Címszó: Sztojanovits Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0418.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0418.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Sztojanovits Jenő

Szócikk: Sztojanovits Jenő zeneszerző, sz. 1864. (születés éve) ápr. 4-én, Pesten, (Budapest) megh. 1919. jan. 28-án, u. o. Atyja polgári iskolai igazgató volt a belvárosi Lipót uccában, (ma IV. ker., Váci u.), u. i. tanított éneket anyjának fivére, Bellovics Imre, (személy) nagyszerű zenész, számos operaénekes mestere, akitől Sz. zeneelméleti ismereteit szerezte. Sz. az orvosi egyetemet járta, de előretörő alkotótehetsége miatt otthagyta az orvosi pályát s egészen a zenére adta magát; szellemes és jótollú ember volt, az „Egyetértés (intézmény) nagy napilap zenekritikusa lett, majd (1893 (időpont) máj.—dec. a „Pesti Hirlap-é, (intézmény) (információ)  utóbb a „Pesti Napló-é (intézmény) (információ)  és a „Magyarország-é; (intézmény) két ízben szerkesztett szaklapot („Zenevilág, (intézmény) 1890— (időpont) 1891. (időpont) stb.) Képzettségénél fogva a főváros (Budapest) beválasztotta polg. iskolai énektanárnak, igazgatói címmel halt meg; az aréna uti leányiskolái tanítványai számára írta („A csodaszarvas, (cím) „A Szent Anna-tó regéje (cím) stb.) kisebb daljátékait, amelyeket aztán az egész ország megszeretett. Megszervezte az Országos Zenész-Szövetséget, (intézmény) (információ)  megteremtette a Székesfővárosi Zeneiskolákat (intézmény) Bárczy István (személy) (információ)  polgármester támogatásával 1910-ben, (időpont) igazgatta 1912-ig. (időpont) Karnagya volt előbb 1896-ban (időpont) az ős- Budavára (intézmény) (Budapest) nevű nagyszabású városligeti mulatótelepnek; utóbb azonban a budavári Mátyás - templomnak, (intézmény) majd a lipót­városi Szt. István - bazilikának. (intézmény) — Színpadi művei: „Peking rózsája, (cím) operett 3 felv., szöv. Rothauser Miksától, (személy) (információ)  bem. a Népszínház (intézmény) (információ)  1888. (időpont) nov. 7. — „Új Romeo, (cím) ballet 1 fv., dr. Steiger Lajossal, (személy) bem. a m. kir. Operaház, (intézmény) 1889. (időpont) ápr. 16. — „Csárdás, (cím) (információ)  nagy ballet (legnagyobb sikere, 100-nál több előadást ért meg).; meséjét Zárai Samu (személy) írta; bem. u. o. 1890. (időpont) dec. 17. — „Tous les trois, (cím) ballet 1 felv., u. o. 1892. (időpont) okt. 29. — Sas Ede (személy) (információ)  „Családi szentély (cím) c. énekes bohózatát Sz.zenéjével bem. a Népszínház, (intézmény) (információ)  1895-ben. (időpont) — „A kis molnárné, (cím) operett 3 felv. szöv. a „Giralda (cím) c. régi francia (nyelv) (információ)  operából írta dr. Radó Antal, (személy) u. o. 1892. (időpont) jan. 29. — „Ninon, (cím) opera 2 felv. Szövegét (Thury Zoltán (személy) (információ)  „Susanne (cím) c. dramolettjából) írta Ábrányi Emil, (személy) (információ)  bem. a m. kir. Operaház, (intézmény) 1898. (időpont) márc. 27. —„A kis kofa (cím) (Phryné), (szerep) operett 3 fv. szöv. Falk Richárdtól, (személy) (információ)  bem. Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1903. (időpont) nov. 20. — „Lengyel légionárius. (cím) (információ)  — „A portugál, (cím) operett 3 felv., u. o. 1905. (időpont) jan. 3. — Molnár Gyula: (személy) (információ)  „A papa lánya, (cím) énekes vígj., bem. a Népszínház, (intézmény) (információ)  1906. (időpont) okt. 4. — „A csókkirály, (cím) daljáték 3 fv., szöv. Orbán Dezsőtől, (személy) (információ)  bem. Budán, (Budapest) a Fővárosi Nyári Színház, (intézmény) (információ)  1908. (időpont) júl. 16. — „A sziámi herceg, (cím) operett 3 fv. Szöv. Péter Pál, (személy) u. o. 1910. (időpont) júl. 27. — „Karikagyűrű, (cím) operett 3 fv. Szövegét írták: Urai Dezső (személy) és Zsoldos László, (személy) bem. a Király - Színház, (intézmény) (információ)  1915. (időpont) nov. 13. — „Othello mesél, (cím) (információ)  opera 4 szakaszban, szöv. Orbán Dezsőtől; (személy) (információ)  bem. a m. kir. Operaház, (intézmény) 1917.máj. (időpont) 24. (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0418.