Címszó: Tanner István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31640.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tanner István

Szócikk: Tanner István operaénekes, színigazgató, sz. 1828-ban, (születés éve) megh. 1878. jan. 30- án, Budapesten. (Budapest) A Horváth Edmund- (személy) (információ)  féle iskola növendéke volt, majd Gentiluomonál (személy) tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  1855. (időpont) dec. 17-én mutatta be, mint Antonio (szerep) („Linda (cím) (információ)  operában). De nem mindjárt maradt itt. Prágai (ország) és hamburgi (ország) vendégszereplése után, 1861. (időpont) okt. 22.-én, a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégül lépett fel (Luna gróf, (szerep) „Troubadour), (cím) (információ)  1862-34-ben (időpont) Szabó (személy) (információ)  és Philippovics (személy) aradi (megye) (információ)  társulatánál működött, 1863: (időpont) Kassán, (megye) 1871: (időpont) Debrecenben; (megye) mint igazgató, Aradi Gerővel (személy) (információ)  társult (Arad, (megye) (információ)  1875), (időpont) de még u. a. évben Temesváryhoz (személy) (információ)  szerződött, Debrecenbe. (megye) Közben Kolozsvárott (megye) is énekelt. 1866-ban (időpont) nőül vette Szabó Róza (személy) (információ)  énekesnőt. 1877-ben (időpont) búskomorság lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle (személy) elmebeteg-intézetben halt meg. Szerepei még: Uzád (szerep) (A kunok), (cím) Camoens (szerep) (Dom Sebastian), (cím) Alfonso (szerep) (Borgia Lucrezia), (cím) (információ)  Don Carlos (szerep) (információ)  (Ernani), (cím) (információ)  René (szerep) (Álarcos bál) (cím) stb. — Neje: Tannerné Szabó Róza, (személy) énekesnő, sz. 1850-ben, (születés éve) Békéscsabán, (megye) megh. 1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja: a francia (nemzetiség) (információ)  hazájából a nagy forradalom idején menekült Chabaud de Frouard gróf, (személy) vette fel, a ki a kígyósi (ország) (Békés m.) (megye) (információ)  Wenckheim grófok (személy) szolgálatába állott, fia grófi főkertész volt. Róza Stoll Péternél (személy) tanult (W. Krisztina grófnő (személy) tanittatta); ritka nagy terjedelmű hangját igen fiatalon, 1866. (időpont) márc. 15-én szopránszerepben mutatta be, mint Mátyás (szerep) (információ)  („Hunyadi László (cím) (információ)  operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet tökéletesen sikerült s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője iránt a legszebb reményekre keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval s e mellett játéka is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). (intézmény) De mint alt-énekesnő szerződött 1866 (időpont) augusztusban Debrecenbe, (megye) a hol (mint Tanner István (személy) (információ)  neje is) maradt 6 évig. 1872. (időpont) febr. 10-én, mint drámai szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  (Recha: (személy) „Zsidónő), (cím) (információ)  máj. 18-án pedig már mint szerződött tag lépett fel „Faust (cím) (információ)  Margitjaként, (szerep) mely (az ékszer­áriában) egyszersmind koloratura-szerep is. Mikor 1882. (időpont) júl. 2-án Erkel Sándor (személy) (információ)  (l. ezt) nejévé lett, dicsősége tetőpontján lemondott a színpadról. — Szerepei még: Sába királynője (cím) (információ)  (a címszerepet kreálta 1876. (időpont) márc. 18.) Agatha (szerep) („Bűvös vadász), (cím) (információ)  Adalgisa (szerep) („Norma), (cím) (információ)  Eleonora (szerep) („Troubadour), (cím) (információ)  Selica (szerep) („Afrikai nő), (cím) (információ)  Precioscilla (szerep) („A végzet hatalma), (cím) Amneris (szerep) („Aida), (cím) (információ)  Senta (szerep) („A bolygó hollandi), (cím) Elsa (szerep) („Lohengrin) (cím) (információ)  stb. szin_IV.0429.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tanner István címszóvég 31640 Szócikk: Tanner István operaénekes, színigazgató, sz. 1828-ban, megh. