Címszó: Tittel Bernát - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31757.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tittel Bernát

Szócikk: Tittel Bernát karnagy, zeneszerző, sz. 1873. (születés éve) jan. 6-án, Bécsben. (ország) Az idősb Hellmesberger (személy) hegedűtanítványa volt, a bécsi udv. opera (intézmény) (információ)  és a Hofkapelle (intézmény) (udv. templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba (ország) Mottl Félix (személy) mellé került másodkarnagynak; Halle, (ország) majd a bécsi Volksoper (intézmény) (információ)  karmestere lett és zenekari hangversenyeket rendezett. 1915-ben (időpont) az udv. opera dirigense lett, innen szerződtette a M. Kir. Operaház (intézmény) 1923 (időpont) májusban karnagynak, s adta 1925 (időpont) jún. a főigazgatói címet. „Aida (cím) (információ)  és a Nibelung - triologia (cím) (információ)  dirigálása voltak első tettei. Emlékezetes az 1925. (időpont) dec. 19-iki estéje: ekkor századszor dirigálta „A nürnbergi mesterdalnokok-at. (cím) — Még szerződtetése előtt több ízben állt filharmonikusaink élén, olyan nagyszabású feladatokkal, minő Berlioz (személy) (információ)  „Faust elkárhozásá-nak (cím) (információ)  vezénylése. A M. Kir.. Operaházat (intézmény) 1926-ban (időpont) hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja, hogy 1927-ben (időpont) Párizsban (ország) ő mutatta be Strauss Richárd (személy) (információ)  nagy „Alpensymphonie-ját. (cím) „Borgia Cézár vége (cím) (információ)  c. operája több német (nemzetiség) (információ)  színpadon sikert aratott; nálunk nem adták. szin_IV.0463.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tittel Bernát címszóvég 31757 Szócikk: Tittel Bernát karnagy, zeneszerző, sz. 1873. jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 6-án, Bécsben. ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Az idősb Hellmesberger yszemelynevy idősb hellmesberger yszemelynevy idősb Hellmesberger yszemelynevy idősb yszemelynevy hellmesberger yszemelynevy yszemelynevy idősb yszemelynevy Hellmesberger yszemelynevy ykodvegy hegedűtanítványa volt, a bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi udv. opera yintezmenyy bécsi ud yintezmenyy bécsi yintezmenyy udv. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy ud yintezmenyy ykodvegy és a Hofkapelle yintezmenyy hofkapelle yintezmenyy Hofkapel yintezmenyy hofkapelle yintezmenyy yintezmenyy Hofkapel yintezmenyy ykodvegy (udv. templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba ytelepulesy karlsruhe ytelepulesy Karlsruhé yorszagy Németország ykodvegy Mottl Félix yszemelynevy mottl félix yszemelynevy Mottl Félix yszemelynevy mottl yszemelynevy félix yszemelynevy yszemelynevy Mottl yszemelynevy Félix yszemelynevy ykodvegy mellé került másodkarnagynak; Halle, ytelepulesy halle ytelepulesy Halle yorszagy Németország ykodvegy majd a bécsi Volksoper yintezmenyy bécsi volksoper yintezmenyy bécsi Vo yintezmenyy bécsi yintezmenyy volksoper yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Vo yintezmenyy ykodvegy karmestere lett és zenekari hangversenyeket rendezett. 1915-ben xevtizedx 1915 az xtalanevtizedx 1925 udv. opera dirigense lett, innen szerződtette a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy 1923 xevtizedx 1925 májusban karnagynak, s adta 1925 jún. a főigazgatói címet. „Aida ycimy aida ycimy Aida ycimy aida ycimy ycimy Aida ycimy ykodvegy és a Nibelung - triologia ycimy nibelung - triologia ycimy Nibelung - triologia ycimy nibelung ycimy - ycimy triologia ycimy ycimy Nibelung ycimy - ycimy triologia ycimy ykodvegy dirigálása voltak első tettei. Emlékezetes az 1925. dec. 19-iki estéje: ekkor századszor dirigálta „A nürnbergi mesterdalnokok-at. ycimy a nürnbergi mesterdalnokok ycimy A nürnbergi mesterdalnokok ycimy a ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy A ycimy nürnbergi ycimy mesterdalnokok ycimy ykodvegy — Még szerződtetése előtt több ízben állt filharmonikusaink élén, olyan nagyszabású feladatokkal, minő Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy Berlioz yszemelynevy berlioz yszemelynevy yszemelynevy Berlioz yszemelynevy ykodvegy „Faust elkárhozásá-nak ycimy faust elkárhozása ycimy Faust elkárhozásá ycimy faust ycimy elkárhozása ycimy ycimy Faust ycimy elkárhozásá ycimy ykodvegy vezénylése. A M. Kir.. Operaházat yintezmenyy m. kir.. operaház yintezmenyy M. Kir.. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir.. yintezmenyy ykodvegy 1926-ban hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja, hogy 1927-ben Párizsban xtalanevtizedx 1935 ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ő mutatta be Strauss Richárd yszemelynevy strauss richárd yszemelynevy Strauss Richárd yszemelynevy strauss yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Strauss yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy nagy „Alpensymphonie-ját. ycimy alpensymphonie ycimy Alpensymphonie ycimy alpensymphonie ycimy ycimy Alpensymphonie ycimy ykodvegy „Borgia Cézár vége ycimy borgia cézár vége ycimy Borgia Cézár vége ycimy borgia ycimy cézár ycimy vége ycimy ycimy Borgia ycimy Cézár ycimy vége ycimy ykodvegy c. operája több német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színpadon sikert aratott; nálunk nem adták. szin_IV.0463.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tittel Bernát - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0463.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31757.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tittel Bernát

Szócikk: Tittel Bernát karnagy, zeneszerző, sz. 1873. jan. 6-án, Bécsben. Az idősb Hellmesberger hegedűtanítványa volt, a bécsi udv. opera és a Hofkapelle (udv. templom) zenekarának tagja: még fiatalon Karlsruhéba Mottl Félix mellé került másodkarnagynak; Halle, majd a bécsi Volksoper karmestere lett és zenekari hangversenyeket rendezett. 1915-ben az udv. opera dirigense lett, innen szerződtette a M. Kir. Operaház 1923 májusban karnagynak, s adta 1925 jún. a főigazgatói címet. „Aida és a Nibelung - triologia dirigálása voltak első tettei. Emlékezetes az 1925. dec. 19-iki estéje: ekkor századszor dirigálta „A nürnbergi mesterdalnokok-at. — Még szerződtetése előtt több ízben állt filharmonikusaink élén, olyan nagyszabású feladatokkal, minő Berlioz „Faust elkárhozásá-nak vezénylése. A M. Kir.. Operaházat 1926-ban hagyta el. Hogy jelentékeny karnagy: az is bizonyítja, hogy 1927-ben Párizsban ő mutatta be Strauss Richárd nagy „Alpensymphonie-ját. „Borgia Cézár vége c. operája több német színpadon sikert aratott; nálunk nem adták. szin_IV.0463.pdf IV