Címszó: Szerémy Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31275.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szerémy Zoltán

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531275.htm

 

Szócikk: Szerémy Zoltán (középgéczi) (megye) színész, sz. 1861-ben, (születés éve) Nógrádmegyer (megye) községben, régi nemes családból, amelynek első, oldalági ősét, Szerémy Györgyöt, (személy) (információ)  a história is említi, mint a mohácsi-vész (megye) történetíróját. Apja: Szerémy Gábor, (személy) (információ)  központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében. (megye) Anyja: daruvári (megye) Kacskovics Gizella, (személy) Kacskovics Lajosnak, (személy) az OMGE (intézmény) és az Orsz. Kisdedóvó Egylet (intézmény) egyik megalapítójának és akadémikusnak, Pest (megye) főjegyzőjének volt a leánya. Szerémy Zoltánnak (személy) (információ)  öt testvére volt. Egyik nővére, Gizella, szintén színésznő volt és, mint a magaidejének egyik legkiválóbb drámai hősnője vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház (intézmény) (információ)  színpadán. Szerémy Zoltán, (személy) (információ)  aki előbb jogot végzett a pesti Pázmány ­ egyetemen, (intézmény) (információ)  később annyira kivált, mint balassagyarmati (megye) műkedvelő, hogy teljesen a színészetre adta magát. Elvégezte 1890-ben (időpont) a Színi tanodát, (intézmény) (információ)  Csiky Gergely, (személy) (információ)  Szigeti József, (személy) (információ)  Bercsényi Béla (személy) (információ)  és Újházi Ede (személy) akadémiai tanárok vezetésével és első szerződése keretében Kassán, (megye) Tiszay Dezső (személy) (információ)  színigazgató társulatánál kezdte meg működését. Kassáról, (megye) ahol csak egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló képessége ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, (személy) (információ)  tagokat toborzott a millenium évben megnyíló budapesti Vígszínház (intézmény) (információ)  számára, az elsők között kötötte le Szerémyt, (személy) (információ)  aki 33 éven keresztül, anélkül, hogy más színházakhoz átszerződött volna (hívta pedig a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  is Vizváry (személy) megüresedett szerepkörére) egyfolytában szolgálta a Vígszínház (intézmény) (információ)  színpadát. Legkiválóbb szerepei: A palóc, (szerep) az „Ocskay brigadéros-ban, (cím) (információ)  Nagy István (szerep) (információ)  a Bródy: (szerep) (információ)  „Tanítónőjé-ben, (cím) a Kutyamosó (szerep) a „Takarodó-ban, (cím) a Nagypapa, (szerep) Szomory Dezső (személy) (információ)  „Györgyiké-jében, (cím) a Vén paraszt (szerep) (információ)  a „Dadá-ban (cím) és mindenekfölött Molnár Ferenc (személy) (információ)  „Liliom-ában (cím) (információ)  Ficsúr. (szerep) Egyaránt kiválót alkotott a francia (nemzetiség) (információ)  darabokban is és ezekben rokonszenves abbékat, öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha színpadra állítani. Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz. Liszt Ferenc Zenefőiskolához (intézmény) Mihalovits Ödön (személy) (információ)  igazgató előterjesztésére gróf Apponyi Albert (személy) (információ)  közoktatási miniszter 1907-ben (időpont) nevezte ki tanárnak. Szerémy (személy) (információ)  ebben a tevékenységében is sok érdemet szerzett. Növendékei közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar színpadoknak. Foglalkozik szakirodalommal is és a Színészújságban (intézmény) ő írta meg a Vígszínház (intézmény) (információ)  30 éves történetét, a színház igazgatóságának és a Magyar Rádió Részvénytársaság (intézmény) (információ)  fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének jubileuma alkalmából megírta és folytatásokban közölte az „Újság (intézmény) hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő illusztrációkkal is megjelent, bizonyára sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak, akik a magyar színészet múltjában búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből. (cím) Szerémy Zoltán (személy) (információ)  érdemeit Magyarország kormányzója kétszer méltatta a Signum Laudis adományozására. A második Signum, amely a művész negyvenéves jubileumával függ össze, egyike a legritkább esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek. Szerémy Zoltán (személy) (információ)  1929. (időpont) január 1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán a rádión át, a Stúdió termében vesz részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik mindig nagyrabecsülték Szerémyt (személy) (információ)  a Vígszínházát (intézmény) (információ)  is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek a tiszteletére a Rádióban 1929. (időpont) jún. 12-én, amidőn a művész a „Falu rosszá-ban (cím) (információ)  eljátszotta Gonosz Pista (szerep) (információ)  szerepét. Ez év szept. havában . Nógrádmegyer (megye) nagyközség díszpolgárává választotta. szin_IV.0297.