Címszó: Tóth József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31806.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tóth József

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531804.htm

 

Szócikk: Tóth József színész, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  művésze, sz. Szentesen, (megye) (információ)  1823. (időpont) július 5-én, megh. Pesten, (Budapest) 1870. (időpont) márc. 1-én. Iskoláit szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen, (megye) Kecskeméten (megye) és Pesten (Budapest) végezte. A szinipálya iránti vágyat iskolai jutalmul kapott könyv — Voltaire (személy) „Tancréd-je (cím) — ébresztette fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével — 1841-ben (időpont) színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást tanúsított, hogy már 1847. (időpont) július 11—15 és 26.-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  még pedig Don Jose, (szerep) (információ)  Moór Ferenc (szerep) (információ)  és Shylock (szerep) (információ)  szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel oldotta meg. E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben (időpont) a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették, ahol mint szerződött tag 1851. (időpont) április 6.-án lépett fel először a „Rab (cím) című népszínmű Poplavetz (szerep) szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták s már ezekben is megmutatta rendkívüli tehetségét. Fáncsy (személy) (információ)  halála után azonban — 1854-ben, (időpont) ő vette át annak szerepeit. Szerepkörét illetőleg felölelte az intrikum, a pedáns komikum egész területét s feljutott a tragikus jellemszerepek csúcspontjára. Az intrikumban azonban egyéniségénél fogva nem a Fáncsy-féle (személy) (információ)  sima és finom iskolához tartozott. Fáncsy Lajos (személy) (információ)  — a „született diplomata — maga volt a megtestesült finomság és elegáncia, ami Tóth József (személy) (információ)  kemény és szikár egyéniségéből teljesen hiányzott. Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett, amit előtte Fáncsyval (személy) (információ)  szemben a nagy Megyeri (személy) (információ)  képviselt. Különböző egyéniségeiknél fogva — bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött egymástól. Fáncsy, (személy) (információ)  ha intrikust játszott, maszkban és játékban inkább rejtegetni igyekezett az alak gazemberes vonásait s inkább csak sejdíteni engedte azokat; ezzel szemben Tóth József (személy) (információ)  gazemberei külső és belső megnyilvánulásban nyíltan magukon viselték a lelki bélyeget. A finom és előkelő Fáncsy (személy) (információ)  ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli tehetségét a sima Biberach-ban (szerep) (információ)  s a képmutató 'Tartuffe-ban, (szerep) (információ)  míg a darabos Tóth, (személy) (információ)  bár az említett két szerepet is játszotta, a Jágo-féle (szerep) intrikus szerepekben tűnt ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot is játszott s ezekben még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében találtak néha kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de mint genre-színész, szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt. Ilyenfajta szerepeiben kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József (személy) (információ)  volt a joviális humor terén, ugyanazt a színvonalat jelentette Tóth József (személy) (információ)  a pedáns komikumban. Szegfű Tivadar (szerep) (a „Mama), (cím) (információ)  Kardos (szerep) (információ)  (Régi pénzek), (cím) John inas (szerep) (Angolosan), (cím) a versfaragó (szerep) (Aesopus) (cím) (információ)  stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei. Tóth József (személy) (információ)  volt az első magyar színész, aki Angliába ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t (személy) (információ)  eredetiben láthassa. E tanulmányútról, mely az 1856-ik (időpont) esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó (intézmény) (információ)  c. lap hasábjain számolt be hosszú cikksorozatban. Valószínűleg e tanulmányúton kapott kedvet a magyar színpadon akkor gazdátlanul álló „III-ik Rikhárd (cím) címszerepéhez, melyet 1859. (időpont) okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Ez a szerep jelentette magasra ívelő pályáján a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth, (szerep) XlV-ik Lajos, (szerep) Wolsey bíboros, (szerep) Cassius, (szerep) Harpagon (szerep) (információ)  stb. stb., melyeket szintén kiváló