Címszó: Szilágyi Vilmos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31360.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szilágyi Vilmos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531357.htm

 

Szócikk: Szilágyi Vilmos színész, rendező az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  volt elnöke, sz. 1861-ben, (születés éve) Brezán, (megye) Árvamegyében. (megye) Iskoláit Alsókubinban, (megye) majd Pesten (Budapest) végezte és középiskoláinak elvégzése után az egyetem filozófiai előadásait hallgatta. 1881-ben (időpont) beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, (intézmény) ahol tanárainak kedvence volt. 1885-ben (időpont) „Egy úr és egy asszonyság (cím) (információ)  c. darabban Dubreuil (szerep) szerepében vizsgázott és ugyanez évben kiváló talentumáért 10 darab arany ösztön.díjat nyert. 1886. (időpont) szept. 1-én Jakab Lajos (személy) (információ)  színigazgatónál kezdte színészi működését, onnan 1887-ben (időpont) a Thália színészszövetkezethez, (intézmény) 1889-ben (időpont) Krecsányihoz, (személy) (információ)  1890-ben (időpont) Kömley Gyulához, (személy) (információ)  1891-ben (időpont) Somogyi Károlyhoz (személy) (információ)  szerződött. Kassa, (megye) Debrecen, (megye) Győr, (megye) Arad, (megye) (információ)  Temesvár, (megye) Sopron, (megye) Komárom, (megye) (információ)  Pápa, (megye) Makó, (megye) (információ)  Kecskemét (megye) ünnepelték alakításait. Jellemszínész volt, de drága, derűs humora komikus szerepekben is felejthetetlenné tette. Mefisztó, (szerep) Lucifer, (szerep) (információ)  Biberach, (szerep) (információ)  Derblay, (szerep) Cigány, (szerep) (információ)  Shylock, (szerep) (információ)  Vén bakancsos, (szerep) (információ)  Foucher, (szerep) Könyves Kálmán, (szerep) (információ)  Schwartze ezredes, (szerep) Két Rantzau (szerep) (információ)  mellett Goldstein Számiban (szerep) és az Ördög piluláiban (cím) (információ)  is óriási sikert aratott. 1895-ben (időpont) megválasztották a Színészegyesület (intézmény) (információ)  tanácsosává, melynek ügyeit úgyszólván utolsó lehelletéig fanatikus lelkesedéssel szolgálta. Neve és működése ez időtől fogva összeforrott az Országos Színészegyesülettel, sok (intézmény) (információ)  üdvös eszmét valósított meg és elévülhetetlenek érdemei, melyeket a pót­fillérek megvalósítása és általában a nyugdíjintézet ügyeinek intézése körül szerzett. 1897-ben (időpont) Debrecenben (megye) működött, innen hívta meg a Magyar Színház (intézmény) (információ)  1899-ben (időpont) művészeti igazgatónak, de egyben mint drámai hős, komikus, énekes színész és rendező is működött Rajna Ferenc,majd (személy) (információ)  Leszkay András (személy) (információ)  igazgatása alatt. 1903 (időpont) szeptemberében a Vígszínházhoz (intézmény) (információ)  szerződött rendezőnek, melynek utóbb főrendezője lett. Mély tanulmányok, gazdag tapasztalatok, hozzáértés, erély és emellett mégis konciliáns modor jellemezték itteni működését. A Vígszínház (intézmény) (információ)  fénykora fűződik az ő rendezői működéséhez. A magyar és külföldi színpadi irodalom legnagyobb sikerei jelzik vígszínházi (intézmény) (információ)  működésének egyes etappjait: Ördög, (cím) (információ)  Liliom, (cím) (információ)  Tanítónő, (cím) Medikus, (cím) Timár Liza, (cím) (információ)  Dorrit kisasszony, (cím) Heidelbergi diákélet, (cím) Takarodó, (cím) A király, (cím) Obsitos, (cím) (információ)  Legszebb kaland (cím) (információ)  és sok más előadás hirdeti az ő főrendezői kiválóságát és emel neki maradandó emléket a Vígszínház (intézmény) (információ)  történetében. Hosszú időn át az Egyesület számvizsgálója, 1907.okt. (időpont) 8. óta az Egyesület alelnöke volt. 1909-ben (időpont) az ő szorgalmazására kezdődött meg a pótfillérek szedése. 1916 (időpont) júniusában visszavonult a Vígszínházban (intézmény) (információ)  folytatott aktív működésétől és egész működését az Egyesületnek szentelte. 