Címszó: Színházi szünet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31452.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Színházi
szünet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531427.htm
Szócikk: Színházi szünet alatt értjük a színházak
olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos szünetét, amikor a színházépületet egy,
vagy több napra bezárják és ott előadásokat nem tartanak. A legismertebb szünet
a nyári szünet, ami hazánkban általában június közepétől augusztus végéig szokott
tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség egyik része nem szívesen jár
színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni. Ilyenkor csak a szellős nyári
színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet a december 24-i, karácsonyesti
és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor hazánkban sehol sincs előadás.
Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük, amelyek uralkodó halálakor, nagy
tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos betegségek fellépése esetén szoktak,
rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni. Ilyen szünetek alatt a színészek
természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban a tíz hónapos, megfeszített munka
után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították. A világháború óta azonban
— sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági viszonyok alatt a
színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak keresésére fordítja.
Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik, szerepel a rádión,
esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak színészek, akik így
a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban. (Tiszay Andor.)
(személy)
(információ)
szin_IV.0367.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Színházi szünet címszóvég 31452 Szócikk:
Színházi szünet alatt értjük a színházak olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos
szünetét, amikor a színházépületet egy, vagy több napra bezárják és ott előadásokat
nem tartanak. A legismertebb szünet a nyári szünet, ami hazánkban általában június
közepétől augusztus végéig szokott tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség
egyik része nem szívesen jár színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni.
Ilyenkor csak a szellős nyári színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet
a december 24-i, karácsonyesti és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor
hazánkban sehol sincs előadás. Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük,
amelyek uralkodó halálakor, nagy tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos
betegségek fellépése esetén szoktak, rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni.
Ilyen szünetek alatt a színészek természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban
a tíz hónapos, megfeszített munka után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították.
A világháború óta azonban — sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági
viszonyok alatt a színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak
keresésére fordítja. Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik,
szerepel a rádión, esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak
színészek, akik így a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban.
(Tiszay Andor.) yszemelynevy tiszay andor yszemelynevy Tiszay Andor
yszemelynevy tiszay yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy Tiszay
yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy tiszay andor szin_IV.0367.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Színházi szünet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0367.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31452.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Színházi
szünet
Szócikk: Színházi szünet alatt értjük a színházak
olyan kényszerű, hivatalos vagy szokásos szünetét, amikor a színházépületet egy,
vagy több napra bezárják és ott előadásokat nem tartanak. A legismertebb szünet
a nyári szünet, ami hazánkban általában június közepétől augusztus végéig szokott
tartani, a nagy nyári meleg alatt, amikor a közönség egyik része nem szívesen jár
színházba, a másik része pedig már elutazott nyaralni. Ilyenkor csak a szellős nyári
színházak vannak nyitva. A másik két ismert szünet a december 24-i, karácsonyesti
és a húsvételőtti, nagypéntek esti szünet, amikor hazánkban sehol sincs előadás.
Kényszerű szünetek alatt azon szüneteket értjük, amelyek uralkodó halálakor, nagy
tűzvész esetén, háború kitörésekor, vagy járványos betegségek fellépése esetén szoktak,
rendszerint hatósági intézkedésre bekövetkezni. Ilyen szünetek alatt a színészek
természetesen pihenni szoktak. A régi jó világban a tíz hónapos, megfeszített munka
után, a nyári szünetet kizárólag pihenésre fordították. A világháború óta azonban
— sajnos — a legtöbb esetben nem tehetik ezt. A mai gazdasági viszonyok alatt a
színész a nyári szünetet nem pihenésre, hanem újabb munkaalkalmak keresésére fordítja.
Ilyenkor alkalmi staggione társulatokba verődve vidéken turnézik, szerepel a rádión,
esetleg filmen, vagy külföldi vendégszereplésre indul. Vannak színészek, akik így
a nyári szünet alatt többet keresnek, mint télen, a főszezonban. (Tiszay Andor.)
szin_IV.0367.pdf IV