Címszó: Valentin Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Valentin Lajos

Szócikk: Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi ügynökség tulajdonosa, sz. 1850. (születés éve) márc. 19-én, Kecskeméten. (megye) A budapesti Kereskedelmi Akadémiát (intézmény) (információ)  járta, Káldy Gyula (személy) (információ)  ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, (személy) (információ)  utóbb Stoll Péter (személy) volt énektanára. Színpadra lépett 1878. (időpont) szept. 28-án, Győrött, (megye) Beödy Gábornál; (személy) innen Arad, (megye) (információ)  majd Nagyvárad (megye) volt állomása; közben 1883-ban (időpont) Berlinben (ország) tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883. (időpont) jún. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  „Luciá-ban, (cím) Edgard (szerep) szerepében. „Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, a miről egész alakítása tanúskodik. („Pesti Hírlap). (intézmény) (információ)  Még Váradon (megye) egy külföldi operaénekes (Lederer József) (személy) annyira föllelkesült énekén, hogy kieszközölte lipcsei (ország) vendégszereplését: 1883. (időpont) ápr. 20-án a „Tell Vilmos (cím) (információ)  Arnoldjában (szerep) (információ)  valóban nagy sikere volt. Énekelt Königsbergben (ország) és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden (megye) Nagy Vincénél (személy) (információ)  működött; az 1886-i (időpont) színházégés után rövid ideig a budapesti Opera (intézmény) (információ)  tagja volt, de működési kör hiján hamarosan Aradi Gerőhöz (személy) (információ)  távozott: Debrecenbe; (megye) itt maradt Nagy Vincénél (személy) (információ)  is, sőt 1888 (időpont) óta (eleinte korzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató volt (1891-ben (időpont) Gyöngyi Izsóval (személy) (információ)  együtt.) Az 1894 (időpont) évet Nikisch Artúr (személy) (információ)  igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház (intézmény) tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 (időpont) júl. Bécsbe (ország) költözött, mint Karczag Vilmos (személy) (információ)  színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887. (időpont) jan 13-án a Népszínház (intézmény) (információ)  vendége volt. Barinkay (szerep) („Cigánybáró); (cím) (információ)  de hallottuk csengő tenorját. Budán (Budapest) is, Krecsányinál, (személy) (információ)  O'Donnel Malvin grófnőnek (személy) egy operettjében. — Fordította (Molnár Lászlóval) (személy) (információ)  Wartenburgnak (személy) „A császár katonái (cím) c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, (megye) 1887 (időpont) márc. szin_IV.0518.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Valentin Lajos címszóvég 31958 Szócikk: Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi ügynökség tulajdonosa, sz. 1850. márc. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 19-én, Kecskeméten. ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A budapesti Kereskedelmi Akadémiát yintezmenyy budapesti kereskedelmi akadémia yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy kereskedelmi yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy járta, Káldy Gyula yszemelynevy káldy gyula yszemelynevy Káldy Gyula yszemelynevy káldy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, yszemelynevy káldy yszemelynevy Káldy yszemelynevy káldy yszemelynevy yszemelynevy Káldy yszemelynevy ykodvegy utóbb Stoll Péter yszemelynevy stoll péter yszemelynevy Stoll Péter yszemelynevy stoll yszemelynevy péter yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy volt énektanára. Színpadra lépett 1878. xevtizedx 1875 szept. xtalanevtizedx 1885 28-án, Győrött, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Beödy Gábornál; yszemelynevy beödy gábor yszemelynevy Beödy Gábor yszemelynevy beödy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Beödy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy innen Arad, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy majd Nagyvárad ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy volt állomása; közben 1883-ban xevtizedx 1885 Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883. jún. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy „Luciá-ban, ycimy lucia ycimy Luciá ycimy lucia ycimy ycimy Luciá ycimy ykodvegy Edgard yszerepy edgard yszerepy Edgard yszerepy edgard yszerepy yszerepy Edgard yszerepy ykodvegy szerepében. „Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, a miről egész alakítása tanúskodik. („Pesti Hírlap). yintezmenyy pesti hírlap yintezmenyy Pesti H yintezmenyy pesti yintezmenyy hírlap yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy Még Váradon ytelepulesy várad ytelepulesy Várad ymegyey somogy megye ykodvegy egy külföldi operaénekes (Lederer József) yszemelynevy lederer józsef yszemelynevy Lederer József yszemelynevy lederer yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Lederer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy annyira föllelkesült énekén, hogy kieszközölte lipcsei ytelepulesy lipcse ytelepulesy lipcse yorszagy Németország ykodvegy vendégszereplését: 1883. ápr. 20-án a „Tell Vilmos ycimy tell vilmos ycimy Tell Vilmos ycimy tell ycimy vilmos ycimy ycimy Tell ycimy Vilmos ycimy ykodvegy Arnoldjában yszerepy arnold yszerepy Arnold yszerepy arnold yszerepy yszerepy Arnold yszerepy ykodvegy valóban nagy sikere volt. Énekelt Königsbergben ytelepulesy königsberg ytelepulesy Königsberg yorszagy Oroszország ykodvegy és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Nagy Vincénél yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy működött; az 1886-i színházégés után rövid ideig a budapesti Opera yintezmenyy budapesti opera yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy tagja volt, de működési kör hiján hamarosan Aradi Gerőhöz yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy távozott: Debrecenbe; ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy itt maradt Nagy Vincénél yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vincé yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vincé yszemelynevy ykodvegy is, sőt 1888 óta xtalanevtizedx 1895 (eleinte korzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató volt (1891-ben xevtizedx 1895 Gyöngyi Izsóval yszemelynevy gyöngyi izsó yszemelynevy Gyöngyi Izsó yszemelynevy gyöngyi yszemelynevy izsó yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyi yszemelynevy Izsó yszemelynevy ykodvegy együtt.) Az 1894 évet xtalanevtizedx 1905 xtalanevtizedx 1915 Nikisch Artúr yszemelynevy nikisch artúr yszemelynevy Nikisch Artúr yszemelynevy nikisch yszemelynevy artúr yszemelynevy yszemelynevy Nikisch yszemelynevy Artúr yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 xevtizedx 1915 júl. Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy költözött, mint Karczag Vilmos yszemelynevy karczag vilmos yszemelynevy Karczag Vilmos yszemelynevy karczag yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Karczag yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887. xevtizedx 1885 jan 13-án a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy vendége volt. Barinkay yszerepy barinkay yszerepy Barinkay yszerepy barinkay yszerepy yszerepy Barinkay yszerepy ykodvegy („Cigánybáró); ycimy cigánybáró ycimy Cigánybáró ycimy cigánybáró ycimy ycimy Cigánybáró ycimy ykodvegy de hallottuk csengő tenorját. Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy is, Krecsányinál, yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy O'Donnel Malvin grófnőnek yszemelynevy o'donnel malvin grófnő yszemelynevy O'Donnel Malvin grófnő yszemelynevy o'donnel yszemelynevy malvin yszemelynevy grófnő yszemelynevy yszemelynevy O'Donnel yszemelynevy Malvin yszemelynev egy operettjében. — Fordította (Molnár Lászlóval) yszemelynevy molnár lászló yszemelynevy Molnár László yszemelynevy molnár yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Wartenburgnak yszemelynevy wartenburg yszemelynevy Wartenburg yszemelynevy wartenburg yszemelynevy yszemelynevy Wartenburg yszemelynevy ykodvegy „A császár katonái ycimy a császár katonái ycimy A császár katonái ycimy a ycimy császár ycimy katonái ycimy ycimy A ycimy császár ycimy katonái ycimy ykodvegy c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1887 márc. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 szin_IV.0518.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Valentin Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1850

