Címszó: Várady Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31979.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Várady
Ferenc
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/531979.htm
Szócikk: Várady Ferenc színigazgató, sz. 1820- (születés
éve) ban, Nyirbogdányban, (megye) megh.
1892-ben, Székelyhidon. (megye) Szülői
kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban. (megye) Őt Debrecenben
(megye) neveltették,
ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később pedig ugyanott jogászkodott,
a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek közé. Mindenféle szerepet játszott;
leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint a szatmári (megye) (információ)
társulat tagja nőül vette Németh Emiliát,
(személy)
(információ)
a társulat fiatal, 17 éves tagját, kivel
halála napjáig boldog házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük született, kik
közül többen szintén a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m. Várady Antónia,
(személy)
(információ)
később Sándor Emilné, (személy) (információ)
Rózsa, később Heltai Nándorné, (személy) (információ)
Emma, nagytehetségű drámai szende, fiatalon,
22 éves korában meghalt, Ibolya, később Orbán Árpádné, (személy) (információ)
Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan
emlékeznek még. 1850-ben (időpont) színigazgató
lett és az volt egyfolytában 40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű,
jóságos és puritán embert. Feleségével együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket
is. Vele egyidőben három Várady Ferenc (személy) (információ)
szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik
jelzőt kapott neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek (személy) (hires
verekedő volt), a másikat „táncos Váradi Ferinek, (személy) (jó
táncos volt), őt pedig a „becsületes Várady Ferencnek (személy) keresztelték
el. Utolsó éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon (megye) élte
le, ahol közbecsüléstől kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét. — Életének
érdekes és nevezetes momentumai: debreceni (megye) színészkedése
idején egyideig negyedmagával, lakótársa volt a szintén velük egyidőben színészkedő
Petőfi Sándornak. (személy) (információ)
Sokszor beszélte, hogy a nagy költő zsörtölődő,
kötekedő és összeférhetetlen természetű volt. Rendre mind megszökdöstek mellőle.
Nem bírták elviselni zsarnokoskodását, holott a zsarnokságot ő ostorozta a legelszántabban.
1848-ban, (időpont)
már feleségével együtt volt a debreceni (megye) társulat
tagja és itt érték őket a forradalmi események. Tanúi voltak a debreceni (megye) országgyűlésnek,
Kossuth Lajos (személy) (információ)
sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban
a trónfosztó határozat kimondásának. Mikor az oroszok (nemzetiség)
(információ)
be törtek Debrecenbe (megye) — mesélték
gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak a színházban. Az
oroszok (nemzetiség)
(információ)
oda is berontottak, de meglátva az előfüggönyre
festett bibliai képet, térdre borultak, keresztet vetettek magukra és csendesen
tovább mentek; senkit sem bántottak. (Heltai Nándor.) (személy) (információ)
szin_IV.0528.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Várady Ferenc címszóvég 31979 Szócikk: Várady
Ferenc színigazgató, sz. 1820- ban, xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 Nyirbogdányban,
ytelepulesy nyirbogdány ytelepulesy Nyirbogdány ymegyey szabolcs megye ykodvegy
megh. 1892-ben, Székelyhidon. ytelepulesy székelyhid ytelepulesy Székelyhid
ymegyey bihar megye ykodvegy Szülői kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban. ytelepulesy
nyirbogdány ytelepulesy Nyirbogdány ymegyey szabolcs megye ykodvegy Őt Debrecenben
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy neveltették,
ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később pedig ugyanott jogászkodott,
a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek közé. Mindenféle szerepet játszott;
leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint a szatmári ytelepulesy szatmár
ytelepulesy szatmár ymegyey szatmár megye ykodvegy társulat tagja nőül vette Németh
Emiliát, yszemelynevy németh emilia yszemelynevy Németh Emiliá yszemelynevy
németh yszemelynevy emilia yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy Emiliá
yszemelynevy ykodvegy a társulat fiatal, 17 éves tagját, kivel halála napjáig boldog
házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük született, kik közül többen szintén
a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m. Várady Antónia, yszemelynevy
várady antónia yszemelynevy Várady Antónia yszemelynevy várady yszemelynevy
antónia yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Antónia yszemelynevy
ykodvegy később Sándor Emilné, yszemelynevy sándor emilne yszemelynevy Sándor
Emilné yszemelynevy sándor yszemelynevy emilne yszemelynevy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy Emilné yszemelynevy ykodvegy Rózsa, később Heltai Nándorné, yszemelynevy
heltai nándorne yszemelynevy Heltai Nándorné yszemelynevy heltai yszemelynevy
nándorne yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Nándorné yszemelynevy
ykodvegy Emma, nagytehetségű drámai szende, fiatalon, 22 éves korában meghalt, Ibolya,
később Orbán Árpádné, yszemelynevy orbán árpádne yszemelynevy Orbán Árpádné
yszemelynevy orbán yszemelynevy árpádne yszemelynevy yszemelynevy Orbán
yszemelynevy Árpádné yszemelynevy ykodvegy Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan
emlékeznek még. 1850-ben xevtizedx 1855 színigazgató lett és az volt egyfolytában
40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű, jóságos és puritán embert. Feleségével
együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket is. Vele egyidőben három Várady Ferenc
yszemelynevy várady ferenc yszemelynevy Várady Ferenc yszemelynevy várady
