Címszó: Tóth Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0469.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0469.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31791.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tóth Antal

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531804.htm

 

Szócikk: Tóth Antal jeles apaszínész, sz. 1838-ban, (születés éve) Pesten. (Budapest) Fiatalkorában mint péksegéd dolgozott, de a hivatásérzete a színpadra szólította és színpadi működését 1858. (időpont) máj. 6.-án kezdte meg Pázmán Mihály (személy) (információ)  színtársulatánál. Mint igazi őstehetség hamarosan az elsők sorába jutott és a drámai jellem és apaszerepekben. Kiváló alakításokat nyújtott. Megfordult a vidék nagyobb színpadjain, 1862-ben (időpont) Aradon, (megye) (információ)  1868-ban (időpont) Miskolcon (megye) működött, 1869. (időpont) május 17.-én a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepelt, nagy sikerrel, a „Brankovics György (cím) (információ)  címszerepében, de kóborló természete jobb szerette a vidéki színészet változatosságát és ugyanez évben megint Miskolcon (megye) szerepel. 1871-ben (időpont) Kassán (megye) van, Latabár Endrénél, (személy) (információ)  1873—74-ben (időpont) megint Miskolcon (megye) játszik. 1876-ban (időpont) Sztupánál (személy) (információ)  működik, Aradon. (megye) (információ)  1884. (időpont) máj. 27-én mint vendég a Népszínházban (intézmény) (információ)  lépett fel, Feledi Gáspár (személy) (információ)  szerepében és ugyanez év szept. 10.-én már mint szerződött tag lép fel itt a „Huszárcsíny (cím) Mogor (szerep) szerepében. Most pár esztendőt tölt a Népszínháznál, (intézmény) (információ)  de újra vidékre vágyik és a 1889—90-es (időpont) esztendőket már a miskolci (megye) társulatnál tölti. 1895. (időpont) okt. 10.-én ünnepelte a Városligeti színkörben (intézmény) 40 éves színészi jubileumát a „Cigány (cím) (információ)  címszerepében. Ekkor Szabadkára (megye) szerződött és itt is maradt előbb Pesti Ihász Lajos, (személy) (információ)  majd dr. Farkas Ferenc (személy) társulatánál, 1907. (időpont) jan. 13.-án bekövetkezett haláláig. A szabadkai színház (intézmény) (információ)  előcsarnokából temették és dr. Farkas Ferenc (személy) mondott felette búcsúztatót. Rajongásig szerette a színpadot, melytől nem tudott megválni, bár már évtizedekkel halála előtt nyugdíjképes lett volna. A szó legteljesebb értelmében a színpad hivatásos papja volt utolsó leheletéig. Mindig mosolygó, csupaszív, alacsony, zömök, karikalábú egyénisége a színpadon pillanatok alatt óriássá nőtt. Csodás orgánuma a ha­rang, orgona és menydörgés minden ská­láját befutotta, majd megríkatott, megremegtette, majd pedig homéri kacajra fakasztotta a nézőt. Kiválóbb alakításai: Brankovics György (szerep) (információ)  (címszerep), Quasimodo (szerep) (címszerep), Aranykakas (cím) (Daxlmayer), (szerep) Egy görbe nap (cím) (információ)  (Kraxelhuber), (szerep) Aranyparaszt (cím) (címszerep), Cigány (cím) (információ)  (címszerep), Lear (cím) (információ)  (címszerep), Coriolan (cím) (címszerep), Bánk bán (cím) (információ)  (Petur (szerep) és Tiborc), (szerep) (információ)  stb. A szabadkai, (megye) u. n. bajai (megye) (információ)  temetőben dr. Farkas Ferenc (személy) színigazgató és társulatának kegyeletes áldozatkészsége emelt sírja fölé díszes emléket, 1909 (időpont) április havában. szin_IV.0469.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tóth Antal címszóvég 31791 Szócikk: Tóth Antal jeles apaszínész, sz. 1838-ban, Pesten. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Fiatalkorában mint péksegéd dolgozott, de a hivatásérzete a színpadra szólította és színpadi működését 1858. xevtizedx 1855 máj. xtalanevtizedx 1865 6.