Címszó: Szigeti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31317.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szigeti József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531317.htm

 

Szócikk: Szigeti József szinész, sz. 1822. (születés éve) máj.11. megh. 1902. febr. 26. A legnagyobb magyar színjátszók egyike, annak az erőteljes nemzedéknek volt tagja, mely a XIX. század első évtizedeiben támadt, s mely oly sok, feltűnően sok nagy embert adott a magyar nemzetnek. A 40-es évek hatalmas nemzeti mozgalma rakta le alapját többek közt nemzeti művészetünknek is, s a fiatal Szigeti (személy) (információ)  (családi nevén Tripammer) (személy) még együtt játszott az első nagy színészgárda legtöbb tagjával, mint szerelmes és hős-színész. 1841. (időpont) okt. 3-án lépett először színpadra, Jászberényben, (megye) négy szerepet is adva a „Peleskei nótárius-ban, (cím) (információ)  de már 1844-ben, (időpont) sikeres vendégjátéka nyomán, a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették. Igazi szerepkörét azonban csak több évi kísérletezés után találta meg, mikor a hamisítatlan, igazi mély humornak vált egyik legkiválóbb képviselőjévé a színpadon. „Polonius-ban (cím) az udvari emberek rövidlátását és szószátyárkodását, „Kent-ben (cím) az egyenes lélek jószívűségét és szókimondó hűségét, „Menenius Agrippá-ban (cím) az öregkor derűs bölcsességét, „Falstaff- (cím) (információ)  ban és „Böffen Tóbiás-ban (cím) a szájhős, vén korhelyek léhaságát az élethűség- és művészi igazságnak megkapó erejével tolmácsolta, a humor fényében ragyogó alakítása során. Moliére-színésznek (személy) is kitűnő volt. A „Kénytelen házasság- (cím) (információ)  ban mint Sganarelle, (szerep) a „Tudós nők- (cím) ben, mint Chrisale, (szerep) az „Úrhatnám polgár-ban (cím) mint Jourdain, (szerep) de különösen „Tartuffe-ban, (cím) (információ)  mint póruljárt Arnolphe (szerep) és a „Fösvény-ben (cím) (információ)  mint Harpagon (szerep) (információ)  a színészettörténet legragyogóbb lapjaira illő alakításokat mutatott be. Elragadóan mulatságos tudott lenni a francia (nemzetiség) (információ)  modern darabok kedélyes apáinak, pipogya férjeinek és meggazdagodott nyárspolgárainak szerepeiben, mint Fourchambeault papa, (szerep) Benoiton papa, (szerep) (információ)  Poirier úr, (szerep) Perrichon úr, (szerep) Duplau apó (szerep) (az „Egy millió-ban), (cím) (információ)  Dupraillon (szerep) (a „Három kalap-ban), (cím) (információ)  Caussade (szerep) (a „Jó barátok-ban), (cím) (információ)  Montgiscar (szerep) (a „Nagyon szép asszony-ban) (cím) stb. Egyéniségének alapvető eleme, lelkének gyökérzete mélyen nyúlván és erősen fogózván a magyar élet őstalajába, a dunántúli magyarságnak méltán híres televényébe — ezért tette a humorig emelkedő jóízűség felejthetetlenné az általánosan csak Szigeti bácsinak (személy) (információ)  nevezett, veszprémi (megye) születésű nagy művész magyar alakjait: Perföldy fiskálisát (szerep) (a „Csalódások­ban), (cím) (információ)  Sass Istvánját (szerep) (a „Csizmadia mint kisértet-ben), (cím) (információ)  Lelkes Eduárját (szerep) (információ)  („Az égben (cím) c. vígjátékban), Csipkey Kelemenjét (szerep) (az „Uj emberek-ben), (cím) (információ)  Téssy Tamását (szerep) („Nézd meg az anyját (cím) c. vígjátékban), Mukányiját, (szerep) (információ)  de legkiváltképen Bannai Gerőjét, (szerep) saját legjobb darabjában, a „Rang és mód-ban.Mert (cím) (információ)  Szigeti József (személy) (információ)  