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Sztojanovits Jenő címszóvég 31596 Szócikk: Sztojanovits Jenő zeneszerző, sz. 1864. ápr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 4-én, Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1919. jan. 28-án, u. o. Atyja polgári iskolai igazgató volt a belvárosi Lipót uccában, (ma IV. ker., Váci u.), u. i. tanított éneket anyjának fivére, Bellovics Imre, yszemelynevy bellovics imre yszemelynevy Bellovics Imre yszemelynevy bellovics yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Bellovics yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy nagyszerű zenész, számos operaénekes mestere, akitől Sz. zeneelméleti ismereteit szerezte. Sz. az orvosi egyetemet járta, de előretörő alkotótehetsége miatt otthagyta az orvosi pályát s egészen a zenére adta magát; szellemes és jótollú ember volt, az „Egyetértés yintezmenyy egyetértés yintezmenyy Egyetért yintezmenyy egyetértés yintezmenyy yintezmenyy Egyetért yintezmenyy ykodvegy nagy napilap zenekritikusa lett, majd (1893 xevtizedx 1895 máj.—dec. a „Pesti Hirlap-é, yintezmenyy pesti hirlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy utóbb a „Pesti Napló-é yintezmenyy pesti napló yintezmenyy Pesti N yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy N yintezmenyy ykodvegy és a „Magyarország-é; yintezmenyy magyarország yintezmenyy Magyaror yintezmenyy magyarország yintezmenyy yintezmenyy Magyaror yintezmenyy ykodvegy két ízben szerkesztett szaklapot („Zenevilág, yintezmenyy zenevilág yintezmenyy Zenevilá yintezmenyy zenevilág yintezmenyy yintezmenyy Zenevilá yintezmenyy ykodvegy 1890— 1891. stb.) xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Képzettségénél fogva a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy beválasztotta polg. iskolai énektanárnak, igazgatói címmel halt meg; az aréna uti leányiskolái tanítványai számára írta („A csodaszarvas, ycimy a csodaszarvas ycimy A csodaszarvas ycimy a ycimy csodaszarvas ycimy ycimy A ycimy csodaszarvas ycimy ykodvegy „A Szent Anna-tó regéje ycimy a szent anna-tó regéje ycimy A Szent Anna-tó regéje ycimy a ycimy szent ycimy anna-tó ycimy regéje ycimy ycimy A ycimy Szent ycimy Anna-tó ycimy regéje ycimy ykodvegy stb.) kisebb daljátékait, amelyeket aztán az egész ország megszeretett. Megszervezte az Országos Zenész-Szövetséget, yintezmenyy országos zenész-szövetség yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy zenész-szövetség yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy megteremtette a Székesfővárosi Zeneiskolákat yintezmenyy székesfővárosi zeneiskolák yintezmenyy Székesfő yintezmenyy székesfővárosi yintezmenyy zeneiskolák yintezmenyy yintezmenyy Székesfő yintezmenyy ykodvegy Bárczy István yszemelynevy bárczy istván yszemelynevy Bárczy István yszemelynevy bárczy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bárczy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy polgármester támogatásával 1910-ben, xevtizedx 1915 igazgatta 1912-ig. Karnagya volt előbb 1896-ban xevtizedx 1895 