Címszó: Szoyer Ilona - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31573.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szoyer Ilona

Szócikk: Szoyer Ilona énekesnő, magas szoprán, sz. 1880. (születés éve) júl. 24-én, Debrecenben. (megye) A konzervatóriumot végezve, Bécsben (ország) Geiringernél (személy) tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél (intézmény) (információ)  kezdte legmagasabb ívelésű pályáját (Clairette-től (szerep) az Éj királynőjéig (szerep) neki nern volt hosszú az út). A Magyar Színházban (intézmény) (információ)  lépett fel először mint „Angot asszony leánya, (cím) (információ)  1900. (időpont) okt. 23; innen szerződtette Mader Raoul (személy) (információ)  igazgató a m. kir. Operaházhoz, (intézmény) (információ)  melynek tíz éven át maradt dísze. Itt 1902. (időpont) jan. 14-én, mint „Mari az ezred leánya (cím) debütált; további szerepei: Mátyás (szerep) (információ)  és Gara Mária (szerep) (információ)  (Hunyadi László), (cím) (információ)  Siebel (szerep) és Margit (szerep) (Faust), (cím) (információ)  Bébé (szerep) (Moharózsa), (cím) Georg apród (szerep) (Berlichingen Götz), (cím) Apród (szerep) (Romeo és Julia, (cím) (információ)  Álarcosbál), (cím) (információ)  Anna (szerep) (Bűvös vadász), (cím) (információ)  Marcellina (szerep) (Fidelio), (cím) (információ)  Zerlina (szerep) (Don Juan), (cím) (információ)  Cherubin (szerep) (Figaro lakodalma), (cím) (információ)  Erdei madár (szerep) (információ)  (Siegfried), (cím) (információ)  Mari (szerep) (Az eladott menyasszony), (cím) „Manón (szerep) (Manón Lescaut), (cím) „Pillangó kisasszony (cím) és a „Nürnbergi baba (cím) (információ)  címszerepei, Szaffi (szerep) (Cigánybáró), (cím) (információ)  Olympia (szerep) (Hoffmann meséi), (cím) (információ)  Friquet Rózsi (szerep) (A remete csengetyűje), (cím) Adél (szerep) és Rosalinda (szerep) (Denevér), (cím) (információ)  Sellő (szerep) (Rajna kincse), (cím) (információ)  Nuri (szerep) (Hegyek alján), (cím) (információ)  Eros (szerep) (Orpheus), (cím) (információ)  Musette (szerep) és Mimi (szerep) (Bohémélet), (cím) (információ)  Nedda (szerep) (Bajazzók), (cím) (információ)  Röschen (szerep) (A szomszédasszony), (cím) Micaela (szerep) (Carmen), (cím) (információ)  Philine (szerep) (Mignon), (cím) (információ)  az Éj királynője (szerep) (Varázsfuvola). (cím) (információ)  Közben bejárta Német- (megye) (információ)  és Oroszországot (ország) (Berlin: (ország) udv. opera, 1906. (időpont) máj. 18. és 21. „Ezred leánya (cím) és „Manón, (cím) — Komische Oper, (intézmény) 1908. (időpont) febr. 25. óta 1 hónapig „Denevér (cím) (információ)  Adélje) (szerep) s a magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905. (időpont) jún. 19-én nőül ment Márkus Dezső (személy) (információ)  operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera (intézmény) (információ)  igazgatója lett, ide szerződtette; Sz. itt 1912. (időpont) szept. 21-én mutatkozott be Jarno (szerep) (információ)  „Tengerész Kató (cím) c. operettje címszerepében; Kálmán Imre (személy) (információ)  „Kis király-ában (cím) (információ)  stb. énekelt, de 1915 (időpont) tavaszán a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk leányáról, Márkus-Szoyer Ilyről, (személy) aki 1915. (időpont) aug. 13-án Budapesten (Budapest) született, most komoly gimnazista, de szép szopránját és csodálatos muzikalitását már több hangversenyen ragyogtatta, a m. kir. Operaházban (intézmény) pedig a „Pelleas és Mélisande (cím) gyermekszerepét már kezdettől fogva (1925. (időpont) nov. 26.) énekelte. Fejlett énektudását szüleitől nyerte. Első nagy szerepe volt (Szöktetés a szerályból) (cím) (információ)  a Városi Színházban, (intézmény) (információ)  1930. (időpont) nov. 6-án, atyjának, Márkus Dezsőnek (személy) (információ)  a Városi Szh. (intézmény) (információ)  főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán. szin_IV.0412.