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0518.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31958.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Valentin Lajos

Szócikk: Valentin Lajos tenorista, utóbb szinház-irodalmi ügynökség tulajdonosa, sz. 1850. márc. 19-én, Kecskeméten. A budapesti Kereskedelmi Akadémiát járta, Káldy Gyula ajánlatára lépett be a szinitanodára, hol Káldy, utóbb Stoll Péter volt énektanára. Színpadra lépett 1878. szept. 28-án, Győrött, Beödy Gábornál; innen Arad, majd Nagyvárad volt állomása; közben 1883-ban Berlinben tökéletesítette énektudását s így felkészülve, 1883. jún. 14-én vendégül lépett fel a Nemzeti Színházban, „Luciá-ban, Edgard szerepében. „Hangjában van érc, van tömörség, a mint ezt a végső jelenetben megmutatta. Van továbbá a fiatal énekesben temperamentum, van helyes művészi érzék, a miről egész alakítása tanúskodik. („Pesti Hírlap). Még Váradon egy külföldi operaénekes (Lederer József) annyira föllelkesült énekén, hogy kieszközölte lipcsei vendégszereplését: 1883. ápr. 20-án a „Tell Vilmos Arnoldjában valóban nagy sikere volt. Énekelt Königsbergben és más városokban is, de honvágya hazahozta. Szegeden Nagy Vincénél működött; az 1886-i színházégés után rövid ideig a budapesti Opera tagja volt, de működési kör hiján hamarosan Aradi Gerőhöz távozott: Debrecenbe; itt maradt Nagy Vincénél is, sőt 1888 óta (eleinte korzorcium megbízásából) hat és fél évig igazgató volt (1891-ben Gyöngyi Izsóval együtt.) Az 1894 évet Nikisch Artúr igazgatása alatt mint a M. Kir. Operaház tenorja töltötte, de — mint maga írja: — megunta az éneklést, színházi ügynökséget nyitott. 1912 júl. Bécsbe költözött, mint Karczag Vilmos színházigazgató kiadói vállalatainak igazgatója. — 1887. jan 13-án a Népszínház vendége volt. Barinkay („Cigánybáró); de hallottuk csengő tenorját. Budán is, Krecsányinál, O'Donnel Malvin grófnőnek egy operettjében. — Fordította (Molnár Lászlóval) Wartenburgnak „A császár katonái c. 3 felv. drámáját; bemut. Debrecenben, 1887 márc. szin_IV.0518.pdf IV