ábrázoló erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok ábrázolásához minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek s a mimikának egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe szerint szóval is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait; tudott félelmet, borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú színész volt és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének és családjának élt. 1846-ban (időpont) nőül vette Kovácsy Máriát, (személy) (információ)  akitől három fia s egy leánya született. Fiai közül az egyik községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth Imre) (személy) (információ)  színész, majd rendező s végül a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója lett. De nemcsak a családi életben, hanem a sziniiskolában is igyekezett, mint drámai tanár utódokat nevelni. Megpróbálkozott továbbá a drámaírással is, de nem sok szerencsével. Eredeti művei: „Az orgazda, (cím) népszínmű, (Első előadása: 1852. (időpont) aug. 14. Nemzeti Színház) (intézmény) (információ)  „A jámbor vincellér, (cím) népszínmű. (Előad. 1856. (időpont) szept. 18. Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  Azonkívül nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket, különösen az angolt (nyelv) s ebbeli tudását mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai két nemes (cím) Shakespeare-től (személy) (információ)  (1855. (időpont) aug. 31. Nemzeti Színház); (intézmény) (információ)  „A velenczei kalmár (cím) (1855); (időpont) „Fehér és piros rózsa (cím) (információ)  Shakespeare (személy) (információ)  VI. Henrik-jéből (cím) (1855. (időpont) dec. 1. Nemzeti Színház); (intézmény) (információ)  „Judith és Holofernes, (cím) Hebbel-től (személy) (információ)  (1856. (időpont) szept. 15. Nemzeti Színház); (intézmény) (információ)  „Pénzkirály, (cím) színmű Taylor Tom, (cím) (1860. (időpont) szept. 6. Nemzeti Színház); (intézmény) (információ)  „Ha te úgy, én is úgy, (cím) vígj. Barrier-től; (személy) „Köszörületlen gyémánt (cím) John I. Bukston-tól (személy) (1861. (időpont) aug. 23) ; „Richelieu, (cím) Bulwer-től (személy) (1863. (időpont) május 20.). A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott, betegen is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a portól megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi (ország) levegő-kúra sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves korában meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé. A magyar színpadon Egressy Gábor (személy) (információ)  után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár írói készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról. Szülőházát Szentes (megye) (információ)  városa 1885-ben (időpont) emléktáblával jelölte meg s 1909. (időpont) április 12.-én a „Petőfi szállodá-ba (intézmény) (információ)  épített szentesi színházat (intézmény) (információ)  Tóth József-színháznak (intézmény) (információ)  nevezték el. (Pataki József.) (személy) (információ)  szin_IV.0472.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tóth József címszóvég 31806 Szócikk: Tóth József színész, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művésze, sz. Szentesen, ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy 1823. július xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 5-én, megh. Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1870. xevtizedx 1875 márc. 1-én. Iskoláit szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen, ytelepulesy hódmezővásárhely ytelepulesy Hódmezővásárhely ymegyey csongrád megye ykodvegy Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A szinipálya iránti vágyat iskolai jutalmul kapott könyv — Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire yszemelynevy ykodvegy „Tancréd-je ycimy tancréd ycimy Tancréd ycimy tancréd ycimy ycimy Tancréd ycimy ykodvegy — ébresztette fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével — 1841-ben xevtizedx 1845 színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást tanúsított, hogy már 1847. július xtalanevtizedx 1855 11—15 és 26.-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy még pedig Don Jose, yszerepy don jose yszerepy Don Jose yszerepy don yszerepy jose yszerepy yszerepy Don yszerepy Jose yszerepy ykodvegy Moór Ferenc yszerepy moór ferenc yszerepy Moór Ferenc yszerepy moór yszerepy ferenc yszerepy yszerepy Moór yszerepy Ferenc yszerepy ykodvegy és Shylock yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel oldotta meg. E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben xevtizedx 1855 a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol mint szerződött tag 1851. április 6.