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szoyer Ilona címszóvég 31573 Szócikk: Szoyer Ilona énekesnő, magas szoprán, sz. 1880. júl. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 24-én, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy A konzervatóriumot végezve, Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Geiringernél yszemelynevy geiringer yszemelynevy Geiringer yszemelynevy geiringer yszemelynevy yszemelynevy Geiringer yszemelynevy ykodvegy tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél yintezmenyy lipcsei operett yintezmenyy lipcsei yintezmenyy lipcsei yintezmenyy operett yintezmenyy yintezmenyy lipcsei yintezmenyy ykodvegy kezdte legmagasabb ívelésű pályáját (Clairette-től yszerepy clairette yszerepy Clairette yszerepy clairette yszerepy yszerepy Clairette yszerepy ykodvegy az Éj királynőjéig yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynőjé yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynőjé yszerepy ykodvegy neki nern volt hosszú az út). A Magyar Színházban yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy lépett fel először mint „Angot asszony leánya, ycimy angot asszony leánya ycimy Angot asszony leánya ycimy angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Angot ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy 1900. xevtizedx 1905 okt. 23; innen szerződtette Mader Raoul yszemelynevy mader raoul yszemelynevy Mader Raoul yszemelynevy mader yszemelynevy raoul yszemelynevy yszemelynevy Mader yszemelynevy Raoul yszemelynevy ykodvegy igazgató a m. kir. Operaházhoz, yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy melynek tíz éven át maradt dísze. Itt 1902. jan. 14-én, mint „Mari az ezred leánya ycimy mari az ezred leánya ycimy Mari az ezred leánya ycimy mari ycimy az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Mari ycimy az ycimy ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy debütált; további szerepei: Mátyás yszerepy mátyás yszerepy Mátyás yszerepy mátyás yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy ykodvegy és Gara Mária yszerepy gara mária yszerepy Gara Mária yszerepy gara yszerepy mária yszerepy yszerepy Gara yszerepy Mária yszerepy ykodvegy (Hunyadi László), ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy Siebel yszerepy siebel yszerepy Siebel yszerepy siebel yszerepy yszerepy Siebel yszerepy ykodvegy és Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust), ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Bébé yszerepy bébe yszerepy Bébé yszerepy bébe yszerepy yszerepy Bébé yszerepy ykodvegy (Moharózsa), ycimy moharózsa ycimy Moharózsa ycimy moharózsa ycimy ycimy Moharózsa ycimy ykodvegy Georg apród yszerepy georg apród yszerepy Georg apród yszerepy georg yszerepy apród yszerepy yszerepy Georg yszerepy apród yszerepy ykodvegy (Berlichingen Götz), ycimy berlichingen götz ycimy Berlichingen Götz ycimy berlichingen ycimy götz ycimy ycimy Berlichingen ycimy Götz ycimy ykodvegy Apród yszerepy apród yszerepy Apród yszerepy apród yszerepy yszerepy Apród yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Álarcosbál), ycimy álarcosbál ycimy Álarcosbál ycimy álarcosbál ycimy ycimy Álarcosbál ycimy ykodvegy Anna yszerepy