1917 (időpont) év októberében az Egyesület elnöke lett. A háború, diktatúra, az összeomlás nehéz évei az ő elnöklése alá estek. Csüggedés nélkül állt mindig a helyén s míg egyrészről minden befolyás részére megközelíthetetlen maradt, másrészt éjjelt nappallá téve igyekezett mindenhol segíteni. A kommün ideje alatt is őrizte az Egyesület anyagi és erkölcsi értékeit és annak bukása után azonnal hozzálátott az újjáépítéshez. Leírhatatlan a küzdelem, melyet a gazdasági összeomlás után folytatni kellett, hogy a végleges megsemmisüléstől meg lehessen menteni az Egyesületet és nyugdíjintézetet, de Szilágyi Vilmos, (személy) (információ)  oldalán hű segítőtársával: Stella Gyula (személy) (információ)  elnökhelyettessel, még a lehetetlent is lehetségessé tették és nagy eréllyel és kitartással szálltak harcba a nyugdíjintézet megmentéséért való nagy küzdelemben, amely harc még most is folyik és csak lassú lépésenként nyújt lehetőséget újabb térfoglalásra. 1926. (időpont) febr. 27-én meghalt Budapesten (Budapest) és ugyanez év márc 31-én leplezték le arcképét az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  tanácstermében. A rákoskeresztúri zsidó temetőben levő sírja felett 1927. (időpont) május 1-én leplezték le a síremlékét. Az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  iskolájának alapítása és fenntartása körül is érdemeket szerzett és az iskolának egy ideig tanára, azontúl hűséges pártfogója volt. Szilágyi Vilmost (személy) (információ)  a Színészegyesület (intézmény) (információ)  illusztris elnökei soréban is kiváltságos hely illeti meg, mert 30 éven át haláláig mindig a színészeti közügyek érdekében munkálkodott és sok olyan üdvös eszmét valósított meg, melyek emlékét megörökítik. Neje: Koch Etelka, (személy) megértő, hű élettársa és munkás életének eredményekre sarkaló osztályosa volt. (Dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_IV.0336.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szilágyi Vilmos címszóvég 31360 Szócikk: Szilágyi Vilmos színész, rendező az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy volt elnöke, sz. 1861-ben, Brezán, xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy breza ytelepulesy Brezá ymegyey árva megye ykodvegy Árvamegyében. ytelepulesy árvamegye ytelepulesy Árvamegyé ymegyey árva megye ykodvegy Iskoláit Alsókubinban, ytelepulesy alsókubin ytelepulesy Alsókubin ymegyey árva megye ykodvegy majd Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte és középiskoláinak elvégzése után az egyetem filozófiai előadásait hallgatta. 1881-ben xevtizedx 1885 beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy ahol tanárainak kedvence volt. 1885-ben „Egy úr és egy asszonyság ycimy egy úr és egy asszonyság ycimy Egy úr és egy asszonyság ycimy egy ycimy úr ycimy és ycimy egy ycimy asszonyság ycimy ycimy Egy ycimy úr ycimy és ycimy egy ycimy asszonyság ycimy ykodvegy c. darabban Dubreuil yszerepy dubreuil yszerepy Dubreuil yszerepy dubreuil yszerepy yszerepy Dubreuil yszerepy ykodvegy szerepében vizsgázott és ugyanez évben kiváló talentumáért 10 darab arany ösztön.díjat nyert. 1886. szept. 1-én Jakab Lajos yszemelynevy jakab lajos yszemelynevy Jakab Lajos yszemelynevy jakab yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál kezdte színészi működését, onnan 1887-ben a Thália színészszövetkezethez, yintezmenyy thália színészszövetkezet yintezmenyy Thália s yintezmenyy thália yintezmenyy színészszövetkezet yintezmenyy yintezmenyy Thália yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy 1889-ben Krecsányihoz, xtalanevtizedx 1895 yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy 1890-ben xevtizedx 1895 Kömley Gyulához, yszemelynevy kömley gyula yszemelynevy Kömley Gyulá yszemelynevy kömley yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kömley yszemelynevy Gyulá yszemelynevy ykodvegy 1891-ben Somogyi Károlyhoz yszemelynevy somogyi károly yszemelynevy Somogyi Károly yszemelynevy somogyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Somogyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy szerződött. Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Győr, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temesvár, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Sopron, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Komárom, ytelepulesy komárom ytelepulesy Komárom ymegyey komárom megye ykodvegy Pápa, ytelepulesy pápa ytelepulesy Pápa ymegyey veszprém megye ykodvegy Makó, ytelepulesy makó ytelepulesy Makó ymegyey csanád megye ykodvegy Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy ünnepelték alakításait. Jellemszínész volt, de drága, derűs humora komikus szerepekben is felejthetetlenné tette. Mefisztó, yszerepy mefisztó yszerepy Mefisztó yszerepy mefisztó yszerepy yszerepy Mefisztó yszerepy ykodvegy Lucifer, yszerepy lucifer yszerepy Lucifer yszerepy lucifer yszerepy yszerepy Lucifer yszerepy ykodvegy Biberach, yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy Derblay, yszerepy derblay yszerepy Derblay yszerepy derblay yszerepy yszerepy Derblay yszerepy ykodvegy Cigány, yszerepy cigány yszerepy Cigány yszerepy cigány yszerepy yszerepy Cigány yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Vén bakancsos, yszerepy vén bakancsos yszerepy Vén bakancsos yszerepy vén yszerepy bakancsos yszerepy yszerepy Vén yszerepy bakancsos yszerepy ykodvegy Foucher, yszerepy foucher yszerepy Foucher yszerepy foucher yszerepy yszerepy Foucher yszerepy ykodvegy Könyves Kálmán, yszerepy könyves kálmán yszerepy Könyves Kálmán yszerepy könyves yszerepy kálmán yszerepy yszerepy Könyves yszerepy Kálmán yszerepy ykodvegy Schwartze ezredes, yszerepy schwartze ezredes yszerepy Schwartze ezredes yszerepy schwartze yszerepy ezredes yszerepy yszerepy Schwartze yszerepy ezredes yszerepy ykodvegy Két Rantzau yszerepy két rantzau yszerepy Két Rantzau yszerepy két yszerepy rantzau yszerepy yszerepy Két yszerepy Rantzau yszerepy ykodvegy mellett Goldstein Számiban yszerepy goldstein számi yszerepy Goldstein Számi yszerepy goldstein yszerepy számi yszerepy yszerepy Goldstein yszerepy Számi yszerepy ykodvegy és az Ördög piluláiban ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy is óriási sikert aratott. 1895-ben megválasztották a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy tanácsosává, melynek ügyeit úgyszólván utolsó lehelletéig fanatikus lelkesedéssel szolgálta. Neve és működése ez időtől fogva összeforrott az Országos Színészegyesülettel, sok yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy üdvös eszmét valósított meg és elévülhetetlenek érdemei, melyeket a pót­fillérek megvalósítása és általában a nyugdíjintézet ügyeinek intézése körül szerzett. 1897-ben Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy működött, innen hívta meg a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1899-ben művészeti xtalanevtizedx 1905 igazgatónak, de egyben mint drámai hős, komikus, énekes színész és rendező is működött Rajna Ferenc,majd yszemelynevy rajna ferenc yszemelynevy Rajna Ferenc yszemelynevy rajna yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Rajna yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Leszkay András yszemelynevy leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt. 1903 xevtizedx 1905 szeptemberében a Vígszínházhoz yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy szerződött rendezőnek, melynek utóbb főrendezője lett. Mély tanulmányok, gazdag tapasztalatok, hozzáértés, erély és emellett mégis konciliáns modor jellemezték itteni működését. A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy fénykora fűződik az ő rendezői működéséhez. A magyar és külföldi színpadi irodalom legnagyobb sikerei jelzik vígszínházi yintezmenyy vígszínház yintezmenyy vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy vígszính yintezmenyy ykodvegy működésének egyes etappjait: Ördög, ycimy ördög ycimy Ördög ycimy ördög ycimy ycimy Ördög ycimy ykodvegy Liliom, ycimy liliom ycimy Liliom ycimy liliom ycimy ycimy Liliom ycimy ykodvegy Tanítónő, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy Medikus, ycimy medikus ycimy Medikus ycimy medikus ycimy ycimy Medikus ycimy ykodvegy Timár Liza, ycimy timár liza ycimy Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy Dorrit kisasszony, ycimy dorrit kisasszony ycimy Dorrit