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 1878. jan. 30- án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Horváth Edmund- yszemelynevy horváth edmund yszemelynevy Horváth Edmund yszemelynevy horváth yszemelynevy edmund yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Edmund yszemelynevy ykodvegy féle iskola növendéke volt, majd Gentiluomonál yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy gentiluomo yszemelynevy yszemelynevy Gentiluomo yszemelynevy ykodvegy tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1855. xevtizedx 1855 dec. xtalanevtizedx 1865 17-én mutatta be, mint Antonio yszerepy antonio yszerepy Antonio yszerepy antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy ykodvegy („Linda ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operában). De nem mindjárt maradt itt. Prágai ytelepulesy prága ytelepulesy Prága yorszagy Csehország ykodvegy és hamburgi ytelepulesy hamburg ytelepulesy hamburg yorszagy Németország ykodvegy vendégszereplése után, 1861. xevtizedx 1865 okt. 22.-én, a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégül lépett fel (Luna gróf, yszerepy luna gróf yszerepy Luna gróf yszerepy luna yszerepy gróf yszerepy yszerepy Luna yszerepy gróf yszerepy ykodvegy „Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy 1862-34-ben Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy és Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy Philippovics yszemelynevy philippovics yszemelynevy yszemelynevy Philippovics yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy társulatánál működött, 1863: Kassán, xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy 1871: xevtizedx 1875 Debrecenben; ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy mint igazgató, Aradi Gerővel yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy társult (Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1875), de még u. a. évben Temesváryhoz yszemelynevy temesváry yszemelynevy Temesváry yszemelynevy temesváry yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy ykodvegy szerződött, Debrecenbe. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Közben Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy is énekelt. 1866-ban xevtizedx 1865 nőül xtalanevtizedx 1875 vette Szabó Róza yszemelynevy szabó róza yszemelynevy Szabó Róza yszemelynevy szabó yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy énekesnőt. 1877-ben xevtizedx 1875 búskomorság lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle yszemelynevy schwarzer ferenc yszemelynevy Schwarzer Ferenc yszemelynevy schwarzer yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Schwarzer yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy elmebeteg-intézetben halt meg. Szerepei még: Uzád yszerepy uzád yszerepy Uzád yszerepy uzád yszerepy yszerepy Uzád yszerepy ykodvegy (A kunok), ycimy a kunok ycimy A kunok ycimy a ycimy kunok ycimy ycimy A ycimy kunok ycimy ykodvegy Camoens yszerepy camoens yszerepy Camoens yszerepy camoens yszerepy yszerepy Camoens yszerepy ykodvegy (Dom Sebastian), ycimy dom sebastian ycimy Dom Sebastian ycimy dom ycimy sebastian ycimy ycimy Dom ycimy Sebastian ycimy ykodvegy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy Alfonso yszerepy alfonso yszerepy yszerepy Alfonso yszerepy ykodvegy (Borgia Lucrezia), ycimy borgia lucrezia ycimy Borgia Lucrezia ycimy borgia ycimy lucrezia ycimy ycimy Borgia ycimy Lucrezia ycimy ykodvegy Don Carlos yszerepy don carlos yszerepy Don Carlos yszerepy don yszerepy carlos yszerepy yszerepy Don yszerepy Carlos yszerepy ykodvegy (Ernani), ycimy ernani ycimy Ernani ycimy ernani ycimy ycimy Ernani ycimy ykodvegy René yszerepy rene yszerepy René yszerepy rene yszerepy yszerepy René yszerepy ykodvegy (Álarcos bál) ycimy álarcos bál ycimy Álarcos bál ycimy álarcos ycimy bál ycimy ycimy Álarcos ycimy bál ycimy ykodvegy stb. — Neje: Tannerné Szabó Róza, yszemelynevy tannerné szabó róza yszemelynevy Tannerné Szabó Róza yszemelynevy tannerné yszemelynevy