anna yszerepy Anna yszerepy anna yszerepy yszerepy Anna yszerepy ykodvegy (Bűvös vadász), ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Marcellina yszerepy marcellina yszerepy Marcellina yszerepy marcellina yszerepy yszerepy Marcellina yszerepy ykodvegy (Fidelio), ycimy fidelio ycimy Fidelio ycimy fidelio ycimy ycimy Fidelio ycimy ykodvegy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy Zerlina yszerepy zerlina yszerepy yszerepy Zerlina yszerepy ykodvegy (Don Juan), ycimy don juan ycimy Don Juan ycimy don ycimy juan ycimy ycimy Don ycimy Juan ycimy ykodvegy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy (Figaro lakodalma), ycimy figaro lakodalma ycimy Figaro lakodalma ycimy figaro ycimy lakodalma ycimy ycimy Figaro ycimy lakodalma ycimy ykodvegy Erdei madár yszerepy erdei madár yszerepy Erdei madár yszerepy erdei yszerepy madár yszerepy yszerepy Erdei yszerepy madár yszerepy ykodvegy (Siegfried), ycimy siegfried ycimy Siegfried ycimy siegfried ycimy ycimy Siegfried ycimy ykodvegy Mari yszerepy mari yszerepy Mari yszerepy mari yszerepy yszerepy Mari yszerepy ykodvegy (Az eladott menyasszony), ycimy az eladott menyasszony ycimy Az eladott menyasszony ycimy az ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ycimy Az ycimy eladott ycimy menyasszony ycimy ykodvegy „Manón yszerepy manón yszerepy Manón yszerepy manón yszerepy yszerepy Manón yszerepy ykodvegy (Manón Lescaut), ycimy manón lescaut ycimy Manón Lescaut ycimy manón ycimy lescaut ycimy ycimy Manón ycimy Lescaut ycimy ykodvegy „Pillangó kisasszony ycimy pillangó kisasszony ycimy Pillangó kisasszony ycimy pillangó ycimy kisasszony ycimy ycimy Pillangó ycimy kisasszony ycimy ykodvegy és a „Nürnbergi baba ycimy nürnbergi baba ycimy Nürnbergi baba ycimy nürnbergi ycimy baba ycimy ycimy Nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy címszerepei, Szaffi yszerepy szaffi yszerepy Szaffi yszerepy szaffi yszerepy yszerepy Szaffi yszerepy ykodvegy (Cigánybáró), ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy Olympia yszerepy olympia yszerepy Olympia yszerepy olympia yszerepy yszerepy Olympia yszerepy ykodvegy (Hoffmann meséi), ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy Friquet Rózsi yszerepy friquet rózsi yszerepy Friquet Rózsi yszerepy friquet yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Friquet yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy (A remete csengetyűje), ycimy a remete csengetyűje ycimy A remete csengetyűje ycimy a ycimy remete ycimy csengetyűje ycimy ycimy A ycimy remete ycimy csengetyűje ycimy ykodvegy Adél yszerepy adél yszerepy Adél yszerepy adél yszerepy yszerepy Adél yszerepy ykodvegy és Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy Rosalinda yszerepy rosalinda yszerepy yszerepy Rosalinda yszerepy ykodvegy (Denevér), ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy Sellő yszerepy sellő yszerepy Sellő yszerepy sellő yszerepy yszerepy Sellő yszerepy ykodvegy (Rajna kincse), ycimy rajna kincse ycimy Rajna kincse ycimy rajna ycimy kincse ycimy ycimy Rajna ycimy kincse ycimy ykodvegy Nuri yszerepy nuri yszerepy Nuri yszerepy nuri yszerepy yszerepy Nuri yszerepy ykodvegy (Hegyek alján), ycimy hegyek alján ycimy Hegyek alján ycimy hegyek ycimy alján ycimy ycimy Hegyek ycimy alján ycimy ykodvegy Eros yszerepy eros yszerepy Eros yszerepy eros yszerepy yszerepy Eros yszerepy ykodvegy (Orpheus), ycimy orpheus ycimy Orpheus ycimy orpheus ycimy ycimy Orpheus ycimy ykodvegy Musette yszerepy musette yszerepy Musette yszerepy musette yszerepy yszerepy Musette