mint drámaíró is jeleskedett, s ha e minőségben nem emelkedett is a tökéletesség olyan magas régiójába, mint amilyenre jutott színészi fényes pályáján, mégis neve belejutott irodalmunk történetébe, mint Beöthy (személy) (információ)  mondja „Kis tükré-ben: (cím) (információ)  „valószínű elevenségének és gyökeres humorának termékeny nyomán gazdag virágzás fakadt írásaiban is. Első híressé vált népszínműve a „Vén bakancsos és fia a huszár (cím) (információ)  (1855), (időpont) de. szerette a közönség a „Falu jegyzője (cím) (információ)  után már előbb készült „Violá-ját (cím) (információ)  (1851) (időpont) és a „Kísértet-et (cím) is (1856), (időpont) s vígjátékai közül a „Becsületszó-t (cím) (1856) (időpont) és a „Falusiak-at (cím) (1858). (időpont) De valamennyi munkáját messze felülmúlja értékben a „Rang és mód (cím) (információ)  (1382), (időpont) ez a jól szerkesztett, zamatos magyarsággal írt, s kitűnő jellemrajzokat nyújtó színmű, a magyar drámairodalom egyik ragyogó gyöngyszeme. Tagja volt Szigeti (személy) (információ)  a Kisfaludy Társaságnak (intézmény) (információ)  és a M. Tud. Akadémiának (intézmény) is. A magyaros eredetiség és tősgyökeresség ott ragyogott Szigeti (személy) (információ)  beszédében és gesztusaiban akkor is, mikor a Színművészeti Akadémia (intézmény) — a régi Színi Tanoda — tanszékén prelegált, s fennmaradt emléke annak, hogy mily utolérhetetlen jóizűséggel szavalta el érte méltán rajongó tanítványainak a Családi kört, (cím) humoros mimikával kísérve szavait. Kétségtelen, hogy Szigeti József (személy) (információ)  a legeredetibb színjátszó tehetségek közé tartozott, s nemcsak minden alakítása, hanem minden egyes fellépése is külön figyelmet érdemelt, mert zseniális művészi játékát a pillanatnyi ötletek érdekesen jellemezték és minden alkalommal változatossá tették, (sz. k.) szin_IV.0311.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szigeti József címszóvég 31317 Szócikk: Szigeti József szinész, sz. 1822. máj.11. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 megh. 1902. febr. 26. A legnagyobb magyar színjátszók egyike, annak az erőteljes nemzedéknek volt tagja, mely a XIX. század első évtizedeiben támadt, s mely oly sok, feltűnően sok nagy embert adott a magyar nemzetnek. A 40-es évek hatalmas nemzeti mozgalma rakta le alapját többek közt nemzeti művészetünknek is, s a fiatal Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy (családi nevén Tripammer) yszemelynevy tripammer yszemelynevy Tripammer yszemelynevy tripammer yszemelynevy yszemelynevy Tripammer yszemelynevy ykodvegy még együtt játszott az első nagy színészgárda legtöbb tagjával, mint szerelmes és hős-színész. 1841. xevtizedx 1845 okt. 3-án lépett először színpadra, Jászberényben, ytelepulesy jászberény ytelepulesy Jászberény ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy négy szerepet is adva a „Peleskei nótárius-ban, ycimy peleskei nótárius ycimy Peleskei nótárius ycimy peleskei ycimy nótárius ycimy ycimy Peleskei ycimy nótárius ycimy ykodvegy de már 1844-ben, sikeres xtalanevtizedx 1855 vendégjátéka nyomán, a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették. Igazi szerepkörét azonban csak több évi kísérletezés után találta meg, mikor a hamisítatlan, igazi mély humornak vált egyik legkiválóbb képviselőjévé a színpadon. „Polonius-ban ycimy polonius ycimy Polonius ycimy polonius ycimy ycimy Polonius ycimy ykodvegy az udvari emberek rövidlátását és szószátyárkodását, „Kent-ben