Címszó: Szinlap - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31501.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szinlap

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531501.htm

 

Szócikk: Szinlap A színházi előadásokat már az ókorban hirdették falfestmények vagy falakra írott hirdetések alakjában, de olyan színlap, mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik század végén kezdett forgalomba jönni. 1789-ben (időpont) történt meg először, hogy a Comédie Francaise (intézmény) a kormány utasítására napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok szereplőinek neveit. A párizsi (ország) színházigazgatóknak nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti érdekeiket látták veszélyeztetve. Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig megtöltötte a színházat és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a népszerű kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú színész lépett föl a főszerepben. A közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének, amely azzal, hogy előre fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások színvonalát és kellemetlen csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől kezdve lett általános az olyan színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie Francaise (intézmény) legelső színlapja Voltairenek (személy) „I. Mahomet (cím) című tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek pápának (személy) ajánlott. A színlap közölte az előadás kezdetének időpontját is, valamint a színházi helyárakat és megjegyezte, hogy az előadáson „csak uraságok jelenhetnek meg. Szolgaszemélyzetnek tilos volt a belépés. Ezen az antidemokratikus kikötésen kívül lényegében alig változott azóta a színlap. Mint nálunk ma is, a tizennyolcadik század végén Párizs (ország) minden színházának megvolt a maga speciális színlapja. A Hotel de Bourgogneé piros volt, a Hotel Mazariné zöld, az Operáé (intézmény) (információ)  pedig sárga. Hamburgban (ország) 1748-ban (időpont) írták először a színlapra a felvonások számát. Ott jött szokásba, hogy a szinlapot verssel zárták be, körülbelül ilyenformán: „Tizenhat, nyolc s négy shilling a hely Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk mi biztosan tudtára. Goethe (személy) (információ)  elhagyta a „legmagasabb engedéllyel kitételt, az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban a franciák (nemzetiség) (információ)  felvettek. — A Sz-ra nálunk az első időkben úgy mondták: Cédula (Tzédula), játékot jelentő cédula, theatrumi cédula, színicédula, játékcédula, színihirdetmény, játékszíncédula. 1842. (időpont) júl. 7-én a „Regélő (intézmény) már „színlap-nak kereszteli el. A legrégibb színlapok ezzel a felirattal kezdődtek: „A felsőbbek engedelmekből, illetve „A felsőségnek engedelmével. — Ez időben szokás volt a színdaraboknak alcímet is adni, pld.: „Tartuffe, vagy a képmutató, (cím) „A bácsi vagy A szerelmes család, (cím) „Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. (cím) (információ)  „A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek és helytelennek, hibának tartom, — jelenti Obernyik Károly (személy) (információ)  a „Pesti Divatlap (intézmény) (információ)  1848. (időpont) 20. számában. — Kolozsvárott (megye) az Erdélyi Múzeum (intézmény) (információ)  birtokában megvannak Jancsó Pál (személy) (információ)  színlapjai 1798— (időpont) 1829-ig, (időpont) némelyiken Jancsó (személy) (információ)  eredeti kézírásos megjegyzése. A Nemzeti Múzeum (intézmény) (információ)  Fáncsy Lajos (személy) (információ)  színlapjait őrzi több kötetben, ezekből a városokból: Buda, (Budapest) Debrecen, (megye) Kassa, (megye) Miskolc, (megye) Nyíregyháza, (megye) Pest, (Budapest) Rozsnyó, (megye) Sárospatak, (megye) Sátoraljaújhely, (megye) Nagyvárad (megye) stb. (U. o. a Szinnyei József-féle (személy) (információ)  színlaphagyaték még rendezetlen.) Rakodczay Pál (személy) (információ)  színlapgyűjteménye e sorok írójának birtokában van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác (személy) (információ)  gyűjteménye is. A régi színlapok egy bizonyos csalogató szereppel is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet, eleven állatokat és repülő embereket hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat vonzani. A nemzetiségi vidékeken többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén, ahol nyomda nem volt, a régi vándorszínészek maguk írták azokat. (Petőfi (személy) (információ)  is „körmölgeté — 5 frtnyi bérért!) 1893. (időpont) jan. 1.-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  és Operaház (intézmény) (információ)  színlapján hirdetés jelent meg. 1896-ban (időpont) a Vígszínházban (intézmény) (információ)  ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben (időpont) 20 fillér volt az ára. 1904. (időpont) márc. 11.