Címszó: Vidor Dezső - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32072.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vidor Dezső

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532075.htm

 

Szócikk: Vidor Dezső színész, rendező, majd a Magyar Királyi Operaház (intézmény) (információ)  titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának (intézmény) (információ)  igazgatója, sz. a biharmegyei (megye) Nagykerekiben, (megye) 1870-ben. (időpont) Középiskolai tanulmányainak Nagyváradon (megye) jeles érettségivel történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémiára (intézmény) kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól (időpont) öt éven át a nagyobb vidéki városok színházainak kedvelt énekes és drámai színésze, rendezője és igazgatóhelyettese. 1898-ban (időpont) a budapesti Magyar Színház (intézmény) (információ)  főrendezője, mely minőségben három éven keresztül végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben (időpont) Keglevich István gróf (személy) (információ)  intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak, egy évvel utóbb pedig önálló színpadi rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz. (intézmény) Ugyanitt 1908-ban (időpont) olykép változik tevékenységi köre, hogy Apponyi Albert gróf (személy) akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésével a színház titkári állására kap kinevezést. Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf (személy) (információ)  intendanturája idején (1917—1918-ban) (időpont) két éven át az igazgatói teendőket is ő látja el. Az 1918-iki (időpont) forradalom kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját kérésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik be, ahol különösen a vidéki színészet ügyeinek referenseként végez igen értékes munkát. 1922-ben (időpont) Vass József dr. (személy) (információ)  kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház (intézmény) (információ)  titkári állásába, ahol mindmáig működik. A jelenlegi vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt négy esztendő alatt egyfelől az intézet házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott, mely „A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye (cím) címen 1930. (időpont) október 18.-án nyílt meg, másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója alkalmával megjelenendő nagy történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett tevékenysége mellett több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot az Orsz. Színészegyesület (intézmény) igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is. Nagy része volt az egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának kezdettől fogva — tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes és buzgó igazgatója. V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül figyelemreméltó irodalmi tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről (cím) című, tankönyve a színésziskolának. „A színpadi rendező és munkája (cím) című 1907-ben (időpont) megjelent kötete a magyar könyvpiacon úttörő munka számba megy. 1909-ben (időpont) vaskos kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi Operaház (intézmény) (információ)  25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot fordított német, (nyelv) (információ)  francia (nyelv) (információ)  és olasz (nyelv) (információ)  nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár Rózsi, (személy) (információ)  a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  volt tagja, sz. 1876-ban, (születés éve) Budapesten. (Budapest) Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia (intézmény) négy éves tanfolyamának elvégzésével szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka Sándor (személy) (információ)  miskolci, (megye) majd Komjáthy János (személy) (információ)  debreceni (megye) társulatának elsőrendű drámai szendéjeként működött a vidéken. A Vígszínház (intézmény) (információ)  megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett, innen egy év multán, 1900-ban, (időpont) a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda (szerep) (Bánk bán), (cím) (információ)  Irén (szerep) (Proletárok), (cím) Vilma (szerep) és Domaházyné (szerep) (Dolovai nábob leánya) (cím) (információ)  , Julia (szerep) (Romeo és Julia), (cím) (információ)  Lujza (szerep) (Ármány és szerelem), (cím) (információ)  Cherubin (szerep) és Zsuzsi (szerep) (Figaro házassága), (cím) (információ)  Boriska (szerep) és Bátki Tercsi (szerep) (információ)  (Falu rossza), (cím) (információ)  Grófné (szerep) (Nők barátja), (cím) (információ)  Cyprienne (szerep) (Váljunk el), (cím) Claire (szerep) és Susanne (szerep) (Vasgyáros), (cím) stb. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés után nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vidor Dezső címszóvég 32072 Szócikk: Vidor Dezső színész, rendező, majd a Magyar Királyi Operaház yintezmenyy magyar királyi operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy királyi yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának yintezmenyy országos színészegyesület színészképző iskolája yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy színészképző yintezmenyy iskolája yintezmenyy yintezmenyy igazgatója, sz. a biharmegyei ytelepulesy biharmegye ytelepulesy biharmegye ymegyey bihar megye ykodvegy Nagykerekiben, ytelepulesy nagykereki ytelepulesy Nagykereki ymegyey bihar megye ykodvegy 1870-ben. Középiskolai xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 tanulmányainak Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy jeles érettségivel történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémiára yintezmenyy orsz. m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yin kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól xevtizedx 1895 öt éven át a nagyobb vidéki városok színházainak kedvelt énekes és drámai színésze, rendezője és igazgatóhelyettese. 1898-ban a xtalanevtizedx 1905 budapesti Magyar Színház yintezmenyy budapesti magyar színház yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy főrendezője, mely minőségben három éven keresztül végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben xevtizedx 1905 Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich istván gróf yszemelynevy Keglevich István gróf yszemelynevy keglevich yszemelynevy istván yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Keglevich yszemelynevy István yszemelynevy intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak, egy évvel utóbb pedig önálló színpadi rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy Ugyanitt 1908-ban olykép xtalanevtizedx 1915 változik tevékenységi köre, hogy Apponyi Albert gróf yszemelynevy apponyi albert gróf yszemelynevy Apponyi Albert gróf yszemelynevy apponyi yszemelynevy albert yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Apponyi yszemelynevy Albert yszemelynevy gróf ysz akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésével a színház titkári állására kap kinevezést. Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf yszemelynevy bánffy miklós gróf yszemelynevy Bánffy Miklós gróf yszemelynevy bánffy yszemelynevy miklós yszemelynevy gróf yszemelynevy yszemelynevy Bánffy yszemelynevy Miklós yszemelynevy gróf yszemel intendanturája idején (1917—1918-ban) xevtizedx 1915 két éven át az igazgatói teendőket is ő látja el. Az 1918-iki forradalom xtalanevtizedx 1925 kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját kérésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik be, ahol különösen a vidéki színészet ügyeinek referenseként végez igen értékes munkát. 1922-ben xevtizedx 1925 Vass xtalanevtizedx 1935 József dr. yszemelynevy vass józsef dr. yszemelynevy Vass József dr. yszemelynevy vass yszemelynevy józsef yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Vass yszemelynevy József yszemelynevy dr. yszemelynevy ykodve kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy titkári állásába, ahol mindmáig működik. A jelenlegi vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt négy esztendő alatt egyfelől az intézet házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott, mely „A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye ycimy a m. kir. operaház emlékgyűjteménye ycimy A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye ycimy a ycimy m. ycimy kir. ycimy operaház ycimy emlékgyűjteménye ycimy ycimy A ycimy M. ycimy Kir. ycimy Operaház címen 1930. xevtizedx 1935 október 18.-án nyílt meg, másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója alkalmával megjelenendő nagy történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett tevékenysége mellett több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is. Nagy része volt az egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának kezdettől fogva — tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes és buzgó igazgatója. V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül figyelemreméltó irodalmi tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről ycimy a színészetről ycimy A színészetről ycimy a ycimy színészetről ycimy ycimy A ycimy színészetről ycimy ykodvegy című, tankönyve a színésziskolának. „A színpadi rendező és munkája ycimy a színpadi rendező és munkája ycimy A színpadi rendező és munkája ycimy a ycimy színpadi ycimy rendező ycimy és ycimy munkája ycimy ycimy A ycimy színpadi ycimy rendező ycimy és ycimy munkája című 1907-ben xevtizedx 1905 megjelent kötete a magyar könyvpiacon úttörő munka számba megy. 1909-ben vaskos kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi Operaház yintezmenyy magyar királyi operaház yintezmenyy Magyar K yintezmenyy magyar yintezmenyy királyi yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy K yintezmenyy ykodvegy 25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot fordított német, ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy és olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár Rózsi, yszemelynevy vidor dezsőné molnár rózsi yszemelynevy Vidor Dezsőné Molnár Rózsi yszemelynevy vidor yszemelynevy dezsőné yszemelynevy molnár yszemelynevy rózsi yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelyn a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy volt tagja, sz. 1876-ban, xevtizedx 1875 Budapesten. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia yintezmenyy orsz. m. k. színművészeti akadémia yintezmenyy Orsz. M. yintezmenyy orsz. yintezmenyy m. yintezmenyy k. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezm négy éves tanfolyamának elvégzésével szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka Sándor yszemelynevy csóka sándor yszemelynevy Csóka Sándor yszemelynevy csóka yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Csóka yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy miskolci, ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy majd Komjáthy János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy debreceni ytelepulesy debrecen ytelepulesy debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy társulatának elsőrendű drámai szendéjeként működött a vidéken. A Vígszínház yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett, innen egy év multán, 1900-ban, xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda yszerepy melinda yszerepy Melinda yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melinda yszerepy ykodvegy (Bánk bán), ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Irén yszerepy irén yszerepy Irén yszerepy irén yszerepy yszerepy Irén yszerepy ykodvegy (Proletárok), ycimy proletárok ycimy Proletárok ycimy proletárok ycimy ycimy Proletárok ycimy ykodvegy Vilma yszerepy vilma yszerepy Vilma yszerepy vilma yszerepy yszerepy Vilma yszerepy ykodvegy és Domaházyné yszerepy domaházyne yszerepy Domaházyné yszerepy domaházyne yszerepy yszerepy Domaházyné yszerepy ykodvegy (Dolovai nábob leánya) ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leánya ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy , Julia yszerepy julia yszerepy Julia yszerepy julia yszerepy yszerepy Julia yszerepy ykodvegy (Romeo és Julia), ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Lujza yszerepy lujza yszerepy Lujza yszerepy lujza yszerepy yszerepy Lujza yszerepy ykodvegy (Ármány és szerelem), ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ykodvegy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy Cherubin yszerepy cherubin yszerepy yszerepy Cherubin yszerepy ykodvegy és Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy Zsuzsi yszerepy zsuzsi yszerepy yszerepy Zsuzsi yszerepy ykodvegy (Figaro házassága), ycimy figaro házassága ycimy Figaro házassága ycimy figaro ycimy házassága ycimy ycimy Figaro ycimy házassága ycimy ykodvegy Boriska yszerepy boriska yszerepy Boriska yszerepy boriska yszerepy yszerepy Boriska yszerepy ykodvegy és Bátki Tercsi yszerepy bátki tercsi yszerepy Bátki Tercsi yszerepy bátki yszerepy tercsi yszerepy yszerepy Bátki yszerepy Tercsi yszerepy ykodvegy (Falu rossza), ycimy falu rossza ycimy Falu rossza ycimy falu ycimy rossza ycimy ycimy Falu ycimy rossza ycimy ykodvegy Grófné yszerepy grófne yszerepy Grófné yszerepy grófne yszerepy yszerepy Grófné yszerepy ykodvegy (Nők barátja), ycimy nők barátja ycimy Nők barátja ycimy nők ycimy barátja ycimy ycimy Nők ycimy barátja ycimy ykodvegy Cyprienne yszerepy cyprienne yszerepy Cyprienne yszerepy cyprienne yszerepy yszerepy Cyprienne yszerepy ykodvegy (Váljunk el), ycimy váljunk el ycimy Váljunk el ycimy váljunk ycimy el ycimy ycimy Váljunk ycimy el ycimy ykodvegy Claire yszerepy claire yszerepy Claire yszerepy claire yszerepy yszerepy Claire yszerepy ykodvegy és Susanne yszerepy susanne yszerepy Susanne yszerepy susanne yszerepy yszerepy Susanne yszerepy ykodvegy (Vasgyáros), ycimy vasgyáros ycimy Vasgyáros ycimy vasgyáros ycimy ycimy Vasgyáros ycimy ykodvegy stb. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés után nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vidor Dezső - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1870

