Címszó: Szöveg - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31591.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Szöveg
Szócikk: Szöveg Voltakép mindaz amit írtak, vagy
mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott rendezői utasítások,
stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers; Alfréd Bruneau (személy) (Párizsban,
(ország)
1893) (időpont)
volt az első, aki Zola (személy) egy
novellájából, végig prózában készült operaszöveget komponált meg. Az énektanulás
anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld. más szájtartás kell mint az
„é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára vall az a, sajnos, nagyon
gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti meg, mert az énekesnek rossz
a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd (személy) (információ)
küzdött, s ez volt egyik oka, hogy színpadi
műveiben kerek áriák helyett, mint ő nevezi: „Sprechgesang-ot használt, „beszélőéneket,
amelynek énekszólama lehetőleg megközelíti a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának
hanglejtését. Zenekritikánk még ma is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk
szövegkiejtését. Az énekszöveg fordítójának nemcsak poétának kell lennie, hanem
jó zenésznek is, sőt lehetőleg tanult énekesnek; a nyelv ellen sem szabad vétenie,
de a zenei hangsúly és metrika törvényei ellen sem. Egyik remek énekesünk, Takáts
Mihály, (személy)
(információ)
a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak
tartotta, hogy érette a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene
nem fedték egymást (és természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban,
hanem pld. Farkas Ödön (személy) (információ)
„Tetemrehívás- (cím) ában is).
Ugyanő, és példájára más énekesek is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy
ez kongruens (egyező) legyen az énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a
hangsúllyal nem törődtek régebbi fordítóink; Nádaskay Lajosnak, (személy) (információ)
Ábrányi Kornélnak, (személy) (információ)
Váradi Antalnak (személy) (információ)
csak szerencsés mozzanatai akadtak; még Rákosi
Jenő (személy)
(információ)
is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg
kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) (cím) (információ)
fordításában is, sőt az operaénekes-poéta
Várady Sándor (személy) (információ)
fordításai is sokszor bántották a jó magyar
fület. Még az 1890-es (időpont) években
a poéta és zenész Kereszty István (személy) (információ)
hirdette újságkritikáiban és zenei szaklapokba
írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit (igazolta is tanait mintegy 200 kisebb
énekmű szövegének s Wagner (személy) (információ)
„Tanhäuser-ének (cím) és „Parsifal-jának
(cím) (információ)
fordításában) ; de azóta is kevés igazán
jó szövegfordítónk lett: (időrendben) Makai Emil, (személy) (információ)
Hevesi Sándor, (személy) (információ)
Harsányi Zsolt, (személy) (információ)
Lányi Viktor (személy) (információ)
— mind poéták, az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Szöveg címszóvég 31591 Szócikk: Szöveg Voltakép
mindaz amit írtak, vagy mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott
rendezői utasítások, stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers;
Alfréd Bruneau yszemelynevy alfréd bruneau yszemelynevy Alfréd Bruneau
yszemelynevy alfréd yszemelynevy bruneau yszemelynevy yszemelynevy Alfréd
yszemelynevy Bruneau yszemelynevy ykodvegy (Párizsban, ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy 1893) volt az első, aki Zola
yszemelynevy zola yszemelynevy Zola yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy
Zola yszemelynevy ykodvegy egy novellájából, végig prózában készült operaszöveget
komponált meg. Az énektanulás anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld.
más szájtartás kell mint az „é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára
vall az a, sajnos, nagyon gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti
meg, mert az énekesnek rossz a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd yszemelynevy
wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy
richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy
ykodvegy küzdött, s ez volt egyik oka, hogy színpadi műveiben kerek áriák helyett,
mint ő nevezi: „Sprechgesang-ot használt, „beszélőéneket, amelynek énekszólama
lehetőleg megközelíti a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának hanglejtését.
Zenekritikánk még ma is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk szövegkiejtését.