-án lépett fel először a „Rab ycimy rab ycimy Rab ycimy rab ycimy ycimy Rab ycimy ykodvegy című népszínmű Poplavetz yszerepy poplavetz yszerepy Poplavetz yszerepy poplavetz yszerepy yszerepy Poplavetz yszerepy ykodvegy szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták s már ezekben is megmutatta rendkívüli tehetségét. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy halála után azonban — 1854-ben, ő vette át annak szerepeit. Szerepkörét illetőleg felölelte az intrikum, a pedáns komikum egész területét s feljutott a tragikus jellemszerepek csúcspontjára. Az intrikumban azonban egyéniségénél fogva nem a Fáncsy-féle yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy sima és finom iskolához tartozott. Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy — a „született diplomata — maga volt a megtestesült finomság és elegáncia, ami Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy kemény és szikár egyéniségéből teljesen hiányzott. Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett, amit előtte Fáncsyval yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy szemben a nagy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy ykodvegy képviselt. Különböző egyéniségeiknél fogva — bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött egymástól. Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy ha intrikust játszott, maszkban és játékban inkább rejtegetni igyekezett az alak gazemberes vonásait s inkább csak sejdíteni engedte azokat; ezzel szemben Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy gazemberei külső és belső megnyilvánulásban nyíltan magukon viselték a lelki bélyeget. A finom és előkelő Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli tehetségét a sima Biberach-ban yszerepy biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy ykodvegy s a képmutató 'Tartuffe-ban, yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy míg a darabos Tóth, yszemelynevy tóth yszemelynevy Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy ykodvegy bár az említett két szerepet is játszotta, a Jágo-féle yszerepy jágo yszerepy Jágo yszerepy jágo yszerepy yszerepy Jágo yszerepy ykodvegy intrikus szerepekben tűnt ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot is játszott s ezekben még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében találtak néha kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de mint genre-színész, szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt. Ilyenfajta szerepeiben kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József yszemelynevy szigeti józsef yszemelynevy Szigeti József yszemelynevy szigeti yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szigeti yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt a joviális humor terén, ugyanazt a színvonalat jelentette Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy a pedáns komikumban. Szegfű Tivadar yszerepy szegfű tivadar yszerepy Szegfű Tivadar yszerepy szegfű yszerepy tivadar yszerepy yszerepy Szegfű yszerepy Tivadar yszerepy ykodvegy (a „Mama), ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy Kardos yszerepy kardos yszerepy Kardos yszerepy kardos yszerepy yszerepy Kardos yszerepy ykodvegy (Régi pénzek), ycimy régi pénzek ycimy Régi pénzek ycimy régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi ycimy pénzek ycimy ykodvegy John inas yszerepy john inas yszerepy John inas yszerepy john yszerepy inas yszerepy yszerepy John yszerepy inas yszerepy ykodvegy (Angolosan), ycimy angolosan ycimy Angolosan ycimy angolosan ycimy ycimy Angolosan ycimy ykodvegy a versfaragó yszerepy versfaragó yszerepy versfaragó yszerepy versfaragó yszerepy yszerepy versfaragó yszerepy ykodvegy (Aesopus) ycimy aesopus ycimy Aesopus ycimy aesopus ycimy ycimy Aesopus ycimy ykodvegy stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei. Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy volt az első magyar színész, aki Angliába ytelepulesy anglia ytelepulesy Angliá ykodvegy ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy eredetiben láthassa. E tanulmányútról, mely az 1856-ik esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó yintezmenyy magyar sajtó yintezmenyy Magyar yintezmenyy magyar yintezmenyy sajtó yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy ykodvegy c. lap hasábjain számolt be hosszú cikksorozatban. Valószínűleg e tanulmányúton kapott kedvet a magyar színpadon akkor gazdátlanul álló „III-ik Rikhárd ycimy iii-ik rikhárd ycimy III-ik Rikhárd ycimy iii-ik ycimy rikhárd ycimy ycimy III-ik ycimy Rikhárd ycimy ykodvegy címszerepéhez, melyet 1859. okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Ez a szerep jelentette magasra ívelő pályáján a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy XlV-ik Lajos, yszerepy xlv-ik lajos yszerepy XlV-ik Lajos yszerepy xlv-ik yszerepy lajos yszerepy yszerepy XlV-ik yszerepy Lajos yszerepy ykodvegy Wolsey bíboros, yszerepy wolsey bíboros yszerepy Wolsey bíboros yszerepy wolsey yszerepy bíboros yszerepy yszerepy Wolsey yszerepy bíboros yszerepy ykodvegy Cassius, yszerepy cassius yszerepy Cassius yszerepy cassius yszerepy yszerepy Cassius yszerepy ykodvegy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy Harpagon yszerepy harpagon yszerepy yszerepy Harpagon yszerepy ykodvegy stb. stb., melyeket szintén kiváló ábrázoló erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok ábrázolásához minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek s a mimikának egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe szerint szóval is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait; tudott félelmet, borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú színész volt és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének és családjának élt. 1846-ban xevtizedx 1845 nőül xtalanevtizedx 1855 vette Kovácsy Máriát, yszemelynevy kovácsy mária yszemelynevy Kovácsy Máriá yszemelynevy kovácsy yszemelynevy mária yszemelynevy yszemelynevy Kovácsy yszemelynevy Máriá yszemelynevy ykodvegy akitől három fia s egy leánya született. Fiai közül az egyik községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth Imre) yszemelynevy tóth imre yszemelynevy Tóth Imre yszemelynevy tóth yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy színész, majd rendező s végül a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. De nemcsak a családi életben, hanem a sziniiskolában is igyekezett, mint drámai tanár utódokat nevelni. Megpróbálkozott továbbá a drámaírással is, de nem sok szerencsével. Eredeti művei: „Az orgazda, ycimy az orgazda ycimy Az orgazda ycimy az ycimy orgazda ycimy ycimy Az ycimy orgazda ycimy ykodvegy népszínmű, (Első előadása: 1852. xevtizedx 1855 aug. 14. Nemzeti Színház) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A jámbor vincellér, ycimy a jámbor vincellér ycimy A jámbor vincellér ycimy a ycimy jámbor ycimy vincellér ycimy ycimy A ycimy jámbor ycimy vincellér ycimy ykodvegy népszínmű. (Előad. 1856. szept. 18. Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Azonkívül nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket, különösen az angolt ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy s ebbeli tudását mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai két nemes ycimy a veronai két nemes ycimy A veronai két nemes ycimy a ycimy veronai ycimy két ycimy nemes ycimy ycimy A ycimy veronai ycimy két ycimy nemes ycimy ykodvegy Shakespeare-től yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy (1855. aug. 31. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „A velenczei kalmár ycimy a velenczei kalmár ycimy A velenczei kalmár ycimy a ycimy velenczei ycimy kalmár ycimy ycimy A ycimy velenczei ycimy kalmár ycimy ykodvegy (1855); „Fehér és piros rózsa ycimy fehér és piros rózsa ycimy Fehér és piros rózsa ycimy fehér ycimy és ycimy piros ycimy rózsa ycimy ycimy Fehér ycimy és ycimy piros ycimy rózsa ycimy ykodvegy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy VI. Henrik-jéből ycimy vi. henrik ycimy VI. Henrik ycimy vi. ycimy henrik ycimy ycimy VI. ycimy Henrik ycimy ykodvegy (1855. dec. 1. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Judith és Holofernes, ycimy judith és holofernes ycimy Judith és Holofernes ycimy judith ycimy és ycimy holofernes ycimy ycimy Judith ycimy és ycimy Holofernes ycimy ykodvegy Hebbel-től yszemelynevy hebbel yszemelynevy Hebbel yszemelynevy hebbel yszemelynevy yszemelynevy Hebbel yszemelynevy ykodvegy (1856. szept. xtalanevtizedx 1865 15. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Pénzkirály, ycimy pénzkirály ycimy Pénzkirály ycimy pénzkirály ycimy ycimy Pénzkirály ycimy ykodvegy színmű Taylor Tom, ycimy taylor tom ycimy Taylor Tom ycimy taylor ycimy tom ycimy ycimy Taylor ycimy Tom ycimy ykodvegy (1860. xevtizedx 1865 szept. 