ycimy kent ycimy Kent ycimy kent ycimy ycimy Kent ycimy ykodvegy az egyenes lélek jószívűségét és szókimondó hűségét, „Menenius Agrippá-ban ycimy menenius agrippa ycimy Menenius Agrippá ycimy menenius ycimy agrippa ycimy ycimy Menenius ycimy Agrippá ycimy ykodvegy az öregkor derűs bölcsességét, „Falstaff- ycimy falstaff ycimy Falstaff ycimy falstaff ycimy ycimy Falstaff ycimy ykodvegy ban és „Böffen Tóbiás-ban ycimy böffen tóbiás ycimy Böffen Tóbiás ycimy böffen ycimy tóbiás ycimy ycimy Böffen ycimy Tóbiás ycimy ykodvegy a szájhős, vén korhelyek léhaságát az élethűség- és művészi igazságnak megkapó erejével tolmácsolta, a humor fényében ragyogó alakítása során. Moliére-színésznek yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy is kitűnő volt. A „Kénytelen házasság- ycimy kénytelen házasság ycimy Kénytelen házasság ycimy kénytelen ycimy házasság ycimy ycimy Kénytelen ycimy házasság ycimy ykodvegy ban mint Sganarelle, yszerepy sganarelle yszerepy Sganarelle yszerepy sganarelle yszerepy yszerepy Sganarelle yszerepy ykodvegy a „Tudós nők- ycimy tudós nők ycimy Tudós nők ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy Tudós ycimy nők ycimy ykodvegy ben, mint Chrisale, yszerepy chrisale yszerepy Chrisale yszerepy chrisale yszerepy yszerepy Chrisale yszerepy ykodvegy az „Úrhatnám polgár-ban ycimy úrhatnám polgár ycimy Úrhatnám polgár ycimy úrhatnám ycimy polgár ycimy ycimy Úrhatnám ycimy polgár ycimy ykodvegy mint Jourdain, yszerepy jourdain yszerepy Jourdain yszerepy jourdain yszerepy yszerepy Jourdain yszerepy ykodvegy de különösen „Tartuffe-ban, ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy Tartuffe ycimy ykodvegy mint póruljárt Arnolphe yszerepy arnolphe yszerepy Arnolphe yszerepy arnolphe yszerepy yszerepy Arnolphe yszerepy ykodvegy és a „Fösvény-ben ycimy fösvény ycimy Fösvény ycimy fösvény ycimy ycimy Fösvény ycimy ykodvegy mint Harpagon yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy a színészettörténet legragyogóbb lapjaira illő alakításokat mutatott be. Elragadóan mulatságos tudott lenni a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy modern darabok kedélyes apáinak, pipogya férjeinek és meggazdagodott nyárspolgárainak szerepeiben, mint Fourchambeault papa, yszerepy fourchambeault papa yszerepy Fourchambeault papa yszerepy fourchambeault yszerepy papa yszerepy yszerepy Fourchambeault yszerepy papa yszerepy ykodvegy Benoiton papa, yszerepy benoiton papa yszerepy Benoiton papa yszerepy benoiton yszerepy papa yszerepy yszerepy Benoiton yszerepy papa yszerepy ykodvegy Poirier úr, yszerepy poirier úr yszerepy Poirier úr yszerepy poirier yszerepy úr yszerepy yszerepy Poirier yszerepy úr yszerepy ykodvegy Perrichon úr, yszerepy perrichon úr yszerepy Perrichon úr yszerepy perrichon yszerepy úr yszerepy yszerepy Perrichon yszerepy úr yszerepy ykodvegy Duplau apó yszerepy duplau apó yszerepy Duplau apó yszerepy duplau yszerepy apó yszerepy yszerepy Duplau yszerepy apó yszerepy ykodvegy (az „Egy millió-ban), ycimy egy millió ycimy Egy millió ycimy egy ycimy millió ycimy ycimy Egy ycimy millió ycimy ykodvegy Dupraillon yszerepy dupraillon yszerepy Dupraillon yszerepy dupraillon yszerepy yszerepy Dupraillon yszerepy ykodvegy (a „Három kalap-ban), ycimy három kalap ycimy Három kalap ycimy három ycimy kalap ycimy ycimy Három ycimy kalap ycimy ykodvegy Caussade yszerepy caussade yszerepy Caussade yszerepy caussade yszerepy yszerepy Caussade yszerepy ykodvegy (a „Jó