-én a Magyar Színház (intézmény) (információ)  fényképes színlapot adott ki, a „Hajdúk hadnagya (cím) főszereplőivel. 1905 (időpont) okt. havában Zilahy Gyula (személy) (információ)  debreceni (megye) igazgató a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük, hogy a kir. Tábla 1901 (időpont) nov. havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap nem szerzői munka, védelemre igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, (intézmény) 1901. (időpont) XII. 3. —A színlapok történetét lásd: „Pesti Hírlap, (intézmény) (információ)  1879. (időpont) okt. 23. — 4. old. I. hasáb.) (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0382.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szinlap címszóvég 31501 Szócikk: Szinlap A színházi előadásokat már az ókorban hirdették falfestmények vagy falakra írott hirdetések alakjában, de olyan színlap, mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik század végén kezdett forgalomba jönni. 1789-ben történt meg először, hogy a Comédie Francaise yintezmenyy comédie francaise yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy francaise yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy a kormány utasítására napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok szereplőinek neveit. A párizsi ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy színházigazgatóknak nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti érdekeiket látták veszélyeztetve. Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig megtöltötte a színházat és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a népszerű kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú színész lépett föl a főszerepben. A közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének, amely azzal, hogy előre fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások színvonalát és kellemetlen csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől kezdve lett általános az olyan színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie Francaise yintezmenyy comédie francaise yintezmenyy Comédie yintezmenyy comédie yintezmenyy francaise yintezmenyy yintezmenyy Comédie yintezmenyy ykodvegy legelső színlapja Voltairenek yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy „I. Mahomet ycimy i. mahomet ycimy I. Mahomet ycimy i. ycimy mahomet ycimy ycimy I. ycimy Mahomet ycimy ykodvegy című tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek pápának yszemelynevy xiv. benedek pápa yszemelynevy XIV. Benedek pápá yszemelynevy xiv. yszemelynevy benedek yszemelynevy pápa yszemelynevy yszemelynevy XIV. yszemelynevy Benedek yszemelynevy pápá yszemelynev ajánlott. A színlap közölte az előadás kezdetének időpontját is, valamint a színházi helyárakat és megjegyezte, hogy az előadáson „csak uraságok jelenhetnek meg. Szolgaszemélyzetnek tilos volt a belépés. Ezen az antidemokratikus kikötésen kívül lényegében alig változott azóta a színlap. Mint nálunk ma is, a tizennyolcadik század végén Párizs ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy minden színházának megvolt a maga speciális színlapja. A Hotel de Bourgogneé piros volt, a Hotel Mazariné zöld, az Operáé yintezmenyy opera yintezmenyy Operá yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy Operá yintezmenyy ykodvegy pedig sárga. Hamburgban ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy 1748-ban xevtizedx 1745 írták xtalanevtizedx 1755 xtalanevtizedx 1765 először a színlapra a felvonások számát. Ott jött szokásba, hogy a szinlapot verssel zárták be, körülbelül ilyenformán: „Tizenhat, nyolc s négy shilling a hely Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk mi biztosan tudtára. Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy Goethe yszemelynevy goethe yszemelynevy yszemelynevy Goethe yszemelynevy ykodvegy elhagyta a „legmagasabb engedéllyel kitételt, az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban a franciák ynemzetisegy francia ynemzetisegy franciá ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy franciá ynemzetisegy ykodvegy felvettek. — A Sz-ra nálunk az első időkben úgy mondták: Cédula (Tzédula), játékot jelentő cédula, theatrumi cédula, színicédula, játékcédula, színihirdetmény, játékszíncédula. 