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik jelzőt kapott
neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek yszemelynevy bicskás váradi
ferenc yszemelynevy bicskás Váradi Ferenc yszemelynevy bicskás yszemelynevy
váradi yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy bicskás yszemelynevy
Váradi yszemelynevy Fe (hires verekedő volt), a másikat „táncos Váradi Ferinek,
yszemelynevy táncos váradi feri yszemelynevy táncos Váradi Feri yszemelynevy
táncos yszemelynevy váradi yszemelynevy feri yszemelynevy yszemelynevy táncos
yszemelynevy Váradi yszemelynevy Feri yszemel (jó táncos volt), őt pedig a „becsületes
Várady Ferencnek yszemelynevy becsületes várady ferenc yszemelynevy becsületes
Várady Ferenc yszemelynevy becsületes yszemelynevy várady yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy becsületes yszemelynevy Várady ysz keresztelték el. Utolsó
éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon ytelepulesy székelyhid
ytelepulesy Székelyhid ymegyey bihar megye ykodvegy élte le, ahol közbecsüléstől
kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét. — Életének érdekes és nevezetes
momentumai: debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy színészkedése idején egyideig negyedmagával, lakótársa volt a szintén
velük egyidőben színészkedő Petőfi Sándornak. yszemelynevy petőfi sándor
yszemelynevy Petőfi Sándor yszemelynevy petőfi yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Petőfi yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Sokszor beszélte,
hogy a nagy költő zsörtölődő, kötekedő és összeférhetetlen természetű volt. Rendre
mind megszökdöstek mellőle. Nem bírták elviselni zsarnokoskodását, holott a zsarnokságot
ő ostorozta a legelszántabban. 1848-ban, xevtizedx 1845 már xtalanevtizedx 1855
xtalanevtizedx 1865 feleségével együtt volt a debreceni ytelepulesy debrecen
ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulat tagja és itt érték őket
a forradalmi események. Tanúi voltak a debreceni ytelepulesy debrecen
ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy országgyűlésnek, Kossuth Lajos
yszemelynevy kossuth lajos yszemelynevy Kossuth Lajos yszemelynevy kossuth
yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Kossuth yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban a trónfosztó határozat
kimondásának. Mikor az oroszok ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy be törtek
Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy — mesélték gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak
a színházban. Az oroszok ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy
orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy oda is berontottak,
de meglátva az előfüggönyre festett bibliai képet, térdre borultak, keresztet vetettek
magukra és csendesen tovább mentek; senkit sem bántottak. (Heltai Nándor.) yszemelynevy
heltai nándor yszemelynevy Heltai Nándor yszemelynevy heltai yszemelynevy
nándor yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Nándor yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy heltai nándor szin_IV.0528.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Várady Ferenc - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1820
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0528.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/31/31979.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Várady
Ferenc
Szócikk: Várady Ferenc színigazgató, sz. 1820- ban,
Nyirbogdányban, megh. 1892-ben, Székelyhidon. Szülői kisbirtokosok voltak Nyirbogdányban.
Őt Debrecenben neveltették, ahol a hires ref. kollégiumnak volt jeles diákja, később
pedig ugyanott jogászkodott, a ref. jogakadémián, de hamarosan beállt a színészek
közé. Mindenféle szerepet játszott; leginkább jellemszerepekben érvényesült. Mint
a szatmári társulat tagja nőül vette Németh Emiliát, a társulat fiatal, 17 éves
tagját, kivel halála napjáig boldog házaséletet élt. Házasságukból 12 gyermekük
született, kik közül többen szintén a színészetnek lettek érdemes munkásai, u. m.
Várady Antónia, később Sándor Emilné, Rózsa, később Heltai Nándorné, Emma, nagytehetségű
drámai szende, fiatalon, 22 éves korában meghalt, Ibolya, később Orbán Árpádné,
Ákos és Dezső, kiknek neveire ma is sokan emlékeznek még. 1850-ben színigazgató
lett és az volt egyfolytában 40 évig. Mindenki szerette benne a humánus érzelmű,
jóságos és puritán embert. Feleségével együtt ilyen szellemben nevelték gyermekeiket
is. Vele egyidőben három Várady Ferenc szerepelt e néven. Megkülönböztetésül mindegyik
jelzőt kapott neve mellé. Az egyiket „bicskás Váradi Ferencnek (hires verekedő volt),
a másikat „táncos Váradi Ferinek, (jó táncos volt), őt pedig a „becsületes Várady
Ferencnek keresztelték el. Utolsó éveit — már mint öreg nyugdíjas — Székelyhidon
élte le, ahol közbecsüléstől kisérve, 72 éves korában fejezte be érdemes életét.
— Életének érdekes és nevezetes momentumai: debreceni színészkedése idején egyideig
negyedmagával, lakótársa volt a szintén velük egyidőben színészkedő Petőfi Sándornak.
Sokszor beszélte, hogy a nagy költő zsörtölődő, kötekedő és összeférhetetlen természetű
volt. Rendre mind megszökdöstek mellőle. Nem bírták elviselni zsarnokoskodását,
holott a zsarnokságot ő ostorozta a legelszántabban. 1848-ban, már feleségével együtt
volt a debreceni társulat tagja és itt érték őket a forradalmi események. Tanúi
voltak a debreceni országgyűlésnek, Kossuth Lajos sorsdöntő beszédjének s a nagytemplomban
a trónfosztó határozat kimondásának. Mikor az oroszok be törtek Debrecenbe — mesélték
gyermekeiknek — a színtársulat tagjai akkor is próbát tartottak a színházban. Az
oroszok oda is berontottak, de meglátva az előfüggönyre festett bibliai képet, térdre
borultak, keresztet vetettek magukra és csendesen tovább mentek; senkit sem bántottak.
(Heltai Nándor.) szin_IV.0528.pdf IV