Címszó: Udvarhelyi Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31873.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Udvarhelyi Miklós

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531873.htm

 

Szócikk: Udvarhelyi Miklós színész, a heves­megyei (megye) Tisza-Abádon (megye) sz., 1790-ben, (időpont) ahol apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült, aki midőn prédikál, a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe (megye) ment, hogy ott tanuljon. Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett, hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép napon, 1808-ban (időpont) maga is beállott a debreceni (megye) társulathoz s így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben (időpont) lépett föl először, Gulácsy Antal (személy) (információ)  szabolcsi (megye) (információ)  földbirtokos biztatására, az „Eső után napfény süt (cím) (információ)  c. németből (nyelv) (információ)  fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántomét, (személy) majd Szentpéteryt, (személy) (információ)  Juhász Juliát, (személy) (információ)  akit 1812-ben (időpont) feleségül is vett. 1815-ben (időpont) már társigazgató Lánggal, (személy) (információ)  s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot Pestre (Budapest) vigye fel, a hol a Rondellában (intézmény) (információ)  játszottak, gróf Ráday (személy) (információ)  városi színházi igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű maecenások: dr.Sándorffy (személy) (Nagyvárad) (megye) és Kállay Miklós (személy) (információ)  (Kálló) (megye) voltak hathatós támogatói. 1827-ben (időpont) három évre a kolozsvári színház (intézmény) (információ)  országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József (személy) katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát,a a „Béla futásá-t. (cím) (információ)  Társulatával bejárta Magyarország déli részét, s 1827-ben (időpont) Pestet (Budapest) is meglátogatta, ahol a nagy városi színház nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben (időpont) a budai játékszínben (intézmény) (információ)  működött, 1838-ban (időpont) pedig a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át a szinház egyik legtevékenyebb tagja volt. Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára. 50 éves színészi működését, a „színházi arany vőlegénység-et 1858. (időpont) június 14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  Mint nyugdíjas tag hosszas betegség után, 1864. (időpont) január 14-én halt meg, Pesten. (Budapest) (Diósszilágyi Sámuel dr.) (személy) (információ)  szin_IV.0493.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Udvarhelyi Miklós címszóvég 31873 Szócikk: Udvarhelyi Miklós színész, a heves­megyei ytelepulesy heves­megye ytelepulesy heves­megye ymegyey heves megye ykodvegy Tisza-Abádon ytelepulesy tisza-abád ytelepulesy Tisza-Abád ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy sz., 1790-ben, ahol xtalanevtizedx 1805 apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült, aki midőn prédikál, a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ment, hogy ott tanuljon. Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett, hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép napon, 1808-ban xevtizedx 1805 maga xtalanevtizedx 1815 is beállott a debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulathoz s így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben xevtizedx 1815 lépett föl először, Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy antal yszemelynevy Gulácsy Antal yszemelynevy gulácsy yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Gulácsy yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy szabolcsi ytelepulesy szabolcs ytelepulesy szabolcs ymegyey szabolcs megye ykodvegy földbirtokos biztatására, az „Eső után napfény süt ycimy eső után napfény süt ycimy Eső után napfény süt ycimy eső ycimy után ycimy napfény ycimy süt ycimy ycimy Eső ycimy után ycimy napfény ycimy süt ycimy ykodvegy c. németből ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántomét, yszemelynevy kántome yszemelynevy Kántomé yszemelynevy kántome yszemelynevy yszemelynevy Kántomé yszemelynevy ykodvegy majd Szentpéteryt, yszemelynevy szentpétery yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy szentpétery yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy ykodvegy Juhász Juliát, yszemelynevy juhász julia yszemelynevy Juhász Juliá yszemelynevy juhász yszemelynevy julia yszemelynevy yszemelynevy Juhász yszemelynevy Juliá yszemelynevy ykodvegy akit 1812-ben feleségül is vett. 1815-ben már xtalanevtizedx 1825 társigazgató Lánggal, yszemelynevy láng yszemelynevy Láng yszemelynevy láng yszemelynevy yszemelynevy Láng yszemelynevy ykodvegy s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot Pestre pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vigye fel, a hol a Rondellában yintezmenyy rondella yintezmenyy Rondellá yintezmenyy rondella yintezmenyy yintezmenyy Rondellá yintezmenyy ykodvegy játszottak, gróf Ráday yszemelynevy gróf ráday yszemelynevy gróf Ráday yszemelynevy gróf yszemelynevy ráday yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Ráday yszemelynevy ykodvegy városi színházi igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű maecenások: dr.Sándorffy yszemelynevy dr.sándorffy yszemelynevy dr.Sándorffy yszemelynevy dr.sándorffy yszemelynevy yszemelynevy dr.Sándorffy yszemelynevy ykodvegy (Nagyvárad) ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kállay Miklós yszemelynevy kállay miklós yszemelynevy Kállay Miklós yszemelynevy kállay yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kállay yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy (Kálló) ytelepulesy kálló ytelepulesy Kálló ymegyey nógrád megye ykodvegy voltak hathatós támogatói. 1827-ben xevtizedx 1825 három évre a kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvári színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József yszemelynevy ruzsitska józsef yszemelynevy Ruzsitska József yszemelynevy ruzsitska yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Ruzsitska yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát,a a „Béla futásá-t. ycimy béla futása ycimy Béla futásá ycimy béla ycimy futása ycimy ycimy Béla ycimy futásá ycimy ykodvegy Társulatával bejárta Magyarország déli részét, s 1827-ben Pestet xtalanevtizedx 1835 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is meglátogatta, ahol a nagy városi színház nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben xevtizedx 1835 a budai játékszínben yintezmenyy budai játékszín yintezmenyy budai já yintezmenyy budai yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy já yintezmenyy ykodvegy működött, 1838-ban pedig xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át a szinház egyik legtevékenyebb tagja volt. Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára. 50 éves színészi működését, a „színházi arany vőlegénység-et 1858. xevtizedx 1855 június xtalanevtizedx 1865 14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Mint nyugdíjas tag hosszas betegség után, 1864. xevtizedx 1865 január xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 14-én halt meg, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy (Diósszilágyi Sámuel dr.) yszemelynevy diósszilágyi sámuel dr. yszemelynevy Diósszilágyi Sámuel dr. yszemelynevy diósszilágyi yszemelynevy sámuel yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Diósszilágyi yszemelynevy Sámuel ys yszocikkszerzoy diósszilágyi sámuel dr. szin_IV.0493.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Udvarhelyi Miklós - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1790

