Címszó: Turi Elemér - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0490.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0490.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31864.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Turi Elemér

Szócikk: Turi Elemér színész, (családi nevén Turgonyi,) (személy) sz. 1874. (születés éve) ápr. 3.-án, Mezőtúron. (megye) Édesatyja ottani ref. lelkész, hires szónok, több cikluson országgyűlési képviselő. Érettségi után Budapesten (Budapest) orvostanhallgató volt, majd jogász lett, de titokban beiratkozott a sziniiskolába, melyet kitüntetései végzett el és 1893-ban (időpont) Krecsányi Ignác (személy) (információ)  buda - temesvár - pozsonyi társulatához (intézmény) (információ)  szerződött, hol kilenc évet töltött, mint hősszínész. Egyéb állomáshelyei Pécs, (megye) (özv. Tiszayné, (személy) majd később Kövessy Albert) (személy) (információ)  Kolozsvár, (megye) (Megyeri Dezső) (személy) (információ)  Pozsony, (megye) (Relle Iván) (személy) (információ)  Debrecen, (megye) (Zilahy Gyula) (személy) (információ)  és főként Budapest (Budapest) voltak. (Kortársai a „legszebb magyar színész-nek nevezték.) Tagja volt a Magyar- és a Király Színháznak. (intézmény) 1907-ben (időpont) részt vett a Budapesti Színház (intézmény) (információ)  megnyitó előadásán. 1911-1913-ig (időpont) szinigazagtó volt a sopron - szombathely - makó - ujvidéki szinikerületben, (intézmény) de nemsokára tönkrement, mire filmszínész lett. A háborúban bevonult katonának, az 1. honvédhuszár ezredhez. Tiszti rangjáról még a híres Véderő-vita alatt mondott le és mint őrmester vonult hadba. Megszerzi az ezüst vitézségi érmet és visszakapja a hadnagyi rangját. Háromszor megsebesül; két signum laudist kap a kardokkal, mint 75%-os rokkant százados szerel le, 1918. (időpont) december 10-én. A sebesülési érem, Károly csapatkereszt tulajdonosa. Háború után a katonaszínészek szövetsége elnökké Turit (személy) (információ)  választja. Megszerzi az Újpesti Színházat (intézmény) és megalakítja a Madách Színházat (intézmény) (információ)  és pénzsegélyt jár ki minden leszerelt színész részére. 1924 (időpont) szept. havában dr. Faludi Jenő (személy) az Unióhoz (intézmény) szerződtette, nemsokára azután (1925. (időpont) okt. 15) nyugdíjba megy. Tizenkét éven át volt az Orsz. színészegyesület (intézmény) igazgató tanácsosa, egy ízben alelnöke. Főbb szerepei: Bánk bán, (szerep) (információ)  Romeo, (szerep) (információ)  Ádám (szerep) (információ)  (Ember tragédiája), (cím) (információ)  Essex gróf, (szerep) (információ)  Hamlet, (szerep) (információ)  Ocskay brigadéros, (szerep) (információ)  Vasgyáros, (szerep) Aranyember (szerep) (információ)  voltak. Mint rendező is működött. 21 éves korában a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  vendégszerepelt a Himfy, (szerep) (információ)  Essex gróf (szerep) (információ)  és Marianna (cím) főszerepében. Pozsonyban (megye) 1901 (időpont) márc.- ban az Ocskay brigadéros (cím) (információ)  premierje után a Burg színház (intézmény) kínálta meg szerződéssel, azonban az ajánlatot nem fogadta el. Mint nyugdíjas, néhányadmagával 1928-ban (időpont) megalakította a Magyar nyugdíjas színészek egyesületét, (intézmény) (információ)  melynek alelnökévé választották meg. Színműve: „Asszonyok, (cím) színmű 3 felv. Bem. 1911 (időpont) máj. havában, Debrecenben. (megye) Első neje: Csige Böske, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1880. (születés éve) okt. 10-én, Aradon. (megye) (információ)  Színészgyermek; atyja Csige Lajos (személy) (információ)  baritonista, anyja Szabó Ilka (személy) (információ)  drámai hősnő. Szabadkán (megye) a zárda növendéke, ahonnan kilépve, 14 éves korában színésznő lett. Első fellépte Halmay Imre (személy) (információ)  szabadkai (megye) társulatánál a „Kis lord (cím) (információ)  címszerepe volt. Attól kezdve éveken át a magyar színészet kimondottan legjobb naivája. 