Címszó: Színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31418.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színház

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531417.htm

 

Szócikk: Színház Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot a görögök (nemzetiség) (információ)  hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen rakva az emelkedő kőpadokat, (amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra, háromnegyedkör alakú volt a táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral. (személy) Később a dráma kialakulásával ehez még hozzácsatlakozott a színpad, a scéne. A római (ország) vagy latin (nemzetiség) teátrum már az orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai, a követek és az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják a mai nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög (nemzetiség) (információ)  scéné is: elébe került a fából való dobogó, a pulpitum vagy proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban a színészet is kizáróan a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok, passió játékok és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor magában a templomban játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette. A renaissance korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel a színpadot és a XVI. század vége felé Olasz-, (megye) (információ)  Francia- (ország) (információ)  és Angolországban (ország) megépültek az első kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal is. Shakespeare (személy) (információ)  korában a nézőtér két-három emeletes udvarrá fejlődött, oldalaiban csupa páholyfülkével. Az előkelőknek a színpadba belenyúló függönyös páholyai (proscenium - páholyok), mint a portál­kulisszák, megteremtik a színpadnyilást, A modern Sz.-ak az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból tevődtek össze. A mi századunkban azután a franciák (nemzetiség) (információ)  érdekes kísérleteikkel még az ősi görög (nemzetiség) (információ)  Sz.-alaknak is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal. Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek s romok közt leírhatatlan hatást értek el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjel­benyúló jeleneteket a felkerekedett közönség is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe. A mai Sz. helyes volta már a megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása és lebonyolítása nemcsak a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is a legfontosabb tényezővé vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével és így a várakozó kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével a „plainair elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből csak annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok, kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített, nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad, a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az első Sz. Pozsonyban (megye) épül, fából, 1733-ban, (időpont) míg az első kőszínház Nagyszombaton (megye) nyílt meg, 1692-ben, (időpont) majd a városi szárazmalom átépítése révén Sopronban (megye) is nyilt egy színház, 1769-ben. (időpont) Azóta az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan helybeli mesterek kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan tömegből mégis kivált Fellner (személy) (információ)  és Hellmer (személy) (információ)  bécsi (ország) építészcégnek osztrák-barokk (nemzetiség) színháztipusa, mely számos példányban Magyarországot is elárasztotta. A magyar lélekhez idegenek maradtak ugyan, de a múlt századvégi felfogás szerint célszerűek voltak. A magyarországi színházépítésben a legszebb eredményt Ybl Miklósnak (személy) franciás (nemzetiség) (információ)  olasz-renaissance (nemzetiség) (információ)  ízlésű m. kir. Operaháza (intézmény) érte el (1884), (időpont) amely korának külföldi legjobb alkotásai mellett is megállja a helyét. A mi századunk elejének ízlésében főképen Komor (személy) (információ)  és Jakab (személy) (információ)  (Népopera), (intézmény) (információ)  valamint Márkus (személy) (információ)  és Spiegel (személy) (Király Szinház) (intézmény) (információ)  terveztek színházakat. Azonban a magyarországi, különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag iparvárosainak lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok a színházépítést is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink ízlésében is jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős sikere volt a veszprémi (megye) és soproni (megye) vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg a nagykanizsai (megye) a kisebb magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának tekinthető. Az utóbbi három színház Medgyaszay István (személy) (információ)  műve. szin_IV.0354.