-án kezdte meg Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán mihály yszemelynevy Pázmán Mihály yszemelynevy pázmán yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Pázmán yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy színtársulatánál. Mint igazi őstehetség hamarosan az elsők sorába jutott és a drámai jellem és apaszerepekben. Kiváló alakításokat nyújtott. Megfordult a vidék nagyobb színpadjain, 1862-ben xevtizedx 1865 Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1868-ban Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy működött, 1869. május xtalanevtizedx 1875 17.-én a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt, nagy sikerrel, a „Brankovics György ycimy brankovics györgy ycimy Brankovics György ycimy brankovics ycimy györgy ycimy ycimy Brankovics ycimy György ycimy ykodvegy címszerepében, de kóborló természete jobb szerette a vidéki színészet változatosságát és ugyanez évben megint Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy szerepel. 1871-ben xevtizedx 1875 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy van, Latabár Endrénél, yszemelynevy latabár endre yszemelynevy Latabár Endré yszemelynevy latabár yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Endré yszemelynevy ykodvegy 1873—74-ben megint Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy játszik. 1876-ban Sztupánál xtalanevtizedx 1885 yszemelynevy sztupa yszemelynevy Sztupá yszemelynevy sztupa yszemelynevy yszemelynevy Sztupá yszemelynevy ykodvegy működik, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 máj. 27-én mint vendég a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy lépett fel, Feledi Gáspár yszemelynevy feledi gáspár yszemelynevy Feledi Gáspár yszemelynevy feledi yszemelynevy gáspár yszemelynevy yszemelynevy Feledi yszemelynevy Gáspár yszemelynevy ykodvegy szerepében és ugyanez év szept. 10.-én már mint szerződött tag lép fel itt a „Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy Huszárcsíny ycimy huszárcsíny ycimy ycimy Huszárcsíny ycimy ykodvegy Mogor yszerepy mogor yszerepy Mogor yszerepy mogor yszerepy yszerepy Mogor yszerepy ykodvegy szerepében. Most pár esztendőt tölt a Népszínháznál, yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy de újra vidékre vágyik és a 1889—90-es esztendőket xtalanevtizedx 1895 már a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy társulatnál tölti. 1895. xevtizedx 1895 okt. xtalanevtizedx 1905 10.-én ünnepelte a Városligeti színkörben yintezmenyy városligeti színkör yintezmenyy Városlig yintezmenyy városligeti yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Városlig yintezmenyy ykodvegy 40 éves színészi jubileumát a „Cigány ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy címszerepében. Ekkor Szabadkára ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy szerződött és itt is maradt előbb Pesti Ihász Lajos, yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti Ihász Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynev majd dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev társulatánál, 1907. xevtizedx 1905 jan. 13.-án bekövetkezett haláláig. A szabadkai színház yintezmenyy szabadkai színház yintezmenyy szabadka yintezmenyy szabadkai yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szabadka yintezmenyy ykodvegy előcsarnokából temették és dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev mondott felette búcsúztatót. Rajongásig szerette a színpadot, melytől nem tudott megválni, bár már évtizedekkel halála előtt nyugdíjképes lett volna. A szó legteljesebb értelmében a színpad hivatásos papja volt utolsó leheletéig. Mindig mosolygó, csupaszív, alacsony, zömök, karikalábú egyénisége a színpadon pillanatok alatt óriássá nőtt. Csodás orgánuma a ha­rang, orgona és menydörgés minden ská­láját befutotta, majd megríkatott, megremegtette, majd pedig homéri kacajra fakasztotta a nézőt. Kiválóbb alakításai: Brankovics György yszerepy brankovics györgy yszerepy Brankovics György yszerepy brankovics yszerepy györgy yszerepy yszerepy Brankovics yszerepy György yszerepy ykodvegy (címszerep), Quasimodo yszerepy quasimodo yszerepy Quasimodo yszerepy quasimodo yszerepy yszerepy Quasimodo yszerepy ykodvegy (címszerep), Aranykakas ycimy aranykakas ycimy Aranykakas ycimy aranykakas ycimy ycimy Aranykakas