhető, milyen lelkiállapotban volt s mégis olyan kitűnő kedéllyel játszott, mint talán még soha. Mondta is neki Paulay Ede, mire ő bánatos mosollyal felelte: „Tudod, ez a — hattyúdalom. Ugy is volt. — Holttestét Nagybányáról Szatmárra szállították. A színház Vasvári Kovács Józsefet, a buzgó „funeratort küldte ki intézkedések végett, s vasúton hozták Pestre, özvegye, Prielle Kornélia, aki utolsó napjaiban nem mozdult mellőle, kisérte földi maradványait. Temetése nem csupán impozáns, hanem megható is volt, az általános részvét minden meleg jeleivel. Már nagybányai sógora, Schmit Sándor ügyvéd házától is nagy részvéttel kisérték utolsó útjára. Szatmáron ötven fáklya lobogása mellett vitték koporsóját a vasúthoz. A debreceni indóházban Kiss Sándor intendáns és az egész személyzet várta, s imádkozva, koszorút helyezett koporsójára. A Nemzeti Színház gyászdíszbe öltözött előcsarnokában ravatalozták föl. Rengeteg koszorú tanúskodott a nagy szeretetről. A temetés előtt tömegesen zarándokoltak a gyászolók. Az ucca és az ablakok tömve voltak emberekkel. Nov. 17-én d.u.3 órakor volt a temetés. Török Pál ev. ref. szuperintendens mondott imát és halotti beszédet. Utána a színház énekesei Szerdahelyi atyjának gyásznégyesét énekelték. Ezután megindult a menet, nehezen törve utat a hullámzó népsokaság között. A színház előtt még egyszer megálltak, s Feleky beszélt. A sírnál Feleky József segédlelkész (Miklós fia) imádkozott és Paulay Ede mondott szívből jövő búcsúztatót. Ezután átadták a drága halottat az örök pihenésnek. Eltemették a kerepesi-úti temetőbe, a XXVI. tábla, délnyugati sarkán, az I. sorban. Sirkőfelirata: „A szerelem túléli az örömöket. — „Akik játszani tudják a fájdalmat, azok érezni is tudják. — Budapesten a VIII. kerületben ucca-nevet kapott. — Biztos fellépésű, hódító megjelenésű, rokonszenves egyéniségű színész volt, aki mind e jó tulajdonságait nagy műveltsége és tanulmánya alá rendelve, elragadó művészi eredményeket tudott elérni. Különösen a francia vígjátékok szalonhőseit testesítette meg könnyed szellemben, természetes mozdulatokkal, megnyerő, elegáns föllépéssel. Feuillet és Sardou műveinek ő volt az első közvetítője a Nemzeti Színházban, aminthogy ő volt a francia szellemnek leghivatottabb tolmácsolója is. Ízig, vérig művész, aki mérhetetlen ambíciójával sohasem a népszerűséget, a nagy vagy nagyobb fizetést, az előkelő összeköttetéseket ostromolta, hanem az igazi művészet egyetlen terrénumát: a színpadot, ö dolgozta ki nagy buzgósággal az Orsz. Színészegyesület nyugdíjintézetének első alapszabályait. Mellszobrát Engel József mintázta, 1877-ben, és Aradi Zsigmond is elkészítette és Aradon helyezték el. — 1929. dec. 16-án Miskolcon megülték születése százados évfordulóját. Az emlékünnepély a Nemzeti Színház előcsarnokában elhelyezett márványtábla leleplezésével kezdődött, amelyen megjelent Mikszáth Kálmán dr. főispán, Hodobay Sándor dr. polgármester, Bónis Aladár alispán és nagyszámú előkelő közönség. A Himnusz eléneklése után Bulyovszky Gusztáv nyugalmazatt főügyész, a szinügyi bizottság tagja méltatta Szerdahelyi Kálmán nagy művészetét. A város nevében Halmay Béla dr. helyettes polgármester vette át az emléktáblát, majd Plank Miklós városi tanácsnok a Lévay József Közművelődési Egyesület nevében koszorúzta azt meg. A leleplezést követő díszelőadás előtt Hevesi Sándor dr., a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott emlékbeszédet Szerdahelyi Kálmánról. Ezután a miskolci színtársulat nagy sikerrel adta elő Szigligeti Ede „Líliomfí c. darabját, amely Szerdahelyi Kálmánnak kedves darabja volt. Első neje: Benke Jozefa, (L. o.) színésznő, kivel 1857. júl. 12-én kelt egybe. Második neje: Prielle Cornélia, (L.o.),a hírneves művésznő. — Eredeti színműve: „Rászedtek a komédiások. Fordításai: „Ál-jó emberek, „Álmában beszél, „Egy millió, „Éjféli vonat, „Elkényeztetett férj, „Fehér szegfű, „Fernande, „Ha nem káromkodik, „Három kalap, „Haza, „Házasság gőzerővel, „Jó barátok, „Jó falusiak, „Kardalnok, (Chorista), „Kukliprédikációk, „Már alszik, „Marquisné arcképe, „Nagyatya, „Nagybácsi végrendelete, „Nyolcadik pont, „Társaságból, „Utolsó levél, „Váróteremben, „Villemers marquis, „Férj az ajtó előtt, operett szöveg; „Varázshegedű, operett szöveg. (Erődi Jenő.) szin_IV.0292.pdf IV