az ős- Budavára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy yintezmenyy ős- budavára yintezmenyy ős- Buda yintezmenyy ős- yintezmenyy budavára yintezmenyy yintezmenyy ős- yintezmenyy Buda yintezmenyy ykodvegy nevű nagyszabású városligeti mulatótelepnek; utóbb azonban a budavári Mátyás - templomnak, yintezmenyy budavári mátyás - templom yintezmenyy budavári yintezmenyy budavári yintezmenyy mátyás yintezmenyy - yintezmenyy templom yintezmenyy yintezmenyy budavári yintezmenyy ykodvegy majd a lipót­városi Szt. István - bazilikának. yintezmenyy lipót­városi szt. istván - bazilika yintezmenyy lipót­vá yintezmenyy lipót­városi yintezmenyy szt. yintezmenyy istván yintezmenyy - yintezmenyy bazilika yintezmenyy yintezmenyy lipót­vá yi — Színpadi művei: „Peking rózsája, ycimy peking rózsája ycimy Peking rózsája ycimy peking ycimy rózsája ycimy ycimy Peking ycimy rózsája ycimy ykodvegy operett 3 felv., szöv. Rothauser Miksától, yszemelynevy rothauser miksa yszemelynevy Rothauser Miksá yszemelynevy rothauser yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Rothauser yszemelynevy Miksá yszemelynevy ykodvegy bem. a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1888. xevtizedx 1885 nov. 7. — „Új Romeo, ycimy új romeo ycimy Új Romeo ycimy új ycimy romeo ycimy ycimy Új ycimy Romeo ycimy ykodvegy ballet 1 fv., dr. Steiger Lajossal, yszemelynevy dr. steiger lajos yszemelynevy dr. Steiger Lajos yszemelynevy dr. yszemelynevy steiger yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Steiger yszemelynevy Lajos yszemelynev bem. a m. kir. Operaház, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy 1889. ápr. xtalanevtizedx 1895 16. — „Csárdás, ycimy csárdás ycimy Csárdás ycimy csárdás ycimy ycimy Csárdás ycimy ykodvegy nagy ballet (legnagyobb sikere, 100-nál több előadást ért meg).; meséjét Zárai Samu yszemelynevy zárai samu yszemelynevy Zárai Samu yszemelynevy zárai yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Zárai yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy írta; bem. u. o. 1890. xevtizedx 1895 dec. 17. — „Tous les trois, ycimy tous les trois ycimy Tous les trois ycimy tous ycimy les ycimy trois ycimy ycimy Tous ycimy les ycimy trois ycimy ykodvegy ballet 1 felv., u. o. 1892. okt. 29. — Sas Ede yszemelynevy sas ede yszemelynevy Sas Ede yszemelynevy sas yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Sas yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy „Családi szentély ycimy családi szentély ycimy Családi szentély ycimy családi ycimy szentély ycimy ycimy Családi ycimy szentély ycimy ykodvegy c. énekes bohózatát Sz.zenéjével bem. a Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1895-ben. — „A kis molnárné, ycimy a kis molnárne ycimy A kis molnárné ycimy a ycimy kis ycimy molnárne ycimy ycimy A ycimy kis ycimy molnárné ycimy ykodvegy operett 3 felv. szöv. a „Giralda ycimy giralda ycimy Giralda ycimy giralda ycimy ycimy Giralda ycimy ykodvegy c. régi francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy operából írta dr. Radó Antal, yszemelynevy dr. radó antal yszemelynevy dr. Radó Antal yszemelynevy dr. yszemelynevy radó yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Radó yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy u. o. 1892. jan. 29. — „Ninon, ycimy ninon ycimy Ninon ycimy ninon ycimy ycimy Ninon ycimy ykodvegy opera 2 felv. Szövegét (Thury Zoltán yszemelynevy thury zoltán yszemelynevy Thury Zoltán yszemelynevy thury yszemelynevy zoltán yszemelynevy yszemelynevy Thury yszemelynevy Zoltán yszemelynevy