kisasszony ycimy dorrit ycimy kisasszony ycimy ycimy Dorrit ycimy kisasszony ycimy ykodvegy Heidelbergi diákélet, ycimy heidelbergi diákélet ycimy Heidelbergi diákélet ycimy heidelbergi ycimy diákélet ycimy ycimy Heidelbergi ycimy diákélet ycimy ykodvegy Takarodó, ycimy takarodó ycimy Takarodó ycimy takarodó ycimy ycimy Takarodó ycimy ykodvegy A király, ycimy a király ycimy A király ycimy a ycimy király ycimy ycimy A ycimy király ycimy ykodvegy Obsitos, ycimy obsitos ycimy Obsitos ycimy obsitos ycimy ycimy Obsitos ycimy ykodvegy Legszebb kaland ycimy legszebb kaland ycimy Legszebb kaland ycimy legszebb ycimy kaland ycimy ycimy Legszebb ycimy kaland ycimy ykodvegy és sok más előadás hirdeti az ő főrendezői kiválóságát és emel neki maradandó emléket a Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy történetében. Hosszú időn át az Egyesület számvizsgálója, 1907.okt. 8. óta az Egyesület alelnöke volt. 1909-ben az xtalanevtizedx 1915 ő szorgalmazására kezdődött meg a pótfillérek szedése. 1916 xevtizedx 1915 júniusában visszavonult a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy folytatott aktív működésétől és egész működését az Egyesületnek szentelte. 1917 év xtalanevtizedx 1925 októberében az Egyesület elnöke lett. A háború, diktatúra, az összeomlás nehéz évei az ő elnöklése alá estek. Csüggedés nélkül állt mindig a helyén s míg egyrészről minden befolyás részére megközelíthetetlen maradt, másrészt éjjelt nappallá téve igyekezett mindenhol segíteni. A kommün ideje alatt is őrizte az Egyesület anyagi és erkölcsi értékeit és annak bukása után azonnal hozzálátott az újjáépítéshez. Leírhatatlan a küzdelem, melyet a gazdasági összeomlás után folytatni kellett, hogy a végleges megsemmisüléstől meg lehessen menteni az Egyesületet és nyugdíjintézetet, de Szilágyi Vilmos, yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy oldalán hű segítőtársával: Stella Gyula yszemelynevy stella gyula yszemelynevy Stella Gyula yszemelynevy stella yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Stella yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy elnökhelyettessel, még a lehetetlent is lehetségessé tették és nagy eréllyel és kitartással szálltak harcba a nyugdíjintézet megmentéséért való nagy küzdelemben, amely harc még most is folyik és csak lassú lépésenként nyújt lehetőséget újabb térfoglalásra. 1926. xevtizedx 1925 febr. 27-én meghalt Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és ugyanez év márc 31-én leplezték le arcképét az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy tanácstermében. A rákoskeresztúri zsidó temetőben levő sírja felett 1927. május xtalanevtizedx 1935 1-én leplezték le a síremlékét. Az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy iskolájának alapítása és fenntartása körül is érdemeket szerzett és az iskolának egy ideig tanára, azontúl hűséges pártfogója volt. Szilágyi Vilmost yszemelynevy szilágyi vilmos yszemelynevy Szilágyi Vilmos yszemelynevy szilágyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy illusztris elnökei soréban is kiváltságos hely illeti meg, mert 30 éven át haláláig mindig a színészeti közügyek érdekében munkálkodott és sok olyan üdvös eszmét valósított meg, melyek emlékét megörökítik. Neje: Koch Etelka, yszemelynevy koch etelka yszemelynevy Koch Etelka yszemelynevy koch yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Koch yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy megértő, hű élettársa és munkás életének eredményekre sarkaló osztályosa volt. (Dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0336.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szilágyi Vilmos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1861

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0336.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31360.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szilágyi Vilmos

