Címszó: Színházi szünet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31452.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Színházi szünet

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm

 

Szócikk: Színházi szünet alatt értjük a színházak olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos szünetét, amikor a színházépületet egy, vagy több napra bezárják és ott előadásokat nem tartanak. A legismertebb szünet a nyári szünet, ami hazánkban általában június közepétől augusztus végéig szokott tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség egyik része nem szívesen jár színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni. Ilyenkor csak a szellős nyári színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet a december 24-i, karácsonyesti és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor hazánkban sehol sincs előadás. Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük, amelyek uralkodó halálakor, nagy tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos betegségek fellépése esetén szoktak, rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni. Ilyen szünetek alatt a színészek természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban a tíz hónapos, megfeszített munka után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították. A világháború óta azonban — sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági viszonyok alatt a színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak keresésére fordítja. Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik, szerepel a rádión, esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak színészek, akik így a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban. (Tiszay Andor.) (személy) (információ)  szin_IV.0367.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Színházi szünet címszóvég 31452 Szócikk: Színházi szünet alatt értjük a színházak olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos szünetét, amikor a színházépületet egy, vagy több napra bezárják és ott előadásokat nem tartanak. A legismertebb szünet a nyári szünet, ami hazánkban általában június közepétől augusztus végéig szokott tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség egyik része nem szívesen jár színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni. Ilyenkor csak a szellős nyári színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet a december 24-i, karácsonyesti és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor hazánkban sehol sincs előadás. Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük, amelyek uralkodó halálakor, nagy tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos betegségek fellépése esetén szoktak, rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni. Ilyen szünetek alatt a színészek természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban a tíz hónapos, megfeszített munka után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították. A világháború óta azonban — sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági viszonyok alatt a színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak keresésére fordítja. Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik, szerepel a rádión, esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak színészek, akik így a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban. (Tiszay Andor.) yszemelynevy tiszay andor yszemelynevy Tiszay Andor yszemelynevy tiszay yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Tiszay yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy tiszay andor szin_IV.0367.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Színházi szünet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31452.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Színházi szünet

Szócikk: Színházi szünet alatt értjük a színházak olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos szünetét, amikor a színházépületet egy, vagy több napra bezárják és ott előadásokat nem tartanak. A legismertebb szünet a nyári szünet, ami hazánkban általában június közepétől augusztus végéig szokott tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség egyik része nem szívesen jár színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni. Ilyenkor csak a szellős nyári színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet a december 24-i, karácsonyesti és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor hazánkban sehol sincs előadás. Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük, amelyek uralkodó halálakor, nagy tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos betegségek fellépése esetén szoktak, rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni. Ilyen szünetek alatt a színészek természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban a tíz hónapos, megfeszített munka után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították. A világháború óta azonban — sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági viszonyok alatt a színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak keresésére fordítja. Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik, szerepel a rádión, esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak színészek, akik így a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban. (Tiszay Andor.) szin_IV.0367.pdf IV