yszerepy ykodvegy és Mimi yszerepy mimi yszerepy Mimi yszerepy mimi yszerepy yszerepy Mimi yszerepy ykodvegy (Bohémélet), ycimy bohémélet ycimy Bohémélet ycimy bohémélet ycimy ycimy Bohémélet ycimy ykodvegy Nedda yszerepy nedda yszerepy Nedda yszerepy nedda yszerepy yszerepy Nedda yszerepy ykodvegy (Bajazzók), ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Röschen yszerepy röschen yszerepy Röschen yszerepy röschen yszerepy yszerepy Röschen yszerepy ykodvegy (A szomszédasszony), ycimy a szomszédasszony ycimy A szomszédasszony ycimy a ycimy szomszédasszony ycimy ycimy A ycimy szomszédasszony ycimy ykodvegy Micaela yszerepy micaela yszerepy Micaela yszerepy micaela yszerepy yszerepy Micaela yszerepy ykodvegy (Carmen), ycimy carmen ycimy Carmen ycimy carmen ycimy ycimy Carmen ycimy ykodvegy Philine yszerepy philine yszerepy Philine yszerepy philine yszerepy yszerepy Philine yszerepy ykodvegy (Mignon), ycimy mignon ycimy Mignon ycimy mignon ycimy ycimy Mignon ycimy ykodvegy az Éj királynője yszerepy éj királynője yszerepy Éj királynője yszerepy éj yszerepy királynője yszerepy yszerepy Éj yszerepy királynője yszerepy ykodvegy (Varázsfuvola). ycimy varázsfuvola ycimy Varázsfuvola ycimy varázsfuvola ycimy ycimy Varázsfuvola ycimy ykodvegy Közben bejárta Német- ytelepulesy német ytelepulesy Német ymegyey torontál megye ykodvegy és Oroszországot ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy (Berlin: ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy udv. opera, 1906. máj. 18. és 21. „Ezred leánya ycimy ezred leánya ycimy Ezred leánya ycimy ezred ycimy leánya ycimy ycimy Ezred ycimy leánya ycimy ykodvegy és „Manón, ycimy manón ycimy Manón ycimy manón ycimy ycimy Manón ycimy ykodvegy — Komische Oper, yintezmenyy komische oper yintezmenyy Komische yintezmenyy komische yintezmenyy oper yintezmenyy yintezmenyy Komische yintezmenyy ykodvegy 1908. febr. 25. óta 1 hónapig „Denevér ycimy denevér ycimy Denevér ycimy denevér ycimy ycimy Denevér ycimy ykodvegy Adélje) yszerepy adél yszerepy Adél yszerepy adél yszerepy yszerepy Adél yszerepy ykodvegy s a magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905. jún. xtalanevtizedx 1915 19-én nőül ment Márkus Dezső yszemelynevy márkus dezső yszemelynevy Márkus Dezső yszemelynevy márkus yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett, ide szerződtette; Sz. itt 1912. xevtizedx 1915 szept. 21-én mutatkozott be Jarno yszerepy jarno yszerepy Jarno yszerepy jarno yszerepy yszerepy Jarno yszerepy ykodvegy „Tengerész Kató ycimy tengerész kató ycimy Tengerész Kató ycimy tengerész ycimy kató ycimy ycimy Tengerész ycimy Kató ycimy ykodvegy c. operettje címszerepében; Kálmán Imre yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy „Kis király-ában ycimy kis király ycimy Kis király ycimy kis ycimy király ycimy ycimy Kis ycimy király ycimy ykodvegy stb. énekelt, de 1915 tavaszán a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk leányáról, Márkus-Szoyer Ilyről, yszemelynevy márkus-szoyer ily yszemelynevy Márkus-Szoyer Ily yszemelynevy márkus-szoyer yszemelynevy ily yszemelynevy yszemelynevy Márkus-Szoyer yszemelynevy Ily yszemelynevy ykodvegy aki 1915. aug. xtalanevtizedx 1925 13-án Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy született, most komoly gimnazista, de szép szopránját és csodálatos muzikalitását már több hangversenyen ragyogtatta, a m. kir. Operaházban yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy pedig a „Pelleas és Mélisande ycimy pelleas és mélisande ycimy Pelleas és Mélisande ycimy pelleas ycimy és