Címszó: Tolnay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1891

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31769.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tolnay Pál

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531769.htm

 

Szócikk: Tolnay Pál az állami színházak műszaki főfelügyelője, okl. gépészmérnök és közgazdasági mérnök, sz. 1891-ben, (születés éve) Gyulafehérváron. (megye) 1913-ban (időpont) már tanársegéd a budapesti Műegyetemen. (intézmény) (információ)  Innen a világháború szólítja el, amit mint tüzérfőhadnagy küzd végig. 1926 (időpont) tavaszán veszi át az állami színházak műszaki ügyeinek vezetését, ahol 1927-ben (időpont) nevezik ki m?szaki - f?felügyel?nek. A három állami színházban nemcsak műszaki ügyekkel, hanem díszlettechnikai és világítási hatások megoldásával is foglalkozik. A „Háry János (cím) (információ)  óraszerkezete, az „Ember tragédiájá-nak (cím) (információ)  vashídja, a „Petruska (cím) óriás-kereke, a „Francesca da Rimini (cím) csata jelenetének pirotechnikai hatása és még számos egyéb színpadtechnikai megoldás fűződik nevéhez. Ő alkalmazott először magyar színpadon vasszerkezeteket a díszleteknél, ezáltal nagyban növelve a színpadi-díszlet biztonságát. 1928-ban (időpont) megtervezi a Rádió Stúdiójának (intézmény) akusztikai hatásait, majd 1929-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  új forgó színpadát. (Bővebbet erről lásd „Forgó­színpad alatt.) A „Magyar Színművészeti Lexikon (cím) (információ)  munkatársa. szin_IV.0465.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tolnay Pál címszóvég 31769 Szócikk: Tolnay Pál az állami színházak műszaki főfelügyelője, okl. gépészmérnök és közgazdasági mérnök, sz. 1891-ben, Gyulafehérváron. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 ytelepulesy gyulafehérvár ytelepulesy Gyulafehérvár ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy 1913-ban xevtizedx 1915 már xtalanevtizedx 1925 tanársegéd a budapesti Műegyetemen. yintezmenyy budapesti műegyetem yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy műegyetem yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy Innen a világháború szólítja el, amit mint tüzérfőhadnagy küzd végig. 1926 xevtizedx 1925 tavaszán veszi át az állami színházak műszaki ügyeinek vezetését, ahol 1927-ben nevezik ki m?szaki - f?felügyel?nek. A három állami színházban nemcsak műszaki ügyekkel, hanem díszlettechnikai és világítási hatások megoldásával is foglalkozik. A „Háry János ycimy háry jános ycimy Háry János ycimy háry ycimy jános ycimy ycimy Háry ycimy János ycimy ykodvegy óraszerkezete, az „Ember tragédiájá-nak ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiájá ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiájá ycimy ykodvegy vashídja, a „Petruska ycimy petruska ycimy Petruska ycimy petruska ycimy ycimy Petruska ycimy ykodvegy óriás-kereke, a „Francesca da Rimini ycimy francesca da rimini ycimy Francesca da Rimini ycimy francesca ycimy da ycimy rimini ycimy ycimy Francesca ycimy da ycimy Rimini ycimy ykodvegy csata jelenetének pirotechnikai hatása és még számos egyéb színpadtechnikai megoldás fűződik nevéhez. Ő alkalmazott először magyar színpadon vasszerkezeteket a díszleteknél, ezáltal nagyban növelve a színpadi-díszlet biztonságát. 1928-ban megtervezi a Rádió Stúdiójának yintezmenyy rádió stúdiója yintezmenyy Rádió St yintezmenyy rádió yintezmenyy stúdiója yintezmenyy yintezmenyy Rádió yintezmenyy St yintezmenyy ykodvegy akusztikai hatásait, majd 1929-ben a xtalanevtizedx 1935 Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy új forgó színpadát. (Bővebbet erről lásd „Forgó­színpad alatt.) A „Magyar Színművészeti Lexikon ycimy magyar színművészeti lexikon ycimy Magyar Színművészeti Lexikon ycimy magyar ycimy színművészeti ycimy lexikon ycimy ycimy Magyar ycimy Színművészeti ycimy Lexikon ycimy ykodvegy munkatársa. szin_IV.0465.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tolnay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1891

SZULETESIEVTIZED 1895

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0465.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31769.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tolnay Pál

Szócikk: Tolnay Pál az állami színházak műszaki főfelügyelője, okl. gépészmérnök és közgazdasági mérnök, sz. 1891-ben, Gyulafehérváron. 1913-ban már tanársegéd a budapesti Műegyetemen. Innen a világháború szólítja el, amit mint tüzérfőhadnagy küzd végig. 1926 tavaszán veszi át az állami színházak műszaki ügyeinek vezetését, ahol 1927-ben nevezik ki m?szaki - f?felügyel?nek. A három állami színházban nemcsak műszaki ügyekkel, hanem díszlettechnikai és világítási hatások megoldásával is foglalkozik. A „Háry János óraszerkezete, az „Ember tragédiájá-nak vashídja, a „Petruska óriás-kereke, a „Francesca da Rimini csata jelenetének pirotechnikai hatása és még számos egyéb színpadtechnikai megoldás fűződik nevéhez. Ő alkalmazott először magyar színpadon vasszerkezeteket a díszleteknél, ezáltal nagyban növelve a színpadi-díszlet biztonságát. 1928-ban megtervezi a Rádió Stúdiójának akusztikai hatásait, majd 1929-ben a Nemzeti Színház új forgó színpadát. (Bővebbet erről lásd „Forgó­színpad alatt.) A „Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_IV.0465.pdf IV