barátok-ban), ycimy jó barátok ycimy Jó barátok ycimy jó ycimy barátok ycimy ycimy Jó ycimy barátok ycimy ykodvegy Montgiscar yszerepy montgiscar yszerepy Montgiscar yszerepy montgiscar yszerepy yszerepy Montgiscar yszerepy ykodvegy (a „Nagyon szép asszony-ban) ycimy nagyon szép asszony ycimy Nagyon szép asszony ycimy nagyon ycimy szép ycimy asszony ycimy ycimy Nagyon ycimy szép ycimy asszony ycimy ykodvegy stb. Egyéniségének alapvető eleme, lelkének gyökérzete mélyen nyúlván és erősen fogózván a magyar élet őstalajába, a dunántúli magyarságnak méltán híres televényébe — ezért tette a humorig emelkedő jóízűség felejthetetlenné az általánosan csak Szigeti bácsinak yszemelynevy szigeti bácsi yszemelynevy Szigeti bácsi yszemelynevy szigeti yszemelynevy bácsi yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy bácsi yszemelynevy ykodvegy nevezett, veszprémi ytelepulesy veszprém ytelepulesy veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy születésű nagy művész magyar alakjait: Perföldy fiskálisát yszerepy perföldy fiskálisa yszerepy Perföldy fiskálisá yszerepy perföldy yszerepy fiskálisa yszerepy yszerepy Perföldy yszerepy fiskálisá yszerepy ykodvegy (a „Csalódások­ban), ycimy csalódások ycimy Csalódások ycimy csalódások ycimy ycimy Csalódások ycimy ykodvegy Sass Istvánját yszerepy sass istván yszerepy Sass István yszerepy sass yszerepy istván yszerepy yszerepy Sass yszerepy István yszerepy ykodvegy (a „Csizmadia mint kisértet-ben), ycimy csizmadia mint kisértet ycimy Csizmadia mint kisértet ycimy csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ycimy Csizmadia ycimy mint ycimy kisértet ycimy ykodvegy Lelkes Eduárját yszerepy lelkes eduár yszerepy Lelkes Eduár yszerepy lelkes yszerepy eduár yszerepy yszerepy Lelkes yszerepy Eduár yszerepy ykodvegy („Az égben ycimy az égben ycimy Az égben ycimy az ycimy égben ycimy ycimy Az ycimy égben ycimy ykodvegy c. vígjátékban), Csipkey Kelemenjét yszerepy csipkey kelemen yszerepy Csipkey Kelemen yszerepy csipkey yszerepy kelemen yszerepy yszerepy Csipkey yszerepy Kelemen yszerepy ykodvegy (az „Uj emberek-ben), ycimy uj emberek ycimy Uj emberek ycimy uj ycimy emberek ycimy ycimy Uj ycimy emberek ycimy ykodvegy Téssy Tamását yszerepy téssy tamás yszerepy Téssy Tamás yszerepy téssy yszerepy tamás yszerepy yszerepy Téssy yszerepy Tamás yszerepy ykodvegy („Nézd meg az anyját ycimy nézd meg az anyját ycimy Nézd meg az anyját ycimy nézd ycimy meg ycimy az ycimy anyját ycimy ycimy Nézd ycimy meg ycimy az ycimy anyját ycimy ykodvegy c. vígjátékban), Mukányiját, yszerepy mukányi yszerepy Mukányi yszerepy mukányi yszerepy yszerepy Mukányi yszerepy ykodvegy de legkiváltképen Bannai Gerőjét, yszerepy bannai gerő yszerepy Bannai Gerő yszerepy bannai yszerepy gerő yszerepy yszerepy Bannai yszerepy Gerő yszerepy ykodvegy saját legjobb darabjában, a „Rang és mód-ban.Mert ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy mint drámaíró is jeleskedett, s ha e minőségben nem emelkedett is a tökéletesség olyan magas régiójába, mint amilyenre jutott színészi fényes pályáján, mégis neve belejutott irodalmunk történetébe, mint Beöthy yszemelynevy beöthy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy beöthy yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy ykodvegy mondja „Kis tükré-ben: ycimy kis tükre ycimy Kis tükré ycimy kis ycimy tükre ycimy ycimy Kis ycimy tükré ycimy ykodvegy „valószínű elevenségének és gyökeres humorának termékeny nyomán gazdag virágzás