17 éves korában mint Krecsányi Ignác (személy) (információ)  társulatának tagja ment férjhez Turi Elemérhez. (személy) (információ)  — Pozsony — Temesvár- (megye) Buda (Budapest) — Sopron (megye) — Szombathely (megye) — Arad (megye) (információ)  színpadjain sok őszinte sikert ért el. 1914-ben (időpont) elvált férjétől. Jelenleg nyugdíjas, újból férjhez ment és Aradon (megye) (információ)  él. (V. ö. I. köt. 294. old, II. hasáb. —) Második neje: Károlyi Sári, (személy) (információ)  színésznő, (cs. n. nemes kanizsai (megye) Kumberger Sarolta), (személy) sz. 1892. (születés éve) nov. 30.-án, Kisbecskereken, (megye) Temes m. (megye) Színészakadémiát végzett és 1911-ben (időpont) Hidvéghy Ernőnél (személy) (információ)  kezdte a pályát, drámai hősnői szerepkörben. Szatmár, (megye) (információ)  Kecskemét (megye) és Debrecen (megye) színpadjain aratja nemsokára ujabb sikereit. Ezután filmszínésznő lesz. 1917-ben (időpont) férjhez ment. A háború után a Várszínház (intézmény) (információ)  kiváló együttesének egyik dísze. Mint szavalóművésznő is sikert aratott úgy a fővárosban, (Budapest) mint az ország nagyobb városaiban. Fiatalon vonult vissza a művészpályától. szin_IV.0490.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Turi Elemér címszóvég 31864 Szócikk: Turi Elemér színész, (családi nevén Turgonyi,) yszemelynevy turgonyi yszemelynevy Turgonyi yszemelynevy turgonyi yszemelynevy yszemelynevy Turgonyi yszemelynevy ykodvegy sz. 1874. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 3.-án, Mezőtúron. ytelepulesy mezőtúr ytelepulesy Mezőtúr ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy Édesatyja ottani ref. lelkész, hires szónok, több cikluson országgyűlési képviselő. Érettségi után Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy orvostanhallgató volt, majd jogász lett, de titokban beiratkozott a sziniiskolába, melyet kitüntetései végzett el és 1893-ban xevtizedx 1895 Krecsányi xtalanevtizedx 1905 Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy buda - temesvár - pozsonyi társulatához yintezmenyy buda - temesvár - pozsonyi társulat yintezmenyy buda - t yintezmenyy buda yintezmenyy - yintezmenyy temesvár yintezmenyy - yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmenyy szerződött, hol kilenc évet töltött, mint hősszínész. Egyéb állomáshelyei Pécs, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy (özv. Tiszayné, yszemelynevy özv. tiszayne yszemelynevy özv. Tiszayné yszemelynevy özv. yszemelynevy tiszayne yszemelynevy yszemelynevy özv. yszemelynevy Tiszayné yszemelynevy ykodvegy majd később Kövessy Albert) yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy Kolozsvár, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy (Megyeri Dezső) yszemelynevy megyeri dezső yszemelynevy Megyeri Dezső yszemelynevy megyeri yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy (Relle Iván) yszemelynevy relle iván yszemelynevy Relle Iván yszemelynevy relle yszemelynevy iván yszemelynevy yszemelynevy Relle yszemelynevy Iván yszemelynevy ykodvegy Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy (Zilahy Gyula) yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és főként Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy voltak. (Kortársai a „legszebb magyar színész-nek nevezték.) Tagja volt a Magyar- és a Király Színháznak. yintezmenyy magyar- és a király színház yintezmenyy Magyar- yintezmenyy magyar- yintezmenyy és yintezmenyy a yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar- yintezmenyy ykodvegy 1907-ben xevtizedx 1905 részt xtalanevtizedx 1915 vett a Budapesti Színház yintezmenyy budapesti színház yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy megnyitó előadásán. 