ycimy mélisande ycimy ycimy Pelleas ycimy és ycimy Mélisande ycimy ykodvegy gyermekszerepét már kezdettől fogva (1925. xevtizedx 1925 nov. xtalanevtizedx 1935 26.) énekelte. Fejlett énektudását szüleitől nyerte. Első nagy szerepe volt (Szöktetés a szerályból) ycimy szöktetés a szerályból ycimy Szöktetés a szerályból ycimy szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ycimy Szöktetés ycimy a ycimy szerályból ycimy ykodvegy a Városi Színházban, yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1930. xevtizedx 1935 nov. 6-án, atyjának, Márkus Dezsőnek yszemelynevy márkus dezső yszemelynevy Márkus Dezső yszemelynevy márkus yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Márkus yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy a Városi Szh. yintezmenyy városi szh. yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy szh. yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán. szin_IV.0412.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szoyer Ilona - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1880

SZULETESIEVTIZED 1885

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0412.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31573.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szoyer Ilona

Szócikk: Szoyer Ilona énekesnő, magas szoprán, sz. 1880. júl. 24-én, Debrecenben. A konzervatóriumot végezve, Bécsben Geiringernél tökéletesítette tudását; a lipcsei operettnél kezdte legmagasabb ívelésű pályáját (Clairette-től az Éj királynőjéig neki nern volt hosszú az út). A Magyar Színházban lépett fel először mint „Angot asszony leánya, 1900. okt. 23; innen szerződtette Mader Raoul igazgató a m. kir. Operaházhoz, melynek tíz éven át maradt dísze. Itt 1902. jan. 14-én, mint „Mari az ezred leánya debütált; további szerepei: Mátyás és Gara Mária (Hunyadi László), Siebel és Margit (Faust), Bébé (Moharózsa), Georg apród (Berlichingen Götz), Apród (Romeo és Julia, Álarcosbál), Anna (Bűvös vadász), Marcellina (Fidelio), Zerlina (Don Juan), Cherubin (Figaro lakodalma), Erdei madár (Siegfried), Mari (Az eladott menyasszony), „Manón (Manón Lescaut), „Pillangó kisasszony és a „Nürnbergi baba címszerepei, Szaffi (Cigánybáró), Olympia (Hoffmann meséi), Friquet Rózsi (A remete csengetyűje), Adél és Rosalinda (Denevér), Sellő (Rajna kincse), Nuri (Hegyek alján), Eros (Orpheus), Musette és Mimi (Bohémélet), Nedda (Bajazzók), Röschen (A szomszédasszony), Micaela (Carmen), Philine (Mignon), az Éj királynője (Varázsfuvola). Közben bejárta Német- és Oroszországot (Berlin: udv. opera, 1906. máj. 18. és 21. „Ezred leánya és „Manón, — Komische Oper, 1908. febr. 25. óta 1 hónapig „Denevér Adélje) s a magyar vidéki nagyobb városokat. — 1905. jún. 19-én nőül ment Márkus Dezső operaházi karnagyhoz, aki mikor a Népopera igazgatója lett, ide szerződtette; Sz. itt 1912. szept. 21-én mutatkozott be Jarno „Tengerész Kató c. operettje címszerepében; Kálmán Imre „Kis király-ában stb. énekelt, de 1915 tavaszán a színpadtól visszavonult. — Máris meg kell emlékeznünk leányáról, Márkus-Szoyer Ilyről, aki 1915. aug. 13-án Budapesten született, most komoly gimnazista, de szép szopránját és csodálatos muzikalitását már több hangversenyen ragyogtatta, a m. kir. Operaházban pedig a „Pelleas és Mélisande gyermekszerepét már kezdettől fogva (1925. nov. 26.) énekelte. Fejlett énektudását szüleitől nyerte. Első nagy szerepe volt (Szöktetés a szerályból) a Városi Színházban, 1930. nov. 6-án, atyjának, Márkus Dezsőnek a Városi Szh. főzeneigazgatójának 40 éves művészi jubileumán. szin_IV.0412.pdf IV