fakadt írásaiban is. Első híressé vált népszínműve a „Vén bakancsos és fia a huszár ycimy vén bakancsos és fia a huszár ycimy Vén bakancsos és fia a huszár ycimy vén ycimy bakancsos ycimy és ycimy fia ycimy a ycimy huszár ycimy ycimy Vén ycimy bakancsos ycimy és ycimy fia ycimy a y (1855), xevtizedx 1855 de. szerette a közönség a „Falu jegyzője ycimy falu jegyzője ycimy Falu jegyzője ycimy falu ycimy jegyzője ycimy ycimy Falu ycimy jegyzője ycimy ykodvegy után már előbb készült „Violá-ját ycimy viola ycimy Violá ycimy viola ycimy ycimy Violá ycimy ykodvegy (1851) és a „Kísértet-et ycimy kísértet ycimy Kísértet ycimy kísértet ycimy ycimy Kísértet ycimy ykodvegy is (1856), s vígjátékai közül a „Becsületszó-t ycimy becsületszó ycimy Becsületszó ycimy becsületszó ycimy ycimy Becsületszó ycimy ykodvegy (1856) és a „Falusiak-at ycimy falusiak ycimy Falusiak ycimy falusiak ycimy ycimy Falusiak ycimy ykodvegy (1858). De valamennyi munkáját messze felülmúlja értékben a „Rang és mód ycimy rang és mód ycimy Rang és mód ycimy rang ycimy és ycimy mód ycimy ycimy Rang ycimy és ycimy mód ycimy ykodvegy (1382), xevtizedx 1385 ez xtalanevtizedx 1395 xtalanevtizedx 1405 a jól szerkesztett, zamatos magyarsággal írt, s kitűnő jellemrajzokat nyújtó színmű, a magyar drámairodalom egyik ragyogó gyöngyszeme. Tagja volt Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy a Kisfaludy Társaságnak yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy és a M. Tud. Akadémiának yintezmenyy m. tud. akadémia yintezmenyy M. Tud. yintezmenyy m. yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Tud. yintezmenyy ykodvegy is. A magyaros eredetiség és tősgyökeresség ott ragyogott Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy Szigeti yszemelynevy szigeti yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy ykodvegy beszédében és gesztusaiban akkor is, mikor a Színművészeti Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy — a régi Színi Tanoda — tanszékén prelegált, s fennmaradt emléke annak, hogy mily utolérhetetlen jóizűséggel szavalta el érte méltán rajongó tanítványainak a Családi kört, ycimy családi kör ycimy Családi kör ycimy családi ycimy kör ycimy ycimy Családi ycimy kör ycimy ykodvegy humoros mimikával kísérve szavait. Kétségtelen, hogy Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a legeredetibb színjátszó tehetségek közé tartozott, s nemcsak minden alakítása, hanem minden egyes fellépése is külön figyelmet érdemelt, mert zseniális művészi játékát a pillanatnyi ötletek érdekesen jellemezték és minden alkalommal változatossá tették, (sz. k.) szin_IV.0311.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szigeti József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0311.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31317.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szigeti József

Szócikk: Szigeti József szinész, sz. 1822. máj.11. megh. 1902. febr. 26. A legnagyobb magyar színjátszók egyike, annak az erőteljes nemzedéknek volt tagja, mely a XIX. század első évtizedeiben támadt, s mely oly sok, feltűnően sok nagy embert adott a magyar nemzetnek. A 40-es évek hatalmas nemzeti mozgalma rakta le alapját többek közt nemzeti művészetünknek is, s a fiatal Szigeti (családi nevén Tripammer) még együtt játszott az első nagy színészgárda legtöbb tagjával, mint szerelmes és hős-színész. 