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szerémy Zoltán címszóvég 31275 Szócikk: Szerémy Zoltán (középgéczi) ytelepulesy középgécz ytelepulesy középgéczi ymegyey nógrád megye ykodvegy színész, sz. 1861-ben, Nógrádmegyer xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy nógrádmegyer ytelepulesy Nógrádmegyer ymegyey nógrád megye ykodvegy községben, régi nemes családból, amelynek első, oldalági ősét, Szerémy Györgyöt, yszemelynevy szerémy györgy yszemelynevy Szerémy György yszemelynevy szerémy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a história is említi, mint a mohácsi-vész ytelepulesy mohács ytelepulesy mohács ymegyey baranya megye ykodvegy történetíróját. Apja: Szerémy Gábor, yszemelynevy szerémy gábor yszemelynevy Szerémy Gábor yszemelynevy szerémy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében. ytelepulesy nógrádmegye ytelepulesy Nógrádmegyé ymegyey nógrád megye ykodvegy Anyja: daruvári ytelepulesy daruvár ytelepulesy daruvár ymegyey temes megye ykodvegy Kacskovics Gizella, yszemelynevy kacskovics gizella yszemelynevy Kacskovics Gizella yszemelynevy kacskovics yszemelynevy gizella yszemelynevy yszemelynevy Kacskovics yszemelynevy Gizella yszemelynevy ykodvegy Kacskovics Lajosnak, yszemelynevy kacskovics lajos yszemelynevy Kacskovics Lajos yszemelynevy kacskovics yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kacskovics yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy az OMGE yintezmenyy omge yintezmenyy OMGE yintezmenyy omge yintezmenyy yintezmenyy OMGE yintezmenyy ykodvegy és az Orsz. Kisdedóvó Egylet yintezmenyy orsz. kisdedóvó egylet yintezmenyy Orsz. Ki yintezmenyy orsz. yintezmenyy kisdedóvó yintezmenyy egylet yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy egyik megalapítójának és akadémikusnak, Pest ytelepulesy pest ytelepulesy Pest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy főjegyzőjének volt a leánya. Szerémy Zoltánnak yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy öt testvére volt. Egyik nővére, Gizella, szintén színésznő volt és, mint a magaidejének egyik legkiválóbb drámai hősnője vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadán. Szerémy Zoltán, yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy aki előbb jogot végzett a pesti Pázmány ­ egyetemen, yintezmenyy pesti pázmány ­ egyetem yintezmenyy pesti Pá yintezmenyy pesti yintezmenyy pázmány yintezmenyy ­ yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy Pá yintezmenyy ykodvegy később annyira kivált, mint balassagyarmati ytelepulesy balassagyarmat ytelepulesy balassagyarmat ymegyey nógrád megye ykodvegy műkedvelő, hogy teljesen a színészetre adta magát. Elvégezte 1890-ben xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 Színi tanodát, yintezmenyy színi tanoda yintezmenyy Színi ta yintezmenyy színi yintezmenyy tanoda yintezmenyy yintezmenyy Színi yintezmenyy ta yintezmenyy ykodvegy Csiky Gergely, yszemelynevy csiky gergely yszemelynevy Csiky Gergely yszemelynevy csiky yszemelynevy gergely yszemelynevy yszemelynevy Csiky yszemelynevy Gergely yszemelynevy ykodvegy Szigeti József, yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi béla yszemelynevy Bercsényi Béla yszemelynevy bercsényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy és Újházi Ede yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy akadémiai tanárok vezetésével és első szerződése keretében Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay dezső yszemelynevy Tiszay Dezső yszemelynevy tiszay yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy színigazgató társulatánál kezdte meg működését. Kassáról, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy ahol csak egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló képessége ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, yszemelynevy ditrói mór yszemelynevy Ditrói Mór yszemelynevy ditrói yszemelynevy mór yszemelynevy yszemelynevy Ditrói yszemelynevy Mór yszemelynevy ykodvegy tagokat toborzott a millenium évben megnyíló budapesti Vígszínház yintezmenyy budapesti vígszínház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy számára, az elsők között kötötte le Szerémyt, yszemelynevy szerémy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy szerémy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy ykodvegy aki 33 éven keresztül, anélkül, hogy más színházakhoz átszerződött volna (hívta pedig a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is Vizváry yszemelynevy vizváry yszemelynevy Vizváry yszemelynevy vizváry yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy ykodvegy megüresedett