Címszó: Tájszólás - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31615.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tájszólás
Szócikk: Tájszólás dialektus a nyelvnek vidékek,
helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben, kiejtésben, kifejezésekben,
mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való eltérései. Egyrészt az egymással
állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv - sajátosságaiként jelentkeznek,
másrészt idegennyelvű népekkel (török, (nemzetiség)
(információ)
szláv, (nemzetiség)
örmény, (nemzetiség)
stb.) való érintkezés folytán keletkeznek és lépnek fel, mint a nyelvnek egymástól
eltérő és részleges sajátosságai. A nyelvtudomány a magyar nyelv egész területét
az egyes tájszólások szerint különböző nyelvjárási területekre osztja, melyeknek
táj szólása, bár erősen különbözik egymástól, de korántsem annyira, mint egyes idegen
népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők meg sem értik egymást, (pl. német,
(nyelv) (információ)
francia, (nyelv) (információ)
angol, (nyelv) stb.
dialektusok). Egyébként a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával,
a művelődés terjeszkedésével a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások
is lassan-lassan a néprajzi emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv
vagy affektált alsóbbrendiség kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok,
körök, fajok elrontott nyelvkeverékét jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi
szempontból a különféle táj szólásokban való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte
lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek élvezhető előadásban való színre hozását.
Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy a „szögediesen beszélő Török bíró (szerep) (információ)
uramnak Kósza Gyurka (szerep) (információ)
„palócosan felelgetett; azért a gondos rendező
népies darabok rendezésénél ne sajnáljon egy kis tanulmányozást a tájszólások körül
és ebből a szempontból is igyekezzék az előadást összehangolni. (Dr. Farkas Ferenc)
(személy)
szin_IV.0423.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tájszólás címszóvég 31615 Szócikk: Tájszólás
dialektus a nyelvnek vidékek, helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben,
kiejtésben, kifejezésekben, mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való
eltérései. Egyrészt az egymással állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv
- sajátosságaiként jelentkeznek, másrészt idegennyelvű népekkel (török, ynemzetisegy
török ynemzetisegy török ynemzetisegy török ynemzetisegy ynemzetisegy török
ynemzetisegy ykodvegy szláv, ynemzetisegy szláv ynemzetisegy szláv ynemzetisegy
szláv ynemzetisegy ynemzetisegy szláv ynemzetisegy ykodvegy örmény, ynemzetisegy
örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ynemzetisegy örmény
ynemzetisegy ykodvegy stb.) való érintkezés folytán keletkeznek és lépnek fel, mint
a nyelvnek egymástól eltérő és részleges sajátosságai. A nyelvtudomány a magyar
nyelv egész területét az egyes tájszólások szerint különböző nyelvjárási területekre
osztja, melyeknek táj szólása, bár erősen különbözik egymástól, de korántsem annyira,
mint egyes idegen népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők meg sem értik
egymást, (pl. német, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy
német ynyelvy ykodvegy francia, ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia
ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy angol, ynyelvy angol ynyelvy angol
ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy stb. dialektusok). Egyébként
a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával, a művelődés terjeszkedésével
a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások is lassan-lassan a néprajzi
emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv vagy affektált alsóbbrendiség
kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok, körök, fajok elrontott nyelvkeverékét
jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi szempontból a különféle táj szólásokban
való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek
élvezhető előadásban való színre hozását. Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy
a „szögediesen beszélő Török bíró yszerepy török bíró yszerepy Török bíró
yszerepy török yszerepy bíró yszerepy yszerepy Török yszerepy bíró yszerepy
ykodvegy uramnak Kósza Gyurka yszerepy kósza gyurka yszerepy Kósza Gyurka
yszerepy kósza yszerepy gyurka yszerepy yszerepy Kósza yszerepy Gyurka yszerepy
ykodvegy „palócosan felelgetett; azért a gondos rendező népies darabok rendezésénél
ne sajnáljon egy kis tanulmányozást a tájszólások körül és ebből a szempontból is
igyekezzék az előadást összehangolni. (Dr. Farkas Ferenc) yszemelynevy dr.
farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy
farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas
yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0423.pdf
IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tájszólás - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0423.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31615.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tájszólás
Szócikk: Tájszólás dialektus a nyelvnek vidékek,
helyek, társadalmi rétegek és fajok szerint, értelemben, kiejtésben, kifejezésekben,
mondatszerkezetben a rendes nyelvtani formától való eltérései. Egyrészt az egymással
állandóan érintkező zárt vidékek lakóinak nyelv - sajátosságaiként jelentkeznek,
másrészt idegennyelvű népekkel (török, szláv, örmény, stb.) való érintkezés folytán
keletkeznek és lépnek fel, mint a nyelvnek egymástól eltérő és részleges sajátosságai.
A nyelvtudomány a magyar nyelv egész területét az egyes tájszólások szerint különböző
nyelvjárási területekre osztja, melyeknek táj szólása, bár erősen különbözik egymástól,
de korántsem annyira, mint egyes idegen népeknél, a hol a különböző dialektust beszélők
meg sem értik egymást, (pl. német, francia, angol, stb. dialektusok). Egyébként
a közlekedés és érintkezések szélesbülésével és gyakoriságával, a művelődés terjeszkedésével
a tájszólások és egyéb népies tulajdonságok és szokások is lassan-lassan a néprajzi
emlékek sorába kezdenek eltünedezni. A tolvaj-, jassznyelv vagy affektált alsóbbrendiség
kifejezéseit: argot-nak (olv. argó), egyes osztályok, körök, fajok elrontott nyelvkeverékét
jargonnak (olv. zsargon) nevezzük. Színpadi szempontból a különféle táj szólásokban
való tájékozatlanság az utóbbi időkben szinte lehetetlenné teszi a régi jó népszínműveknek
élvezhető előadásban való színre hozását. Ismételten tanúi lehettünk annak, hogy
a „szögediesen beszélő Török bíró uramnak Kósza Gyurka „palócosan felelgetett; azért
a gondos rendező népies darabok rendezésénél ne sajnáljon egy kis tanulmányozást
a tájszólások körül és ebből a szempontból is igyekezzék az előadást összehangolni.
(Dr. Farkas Ferenc) szin_IV.0423.pdf IV