ycimy ykodvegy (Daxlmayer), yszerepy daxlmayer yszerepy Daxlmayer yszerepy daxlmayer yszerepy yszerepy Daxlmayer yszerepy ykodvegy Egy görbe nap ycimy egy görbe nap ycimy Egy görbe nap ycimy egy ycimy görbe ycimy nap ycimy ycimy Egy ycimy görbe ycimy nap ycimy ykodvegy (Kraxelhuber), yszerepy kraxelhuber yszerepy Kraxelhuber yszerepy kraxelhuber yszerepy yszerepy Kraxelhuber yszerepy ykodvegy Aranyparaszt ycimy aranyparaszt ycimy Aranyparaszt ycimy aranyparaszt ycimy ycimy Aranyparaszt ycimy ykodvegy (címszerep), Cigány ycimy cigány ycimy Cigány ycimy cigány ycimy ycimy Cigány ycimy ykodvegy (címszerep), Lear ycimy lear ycimy Lear ycimy lear ycimy ycimy Lear ycimy ykodvegy (címszerep), Coriolan ycimy coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy (címszerep), Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy (Petur yszerepy petur yszerepy Petur yszerepy petur yszerepy yszerepy Petur yszerepy ykodvegy és Tiborc), yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy stb. A szabadkai, ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy u. n. bajai ytelepulesy baja ytelepulesy baja ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy temetőben dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev színigazgató és társulatának kegyeletes áldozatkészsége emelt sírja fölé díszes emléket, 1909 április xtalanevtizedx 1915 havában. szin_IV.0469.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tóth Antal - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0469.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0469.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31791.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tóth Antal

Szócikk: Tóth Antal jeles apaszínész, sz. 1838-ban, Pesten. Fiatalkorában mint péksegéd dolgozott, de a hivatásérzete a színpadra szólította és színpadi működését 1858. máj. 6.-án kezdte meg Pázmán Mihály színtársulatánál. Mint igazi őstehetség hamarosan az elsők sorába jutott és a drámai jellem és apaszerepekben. Kiváló alakításokat nyújtott. Megfordult a vidék nagyobb színpadjain, 1862-ben Aradon, 1868-ban Miskolcon működött, 1869. május 17.-én a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, nagy sikerrel, a „Brankovics György címszerepében, de kóborló természete jobb szerette a vidéki színészet változatosságát és ugyanez évben megint Miskolcon szerepel. 1871-ben Kassán van, Latabár Endrénél, 1873—74-ben megint Miskolcon játszik. 1876-ban Sztupánál működik, Aradon. 1884. máj. 27-én mint vendég a Népszínházban lépett fel, Feledi Gáspár szerepében és ugyanez év szept. 10.-én már mint szerződött tag lép fel itt a „Huszárcsíny Mogor szerepében. Most pár esztendőt tölt a Népszínháznál, de újra vidékre vágyik és a 1889—90-es esztendőket már a miskolci társulatnál tölti. 1895. okt. 10.-én ünnepelte a Városligeti színkörben 40 éves színészi jubileumát a „Cigány címszerepében. Ekkor Szabadkára szerződött és itt is maradt előbb Pesti Ihász Lajos, majd dr. Farkas Ferenc társulatánál, 1907. jan. 13.-án bekövetkezett haláláig. A szabadkai színház előcsarnokából temették és dr. Farkas Ferenc mondott felette búcsúztatót. Rajongásig szerette a színpadot, melytől nem tudott megválni, bár már évtizedekkel halála előtt nyugdíjképes lett volna. A szó legteljesebb értelmében a színpad hivatásos papja volt utolsó leheletéig. Mindig mosolygó, csupaszív, alacsony, zömök, karikalábú egyénisége a színpadon pillanatok alatt óriássá nőtt. Csodás orgánuma a ha­rang, orgona és menydörgés minden ská­láját befutotta, majd megríkatott, megremegtette, majd pedig homéri kacajra fakasztotta a nézőt. Kiválóbb alakításai: Brankovics György (címszerep), Quasimodo (címszerep), Aranykakas (Daxlmayer), Egy görbe nap (Kraxelhuber), Aranyparaszt (címszerep), Cigány (címszerep), Lear (címszerep), Coriolan (címszerep), Bánk bán (Petur és Tiborc), stb. A szabadkai, u. n. bajai temetőben dr. Farkas Ferenc színigazgató és társulatának kegyeletes áldozatkészsége emelt sírja fölé díszes emléket, 1909 április havában. szin_IV.0469.pdf IV