1841. okt. 3-án lépett először színpadra, Jászberényben, négy szerepet is adva a „Peleskei nótárius-ban, de már 1844-ben, sikeres vendégjátéka nyomán, a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Igazi szerepkörét azonban csak több évi kísérletezés után találta meg, mikor a hamisítatlan, igazi mély humornak vált egyik legkiválóbb képviselőjévé a színpadon. „Polonius-ban az udvari emberek rövidlátását és szószátyárkodását, „Kent-ben az egyenes lélek jószívűségét és szókimondó hűségét, „Menenius Agrippá-ban az öregkor derűs bölcsességét, „Falstaff- ban és „Böffen Tóbiás-ban a szájhős, vén korhelyek léhaságát az élethűség- és művészi igazságnak megkapó erejével tolmácsolta, a humor fényében ragyogó alakítása során. Moliére-színésznek is kitűnő volt. A „Kénytelen házasság- ban mint Sganarelle, a „Tudós nők- ben, mint Chrisale, az „Úrhatnám polgár-ban mint Jourdain, de különösen „Tartuffe-ban, mint póruljárt Arnolphe és a „Fösvény-ben mint Harpagon a színészettörténet legragyogóbb lapjaira illő alakításokat mutatott be. Elragadóan mulatságos tudott lenni a francia modern darabok kedélyes apáinak, pipogya férjeinek és meggazdagodott nyárspolgárainak szerepeiben, mint Fourchambeault papa, Benoiton papa, Poirier úr, Perrichon úr, Duplau apó (az „Egy millió-ban), Dupraillon (a „Három kalap-ban), Caussade (a „Jó barátok-ban), Montgiscar (a „Nagyon szép asszony-ban) stb. Egyéniségének alapvető eleme, lelkének gyökérzete mélyen nyúlván és erősen fogózván a magyar élet őstalajába, a dunántúli magyarságnak méltán híres televényébe — ezért tette a humorig emelkedő jóízűség felejthetetlenné az általánosan csak Szigeti bácsinak nevezett, veszprémi születésű nagy művész magyar alakjait: Perföldy fiskálisát (a „Csalódások­ban), Sass Istvánját (a „Csizmadia mint kisértet-ben), Lelkes Eduárját („Az égben c. vígjátékban), Csipkey Kelemenjét (az „Uj emberek-ben), Téssy Tamását („Nézd meg az anyját c. vígjátékban), Mukányiját, de legkiváltképen Bannai Gerőjét, saját legjobb darabjában, a „Rang és mód-ban.Mert Szigeti József mint drámaíró is jeleskedett, s ha e minőségben nem emelkedett is a tökéletesség olyan magas régiójába, mint amilyenre jutott színészi fényes pályáján, mégis neve belejutott irodalmunk történetébe, mint Beöthy mondja „Kis tükré-ben: „valószínű elevenségének és gyökeres humorának termékeny nyomán gazdag virágzás fakadt írásaiban is. Első híressé vált népszínműve a „Vén bakancsos és fia a huszár (1855), de. szerette a közönség a „Falu jegyzője után már előbb készült „Violá-ját (1851) és a „Kísértet-et is (1856), s vígjátékai közül a „Becsületszó-t (1856) és a „Falusiak-at (1858). De valamennyi munkáját messze felülmúlja értékben a „Rang és mód (1382), ez a jól szerkesztett, zamatos magyarsággal írt, s kitűnő jellemrajzokat nyújtó színmű, a magyar drámairodalom egyik ragyogó gyöngyszeme. Tagja volt Szigeti a Kisfaludy Társaságnak és a M. Tud. Akadémiának is. A magyaros eredetiség és tősgyökeresség ott ragyogott Szigeti beszédében és gesztusaiban akkor is, mikor a Színművészeti Akadémia — a régi Színi Tanoda — tanszékén prelegált, s fennmaradt emléke annak, hogy mily utolérhetetlen jóizűséggel szavalta el érte méltán rajongó tanítványainak a Családi kört, humoros mimikával kísérve szavait. Kétségtelen, hogy Szigeti József a legeredetibb színjátszó tehetségek közé tartozott, s nemcsak minden alakítása, hanem minden egyes fellépése is külön figyelmet érdemelt, mert zseniális művészi játékát a pillanatnyi ötletek érdekesen jellemezték és minden alkalommal változatossá tették, (sz. k.) szin_IV.0311.pdf IV