Címszó: Sziklai Kornélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31338.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sziklai Kornélia

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532323.htm

 

Szócikk: Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató, sz.1869. (időpont) dec. 7-én, Budapesten, (Budapest) megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége után, 1887. (időpont) márc. 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, (személy) (információ)  Szentendrén (megye) lépett színpadra. 1891-ben (időpont) Halmay Imrénél (személy) (információ)  volt Miskolcon, (megye) majd Győrött, (megye) Komjáthy Jánosnál. (személy) (információ)  1896-ban (időpont) a megnyíló Vígszínház (intézmény) (információ)  szerződtette, 1897-ben (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, ahonnan 1905. (időpont) ápr. 25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház (intézmény) (információ)  meghívását fogadta el, 1904. (időpont) márc. 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, (intézmény) (információ)  amely később „Kolosszeum (intézmény) nevet viselt. 1916. (időpont) szept. 7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. (intézmény) (információ)  Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, (Budapest) de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. (Budapest) A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei: „Rendez-vous, (cím) énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. (időpont) Városligeti Színkör. (intézmény) „Mike Dénes leánya, (cím) népsz. 3 felv. Bem. 1897. (időpont) Sopronban. (megye) „Betörők, (cím) bohózat 3 felv. Bem. 1897. (időpont) Városligeti Szinkör. (intézmény) „Bölcsődal, (cím) falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. (időpont) Magyar Színház. (intézmény) (információ)  A „Koldus és királyfi (cím) c. operettjét 1900. (időpont) szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. (intézmény) (információ)  1903. (időpont) márc. 24.-én ugyancsak a Magyar Színház (intézmény) (információ)  előadta „Napoleon (cím) c. énekes játékát. Kiválóbb szerepei voltak: Wuncsi (szerep) (Gésák), (cím) (információ)  Krausz bácsi (szerep) (információ)  (Aranylakodalom), (cím) (információ)  Pfefferkorn (szerep) (Drótostót), (cím) (információ)  Korláth Hector (szerep) (Huszárvér), (cím) Bronson (szerep) (New York szépe), (cím) Larivaudier (szerep) (Angot asszony leánya), (cím) (információ)  Boisfleury (szerep) (Utazás egy apa körül), (cím) Nepomuk (szerep) (Dupla feleség), (cím) Javanson (szerep) (Durand és Durand) (cím) stb., stb. Midőn a Kis Színkört (intézmény) (információ)  lebontották, családja a színkör tégláiból gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét. Neje: Szilassy Rózsa, (személy) színésznő, sz. 1862-ben, (születés éve) színésznő lett: 1880-ban. (időpont) A magyar színpadok egyik legfinomabb kómikája. Pályáját Budán, (Budapest) Csóka Sándornál (személy) (információ)  kezdte. Utolérhetetlen volt a „Gyurkovics lányok-ban (cím) (információ)  mint mama, mely szerepet sok ambícióval kreálta a Magyar Színházban. (intézmény) (információ)  1913. (időpont) okt. 1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sziklai Kornélia címszóvég 31338 Szócikk: Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató, sz.1869. dec. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 7-én, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége után, 1887. xevtizedx 1885 márc. xtalanevtizedx 1895 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, yszemelynevy hegyi gyula yszemelynevy Hegyi Gyulá yszemelynevy hegyi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy Szentendrén ytelepulesy szentendre ytelepulesy Szentendré ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy lépett színpadra. 1891-ben xevtizedx 1895 Halmay Imrénél yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay Imré yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Imré yszemelynevy ykodvegy volt Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy majd Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Komjáthy Jánosnál. yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1896-ban a megnyíló Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződtette, 1897-ben a xtalanevtizedx 1905 Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahonnan 1905. xevtizedx 1905 ápr. 25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy meghívását fogadta el, 1904. márc. xtalanevtizedx 1915 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, yintezmenyy kis színház yintezmenyy Kis Szín yintezmenyy kis yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kis yintezmenyy Szín yintezmenyy ykodvegy amely később „Kolosszeum yintezmenyy kolosszeum yintezmenyy Kolossze yintezmenyy kolosszeum yintezmenyy yintezmenyy Kolossze yintezmenyy ykodvegy nevet viselt. 1916. xevtizedx 1915 szept. 