szabó yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Tannerné yszemelynevy Szabó yszemelynevy Róza ysz énekesnő, sz. 1850-ben, xevtizedx 1855 Békéscsabán, xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy békéscsaba ytelepulesy Békéscsabá ymegyey békés megye ykodvegy megh. 1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja: a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy hazájából a nagy forradalom idején menekült Chabaud de Frouard gróf, yszemelynevy chabaud de frouard gróf yszemelynevy Chabaud de Frouard gróf yszemelynevy chabaud yszemelynevy de yszemelynevy frouard yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Chabaud yszemelynevy de vette fel, a ki a kígyósi ytelepulesy kígyós ytelepulesy kígyós yorszagy Ukrajna ykodvegy (Békés m.) ytelepulesy békés m. ytelepulesy Békés m. ymegyey békés megye ykodvegy Wenckheim grófok yszemelynevy wenckheim gróf yszemelynevy Wenckheim gróf yszemelynevy wenckheim yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Wenckheim yszemelynevy gróf yszemelynevy ykodvegy szolgálatába állott, fia grófi főkertész volt. Róza Stoll Péternél yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy tanult (W. Krisztina grófnő yszemelynevy w. krisztina grófnő yszemelynevy W. Krisztina grófnő yszemelynevy w. yszemelynevy krisztina yszemelynevy grófnő yszemelynevy yszemelynevy W. yszemelynevy Krisztina yszemelynevy grófnő ysz tanittatta); ritka nagy terjedelmű hangját igen fiatalon, 1866. xevtizedx 1865 márc. 15-én szopránszerepben mutatta be, mint Mátyás yszerepy mátyás yszerepy Mátyás yszerepy mátyás yszerepy yszerepy Mátyás yszerepy ykodvegy („Hunyadi László ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet tökéletesen sikerült s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője iránt a legszebb reményekre keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval s e mellett játéka is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). yintezmenyy a hon yintezmenyy A Hon yintezmenyy a yintezmenyy hon yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Hon yintezmenyy ykodvegy De mint alt-énekesnő szerződött 1866 augusztusban xtalanevtizedx 1875 Debrecenbe, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy a hol (mint Tanner István yszemelynevy tanner istván yszemelynevy Tanner István yszemelynevy tanner yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Tanner yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy neje is) maradt 6 évig. 1872. xevtizedx 1875 febr. xtalanevtizedx 1885 10-én, mint drámai szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Recha: yszemelynevy recha yszemelynevy Recha yszemelynevy recha yszemelynevy yszemelynevy Recha yszemelynevy ykodvegy „Zsidónő), ycimy zsidónő ycimy Zsidónő ycimy zsidónő ycimy ycimy Zsidónő ycimy ykodvegy máj. 18-án pedig már mint szerződött tag lépett fel „Faust ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy Margitjaként, yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy mely (az ékszer­áriában) egyszersmind koloratura-szerep is. Mikor 1882. xevtizedx 1885 júl. 2-án Erkel Sándor yszemelynevy erkel sándor yszemelynevy Erkel Sándor yszemelynevy erkel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy (l. ezt) nejévé lett, dicsősége tetőpontján lemondott a színpadról. — Szerepei még: Sába királynője ycimy sába királynője ycimy Sába királynője ycimy sába ycimy királynője ycimy ycimy Sába ycimy királynője ycimy ykodvegy (a címszerepet kreálta 1876. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 18.) Agatha yszerepy agatha yszerepy Agatha yszerepy agatha yszerepy yszerepy Agatha yszerepy ykodvegy („Bűvös vadász), ycimy bűvös vadász ycimy Bűvös vadász ycimy bűvös ycimy vadász ycimy ycimy Bűvös ycimy vadász ycimy ykodvegy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy („Norma), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy Eleonora yszerepy eleonora yszerepy yszerepy Eleonora yszerepy ykodvegy („Troubadour), ycimy troubadour ycimy Troubadour ycimy troubadour ycimy ycimy Troubadour ycimy ykodvegy Selica yszerepy selica yszerepy Selica yszerepy selica yszerepy yszerepy Selica yszerepy ykodvegy („Afrikai nő), ycimy afrikai nő ycimy Afrikai nő ycimy afrikai ycimy nő ycimy ycimy Afrikai ycimy nő ycimy ykodvegy Precioscilla yszerepy precioscilla yszerepy Precioscilla yszerepy precioscilla yszerepy yszerepy Precioscilla yszerepy ykodvegy („A végzet hatalma), ycimy a végzet hatalma ycimy A végzet hatalma ycimy a ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ycimy A ycimy végzet ycimy hatalma ycimy ykodvegy Amneris yszerepy amneris yszerepy Amneris yszerepy amneris yszerepy yszerepy Amneris yszerepy ykodvegy („Aida), ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy Senta yszerepy senta yszerepy Senta yszerepy senta yszerepy yszerepy Senta yszerepy ykodvegy („A bolygó hollandi), ycimy a bolygó hollandi ycimy A bolygó hollandi ycimy a ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ycimy A ycimy bolygó ycimy hollandi ycimy ykodvegy Elsa yszerepy elsa yszerepy Elsa yszerepy elsa yszerepy yszerepy Elsa yszerepy ykodvegy („Lohengrin) ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy stb. szin_IV.0429.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tanner István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1828

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0429.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31640.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tanner István

Szócikk: Tanner István operaénekes, színigazgató, sz. 1828-ban, megh. 1878. jan. 30- án, Budapesten. A Horváth Edmund- féle iskola növendéke volt, majd Gentiluomonál tanult. Szép baritonját a Nemzeti Színházban 1855. dec. 17-én mutatta be, mint Antonio („Linda operában). De nem mindjárt maradt itt. Prágai és hamburgi vendégszereplése után, 1861. okt. 22.-én, a Nemzeti Színházban vendégül lépett fel (Luna gróf, „Troubadour), 1862-34-ben Szabó és Philippovics aradi társulatánál működött, 1863: Kassán, 1871: Debrecenben; mint igazgató, Aradi Gerővel társult (Arad, 1875), de még u. a. évben Temesváryhoz szerződött, Debrecenbe. Közben Kolozsvárott is énekelt. 1866-ban nőül vette Szabó Róza énekesnőt. 1877-ben búskomorság lepte meg; a híres Schwarzer Ferenc-féle elmebeteg-intézetben halt meg. Szerepei még: Uzád (A kunok), Camoens (Dom Sebastian), Alfonso (Borgia Lucrezia), Don Carlos (Ernani), René (Álarcos bál) stb. — Neje: Tannerné Szabó Róza, énekesnő, sz. 1850-ben, Békéscsabán, megh. 1922. dec. 12-én, u. o. A Sz. nevet nagyatyja: a francia hazájából a nagy forradalom idején menekült Chabaud de Frouard gróf, vette fel, a ki a kígyósi (Békés m.) Wenckheim grófok szolgálatába állott, fia grófi főkertész volt. Róza Stoll Péternél tanult (W. Krisztina grófnő tanittatta); ritka nagy terjedelmű hangját igen fiatalon, 1866. márc. 15-én szopránszerepben mutatta be, mint Mátyás („Hunyadi László operában), kritikája ime: „Ez első kísérlet tökéletesen sikerült s a szép hang mellett szép külsővel is megáldott k. a. jövője iránt a legszebb reményekre keltet. Hangja: mezzosoprán, tiszta és szabatos intonatioval s e mellett játéka is, tekintve az első kísérletet, kielégítő. („A Hon). De mint alt-énekesnő szerződött 1866 augusztusban Debrecenbe, a hol (mint Tanner István neje is) maradt 6 évig. 1872. febr. 10-én, mint drámai szoprán vendégszerepelt a Nemzeti Színházban (Recha: „Zsidónő), máj. 18-án pedig már mint szerződött tag lépett fel „Faust Margitjaként, mely (az ékszer­áriában) egyszersmind koloratura-szerep is. Mikor 1882. júl. 2-án Erkel Sándor (l. ezt) nejévé lett, dicsősége tetőpontján lemondott a színpadról. — Szerepei még: Sába királynője (a címszerepet kreálta 1876. márc. 18.) Agatha („Bűvös vadász), Adalgisa („Norma), Eleonora („Troubadour), Selica („Afrikai nő), Precioscilla („A végzet hatalma), Amneris („Aida), Senta („A bolygó hollandi), Elsa („Lohengrin) stb. szin_IV.0429.pdf IV