SZULETESIEVTIZED 1795

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0493.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31873.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Udvarhelyi Miklós

Szócikk: Udvarhelyi Miklós színész, a heves­megyei Tisza-Abádon sz., 1790-ben, ahol apja tanító és segédlelkész volt. Ö is papnak készült, aki midőn prédikál, a nagy közönség szivéhez szólhat. Ezért Debrecenbe ment, hogy ott tanuljon. Itt egyszer színielőadást látott s ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzett, hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy egy szép napon, 1808-ban maga is beállott a debreceni társulathoz s így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben lépett föl először, Gulácsy Antal szabolcsi földbirtokos biztatására, az „Eső után napfény süt c. németből fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántomét, majd Szentpéteryt, Juhász Juliát, akit 1812-ben feleségül is vett. 1815-ben már társigazgató Lánggal, s elég bátor ahhoz, hogy a vidéki társulatot Pestre vigye fel, a hol a Rondellában játszottak, gróf Ráday városi színházi igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Majd ismér vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű maecenások: dr.Sándorffy (Nagyvárad) és Kállay Miklós (Kálló) voltak hathatós támogatói. 1827-ben három évre a kolozsvári színház országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát,a a „Béla futásá-t. Társulatával bejárta Magyarország déli részét, s 1827-ben Pestet is meglátogatta, ahol a nagy városi színház nyitotta meg előtte kapuit. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben a budai játékszínben működött, 1838-ban pedig a Nemzeti Színház tagja lett, ahol aztán hosszú éveken át a szinház egyik legtevékenyebb tagja volt. Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára. 50 éves színészi működését, a „színházi arany vőlegénység-et 1858. június 14-én ünnepelték meg a Nemzeti Színházban. Mint nyugdíjas tag hosszas betegség után, 1864. január 14-én halt meg, Pesten. (Diósszilágyi Sámuel dr.) szin_IV.0493.pdf IV