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színház címszóvég 31418 Szócikk: Színház Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot a görögök ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen rakva az emelkedő kőpadokat, (amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra, háromnegyedkör alakú volt a táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral. yszemelynevy dyonisos yszemelynevy Dyonisos yszemelynevy dyonisos yszemelynevy yszemelynevy Dyonisos yszemelynevy ykodvegy Később a dráma kialakulásával ehez még hozzácsatlakozott a színpad, a scéne. A római ytelepulesy róma ytelepulesy róma yorszagy Olaszország ykodvegy vagy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy latin ynemzetisegy ynemzetisegy latin ynemzetisegy ykodvegy teátrum már az orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai, a követek és az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják a mai nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy scéné is: elébe került a fából való dobogó, a pulpitum vagy proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban a színészet is kizáróan a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok, passió játékok és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor magában a templomban játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette. A renaissance korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel a színpadot és a XVI. század vége felé Olasz-, ytelepulesy olasz ytelepulesy Olasz ymegyey baranya megye ykodvegy Francia- ytelepulesy francia ytelepulesy Francia yorszagy Franciaország ykodvegy és Angolországban ytelepulesy angolország ytelepulesy Angolország yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy megépültek az első kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal is. Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy korában a nézőtér két-három emeletes udvarrá fejlődött, oldalaiban csupa páholyfülkével. Az előkelőknek a színpadba belenyúló függönyös páholyai (proscenium - páholyok), mint a portál­kulisszák, megteremtik a színpadnyilást, A modern Sz.-ak az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból tevődtek össze. A mi századunkban azután a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy érdekes kísérleteikkel még az ősi görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy görög ynemzetisegy ynemzetisegy görög ynemzetisegy ykodvegy Sz.-alaknak is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal. Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek s romok közt leírhatatlan hatást értek el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjel­benyúló jeleneteket a felkerekedett közönség is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe. A mai Sz. helyes volta már a megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása és lebonyolítása nemcsak a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is a legfontosabb tényezővé vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével és így a várakozó kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével a „plainair elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből csak annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok, kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített, nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad, a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az első Sz. Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy épül, fából, 1733-ban, míg az első kőszínház Nagyszombaton ytelepulesy nagyszombat ytelepulesy Nagyszombat ymegyey pozsony megye ykodvegy nyílt meg, 1692-ben, xevtizedx 1695 majd xtalanevtizedx 1705 xtalanevtizedx 1715 a városi szárazmalom átépítése révén Sopronban ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy is nyilt egy színház, 1769-ben. xevtizedx 1765 Azóta xtalanevtizedx 1775 xtalanevtizedx 1785 az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan helybeli mesterek kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan tömegből mégis kivált Fellner yszemelynevy fellner yszemelynevy Fellner yszemelynevy fellner yszemelynevy yszemelynevy Fellner yszemelynevy ykodvegy és Hellmer yszemelynevy hellmer yszemelynevy Hellmer yszemelynevy hellmer yszemelynevy yszemelynevy Hellmer yszemelynevy ykodvegy bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy építészcégnek osztrák-barokk ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy színháztipusa, mely számos példányban Magyarországot is elárasztotta. A magyar lélekhez idegenek maradtak ugyan, de a múlt századvégi felfogás szerint célszerűek voltak. A magyarországi színházépítésben a legszebb eredményt Ybl Miklósnak yszemelynevy ybl miklós yszemelynevy Ybl Miklós yszemelynevy ybl yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Ybl yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy franciás ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy olasz-renaissance ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy ízlésű m. kir. Operaháza yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy érte el (1884), xevtizedx 1885 amely xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 korának külföldi legjobb alkotásai mellett is megállja a helyét. A mi századunk elejének ízlésében főképen Komor yszemelynevy komor yszemelynevy Komor yszemelynevy komor yszemelynevy yszemelynevy Komor yszemelynevy ykodvegy és Jakab yszemelynevy jakab yszemelynevy Jakab yszemelynevy jakab yszemelynevy yszemelynevy Jakab yszemelynevy ykodvegy (Népopera), yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy valamint Márkus yszemelynevy márkus yszemelynevy Márkus yszemelynevy márkus yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy ykodvegy és Spiegel yszemelynevy spiegel yszemelynevy Spiegel yszemelynevy spiegel yszemelynevy yszemelynevy Spiegel yszemelynevy ykodvegy (Király Szinház) yintezmenyy király szinház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy szinház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy terveztek színházakat. Azonban a magyarországi, különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag iparvárosainak lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok a színházépítést is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink ízlésében is jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős sikere volt a veszprémi ytelepulesy veszprém ytelepulesy veszprém ymegyey veszprém megye ykodvegy és soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg a nagykanizsai ytelepulesy nagykanizsa ytelepulesy nagykanizsa ymegyey zala megye ykodvegy a kisebb magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának tekinthető. Az utóbbi három színház Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay istván yszemelynevy Medgyaszay István yszemelynevy medgyaszay yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Medgyaszay yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy műve. szin_IV.0354.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0354.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31418.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színház