Az énekszöveg fordítójának nemcsak poétának kell lennie, hanem jó zenésznek is,
sőt lehetőleg tanult énekesnek; a nyelv ellen sem szabad vétenie, de a zenei hangsúly
és metrika törvényei ellen sem. Egyik remek énekesünk, Takáts Mihály, yszemelynevy
takáts mihály yszemelynevy Takáts Mihály yszemelynevy takáts yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Takáts yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak tartotta, hogy érette
a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene nem fedték egymást (és
természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban, hanem pld. Farkas Ödön
yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas
yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy „Tetemrehívás- ycimy tetemrehívás ycimy Tetemrehívás
ycimy tetemrehívás ycimy ycimy Tetemrehívás ycimy ykodvegy ában is). Ugyanő, és
példájára más énekesek is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy ez kongruens
(egyező) legyen az énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a hangsúllyal
nem törődtek régebbi fordítóink; Nádaskay Lajosnak, yszemelynevy nádaskay lajos
yszemelynevy Nádaskay Lajos yszemelynevy nádaskay yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Nádaskay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Ábrányi
Kornélnak, yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy
ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy
Kornél yszemelynevy ykodvegy Váradi Antalnak yszemelynevy váradi antal
yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy csak szerencsés mozzanatai
akadtak; még Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő
yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg
kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) ycimy
walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy fordításában
is, sőt az operaénekes-poéta Várady Sándor yszemelynevy várady sándor
yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fordításai is sokszor
bántották a jó magyar fület. Még az 1890-es években xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 a poéta és zenész Kereszty István yszemelynevy kereszty istván
yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy hirdette
újságkritikáiban és zenei szaklapokba írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit
(igazolta is tanait mintegy 200 kisebb énekmű szövegének s Wagner yszemelynevy
wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner
yszemelynevy ykodvegy „Tanhäuser-ének ycimy tanhäuser ycimy Tanhäuser ycimy
tanhäuser ycimy ycimy Tanhäuser ycimy ykodvegy és „Parsifal-jának ycimy
parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy fordításában)
; de azóta is kevés igazán jó szövegfordítónk lett: (időrendben) Makai Emil, yszemelynevy
makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Hevesi Sándor,
yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy Harsányi Zsolt, yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy
Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy
yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy Lányi Viktor yszemelynevy
lányi viktor yszemelynevy Lányi Viktor yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor
yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy — mind
poéták, az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Szöveg - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31591.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Szöveg
Szócikk: Szöveg Voltakép mindaz amit írtak, vagy
mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott rendezői utasítások,
stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers; Alfréd Bruneau (Párizsban,
1893) volt az első, aki Zola egy novellájából, végig prózában készült operaszöveget
komponált meg. Az énektanulás anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld.
más szájtartás kell mint az „é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára
vall az a, sajnos, nagyon gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti
meg, mert az énekesnek rossz a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd küzdött,
s ez volt egyik oka, hogy színpadi műveiben kerek áriák helyett, mint ő nevezi:
„Sprechgesang-ot használt, „beszélőéneket, amelynek énekszólama lehetőleg megközelíti
a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának hanglejtését. Zenekritikánk még ma
is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk szövegkiejtését. Az énekszöveg fordítójának
nemcsak poétának kell lennie, hanem jó zenésznek is, sőt lehetőleg tanult énekesnek;
a nyelv ellen sem szabad vétenie, de a zenei hangsúly és metrika törvényei ellen
sem. Egyik remek énekesünk, Takáts Mihály, a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak
tartotta, hogy érette a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene
nem fedték egymást (és természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban,
hanem pld. Farkas Ödön „Tetemrehívás- ában is). Ugyanő, és példájára más énekesek
is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy ez kongruens (egyező) legyen az
énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a hangsúllyal nem törődtek régebbi
fordítóink; Nádaskay Lajosnak, Ábrányi Kornélnak, Váradi Antalnak csak szerencsés
mozzanatai akadtak; még Rákosi Jenő is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg
kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) fordításában
is, sőt az operaénekes-poéta Várady Sándor fordításai is sokszor bántották a jó
magyar fület. Még az 1890-es években a poéta és zenész Kereszty István hirdette
újságkritikáiban és zenei szaklapokba írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit
(igazolta is tanait mintegy 200 kisebb énekmű szövegének s Wagner „Tanhäuser-ének
és „Parsifal-jának fordításában) ; de azóta is kevés igazán jó szövegfordítónk lett:
(időrendben) Makai Emil, Hevesi Sándor, Harsányi Zsolt, Lányi Viktor — mind poéták,
az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf IV