Címszó: Szöveg - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31591.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Szöveg

Szócikk: Szöveg Voltakép mindaz amit írtak, vagy mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott rendezői utasítások, stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers; Alfréd Bruneau (személy) (Párizsban, (ország) 1893) (időpont) volt az első, aki Zola (személy) egy novellájából, végig prózában készült operaszöveget komponált meg. Az énektanulás anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld. más szájtartás kell mint az „é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára vall az a, sajnos, nagyon gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti meg, mert az énekesnek rossz a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd (személy) (információ)  küzdött, s ez volt egyik oka, hogy színpadi műveiben kerek áriák helyett, mint ő nevezi: „Sprechgesang-ot használt, „beszélő­éneket, amelynek énekszólama lehetőleg megközelíti a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának hanglejtését. Zenekritikánk még ma is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk szövegkiejtését. Az énekszöveg fordítójának nemcsak poétának kell lennie, hanem jó zenésznek is, sőt lehetőleg tanult énekesnek; a nyelv ellen sem szabad vétenie, de a zenei hangsúly és metrika törvényei ellen sem. Egyik remek énekesünk, Takáts Mihály, (személy) (információ)  a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak tartotta, hogy érette a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene nem fedték egymást (és természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban, hanem pld. Farkas Ödön (személy) (információ)  „Tetemrehívás- (cím) ában is). Ugyanő, és példájára más énekesek is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy ez kongruens (egyező) legyen az énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a hangsúllyal nem törődtek régebbi fordítóink; Nádaskay Lajosnak, (személy) (információ)  Ábrányi Kornélnak, (személy) (információ)  Váradi Antalnak (személy) (információ)  csak szerencsés mozzanatai akadtak; még Rákosi Jenő (személy) (információ)  is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) (cím) (információ)  fordításában is, sőt az operaénekes-poéta Várady Sándor (személy) (információ)  fordításai is sokszor bántották a jó magyar fület. Még az 1890-es (időpont) években a poéta és zenész Kereszty István (személy) (információ)  hirdette újságkritikáiban és zenei szaklapokba írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit (igazolta is tanait mintegy 200 kisebb énekmű szövegének s Wagner (személy) (információ)  „Tanhäuser-ének (cím) és „Parsifal-jának (cím) (információ)  fordításában) ; de azóta is kevés igazán jó szövegfordítónk lett: (időrendben) Makai Emil, (személy) (információ)  Hevesi Sándor, (személy) (információ)  Harsányi Zsolt, (személy) (információ)  Lányi Viktor (személy) (információ)  — mind poéták, az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Szöveg címszóvég 31591 Szócikk: Szöveg Voltakép mindaz amit írtak, vagy mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott rendezői utasítások, stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers; Alfréd Bruneau yszemelynevy alfréd bruneau yszemelynevy Alfréd Bruneau yszemelynevy alfréd yszemelynevy bruneau yszemelynevy yszemelynevy Alfréd yszemelynevy Bruneau yszemelynevy ykodvegy (Párizsban, ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy 1893) volt az első, aki Zola yszemelynevy zola yszemelynevy Zola yszemelynevy zola yszemelynevy yszemelynevy Zola yszemelynevy ykodvegy egy novellájából, végig prózában készült operaszöveget komponált meg. Az énektanulás anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld. más szájtartás kell mint az „é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára vall az a, sajnos, nagyon gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti meg, mert az énekesnek rossz a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd yszemelynevy wagner richárd yszemelynevy Wagner Richárd yszemelynevy wagner yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy küzdött, s ez volt egyik oka, hogy színpadi műveiben kerek áriák helyett, mint ő nevezi: „Sprechgesang-ot használt, „beszélő­éneket, amelynek énekszólama lehetőleg megközelíti a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának hanglejtését. Zenekritikánk még ma is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk szövegkiejtését. Az énekszöveg fordítójának nemcsak poétának kell lennie, hanem jó zenésznek is, sőt lehetőleg tanult énekesnek; a nyelv ellen sem szabad vétenie, de a zenei hangsúly és metrika törvényei ellen sem. Egyik remek énekesünk, Takáts Mihály, yszemelynevy takáts mihály yszemelynevy Takáts Mihály yszemelynevy takáts yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Takáts yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak tartotta, hogy érette a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene nem fedték egymást (és természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban, hanem pld. Farkas Ödön yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön yszemelynevy ykodvegy „Tetemrehívás- ycimy tetemrehívás ycimy Tetemrehívás ycimy tetemrehívás ycimy ycimy Tetemrehívás ycimy ykodvegy ában is). Ugyanő, és példájára más énekesek is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy ez kongruens (egyező) legyen az énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a hangsúllyal nem törődtek régebbi fordítóink; Nádaskay Lajosnak, yszemelynevy nádaskay lajos yszemelynevy Nádaskay Lajos yszemelynevy nádaskay yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Nádaskay yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Ábrányi Kornélnak, yszemelynevy ábrányi kornél yszemelynevy Ábrányi Kornél yszemelynevy ábrányi yszemelynevy kornél yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Kornél yszemelynevy ykodvegy Váradi Antalnak yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy csak szerencsés mozzanatai akadtak; még Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi jenő yszemelynevy Rákosi Jenő yszemelynevy rákosi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) ycimy walkür ycimy Walkür ycimy walkür ycimy ycimy Walkür ycimy ykodvegy fordításában is, sőt az operaénekes-poéta Várady Sándor yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy fordításai is sokszor bántották a jó magyar fület. Még az 1890-es években xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 a poéta és zenész Kereszty István yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy hirdette újságkritikáiban és zenei szaklapokba írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit (igazolta is tanait mintegy 200 kisebb énekmű szövegének s Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy „Tanhäuser-ének ycimy tanhäuser ycimy Tanhäuser ycimy tanhäuser ycimy ycimy Tanhäuser ycimy ykodvegy és „Parsifal-jának ycimy parsifal ycimy Parsifal ycimy parsifal ycimy ycimy Parsifal ycimy ykodvegy fordításában) ; de azóta is kevés igazán jó szövegfordítónk lett: (időrendben) Makai Emil, yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Hevesi Sándor, yszemelynevy hevesi sándor yszemelynevy Hevesi Sándor yszemelynevy hevesi yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Hevesi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Harsányi Zsolt, yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy Lányi Viktor yszemelynevy lányi viktor yszemelynevy Lányi Viktor yszemelynevy lányi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Lányi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy — mind poéták, az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Szöveg - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0417.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31591.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Szöveg

Szócikk: Szöveg Voltakép mindaz amit írtak, vagy mondanak; a színdarabnak: irodalmi része (tehát nem az írott rendezői utasítások, stb.), a dalnak, éneknek szintén. Az énekszöveg rendesen vers; Alfréd Bruneau (Párizsban, 1893) volt az első, aki Zola egy novellájából, végig prózában készült operaszöveget komponált meg. Az énektanulás anyagához tartozik a beszélőszervekkel bánás is (pld. más szájtartás kell mint az „é magánhangzók éneklésekor); a teljes tanultság hiányára vall az a, sajnos, nagyon gyakori eset, hogy az ének szövegét a hallgató nem érti meg, mert az énekesnek rossz a szövegkiejtése. Ez ellen főleg Wagner Richárd küzdött, s ez volt egyik oka, hogy színpadi műveiben kerek áriák helyett, mint ő nevezi: „Sprechgesang-ot használt, „beszélő­éneket, amelynek énekszólama lehetőleg megközelíti a szöveg elmondásának, illetőleg szavalásának hanglejtését. Zenekritikánk még ma is mint ritka erényt emeli ki egy-egy énekesünk szövegkiejtését. Az énekszöveg fordítójának nemcsak poétának kell lennie, hanem jó zenésznek is, sőt lehetőleg tanult énekesnek; a nyelv ellen sem szabad vétenie, de a zenei hangsúly és metrika törvényei ellen sem. Egyik remek énekesünk, Takáts Mihály, a helyes szövegmondást annyira mindenekfelettvalónak tartotta, hogy érette a legszebb dallamokat is eltördelte, ha a szöveg és a zene nem fedték egymást (és természetesen nemcsak az idegenből fordított darabokban, hanem pld. Farkas Ödön „Tetemrehívás- ában is). Ugyanő, és példájára más énekesek is, gyakran változtatnak szerepeik szövegén, hogy ez kongruens (egyező) legyen az énekszólam metrikájával és hangsúlyával. Főleg a hangsúllyal nem törődtek régebbi fordítóink; Nádaskay Lajosnak, Ábrányi Kornélnak, Váradi Antalnak csak szerencsés mozzanatai akadtak; még Rákosi Jenő is, aki először hirdette, hogy pattogó operettszöveg kell a zenéhez, sokszor vét a zenei hangsúly ellen, még utolsó (Walkür) fordításában is, sőt az operaénekes-poéta Várady Sándor fordításai is sokszor bántották a jó magyar fület. Még az 1890-es években a poéta és zenész Kereszty István hirdette újságkritikáiban és zenei szaklapokba írt tanulmányaiban a szövegfordítás törvényeit (igazolta is tanait mintegy 200 kisebb énekmű szövegének s Wagner „Tanhäuser-ének és „Parsifal-jának fordításában) ; de azóta is kevés igazán jó szövegfordítónk lett: (időrendben) Makai Emil, Hevesi Sándor, Harsányi Zsolt, Lányi Viktor — mind poéták, az utóbbi zeneszerző is. szin_IV.0417.pdf IV