Címszó: Tőkés Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Tőkés
Emilia
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531821.htm
Szócikk: Tőkés Emilia színésznő, sz. 1835. (születés
éve) márc. 2.-án, Debrecenben, (megye) előkelő
családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes évek elején, 16 éves korában,
lépett a színpadra, Csabay Pálnál, (személy) (információ)
egy év múlva, 1854. (időpont) okt.
15.-én a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
vendége volt a „Zsidó (cím) (információ)
c. népszínműben. Mesés szépségének s ezüst
csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány évig a debreceni (megye) közönség
becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, (megye) Aradon,
(megye) (információ)
Kassán (megye) és Pesten
(Budapest)
ünnepelték. Legutoljára éveken át Csóka Sándor (személy) (információ)
színigazgatónál működött és az 1884-ik (időpont) év
nyarán a budai (Budapest)
közönség is nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte, később
néhány évig, mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett és mint
ilyen 1854-ben (időpont) Bécsben
(ország)
is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál, ahol szépségével és dalaival a bécsi
(ország)
közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé lett és Prielle Cornélia
(személy)
(információ)
mellett őt ismerték el, mint legjobb „Kaméliás
hölgy-et, (cím)
(információ)
aminthogy Sardou (személy) (információ)
és ifj. Dumas (személy) nőalakjainak
ő volt vidéken leghivatottabb megszólaltatója. 1890 (időpont) márc.
havában a „Napamasszony-ban (cím) volt utolsó
fellépte, utána Debrecenben (megye) telepedett
le. Mándoky Béla (személy) (információ)
búcsúztatta. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)
szin_IV.0478.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Tőkés Emilia címszóvég 31821 Szócikk: Tőkés
Emilia színésznő, sz. 1835. márc. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 2.-án,
Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy előkelő családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes évek elején,
16 éves korában, lépett a színpadra, Csabay Pálnál, yszemelynevy csabay pál
yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy egy év múlva, 1854. xevtizedx
1855 okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 15.-én a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendége volt a „Zsidó ycimy
zsidó ycimy Zsidó ycimy zsidó ycimy ycimy Zsidó ycimy ykodvegy c. népszínműben.
Mesés szépségének s ezüst csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány
évig a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy közönség becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Aradon, ytelepulesy
arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán ytelepulesy kassa
ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ünnepelték. Legutoljára éveken át Csóka
Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka
yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál működött és az 1884-ik xevtizedx 1885 év nyarán
a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség is
nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte, később néhány évig,
mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett és mint ilyen 1854-ben
xevtizedx 1855 Bécsben xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy bécs
ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál,
ahol szépségével és dalaival a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé lett
és Prielle Cornélia yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia
yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle
yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy mellett őt ismerték el, mint legjobb
„Kaméliás hölgy-et, ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás
ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy aminthogy Sardou yszemelynevy
sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou
yszemelynevy ykodvegy és ifj. Dumas yszemelynevy ifj. dumas yszemelynevy ifj.
Dumas yszemelynevy ifj. yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifj.
yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy nőalakjainak ő volt vidéken leghivatottabb
megszólaltatója. 1890 xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx
1915 havában a „Napamasszony-ban ycimy napamasszony ycimy Napamasszony ycimy
napamasszony ycimy ycimy Napamasszony ycimy ykodvegy volt utolsó fellépte, utána
Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy telepedett le. Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy
Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy
Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. (Erődi Jenő.) yszemelynevy
erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
erődi jenő szin_IV.0478.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Tőkés Emilia - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1835
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31821.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Tőkés
Emilia
Szócikk: Tőkés Emilia színésznő, sz. 1835. márc.
2.-án, Debrecenben, előkelő családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes
évek elején, 16 éves korában, lépett a színpadra, Csabay Pálnál, egy év múlva, 1854.
okt. 15.-én a Nemzeti Színház vendége volt a „Zsidó c. népszínműben. Mesés szépségének
s ezüst csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány évig a debreceni
közönség becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, Aradon, Kassán és Pesten ünnepelték.
Legutoljára éveken át Csóka Sándor színigazgatónál működött és az 1884-ik év nyarán
a budai közönség is nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte,
később néhány évig, mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett
és mint ilyen 1854-ben Bécsben is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál, ahol
szépségével és dalaival a bécsi közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé
lett és Prielle Cornélia mellett őt ismerték el, mint legjobb „Kaméliás hölgy-et,
aminthogy Sardou és ifj. Dumas nőalakjainak ő volt vidéken leghivatottabb megszólaltatója.
1890 márc. havában a „Napamasszony-ban volt utolsó fellépte, utána Debrecenben telepedett
le. Mándoky Béla búcsúztatta. (Erődi Jenő.) szin_IV.0478.pdf IV