Szócikk: Színház Az eddigelé ismert legősibb szinházalakot a görögök hagyták reánk: beforduló hegyoldalba félkörösen rakva az emelkedő kőpadokat, (amphitheatron). A középen megmaradó tér, orchestra, háromnegyedkör alakú volt a táncok és a kar részére, középen a Dyonisos-oltárral. Később a dráma kialakulásával ehez még hozzácsatlakozott a színpad, a scéne. A római vagy latin teátrum már az orchestra peremén három-négy sor padot helyez el a senatus tagjai, a követek és az előkelőségek részére. A padok fölé sátorponyvát húznak. Ezzel megalkotják a mai nézőtér „földszintjét. De fejlődött a görög scéné is: elébe került a fából való dobogó, a pulpitum vagy proscenium, amelyet a mai nézőtéren is meglelünk, A középkorban a színészet is kizáróan a vallás szolgálatában állott. A papok által előadott misteriumok, passió játékok és rokon műfajok rögtönzött faállványokon, iskolákban és sokszor magában a templomban játszódtak le, ami a színházépítést természetesen nem fejlesztette. A renaissance korában ismét visszatértek az antik színházhoz. Kőből építették fel a színpadot és a XVI. század vége felé Olasz-, Francia- és Angolországban megépültek az első kőszínházak, a színpadon függönyökkel, falazott díszletekkel, sőt kulisszákkal is. Shakespeare korában a nézőtér két-három emeletes udvarrá fejlődött, oldalaiban csupa páholyfülkével. Az előkelőknek a színpadba belenyúló függönyös páholyai (proscenium - páholyok), mint a portál­kulisszák, megteremtik a színpadnyilást, A modern Sz.-ak az antik amphiteatronból és a renaissance páholyszínházból tevődtek össze. A mi századunkban azután a franciák érdekes kísérleteikkel még az ősi görög Sz.-alaknak is elébe vágtak a „palinair Sz.-aikkal. Kies hegyvidéken és erdőben, régi épületek s romok közt leírhatatlan hatást értek el. Utóbb a többhelyt játszódó, éjjel­benyúló jeleneteket a felkerekedett közönség is követte, szinte belekapcsolódva a cselekvénybe. A mai Sz. helyes volta már a megfelelő elhelyezéssel kezdődik, A nagy tömegek mozgása és lebonyolítása nemcsak a tűzbiztosság, hanem a városforgalom szempontjából is a legfontosabb tényezővé vált. A most épülő színházaknál már az automobil elterjedésével és így a várakozó kocsik tömegével is számot kell vetni. A mai Sz. „szétnyíló tetejével a „plainair elvéből is törekszik valamit megmenteni. Az antik amphitheatron félköréből csak annyit vesz át, amennyiről még nem lehet a portálkulissza mögé látni. A renaissance sokemeletes „Logentheater és „Rangtheater nézőterét viszont csak addig a magasságig hagyja meg, ahonnan a színpad távlati képe még nem válik „békatávlattá. Ma csak azt a nézőteret tartjuk ebből a tekintetből jónak, amelynek legmagasabb helyeiről lefelé 30 fok szöggel nézve a rivaldát jól látjuk. A mai Sz. elrendezése hármas tagoltságú. Elől vannak a közönség felvételére szolgáló tágas, tűzbiztos előcsarnokok, kényelmes lépcsők, folyosók és a szabad tornácok csoportja. Középen van a leegyszerűsített, nyugodt nézőtér, mely lemond arról, hogy hatásában a szinen látottakkal — utólag is — versenyezzen. Ellenkezően: minden létjoga csak a jó látás, a jó hallás és veszély esetén a könnyű menekülés. Végül hátul, a harmadik elszigetelt rész: a tágas színpad, a raktárak, öltözők, irodák és műhelyek, világos összeköttetésben. Az alsó színpad és a süllyesztő már a múlté. Hazánkban a hivatásos színészet nyugatról jőve, az első Sz. Pozsonyban épül, fából, 1733-ban, míg az első kőszínház Nagyszombaton nyílt meg, 1692-ben, majd a városi szárazmalom átépítése révén Sopronban is nyilt egy színház, 1769-ben. Azóta az egész országban többnyire német minták után, vagy avatatlan helybeli mesterek kontárkodásával épültek fel a mi kőszínházaink. Ebből a vigasztalan tömegből mégis kivált Fellner és Hellmer bécsi építészcégnek osztrák-barokk színháztipusa, mely számos példányban Magyarországot is elárasztotta. A magyar lélekhez idegenek maradtak ugyan, de a múlt századvégi felfogás szerint célszerűek voltak. A magyarországi színházépítésben a legszebb eredményt Ybl Miklósnak franciás olasz-renaissance ízlésű m. kir. Operaháza érte el (1884), amely korának külföldi legjobb alkotásai mellett is megállja a helyét. A mi századunk elejének ízlésében főképen Komor és Jakab (Népopera), valamint Márkus és Spiegel (Király Szinház) terveztek színházakat. Azonban a magyarországi, különösen a vidéki városok viszonyai nem bírják el a külföld gazdag iparvárosainak lemásolt költséges Sz.-ait. A legújabb szerkezetek és találmányok a színházépítést is felszabadították az eddigi megkötöttségéből. Másfelől építészeink ízlésében is jelentkeznek a modern magyaros törekvések. Ebben az irányban jelentős sikere volt a veszprémi és soproni vasbetonszerkezetű magyaros ízlésű színházaknak, míg a nagykanizsai a kisebb magyar vidéki városok hangulatos és igen takarékos szinház-tipusának tekinthető. Az utóbbi három színház Medgyaszay István műve. szin_IV.0354.pdf IV