szerepkörére) egyfolytában szolgálta a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy színpadát. Legkiválóbb szerepei: A palóc, yszerepy a palóc yszerepy A palóc yszerepy a yszerepy palóc yszerepy yszerepy A yszerepy palóc yszerepy ykodvegy az „Ocskay brigadéros-ban, ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy Nagy István yszerepy nagy istván yszerepy Nagy István yszerepy nagy yszerepy istván yszerepy yszerepy Nagy yszerepy István yszerepy ykodvegy a Bródy: yszerepy bródy yszerepy Bródy yszerepy bródy yszerepy yszerepy Bródy yszerepy ykodvegy „Tanítónőjé-ben, ycimy tanítónője ycimy Tanítónőjé ycimy tanítónője ycimy ycimy Tanítónőjé ycimy ykodvegy a Kutyamosó yszerepy kutyamosó yszerepy Kutyamosó yszerepy kutyamosó yszerepy yszerepy Kutyamosó yszerepy ykodvegy a „Takarodó-ban, ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy a Nagypapa, yszerepy nagypapa yszerepy Nagypapa yszerepy nagypapa yszerepy yszerepy Nagypapa yszerepy ykodvegy Szomory Dezső yszemelynevy szomory dezső yszemelynevy Szomory Dezső yszemelynevy szomory yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Szomory yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy „Györgyiké-jében, ycimy györgyike ycimy Györgyiké ycimy györgyike ycimy ycimy Györgyiké ycimy ykodvegy a Vén paraszt yszerepy vén paraszt yszerepy Vén paraszt yszerepy vén yszerepy paraszt yszerepy yszerepy Vén yszerepy paraszt yszerepy ykodvegy a „Dadá-ban ycimy dada ycimy Dadá ycimy dada ycimy ycimy Dadá ycimy ykodvegy és mindenekfölött Molnár Ferenc yszemelynevy molnár ferenc yszemelynevy Molnár Ferenc yszemelynevy molnár yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy „Liliom-ában ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy Ficsúr. yszerepy ficsúr yszerepy Ficsúr yszerepy ficsúr yszerepy yszerepy Ficsúr yszerepy ykodvegy Egyaránt kiválót alkotott a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy darabokban is és ezekben rokonszenves abbékat, öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha színpadra állítani. Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz. Liszt Ferenc Zenefőiskolához yintezmenyy orsz. liszt ferenc zenefőiskola yintezmenyy Orsz. Li yintezmenyy orsz. yintezmenyy liszt yintezmenyy ferenc yintezmenyy zenefőiskola yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Li yintezmeny Mihalovits Ödön yszemelynevy mihalovits ödön yszemelynevy Mihalovits Ödön yszemelynevy mihalovits yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Mihalovits yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy igazgató előterjesztésére gróf Apponyi Albert yszemelynevy gróf apponyi albert yszemelynevy gróf Apponyi Albert yszemelynevy gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert ysz közoktatási miniszter 1907-ben xevtizedx 1905 nevezte xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ki tanárnak. Szerémy yszemelynevy szerémy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy szerémy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy ykodvegy ebben a tevékenységében is sok érdemet szerzett. Növendékei közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar színpadoknak. Foglalkozik szakirodalommal is és a Színészújságban yintezmenyy színészújság yintezmenyy Színészú yintezmenyy színészújság yintezmenyy yintezmenyy Színészú yintezmenyy ykodvegy ő írta meg a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 30 éves történetét, a színház igazgatóságának és a Magyar Rádió Részvénytársaság yintezmenyy magyar rádió részvénytársaság yintezmenyy Magyar R yintezmenyy magyar yintezmenyy rádió yintezmenyy részvénytársaság yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy R yintezmenyy ykodvegy fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének jubileuma alkalmából megírta és folytatásokban közölte az „Újság yintezmenyy újság yintezmenyy Újság yintezmenyy újság yintezmenyy yintezmenyy Újság yintezmenyy ykodvegy hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő illusztrációkkal is megjelent, bizonyára sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak, akik a magyar színészet múltjában búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből. ycimy emlékeim a régi jó időkből ycimy Emlékeim a régi jó időkből ycimy emlékeim ycimy a ycimy régi ycimy jó ycimy időkből ycimy ycimy Emlékeim ycimy a ycimy régi ycimy jó ycimy időkből ycimy ykodve Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy érdemeit Magyarország kormányzója kétszer méltatta a Signum Laudis adományozására. A második Signum, amely a művész negyvenéves jubileumával függ össze, egyike a legritkább esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek. Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy zoltán yszemelynevy Szerémy Zoltán yszemelynevy szerémy yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy 1929. xevtizedx 1925 január 1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán a rádión át, a Stúdió termében vesz részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik mindig nagyrabecsülték Szerémyt yszemelynevy szerémy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy szerémy yszemelynevy yszemelynevy Szerémy yszemelynevy ykodvegy a Vígszínházát yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek a tiszteletére a Rádióban 1929. jún. xtalanevtizedx 1935 12-én, amidőn a művész a „Falu rosszá-ban ycimy falu rossza ycimy Falu rosszá ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rosszá ycimy ykodvegy eljátszotta Gonosz Pista yszerepy gonosz pista yszerepy Gonosz Pista yszerepy gonosz yszerepy pista yszerepy yszerepy Gonosz yszerepy Pista yszerepy ykodvegy szerepét. Ez év szept. havában . Nógrádmegyer ytelepulesy nógrádmegyer ytelepulesy Nógrádmegyer ymegyey nógrád megye ykodvegy nagyközség díszpolgárává választotta. szin_IV.0297.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szerémy Zoltán - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0297.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31275.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szerémy Zoltán

Szócikk: Szerémy Zoltán (középgéczi) színész, sz. 1861-ben, Nógrádmegyer községben, régi nemes családból, amelynek első, oldalági ősét, Szerémy Györgyöt, a história is említi, mint a mohácsi-vész történetíróját. Apja: Szerémy Gábor, központi főszolgabíró volt Nógrádmegyében. Anyja: daruvári Kacskovics Gizella, Kacskovics Lajosnak, az OMGE és az Orsz. Kisdedóvó Egylet egyik megalapítójának és akadémikusnak, Pest főjegyzőjének volt a leánya. Szerémy Zoltánnak öt testvére volt. Egyik nővére, Gizella, szintén színésznő volt és, mint a magaidejének egyik legkiválóbb drámai hősnője vált ki úgy a vidéken, mint a Vígszínház színpadán. Szerémy Zoltán, aki előbb jogot végzett a pesti Pázmány ­ egyetemen, később annyira kivált, mint balassagyarmati műkedvelő, hogy teljesen a színészetre adta magát. Elvégezte 1890-ben a Színi tanodát, Csiky Gergely, Szigeti József, Bercsényi Béla és Újházi Ede akadémiai tanárok vezetésével és első szerződése keretében Kassán, Tiszay Dezső színigazgató társulatánál kezdte meg működését. Kassáról, ahol csak egy évig volt, a kolozsvári Nemzeti Színház kötelékébe szerződött. Kiváló emberábrázoló képessége ott oly előnyös mértékben fejlődött ki, hogy amikor Ditrói Mór, tagokat toborzott a millenium évben megnyíló budapesti Vígszínház számára, az elsők között kötötte le Szerémyt, aki 33 éven keresztül, anélkül, hogy más színházakhoz átszerződött volna (hívta pedig a Nemzeti Színház is Vizváry megüresedett szerepkörére) egyfolytában szolgálta a Vígszínház színpadát. Legkiválóbb szerepei: A palóc, az „Ocskay brigadéros-ban, Nagy István a Bródy: „Tanítónőjé-ben, a Kutyamosó a „Takarodó-ban, a Nagypapa, Szomory Dezső „Györgyiké-jében, a Vén paraszt a „Dadá-ban és mindenekfölött Molnár Ferenc „Liliom-ában Ficsúr. Egyaránt kiválót alkotott a francia darabokban is és ezekben rokonszenves abbékat, öreg arisztokratákat utolérhetetlen charmmal tudott mindenha színpadra állítani. Mint rendező és mint a fiatalok oktatója is kivált. Az Orsz. Liszt Ferenc Zenefőiskolához Mihalovits Ödön igazgató előterjesztésére gróf Apponyi Albert közoktatási miniszter 1907-ben nevezte ki tanárnak. Szerémy ebben a tevékenységében is sok érdemet szerzett. Növendékei közül igen sok kiváló jelese volt és van a magyar színpadoknak. Foglalkozik szakirodalommal is és a Színészújságban ő írta meg a Vígszínház 30 éves történetét, a színház igazgatóságának és a Magyar Rádió Részvénytársaság fölkérésére. Életrajzát negyvenéves színészkedésének jubileuma alkalmából megírta és folytatásokban közölte az „Újság hasábjain. Ez az írás, amely könyvalakban, bő illusztrációkkal is megjelent, bizonyára sűrűn forgatott forrásmunkája lesz mindazoknak, akik a magyar színészet múltjában búvárkodnak. A mű címe: „Emlékeim a régi jó időkből. Szerémy Zoltán érdemeit Magyarország kormányzója kétszer méltatta a Signum Laudis adományozására. A második Signum, amely a művész negyvenéves jubileumával függ össze, egyike a legritkább esetekben adományozott polgári kitüntetéseknek. Szerémy Zoltán 1929. január 1-én nyugalomba vonult és, mint színész csupán a rádión át, a Stúdió termében vesz részt egynémely előadásban. Pályatársai, akik mindig nagyrabecsülték Szerémyt a Vígszínházát is megelőzve, impozáns jubileumot rendeztek a tiszteletére a Rádióban 1929. jún. 12-én, amidőn a művész a „Falu rosszá-ban eljátszotta Gonosz Pista szerepét. Ez év szept. havában . Nógrádmegyer nagyközség díszpolgárává választotta. szin_IV.0297.pdf IV