Címszó: Tájszólás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31615.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tájszólás

Szócikk: Tájszólás dialektus a nyelvnek vidékek, helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben, kiejtésben, kifejezésekben, mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való eltérései. Egyrészt az egymással állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv - sajátosságaiként jelentkeznek, másrészt idegennyelvű népekkel (török, (nemzetiség) (információ)  szláv, (nemzetiség) örmény, (nemzetiség) stb.) való érintkezés folytán keletkeznek és lépnek fel, mint a nyelvnek egymástól eltérő és részleges sajátosságai. A nyelvtudomány a magyar nyelv egész területét az egyes tájszólások szerint különböző nyelvjárási területekre osztja, melyeknek táj szólása, bár erősen különbözik egymástól, de korántsem annyira, mint egyes idegen népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők meg sem értik egymást, (pl. német, (nyelv) (információ)  francia, (nyelv) (információ)  angol, (nyelv) stb. dialektusok). Egyébként a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával, a művelődés terjeszkedésével a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások is lassan-lassan a néprajzi emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv vagy affektált alsóbbrendiség kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok, körök, fajok elrontott nyelvkeverékét jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi szempontból a különféle táj szólásokban való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek élvezhető előadásban való színre hozását. Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy a „szögediesen beszélő Török bíró (szerep) (információ)  uramnak Kósza Gyurka (szerep) (információ)  „palócosan felelgetett; azért a gondos rendező népies darabok rendezésénél ne sajnáljon egy kis tanulmányozást a tájszólások körül és ebből a szempontból is igyekezzék az előadást összehangolni. (Dr. Farkas Ferenc) (személy) szin_IV.0423.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tájszólás címszóvég 31615 Szócikk: Tájszólás dialektus a nyelvnek vidékek, helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben, kiejtésben, kifejezésekben, mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való eltérései. Egyrészt az egymással állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv - sajátosságaiként jelentkeznek, másrészt idegennyelvű népekkel (török, ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy ynemzetisegy török ynemzetisegy ykodvegy szláv, ynemzetisegy szláv ynemzetisegy szláv ynemzetisegy szláv ynemzetisegy ynemzetisegy szláv ynemzetisegy ykodvegy örmény, ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ykodvegy stb.) való érintkezés folytán keletkeznek és lépnek fel, mint a nyelvnek egymástól eltérő és részleges sajátosságai. A nyelvtudomány a magyar nyelv egész területét az egyes tájszólások szerint különböző nyelvjárási területekre osztja, melyeknek táj szólása, bár erősen különbözik egymástól, de korántsem annyira, mint egyes idegen népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők meg sem értik egymást, (pl. német, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy francia, ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy angol, ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy stb. dialektusok). Egyébként a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával, a művelődés terjeszkedésével a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások is lassan-lassan a néprajzi emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv vagy affektált alsóbbrendiség kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok, körök, fajok elrontott nyelvkeverékét jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi szempontból a különféle táj szólásokban való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek élvezhető előadásban való színre hozását. Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy a „szögediesen beszélő Török bíró yszerepy török bíró yszerepy Török bíró yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török yszerepy bíró yszerepy ykodvegy uramnak Kósza Gyurka yszerepy kósza gyurka yszerepy Kósza Gyurka yszerepy kósza yszerepy gyurka yszerepy yszerepy Kósza yszerepy Gyurka yszerepy ykodvegy „palócosan felelgetett; azért a gondos rendező népies darabok rendezésénél ne sajnáljon egy kis tanulmányozást a tájszólások körül és ebből a szempontból is igyekezzék az előadást összehangolni. (Dr. Farkas Ferenc) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0423.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tájszólás - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31615.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tájszólás

Szócikk: Tájszólás dialektus a nyelvnek vidékek, helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben, kiejtésben, kifejezésekben, mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való eltérései. Egyrészt az egymással állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv - sajátosságaiként jelentkeznek, másrészt idegennyelvű népekkel (török, szláv, örmény, stb.) való érintkezés folytán keletkeznek és lépnek fel, mint a nyelvnek egymástól eltérő és részleges sajátosságai. A nyelvtudomány a magyar nyelv egész területét az egyes tájszólások szerint különböző nyelvjárási területekre osztja, melyeknek táj szólása, bár erősen különbözik egymástól, de korántsem annyira, mint egyes idegen népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők meg sem értik egymást, (pl. német, francia, angol, stb. dialektusok). Egyébként a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával, a művelődés terjeszkedésével a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások is lassan-lassan a néprajzi emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv vagy affektált alsóbbrendiség kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok, körök, fajok elrontott nyelvkeverékét jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi szempontból a különféle táj szólásokban való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek élvezhető előadásban való színre hozását. Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy a „szögediesen beszélő Török bíró uramnak Kósza Gyurka „palócosan felelgetett; azért a gondos rendező népies darabok rendezésénél ne sajnáljon egy kis tanulmányozást a tájszólások körül és ebből a szempontból is igyekezzék az előadást összehangolni. (Dr. Farkas Ferenc) szin_IV.0423.pdf IV