Szócikk: Szilágyi Vilmos színész, rendező az Országos Színészegyesület volt elnöke, sz. 1861-ben, Brezán, Árvamegyében. Iskoláit Alsókubinban, majd Pesten végezte és középiskoláinak elvégzése után az egyetem filozófiai előadásait hallgatta. 1881-ben beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol tanárainak kedvence volt. 1885-ben „Egy úr és egy asszonyság c. darabban Dubreuil szerepében vizsgázott és ugyanez évben kiváló talentumáért 10 darab arany ösztön.díjat nyert. 1886. szept. 1-én Jakab Lajos színigazgatónál kezdte színészi működését, onnan 1887-ben a Thália színészszövetkezethez, 1889-ben Krecsányihoz, 1890-ben Kömley Gyulához, 1891-ben Somogyi Károlyhoz szerződött. Kassa, Debrecen, Győr, Arad, Temesvár, Sopron, Komárom, Pápa, Makó, Kecskemét ünnepelték alakításait. Jellemszínész volt, de drága, derűs humora komikus szerepekben is felejthetetlenné tette. Mefisztó, Lucifer, Biberach, Derblay, Cigány, Shylock, Vén bakancsos, Foucher, Könyves Kálmán, Schwartze ezredes, Két Rantzau mellett Goldstein Számiban és az Ördög piluláiban is óriási sikert aratott. 1895-ben megválasztották a Színészegyesület tanácsosává, melynek ügyeit úgyszólván utolsó lehelletéig fanatikus lelkesedéssel szolgálta. Neve és működése ez időtől fogva összeforrott az Országos Színészegyesülettel, sok üdvös eszmét valósított meg és elévülhetetlenek érdemei, melyeket a pót­fillérek megvalósítása és általában a nyugdíjintézet ügyeinek intézése körül szerzett. 1897-ben Debrecenben működött, innen hívta meg a Magyar Színház 1899-ben művészeti igazgatónak, de egyben mint drámai hős, komikus, énekes színész és rendező is működött Rajna Ferenc,majd Leszkay András igazgatása alatt. 1903 szeptemberében a Vígszínházhoz szerződött rendezőnek, melynek utóbb főrendezője lett. Mély tanulmányok, gazdag tapasztalatok, hozzáértés, erély és emellett mégis konciliáns modor jellemezték itteni működését. A Vígszínház fénykora fűződik az ő rendezői működéséhez. A magyar és külföldi színpadi irodalom legnagyobb sikerei jelzik vígszínházi működésének egyes etappjait: Ördög, Liliom, Tanítónő, Medikus, Timár Liza, Dorrit kisasszony, Heidelbergi diákélet, Takarodó, A király, Obsitos, Legszebb kaland és sok más előadás hirdeti az ő főrendezői kiválóságát és emel neki maradandó emléket a Vígszínház történetében. Hosszú időn át az Egyesület számvizsgálója, 1907.okt. 8. óta az Egyesület alelnöke volt. 1909-ben az ő szorgalmazására kezdődött meg a pótfillérek szedése. 1916 júniusában visszavonult a Vígszínházban folytatott aktív működésétől és egész működését az Egyesületnek szentelte. 1917 év októberében az Egyesület elnöke lett. A háború, diktatúra, az összeomlás nehéz évei az ő elnöklése alá estek. Csüggedés nélkül állt mindig a helyén s míg egyrészről minden befolyás részére megközelíthetetlen maradt, másrészt éjjelt nappallá téve igyekezett mindenhol segíteni. A kommün ideje alatt is őrizte az Egyesület anyagi és erkölcsi értékeit és annak bukása után azonnal hozzálátott az újjáépítéshez. Leírhatatlan a küzdelem, melyet a gazdasági összeomlás után folytatni kellett, hogy a végleges megsemmisüléstől meg lehessen menteni az Egyesületet és nyugdíjintézetet, de Szilágyi Vilmos, oldalán hű segítőtársával: Stella Gyula elnökhelyettessel, még a lehetetlent is lehetségessé tették és nagy eréllyel és kitartással szálltak harcba a nyugdíjintézet megmentéséért való nagy küzdelemben, amely harc még most is folyik és csak lassú lépésenként nyújt lehetőséget újabb térfoglalásra. 1926. febr. 27-én meghalt Budapesten és ugyanez év márc 31-én leplezték le arcképét az Országos Színészegyesület tanácstermében. A rákoskeresztúri zsidó temetőben levő sírja felett 1927. május 1-én leplezték le a síremlékét. Az Országos Színészegyesület iskolájának alapítása és fenntartása körül is érdemeket szerzett és az iskolának egy ideig tanára, azontúl hűséges pártfogója volt. Szilágyi Vilmost a Színészegyesület illusztris elnökei soréban is kiváltságos hely illeti meg, mert 30 éven át haláláig mindig a színészeti közügyek érdekében munkálkodott és sok olyan üdvös eszmét valósított meg, melyek emlékét megörökítik. Neje: Koch Etelka, megértő, hű élettársa és munkás életének eredményekre sarkaló osztályosa volt. (Dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0336.pdf IV