1911-1913-ig xevtizedx 1915 szinigazagtó volt a sopron - szombathely - makó - ujvidéki szinikerületben, yintezmenyy sopron - szombathely - makó - ujvidéki szinikerület yintezmenyy sopron - yintezmenyy sopron yintezmenyy - yintezmenyy szombathely yintezmenyy - yintezmenyy makó yintezmenyy - yintezmenyy u de nemsokára tönkrement, mire filmszínész lett. A háborúban bevonult katonának, az 1. honvédhuszár ezredhez. Tiszti rangjáról még a híres Véderő-vita alatt mondott le és mint őrmester vonult hadba. Megszerzi az ezüst vitézségi érmet és visszakapja a hadnagyi rangját. Háromszor megsebesül; két signum laudist kap a kardokkal, mint 75%-os rokkant százados szerel le, 1918. december xtalanevtizedx 1925 10-én. A sebesülési érem, Károly csapatkereszt tulajdonosa. Háború után a katonaszínészek szövetsége elnökké Turit yszemelynevy turi yszemelynevy Turi yszemelynevy turi yszemelynevy yszemelynevy Turi yszemelynevy ykodvegy választja. Megszerzi az Újpesti Színházat yintezmenyy újpesti színház yintezmenyy Újpesti yintezmenyy újpesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Újpesti yintezmenyy ykodvegy és megalakítja a Madách Színházat yintezmenyy madách színház yintezmenyy Madách S yintezmenyy madách yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Madách yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és pénzsegélyt jár ki minden leszerelt színész részére. 1924 xevtizedx 1925 szept. havában dr. Faludi Jenő yszemelynevy dr. faludi jenő yszemelynevy dr. Faludi Jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy faludi yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Faludi yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodve az Unióhoz yintezmenyy unió yintezmenyy Unió yintezmenyy unió yintezmenyy yintezmenyy Unió yintezmenyy ykodvegy szerződtette, nemsokára azután (1925. okt. 15) nyugdíjba megy. Tizenkét éven át volt az Orsz. színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy igazgató tanácsosa, egy ízben alelnöke. Főbb szerepei: Bánk bán, yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Romeo, yszerepy romeo yszerepy Romeo yszerepy romeo yszerepy yszerepy Romeo yszerepy ykodvegy Ádám yszerepy ádám yszerepy Ádám yszerepy ádám yszerepy yszerepy Ádám yszerepy ykodvegy (Ember tragédiája), ycimy ember tragédiája ycimy Ember tragédiája ycimy ember ycimy tragédiája ycimy ycimy Ember ycimy tragédiája ycimy ykodvegy Essex gróf, yszerepy essex gróf yszerepy Essex gróf yszerepy essex yszerepy gróf yszerepy yszerepy Essex yszerepy gróf yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Ocskay brigadéros, yszerepy ocskay brigadéros yszerepy Ocskay brigadéros yszerepy ocskay yszerepy brigadéros yszerepy yszerepy Ocskay yszerepy brigadéros yszerepy ykodvegy Vasgyáros, yszerepy vasgyáros yszerepy Vasgyáros yszerepy vasgyáros yszerepy yszerepy Vasgyáros yszerepy ykodvegy Aranyember yszerepy aranyember yszerepy Aranyember yszerepy aranyember yszerepy yszerepy Aranyember yszerepy ykodvegy voltak. Mint rendező is működött. 21 éves korában a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy vendégszerepelt a Himfy, yszerepy himfy yszerepy Himfy yszerepy himfy yszerepy yszerepy Himfy yszerepy ykodvegy Essex gróf yszerepy essex gróf yszerepy Essex gróf yszerepy essex yszerepy gróf yszerepy yszerepy Essex yszerepy gróf yszerepy ykodvegy és Marianna ycimy marianna ycimy Marianna ycimy marianna ycimy ycimy Marianna ycimy ykodvegy főszerepében. Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1901 xevtizedx 1905 márc.- xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 ban az Ocskay brigadéros ycimy ocskay brigadéros ycimy Ocskay brigadéros ycimy ocskay ycimy brigadéros ycimy ycimy Ocskay ycimy brigadéros ycimy ykodvegy premierje után a Burg színház yintezmenyy burg színház yintezmenyy Burg szí yintezmenyy burg yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Burg yintezmenyy szí yintezmenyy ykodvegy kínálta meg szerződéssel, azonban az ajánlatot nem fogadta el. Mint nyugdíjas, néhányadmagával 1928-ban xevtizedx 1925 megalakította a Magyar nyugdíjas színészek egyesületét, yintezmenyy magyar nyugdíjas színészek egyesülete yintezmenyy Magyar n yintezmenyy magyar yintezmenyy nyugdíjas yintezmenyy színészek yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy melynek alelnökévé választották meg. Színműve: „Asszonyok, ycimy asszonyok ycimy Asszonyok ycimy asszonyok ycimy ycimy Asszonyok ycimy ykodvegy színmű 3 felv. Bem. 1911 xevtizedx 1915 máj. havában, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Első neje: Csige Böske, yszemelynevy csige böske yszemelynevy Csige Böske yszemelynevy csige yszemelynevy böske yszemelynevy yszemelynevy Csige yszemelynevy Böske yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1880. xevtizedx 1885 okt. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 10-én, Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Színészgyermek; atyja Csige Lajos yszemelynevy csige lajos yszemelynevy Csige Lajos yszemelynevy csige yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Csige yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy baritonista, anyja Szabó Ilka yszemelynevy szabó ilka yszemelynevy Szabó Ilka yszemelynevy szabó yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy drámai hősnő. Szabadkán ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy a zárda növendéke, ahonnan kilépve, 14 éves korában színésznő lett. Első fellépte Halmay Imre yszemelynevy halmay imre yszemelynevy Halmay Imre yszemelynevy halmay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy társulatánál a „Kis lord ycimy kis lord ycimy Kis lord ycimy kis ycimy lord ycimy ycimy Kis ycimy lord ycimy ykodvegy címszerepe volt. Attól kezdve éveken át a magyar színészet kimondottan legjobb naivája. 17 éves korában mint Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy társulatának tagja ment férjhez Turi Elemérhez. yszemelynevy turi elemér yszemelynevy Turi Elemér yszemelynevy turi yszemelynevy elemér yszemelynevy yszemelynevy Turi yszemelynevy Elemér yszemelynevy ykodvegy — Pozsony — Temesvár- ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — Sopron ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy — Szombathely ytelepulesy szombathely ytelepulesy Szombathely ymegyey vas megye ykodvegy — Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy színpadjain sok őszinte sikert ért el. 1914-ben xevtizedx 1915 elvált férjétől. Jelenleg nyugdíjas, újból férjhez ment és Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy él. (V. ö. I. köt. 294. old, II. hasáb. —) Második neje: Károlyi Sári, yszemelynevy károlyi sári yszemelynevy Károlyi Sári yszemelynevy károlyi yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy színésznő, (cs. n. nemes kanizsai ytelepulesy kanizsa ytelepulesy kanizsa ymegyey krassó-szörény megye ykodvegy Kumberger Sarolta), yszemelynevy kumberger sarolta yszemelynevy Kumberger Sarolta yszemelynevy kumberger yszemelynevy sarolta yszemelynevy yszemelynevy Kumberger yszemelynevy Sarolta yszemelynevy ykodvegy sz. 1892. xevtizedx 1895 nov. xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 30.-án, Kisbecskereken, ytelepulesy kisbecskerek ytelepulesy Kisbecskerek ymegyey temes megye ykodvegy Temes m. ytelepulesy temes m. ytelepulesy Temes m. ymegyey temes megye ykodvegy Színészakadémiát végzett és 1911-ben xevtizedx 1915 Hidvéghy Ernőnél yszemelynevy hidvéghy ernő yszemelynevy Hidvéghy Ernő yszemelynevy hidvéghy yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Hidvéghy yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy kezdte a pályát, drámai hősnői szerepkörben. Szatmár, ytelepulesy szatmár ytelepulesy Szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy Kecskemét ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy színpadjain aratja nemsokára ujabb sikereit. Ezután filmszínésznő lesz. 1917-ben férjhez xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 ment. A háború után a Várszínház yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy kiváló együttesének egyik dísze. Mint szavalóművésznő is sikert aratott úgy a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy mint az ország nagyobb városaiban. Fiatalon vonult vissza a művészpályától. szin_IV.0490.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Turi Elemér - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0490.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0490.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31864.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Turi Elemér