1842. xevtizedx 1845 júl. 7-én a „Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy Regélő yintezmenyy regélő yintezmenyy yintezmenyy Regélő yintezmenyy ykodvegy már „színlap-nak kereszteli el. A legrégibb színlapok ezzel a felirattal kezdődtek: „A felsőbbek engedelmekből, illetve „A felsőségnek engedelmével. — Ez időben szokás volt a színdaraboknak alcímet is adni, pld.: „Tartuffe, vagy a képmutató, ycimy tartuffe, vagy a képmutató ycimy Tartuffe, vagy a képmutató ycimy tartuffe, ycimy vagy ycimy a ycimy képmutató ycimy ycimy Tartuffe, ycimy vagy ycimy a ycimy képmutató ycimy ykodvegy „A bácsi vagy A szerelmes család, ycimy a bácsi vagy a szerelmes család ycimy A bácsi vagy A szerelmes család ycimy a ycimy bácsi ycimy vagy ycimy a ycimy szerelmes ycimy család ycimy ycimy A ycimy bácsi ycimy vagy ycimy A ycimy sze „Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. ycimy benyovszky vagy a kamcsatkai száműzöttek. ycimy Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. ycimy benyovszky ycimy vagy ycimy a ycimy kamcsatkai ycimy száműzöttek. ycimy ycimy Benyovszky ycimy v „A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek és helytelennek, hibának tartom, — jelenti Obernyik Károly yszemelynevy obernyik károly yszemelynevy Obernyik Károly yszemelynevy obernyik yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Obernyik yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy a „Pesti Divatlap yintezmenyy pesti divatlap yintezmenyy Pesti D yintezmenyy pesti yintezmenyy divatlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy D yintezmenyy ykodvegy 1848. 20. számában. — Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy az Erdélyi Múzeum yintezmenyy erdélyi múzeum yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy erdélyi yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Erdélyi yintezmenyy ykodvegy birtokában megvannak Jancsó Pál yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színlapjai 1798— xevtizedx 1795 1829-ig, xevtizedx 1825 némelyiken xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy Jancsó yszemelynevy jancsó yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy ykodvegy eredeti kézírásos megjegyzése. A Nemzeti Múzeum yintezmenyy nemzeti múzeum yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy múzeum yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy színlapjait őrzi több kötetben, ezekből a városokból: Buda, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassa, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassa ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Miskolc, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Nyíregyháza, ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyháza ymegyey szabolcs megye ykodvegy Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Rozsnyó, ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy Sárospatak, ytelepulesy sárospatak ytelepulesy Sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy Sátoraljaújhely, ytelepulesy sátoraljaújhely ytelepulesy Sátoraljaújhely ymegyey zemplén megye ykodvegy Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy stb. (U. o. a Szinnyei József-féle yszemelynevy szinnyei józsef yszemelynevy Szinnyei József yszemelynevy szinnyei yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szinnyei yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy színlaphagyaték még rendezetlen.) Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színlapgyűjteménye e sorok írójának birtokában van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy gyűjteménye is. A régi színlapok egy bizonyos csalogató szereppel is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet, eleven állatokat és repülő embereket hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat vonzani. A nemzetiségi vidékeken többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén, ahol nyomda nem volt, a régi vándorszínészek maguk írták azokat. (Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy is „körmölgeté — 5 frtnyi bérért!) 1893. xevtizedx 1895 jan. 1.-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy és Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy színlapján hirdetés jelent meg. 1896-ban a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben 20 xtalanevtizedx 1905 fillér volt az ára. 1904. xevtizedx 1905 márc. 11.-én a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy fényképes színlapot adott ki, a „Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk hadnagya ycimy Hajdúk hadnagya ycimy hajdúk ycimy hadnagya ycimy ycimy Hajdúk ycimy hadnagya ycimy ykodvegy főszereplőivel. 1905 okt. havában Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy igazgató a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük, hogy a kir. Tábla 1901 nov. havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap nem szerzői munka, védelemre igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, yintezmenyy debrecen yintezmenyy Debrecen yintezmenyy debrecen yintezmenyy yintezmenyy Debrecen yintezmenyy ykodvegy 1901. XII. 3. —A színlapok történetét lásd: „Pesti Hírlap, yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy 1879. xevtizedx 1875 okt. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 23. — 4. old. I. hasáb.) (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő. yszemelynevy Erődi Jenő. yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő. yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő. yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő. szin_IV.0382.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szinlap - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0382.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31501.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szinlap