ykodvegy „Susanne ycimy susanne ycimy Susanne ycimy susanne ycimy ycimy Susanne ycimy ykodvegy c. dramolettjából) írta Ábrányi Emil, yszemelynevy ábrányi emil yszemelynevy Ábrányi Emil yszemelynevy ábrányi yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy bem. a m. kir. Operaház, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy 1898. márc. xtalanevtizedx 1905 27. —„A kis kofa ycimy a kis kofa ycimy A kis kofa ycimy a ycimy kis ycimy kofa ycimy ycimy A ycimy kis ycimy kofa ycimy ykodvegy (Phryné), yszerepy phryne yszerepy Phryné yszerepy phryne yszerepy yszerepy Phryné yszerepy ykodvegy operett 3 fv. szöv. Falk Richárdtól, yszemelynevy falk richárd yszemelynevy Falk Richárd yszemelynevy falk yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Falk yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy bem. Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1903. xevtizedx 1905 nov. 20. — „Lengyel légionárius. ycimy lengyel légionárius ycimy Lengyel légionárius ycimy lengyel ycimy légionárius ycimy ycimy Lengyel ycimy légionárius ycimy ykodvegy — „A portugál, ycimy a portugál ycimy A portugál ycimy a ycimy portugál ycimy ycimy A ycimy portugál ycimy ykodvegy operett 3 felv., u. o. 1905. jan. 3. — Molnár Gyula: yszemelynevy molnár gyula yszemelynevy Molnár Gyula yszemelynevy molnár yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy „A papa lánya, ycimy a papa lánya ycimy A papa lánya ycimy a ycimy papa ycimy lánya ycimy ycimy A ycimy papa ycimy lánya ycimy ykodvegy énekes vígj., bem. a Népszínház, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1906. okt. 4. — „A csókkirály, ycimy a csókkirály ycimy A csókkirály ycimy a ycimy csókkirály ycimy ycimy A ycimy csókkirály ycimy ykodvegy daljáték 3 fv., szöv. Orbán Dezsőtől, yszemelynevy orbán dezső yszemelynevy Orbán Dezső yszemelynevy orbán yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Orbán yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy bem. Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Fővárosi Nyári Színház, yintezmenyy fővárosi nyári színház yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy fővárosi yintezmenyy nyári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Fővárosi yintezmenyy ykodvegy 1908. júl. xtalanevtizedx 1915 16. — „A sziámi herceg, ycimy a sziámi herceg ycimy A sziámi herceg ycimy a ycimy sziámi ycimy herceg ycimy ycimy A ycimy sziámi ycimy herceg ycimy ykodvegy operett 3 fv. Szöv. Péter Pál, yszemelynevy péter pál yszemelynevy Péter Pál yszemelynevy péter yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Péter yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy u. o. 1910. xevtizedx 1915 júl. 27. — „Karikagyűrű, ycimy karikagyűrű ycimy Karikagyűrű ycimy karikagyűrű ycimy ycimy Karikagyűrű ycimy ykodvegy operett 3 fv. Szövegét írták: Urai Dezső yszemelynevy urai dezső yszemelynevy Urai Dezső yszemelynevy urai yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Urai yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy és Zsoldos László, yszemelynevy zsoldos lászló yszemelynevy Zsoldos László yszemelynevy zsoldos yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Zsoldos yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy bem. a Király - Színház, yintezmenyy király - színház yintezmenyy Király - yintezmenyy király yintezmenyy - yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy 1915. nov. 13. — „Othello mesél, ycimy othello mesél ycimy Othello mesél ycimy othello ycimy mesél ycimy ycimy Othello ycimy mesél ycimy ykodvegy opera 4 szakaszban, szöv. Orbán Dezsőtől; yszemelynevy orbán dezső yszemelynevy Orbán Dezső yszemelynevy orbán yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Orbán yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy bem. a m. kir. Operaház, yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy m. kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy ykodvegy 1917.máj. 24. (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0418.