7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. yintezmenyy érdekes kabare yintezmenyy Érdekes yintezmenyy érdekes yintezmenyy kabare yintezmenyy yintezmenyy Érdekes yintezmenyy ykodvegy Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei: „Rendez-vous, ycimy rendez-vous ycimy Rendez-vous ycimy rendez-vous ycimy ycimy Rendez-vous ycimy ykodvegy énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. xevtizedx 1895 Városligeti Színkör. yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy „Mike Dénes leánya, ycimy mike dénes leánya ycimy Mike Dénes leánya ycimy mike ycimy dénes ycimy leánya ycimy ycimy Mike ycimy Dénes ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. 3 felv. Bem. 1897. Sopronban. ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy „Betörők, ycimy betörők ycimy Betörők ycimy betörők ycimy ycimy Betörők ycimy ykodvegy bohózat 3 felv. Bem. 1897. Városligeti Szinkör. yintezmenyy városligeti szinkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy szinkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy „Bölcsődal, ycimy bölcsődal ycimy Bölcsődal ycimy bölcsődal ycimy ycimy Bölcsődal ycimy ykodvegy falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. Magyar xtalanevtizedx 1905 Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy A „Koldus és királyfi ycimy koldus és királyfi ycimy Koldus és királyfi ycimy koldus ycimy és ycimy királyfi ycimy ycimy Koldus ycimy és ycimy királyfi ycimy ykodvegy c. operettjét 1900. xevtizedx 1905 szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1903. márc. 24.-én ugyancsak a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy előadta „Napoleon ycimy napoleon ycimy Napoleon ycimy napoleon ycimy ycimy Napoleon ycimy ykodvegy c. énekes játékát. Kiválóbb szerepei voltak: Wuncsi yszerepy wuncsi yszerepy Wuncsi yszerepy wuncsi yszerepy yszerepy Wuncsi yszerepy ykodvegy (Gésák), ycimy gésák ycimy Gésák ycimy gésák ycimy ycimy Gésák ycimy ykodvegy Krausz bácsi yszerepy krausz bácsi yszerepy Krausz bácsi yszerepy krausz yszerepy bácsi yszerepy yszerepy Krausz yszerepy bácsi yszerepy ykodvegy (Aranylakodalom), ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy Pfefferkorn yszerepy pfefferkorn yszerepy Pfefferkorn yszerepy pfefferkorn yszerepy yszerepy Pfefferkorn yszerepy ykodvegy (Drótostót), ycimy drótostót ycimy Drótostót ycimy drótostót ycimy ycimy Drótostót ycimy ykodvegy Korláth Hector yszerepy korláth hector yszerepy Korláth Hector yszerepy korláth yszerepy hector yszerepy yszerepy Korláth yszerepy Hector yszerepy ykodvegy (Huszárvér), ycimy huszárvér ycimy Huszárvér ycimy huszárvér ycimy ycimy Huszárvér ycimy ykodvegy Bronson yszerepy bronson yszerepy Bronson yszerepy bronson yszerepy yszerepy Bronson yszerepy ykodvegy (New York szépe), ycimy new york szépe ycimy New York szépe ycimy new ycimy york ycimy szépe ycimy ycimy New ycimy York ycimy szépe ycimy ykodvegy Larivaudier yszerepy larivaudier yszerepy Larivaudier yszerepy larivaudier yszerepy yszerepy Larivaudier yszerepy ykodvegy (Angot asszony leánya), ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy Boisfleury yszerepy boisfleury yszerepy Boisfleury yszerepy boisfleury yszerepy yszerepy Boisfleury yszerepy ykodvegy (Utazás egy apa körül), ycimy utazás egy apa körül ycimy Utazás egy apa körül ycimy utazás ycimy egy ycimy apa ycimy körül ycimy ycimy Utazás ycimy egy ycimy apa ycimy körül ycimy ykodvegy Nepomuk yszerepy nepomuk yszerepy Nepomuk yszerepy nepomuk yszerepy yszerepy Nepomuk yszerepy ykodvegy (Dupla feleség), ycimy dupla feleség ycimy Dupla feleség ycimy dupla ycimy feleség ycimy ycimy Dupla ycimy feleség ycimy ykodvegy Javanson yszerepy javanson yszerepy Javanson yszerepy javanson yszerepy yszerepy Javanson yszerepy ykodvegy (Durand és Durand) ycimy durand és durand ycimy Durand és Durand ycimy durand ycimy és ycimy durand ycimy ycimy Durand ycimy és ycimy Durand ycimy ykodvegy stb., stb. Midőn a Kis Színkört yintezmenyy kis színkör yintezmenyy Kis Szín yintezmenyy kis yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Kis yintezmenyy Szín yintezmenyy ykodvegy lebontották, családja a színkör tégláiból gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét. Neje: Szilassy Rózsa, yszemelynevy szilassy rózsa yszemelynevy Szilassy Rózsa yszemelynevy szilassy yszemelynevy rózsa yszemelynevy yszemelynevy Szilassy yszemelynevy Rózsa yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1862-ben, xevtizedx 1865 színésznő xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 lett: 1880-ban. xevtizedx 1885 A xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 magyar színpadok egyik legfinomabb kómikája. Pályáját Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Csóka Sándornál yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy kezdte. Utolérhetetlen volt a „Gyurkovics lányok-ban ycimy gyurkovics lányok ycimy Gyurkovics lányok ycimy gyurkovics ycimy lányok ycimy ycimy Gyurkovics ycimy lányok ycimy ykodvegy mint mama, mely szerepet sok ambícióval kreálta a Magyar Színházban. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1913. xevtizedx 1915 okt. 1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sziklai Kornélia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1869