Szócikk: Turi Elemér színész, (családi nevén Turgonyi,) sz. 1874. ápr. 3.-án, Mezőtúron. Édesatyja ottani ref. lelkész, hires szónok, több cikluson országgyűlési képviselő. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató volt, majd jogász lett, de titokban beiratkozott a sziniiskolába, melyet kitüntetései végzett el és 1893-ban Krecsányi Ignác buda - temesvár - pozsonyi társulatához szerződött, hol kilenc évet töltött, mint hősszínész. Egyéb állomáshelyei Pécs, (özv. Tiszayné, majd később Kövessy Albert) Kolozsvár, (Megyeri Dezső) Pozsony, (Relle Iván) Debrecen, (Zilahy Gyula) és főként Budapest voltak. (Kortársai a „legszebb magyar színész-nek nevezték.) Tagja volt a Magyar- és a Király Színháznak. 1907-ben részt vett a Budapesti Színház megnyitó előadásán. 1911-1913-ig szinigazagtó volt a sopron - szombathely - makó - ujvidéki szinikerületben, de nemsokára tönkrement, mire filmszínész lett. A háborúban bevonult katonának, az 1. honvédhuszár ezredhez. Tiszti rangjáról még a híres Véderő-vita alatt mondott le és mint őrmester vonult hadba. Megszerzi az ezüst vitézségi érmet és visszakapja a hadnagyi rangját. Háromszor megsebesül; két signum laudist kap a kardokkal, mint 75%-os rokkant százados szerel le, 1918. december 10-én. A sebesülési érem, Károly csapatkereszt tulajdonosa. Háború után a katonaszínészek szövetsége elnökké Turit választja. Megszerzi az Újpesti Színházat és megalakítja a Madách Színházat és pénzsegélyt jár ki minden leszerelt színész részére. 1924 szept. havában dr. Faludi Jenő az Unióhoz szerződtette, nemsokára azután (1925. okt. 15) nyugdíjba megy. Tizenkét éven át volt az Orsz. színészegyesület igazgató tanácsosa, egy ízben alelnöke. Főbb szerepei: Bánk bán, Romeo, Ádám (Ember tragédiája), Essex gróf, Hamlet, Ocskay brigadéros, Vasgyáros, Aranyember voltak. Mint rendező is működött. 21 éves korában a Nemzeti Színházban vendégszerepelt a Himfy, Essex gróf és Marianna főszerepében. Pozsonyban 1901 márc.- ban az Ocskay brigadéros premierje után a Burg színház kínálta meg szerződéssel, azonban az ajánlatot nem fogadta el. Mint nyugdíjas, néhányadmagával 1928-ban megalakította a Magyar nyugdíjas színészek egyesületét, melynek alelnökévé választották meg. Színműve: „Asszonyok, színmű 3 felv. Bem. 1911 máj. havában, Debrecenben. Első neje: Csige Böske, színésznő, sz. 1880. okt. 10-én, Aradon. Színészgyermek; atyja Csige Lajos baritonista, anyja Szabó Ilka drámai hősnő. Szabadkán a zárda növendéke, ahonnan kilépve, 14 éves korában színésznő lett. Első fellépte Halmay Imre szabadkai társulatánál a „Kis lord címszerepe volt. Attól kezdve éveken át a magyar színészet kimondottan legjobb naivája. 17 éves korában mint Krecsányi Ignác társulatának tagja ment férjhez Turi Elemérhez. — Pozsony — Temesvár- Buda — Sopron — Szombathely — Arad színpadjain sok őszinte sikert ért el. 1914-ben elvált férjétől. Jelenleg nyugdíjas, újból férjhez ment és Aradon él. (V. ö. I. köt. 294. old, II. hasáb. —) Második neje: Károlyi Sári, színésznő, (cs. n. nemes kanizsai Kumberger Sarolta), sz. 1892. nov. 30.-án, Kisbecskereken, Temes m. Színészakadémiát végzett és 1911-ben Hidvéghy Ernőnél kezdte a pályát, drámai hősnői szerepkörben. Szatmár, Kecskemét és Debrecen színpadjain aratja nemsokára ujabb sikereit. Ezután filmszínésznő lesz. 1917-ben férjhez ment. A háború után a Várszínház kiváló együttesének egyik dísze. Mint szavalóművésznő is sikert aratott úgy a fővárosban, mint az ország nagyobb városaiban. Fiatalon vonult vissza a művészpályától. szin_IV.0490.pdf IV