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Sztojanovits Jenő - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1864

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0418.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0418.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31596.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Sztojanovits Jenő

Szócikk: Sztojanovits Jenő zeneszerző, sz. 1864. ápr. 4-én, Pesten, megh. 1919. jan. 28-án, u. o. Atyja polgári iskolai igazgató volt a belvárosi Lipót uccában, (ma IV. ker., Váci u.), u. i. tanított éneket anyjának fivére, Bellovics Imre, nagyszerű zenész, számos operaénekes mestere, akitől Sz. zeneelméleti ismereteit szerezte. Sz. az orvosi egyetemet járta, de előretörő alkotótehetsége miatt otthagyta az orvosi pályát s egészen a zenére adta magát; szellemes és jótollú ember volt, az „Egyetértés nagy napilap zenekritikusa lett, majd (1893 máj.—dec. a „Pesti Hirlap-é, utóbb a „Pesti Napló-é és a „Magyarország-é; két ízben szerkesztett szaklapot („Zenevilág, 1890— 1891. stb.) Képzettségénél fogva a főváros beválasztotta polg. iskolai énektanárnak, igazgatói címmel halt meg; az aréna uti leányiskolái tanítványai számára írta („A csodaszarvas, „A Szent Anna-tó regéje stb.) kisebb daljátékait, amelyeket aztán az egész ország megszeretett. Megszervezte az Országos Zenész-Szövetséget, megteremtette a Székesfővárosi Zeneiskolákat Bárczy István polgármester támogatásával 1910-ben, igazgatta 1912-ig. Karnagya volt előbb 1896-ban az ős- Budavára nevű nagyszabású városligeti mulatótelepnek; utóbb azonban a budavári Mátyás - templomnak, majd a lipót­városi Szt. István - bazilikának. — Színpadi művei: „Peking rózsája, operett 3 felv., szöv. Rothauser Miksától, bem. a Népszínház 1888. nov. 7. — „Új Romeo, ballet 1 fv., dr. Steiger Lajossal, bem. a m. kir. Operaház, 1889. ápr. 16. — „Csárdás, nagy ballet (legnagyobb sikere, 100-nál több előadást ért meg).; meséjét Zárai Samu írta; bem. u. o. 1890. dec. 17. — „Tous les trois, ballet 1 felv., u. o. 1892. okt. 29. — Sas Ede „Családi szentély c. énekes bohózatát Sz.zenéjével bem. a Népszínház, 1895-ben. — „A kis molnárné, operett 3 felv. szöv. a „Giralda c. régi francia operából írta dr. Radó Antal, u. o. 1892. jan. 29. — „Ninon, opera 2 felv. Szövegét (Thury Zoltán „Susanne c. dramolettjából) írta Ábrányi Emil, bem. a m. kir. Operaház, 1898. márc. 27. —„A kis kofa (Phryné), operett 3 fv. szöv. Falk Richárdtól, bem. Magyar Színház, 1903. nov. 20. — „Lengyel légionárius. — „A portugál, operett 3 felv., u. o. 1905. jan. 3. — Molnár Gyula: „A papa lánya, énekes vígj., bem. a Népszínház, 1906. okt. 4. — „A csókkirály, daljáték 3 fv., szöv. Orbán Dezsőtől, bem. Budán, a Fővárosi Nyári Színház, 1908. júl. 16. — „A sziámi herceg, operett 3 fv. Szöv. Péter Pál, u. o. 1910. júl. 27. — „Karikagyűrű, operett 3 fv. Szövegét írták: Urai Dezső és Zsoldos László, bem. a Király - Színház, 1915. nov. 13. — „Othello mesél, opera 4 szakaszban, szöv. Orbán Dezsőtől; bem. a m. kir. Operaház, 1917.máj. 24. (Kereszty István.) szin_IV.0418.pdf IV