Szócikk: Szinlap A színházi előadásokat már az ókorban hirdették falfestmények vagy falakra írott hirdetések alakjában, de olyan színlap, mint amilyen ma is használatos, csak a tizennyolcadik század végén kezdett forgalomba jönni. 1789-ben történt meg először, hogy a Comédie Francaise a kormány utasítására napról-napra közölte a közönséggel az előadásra kerülő darabok szereplőinek neveit. A párizsi színházigazgatóknak nem tetszett ez a kormányrendelet, mert ezzel üzleti érdekeiket látták veszélyeztetve. Megesett ugyanis akkoriban igen gyakran, hogy a közönség, abban a hitben, hogy valamelyik kedvelt színészét fogja látni, zsúfolásig megtöltötte a színházat és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a népszerű kedvenc helyett egy másod- vagy harmadrangú színész lépett föl a főszerepben. A közönség ellenben tapsolt a kormány bölcs intézkedésének, amely azzal, hogy előre fellett hirdetni a szereplők neveit, fokozta az előadások színvonalát és kellemetlen csalódásoktól mentette meg a nézőket. Ettől az időtől kezdve lett általános az olyan színlap, amely a szereplők neveit fölsorolja. A Comédie Francaise legelső színlapja Voltairenek „I. Mahomet című tragédiájához készült, amelyet szerzője XIV. Benedek pápának ajánlott. A színlap közölte az előadás kezdetének időpontját is, valamint a színházi helyárakat és megjegyezte, hogy az előadáson „csak uraságok jelenhetnek meg. Szolgaszemélyzetnek tilos volt a belépés. Ezen az antidemokratikus kikötésen kívül lényegében alig változott azóta a színlap. Mint nálunk ma is, a tizennyolcadik század végén Párizs minden színházának megvolt a maga speciális színlapja. A Hotel de Bourgogneé piros volt, a Hotel Mazariné zöld, az Operáé pedig sárga. Hamburgban 1748-ban írták először a színlapra a felvonások számát. Ott jött szokásba, hogy a szinlapot verssel zárták be, körülbelül ilyenformán: „Tizenhat, nyolc s négy shilling a hely Megkezdjük pontban öt órára, Ezt adhatjuk mi biztosan tudtára. Goethe elhagyta a „legmagasabb engedéllyel kitételt, az „úr és „asszonyság kifejezést, melyet azonban a franciák felvettek. — A Sz-ra nálunk az első időkben úgy mondták: Cédula (Tzédula), játékot jelentő cédula, theatrumi cédula, színicédula, játékcédula, színihirdetmény, játékszíncédula. 1842. júl. 7-én a „Regélő már „színlap-nak kereszteli el. A legrégibb színlapok ezzel a felirattal kezdődtek: „A felsőbbek engedelmekből, illetve „A felsőségnek engedelmével. — Ez időben szokás volt a színdaraboknak alcímet is adni, pld.: „Tartuffe, vagy a képmutató, „A bácsi vagy A szerelmes család, „Benyovszky vagy A kamcsatkai száműzöttek. „A „vagy- gyal való értelmezést ízléstelennek és helytelennek, hibának tartom, — jelenti Obernyik Károly a „Pesti Divatlap 1848. 20. számában. — Kolozsvárott az Erdélyi Múzeum birtokában megvannak Jancsó Pál színlapjai 1798— 1829-ig, némelyiken Jancsó eredeti kézírásos megjegyzése. A Nemzeti Múzeum Fáncsy Lajos színlapjait őrzi több kötetben, ezekből a városokból: Buda, Debrecen, Kassa, Miskolc, Nyíregyháza, Pest, Rozsnyó, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Nagyvárad stb. (U. o. a Szinnyei József-féle színlaphagyaték még rendezetlen.) Rakodczay Pál színlapgyűjteménye e sorok írójának birtokában van. Újabban a múzeumba került Krecsányi Ignác gyűjteménye is. A régi színlapok egy bizonyos csalogató szereppel is el voltak látva: némaképletet, görögtüzet, eleven állatokat és repülő embereket hirdettek, csakhogy közönséget tudjon a társulat vonzani. A nemzetiségi vidékeken többnyelvű színlapot is nyomattak. Oly vidékén, ahol nyomda nem volt, a régi vándorszínészek maguk írták azokat. (Petőfi is „körmölgeté — 5 frtnyi bérért!) 1893. jan. 1.-én a Nemzeti Színház és Operaház színlapján hirdetés jelent meg. 1896-ban a Vígszínházban ingyen osztogatták a színlapokat, majd 1897-ben 20 fillér volt az ára. 1904. márc. 11.-én a Magyar Színház fényképes színlapot adott ki, a „Hajdúk hadnagya főszereplőivel. 1905 okt. havában Zilahy Gyula debreceni igazgató a pikáns darabokat vörös színlapon hirdette. Mint érdekes tényt megemlítjük, hogy a kir. Tábla 1901 nov. havában egy ítéletében kihirdette, miszerint „a színlap nem szerzői munka, védelemre igényt nem tarthat. (Lásd: „Debrecen, 1901. XII. 3. —A színlapok történetét lásd: „Pesti Hírlap, 1879. okt. 23. — 4. old. I. hasáb.) (Erődi Jenő.) szin_IV.0382.pdf IV