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0327.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31338.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sziklai Kornélia

Szócikk: Sziklai Kornélia színművész, színházigazgató, sz.1869. dec. 7-én, Budapesten, megh. 1919. aug. 6.-án, u. o. Reáliskolai végzettsége után, 1887. márc. 28-án színésszé lett vidéken, először Hegyi Gyulánál, Szentendrén lépett színpadra. 1891-ben Halmay Imrénél volt Miskolcon, majd Győrött, Komjáthy Jánosnál. 1896-ban a megnyíló Vígszínház szerződtette, 1897-ben a Magyar Színház tagja lett, ahonnan 1905. ápr. 25-én megvált és ez év nov. 15.-én a Király Színház meghívását fogadta el, 1904. márc. 18-án megalapította a Városligetben a Kis Színházat, amely később „Kolosszeum nevet viselt. 1916. szept. 7.-én megnyitotta az Érdekes Kabarét. Kiváló komikus volt, groteszkségében is mindig eredeti. Neve ismert volt egész Budapesten, de ha vidékre meghívták, ott is egyformán ünnepelték, akárcsak a fővárosban. A humor ősadományán kívül valami hallatlan testi ügyességet hozott magával a színpadra, a cirkuszi clown csodálatos gummiszerűségét, melyet ízlésével, ötletességével, friss fiatalságával, zenei tudásával tett nemesebbé. És még valamit hozott a színpadra: az emberi szív melegségét. Hangja, gesztusa, nézése, minden mozdulata a természetesség impresszióját költötte föl azokban is, akik testi alakjában legelőször látták. Mint színműírónak is ismert neve van irodalmunkban. Színművei: „Rendez-vous, énekes boh. 3 felv. Bem. 1893. Városligeti Színkör. „Mike Dénes leánya, népsz. 3 felv. Bem. 1897. Sopronban. „Betörők, bohózat 3 felv. Bem. 1897. Városligeti Szinkör. „Bölcsődal, falusi történet, 1 felv. Bem. 1897. Magyar Színház. A „Koldus és királyfi c. operettjét 1900. szept. 29.-én játszotta a Magyar Színház. 1903. márc. 24.-én ugyancsak a Magyar Színház előadta „Napoleon c. énekes játékát. Kiválóbb szerepei voltak: Wuncsi (Gésák), Krausz bácsi (Aranylakodalom), Pfefferkorn (Drótostót), Korláth Hector (Huszárvér), Bronson (New York szépe), Larivaudier (Angot asszony leánya), Boisfleury (Utazás egy apa körül), Nepomuk (Dupla feleség), Javanson (Durand és Durand) stb., stb. Midőn a Kis Színkört lebontották, családja a színkör tégláiból gyönyörű síremléket készített, amely a rákosi temetőben hirdeti örök emlékét. Neje: Szilassy Rózsa, színésznő, sz. 1862-ben, színésznő lett: 1880-ban. A magyar színpadok egyik legfinomabb kómikája. Pályáját Budán, Csóka Sándornál kezdte. Utolérhetetlen volt a „Gyurkovics lányok-ban mint mama, mely szerepet sok ambícióval kreálta a Magyar Színházban. 1913. okt. 1.-én nyugalomba ment. Testvére: szin_IV.0327.pdf IV