6. Nemzeti Színház); yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Ha te úgy, én is úgy, ycimy ha te úgy, én is úgy ycimy Ha te úgy, én is úgy ycimy ha ycimy te ycimy úgy, ycimy én ycimy is ycimy úgy ycimy ycimy Ha ycimy te ycimy úgy, ycimy én ycimy is ycimy úgy ycimy ykodvegy vígj. Barrier-től; yszemelynevy barrier yszemelynevy Barrier yszemelynevy barrier yszemelynevy yszemelynevy Barrier yszemelynevy ykodvegy „Köszörületlen gyémánt ycimy köszörületlen gyémánt ycimy Köszörületlen gyémánt ycimy köszörületlen ycimy gyémánt ycimy ycimy Köszörületlen ycimy gyémánt ycimy ykodvegy John I. Bukston-tól yszemelynevy john i. bukston yszemelynevy John I. Bukston yszemelynevy john yszemelynevy i. yszemelynevy bukston yszemelynevy yszemelynevy John yszemelynevy I. yszemelynevy Bukston yszemelynevy ykodve (1861. aug. 23) ; „Richelieu, ycimy richelieu ycimy Richelieu ycimy richelieu ycimy ycimy Richelieu ycimy ykodvegy Bulwer-től yszemelynevy bulwer yszemelynevy Bulwer yszemelynevy bulwer yszemelynevy yszemelynevy Bulwer yszemelynevy ykodvegy (1863. május xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 20.). A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott, betegen is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a portól megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi ytelepulesy olaszország ytelepulesy olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy levegő-kúra sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves korában meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé. A magyar színpadon Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár írói készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról. Szülőházát Szentes ytelepulesy szentes ytelepulesy Szentes ymegyey csongrád megye ykodvegy városa 1885-ben xevtizedx 1885 emléktáblával xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 jelölte meg s 1909. xevtizedx 1905 április xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 12.-én a „Petőfi szállodá-ba yintezmenyy petőfi szálloda yintezmenyy Petőfi yintezmenyy petőfi yintezmenyy szálloda yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy ykodvegy épített szentesi színházat yintezmenyy szentesi színház yintezmenyy szentesi yintezmenyy szentesi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy szentesi yintezmenyy ykodvegy Tóth József-színháznak yintezmenyy tóth józsef-színház yintezmenyy Tóth Józ yintezmenyy tóth yintezmenyy józsef-színház yintezmenyy yintezmenyy Tóth yintezmenyy Józ yintezmenyy ykodvegy nevezték el. (Pataki József.) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_IV.0472.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tóth József - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1823

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0472.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31806.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tóth József

Szócikk: Tóth József színész, a Nemzeti Színház művésze, sz. Szentesen, 1823. július 5-én, megh. Pesten, 1870. márc. 1-én. Iskoláit szülővárosában, majd Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Pesten végezte. A szinipálya iránti vágyat iskolai jutalmul kapott könyv — Voltaire „Tancréd-je — ébresztette fel benne. Ettől kezdve lelkes látogatója lett a színháznak s iskolái végeztével — 1841-ben színész lett. A szinipályán néhány év alatt olyan előhaladást tanúsított, hogy már 1847. július 11—15 és 26.-án vendégszerepelt a Nemzeti Színházban, még pedig Don Jose, Moór Ferenc és Shylock szerepében s e nehéz feladatokat — szép sikerrel oldotta meg. E sikeres vendégjátékok eredményeképen 1851-ben a Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol mint szerződött tag 1851. április 6.-án lépett fel először a „Rab című népszínmű Poplavetz szerepében. Eleinte kisebb szerepekben játszatták s már ezekben is megmutatta rendkívüli tehetségét. Fáncsy halála után azonban — 1854-ben, ő vette át annak szerepeit. Szerepkörét illetőleg felölelte az intrikum, a pedáns komikum egész területét s feljutott a tragikus jellemszerepek csúcspontjára. Az intrikumban azonban egyéniségénél fogva nem a Fáncsy-féle sima és finom iskolához tartozott. Fáncsy Lajos — a „született diplomata — maga volt a megtestesült finomság és elegáncia, ami Tóth József kemény és szikár egyéniségéből teljesen hiányzott. Benne inkább erő volt, mint finomság, ö a durva, nyers intrikumra termett, amit előtte Fáncsyval szemben a nagy Megyeri képviselt. Különböző egyéniségeiknél fogva — bár egyazon szerepkörben működtek — játékstílusuk is merőben különbözött egymástól. Fáncsy, ha intrikust játszott, maszkban és játékban inkább rejtegetni igyekezett az alak gazemberes vonásait s inkább csak sejdíteni engedte azokat; ezzel szemben Tóth József gazemberei külső és belső megnyilvánulásban nyíltan magukon viselték a lelki bélyeget. A finom és előkelő Fáncsy ezért ragyogtatta leginkább rendkívüli tehetségét a sima Biberach-ban s a képmutató 'Tartuffe-ban, míg a darabos Tóth, bár az említett két szerepet is játszotta, a Jágo-féle intrikus szerepekben tűnt ki leginkább. Humora és jellemző ereje révén sok genre-alakot is játszott s ezekben még általánosabb tetszést aratott. Egyik-másik intrikus szerepében találtak néha kifogásolni valót (különösen némi vontatottságot beszédében) , de mint genre-színész, szorosabban : mint pedáns komikus ellenállhatatlan hatású volt. Ilyenfajta szerepeiben kritikusai sem találtak kivetni valót. Ami Szigeti József volt a joviális humor terén, ugyanazt a színvonalat jelentette Tóth József a pedáns komikumban. Szegfű Tivadar (a „Mama), Kardos (Régi pénzek), John inas (Angolosan), a versfaragó (Aesopus) stb. stb. voltak e téren kiváló szerepei. Tóth József volt az első magyar színész, aki Angliába ment tanulmányútra, hogy Shakespeare-t eredetiben láthassa. E tanulmányútról, mely az 1856-ik esztendő végére s a következő év elejére esett, a „Magyar Sajtó c. lap hasábjain számolt be hosszú cikksorozatban. Valószínűleg e tanulmányúton kapott kedvet a magyar színpadon akkor gazdátlanul álló „III-ik Rikhárd címszerepéhez, melyet 1859. okt. 24.-én játszott először a Nemzeti Színházban. Ez a szerep jelentette magasra ívelő pályáján a zenithet. Ez és a többi nagy klasszikus szerep, Macbeth, XlV-ik Lajos, Wolsey bíboros, Cassius, Harpagon stb. stb., melyeket szintén kiváló ábrázoló erővel és rendkívüli hatással játszott. E nagyszabású jellem-alakok ábrázolásához minden művészi eszköze megvolt. Mestere volt a színpadi beszédnek s a mimikának egyaránt. Arcjátékával némán is ki tudta fejezni mindazt, amit szerepe szerint szóval is el kellett mondania. Bírta a gúny, a páthosz s a humor hangjait; tudott félelmet, borzadályt kelteni, de tudott nevettetni is. Egy szóval nagy skálájú színész volt és nevét méltán emlegetik legnagyobbjaink között. Csak művészetének és családjának élt. 1846-ban nőül vette Kovácsy Máriát, akitől három fia s egy leánya született. Fiai közül az egyik községi jegyző, a másik református lelkész, a harmadik (Tóth Imre) színész, majd rendező s végül a Nemzeti Színház igazgatója lett. De nemcsak a családi életben, hanem a sziniiskolában is igyekezett, mint drámai tanár utódokat nevelni. Megpróbálkozott továbbá a drámaírással is, de nem sok szerencsével. Eredeti művei: „Az orgazda, népszínmű, (Első előadása: 1852. aug. 14. Nemzeti Színház) „A jámbor vincellér, népszínmű. (Előad. 1856. szept. 18. Nemzeti Színház.) Azonkívül nagy szorgalommal tanulta az idegen nyelveket, különösen az angolt s ebbeli tudását mint fordító érvényesítette. Fordításai: „A veronai két nemes Shakespeare-től (1855. aug. 31. Nemzeti Színház); „A velenczei kalmár (1855); „Fehér és piros rózsa Shakespeare VI. Henrik-jéből (1855. dec. 1. Nemzeti Színház); „Judith és Holofernes, Hebbel-től (1856. szept. 15. Nemzeti Színház); „Pénzkirály, színmű Taylor Tom, (1860. szept. 6. Nemzeti Színház); „Ha te úgy, én is úgy, vígj. Barrier-től; „Köszörületlen gyémánt John I. Bukston-tól (1861. aug. 23) ; „Richelieu, Bulwer-től (1863. május 20.). A 60-as évtized vége felé gégesorvadásba esett, de ameddig csak tudott, betegen is játszott és tanított. Az utcán szitaszerű szájkosarat hordott, hogy a portól megóvja beteg légzőszervét. De hiábavaló volt az. Nem segített rajta az olaszországi levegő-kúra sem. Állapota egyre aggasztóbb lett s a különben magabíró ember 47 éves korában meghalt. Nem a szív, nem az érzelem művésze volt, hanem a magasrendű értelemé. A magyar színpadon Egressy Gábor után ő volt a legnagyobb gondolkozó s bár írói készsége nem volt oly gazdag, mint amazé, színészi gondolatait, ötleteit gondosan fel jegyezgette. Jegyzetei között megtalálták sírfeliratát is, amit betegsége alatt előre elkészített magának. „Nézzétek! Az álmot játszom — mond a felirat, amiből mindenki kiolvashatja e nagy színész hitvallását az örökéletről s a lélek halhatatlanságáról. Szülőházát Szentes városa 1885-ben emléktáblával jelölte meg s 1909. április 12.-én a „Petőfi szállodá-ba épített szentesi színházat Tóth József-színháznak nevezték el. (Pataki József.) szin_IV.0472.pdf IV