Címszó: Tőkés Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Tőkés Emilia

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531821.htm

 

Szócikk: Tőkés Emilia színésznő, sz. 1835. (születés éve) márc. 2.-án, Debrecenben, (megye) előkelő családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes évek elején, 16 éves korában, lépett a színpadra, Csabay Pálnál, (személy) (információ)  egy év múlva, 1854. (időpont) okt. 15.-én a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  vendége volt a „Zsidó (cím) (információ)  c. népszínműben. Mesés szépségének s ezüst csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány évig a debreceni (megye) közönség becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, (megye) Aradon, (megye) (információ)  Kassán (megye) és Pesten (Budapest) ünnepelték. Legutoljára éveken át Csóka Sándor (személy) (információ)  színigazgatónál működött és az 1884-ik (időpont) év nyarán a budai (Budapest) közönség is nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte, később néhány évig, mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett és mint ilyen 1854-ben (időpont) Bécsben (ország) is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál, ahol szépségével és dalaival a bécsi (ország) közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé lett és Prielle Cornélia (személy) (információ)  mellett őt ismerték el, mint legjobb „Kaméliás hölgy-et, (cím) (információ)  aminthogy Sardou (személy) (információ)  és ifj. Dumas (személy) nőalakjainak ő volt vidéken leghivatottabb megszólaltatója. 1890 (időpont) márc. havában a „Napamasszony-ban (cím) volt utolsó fellépte, utána Debrecenben (megye) telepedett le. Mándoky Béla (személy) (információ)  búcsúztatta. (Erődi Jenő.) (személy) (információ)  szin_IV.0478.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Tőkés Emilia címszóvég 31821 Szócikk: Tőkés Emilia színésznő, sz. 1835. márc. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 2.-án, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy előkelő családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes évek elején, 16 éves korában, lépett a színpadra, Csabay Pálnál, yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy egy év múlva, 1854. xevtizedx 1855 okt. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 15.-én a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendége volt a „Zsidó ycimy zsidó ycimy Zsidó ycimy zsidó ycimy ycimy Zsidó ycimy ykodvegy c. népszínműben. Mesés szépségének s ezüst csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány évig a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy közönség becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Aradon, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ünnepelték. Legutoljára éveken át Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy színigazgatónál működött és az 1884-ik xevtizedx 1885 év nyarán a budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönség is nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte, később néhány évig, mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett és mint ilyen 1854-ben xevtizedx 1855 Bécsben xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál, ahol szépségével és dalaival a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé lett és Prielle Cornélia yszemelynevy prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia yszemelynevy ykodvegy mellett őt ismerték el, mint legjobb „Kaméliás hölgy-et, ycimy kaméliás hölgy ycimy Kaméliás hölgy ycimy kaméliás ycimy hölgy ycimy ycimy Kaméliás ycimy hölgy ycimy ykodvegy aminthogy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy Sardou yszemelynevy sardou yszemelynevy yszemelynevy Sardou yszemelynevy ykodvegy és ifj. Dumas yszemelynevy ifj. dumas yszemelynevy ifj. Dumas yszemelynevy ifj. yszemelynevy dumas yszemelynevy yszemelynevy ifj. yszemelynevy Dumas yszemelynevy ykodvegy nőalakjainak ő volt vidéken leghivatottabb megszólaltatója. 1890 xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 havában a „Napamasszony-ban ycimy napamasszony ycimy Napamasszony ycimy napamasszony ycimy ycimy Napamasszony ycimy ykodvegy volt utolsó fellépte, utána Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy telepedett le. Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. (Erődi Jenő.) yszemelynevy erődi jenő yszemelynevy Erődi Jenő yszemelynevy erődi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Erődi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy erődi jenő szin_IV.0478.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Tőkés Emilia - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1835

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0478.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31821.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Tőkés Emilia

Szócikk: Tőkés Emilia színésznő, sz. 1835. márc. 2.-án, Debrecenben, előkelő családból, megh. 1911 máj. elején, u. o. Az ötvenes évek elején, 16 éves korában, lépett a színpadra, Csabay Pálnál, egy év múlva, 1854. okt. 15.-én a Nemzeti Színház vendége volt a „Zsidó c. népszínműben. Mesés szépségének s ezüst csengésű hangjának köszönhette nagy népszerűségét. Néhány évig a debreceni közönség becézett kedvence volt, később Kolozsvárott, Aradon, Kassán és Pesten ünnepelték. Legutoljára éveken át Csóka Sándor színigazgatónál működött és az 1884-ik év nyarán a budai közönség is nagy szeretetével tüntette ki. Pályafutását mint naiva kezdte, később néhány évig, mikor a régi népszínmű fénykorát élte, népszinműénekesnő lett és mint ilyen 1854-ben Bécsben is vendégszerepelt egy magyar színtársulatnál, ahol szépségével és dalaival a bécsi közönséget is meghódította. Később társalgási színésznővé lett és Prielle Cornélia mellett őt ismerték el, mint legjobb „Kaméliás hölgy-et, aminthogy Sardou és ifj. Dumas nőalakjainak ő volt vidéken leghivatottabb megszólaltatója. 1890 márc. havában a „Napamasszony-ban volt utolsó fellépte, utána Debrecenben telepedett le. Mándoky Béla búcsúztatta. (Erődi Jenő.) szin_IV.0478.pdf IV