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0549.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32072.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vidor Dezső

Szócikk: Vidor Dezső színész, rendező, majd a Magyar Királyi Operaház titkára, az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájának igazgatója, sz. a biharmegyei Nagykerekiben, 1870-ben. Középiskolai tanulmányainak Nagyváradon jeles érettségivel történt befejezése után az Orsz. M. Kir. Színművészeti Akadémiára kerül, itt szerzett oklevele alapján 1893-tól öt éven át a nagyobb vidéki városok színházainak kedvelt énekes és drámai színésze, rendezője és igazgatóhelyettese. 1898-ban a budapesti Magyar Színház főrendezője, mely minőségben három éven keresztül végzett kiváló működésével elismert nevet szerez. 1901-ben Keglevich István gróf intendáns előbb igazgatósági fogalmazónak, egy évvel utóbb pedig önálló színpadi rendezőnek nevezi ki a M. Kir. Operaházhoz. Ugyanitt 1908-ban olykép változik tevékenységi köre, hogy Apponyi Albert gróf akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésével a színház titkári állására kap kinevezést. Ebben a minőségében Bánffy Miklós gróf intendanturája idején (1917—1918-ban) két éven át az igazgatói teendőket is ő látja el. Az 1918-iki forradalom kitörése után ideiglenesen megválik állásától és saját kérésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályába rendelik be, ahol különösen a vidéki színészet ügyeinek referenseként végez igen értékes munkát. 1922-ben Vass József dr. kultuszminiszter visszahelyezi az Operaház titkári állásába, ahol mindmáig működik. A jelenlegi vezetőség intézkedéséhez képest a lefolyt négy esztendő alatt egyfelől az intézet házi-múzeumának megszervezésével foglalatoskodott, mely „A M. Kir. Operaház Emlékgyűjteménye címen 1930. október 18.-án nyílt meg, másfelöl a színház fenállásának ötvenedik évfordulója alkalmával megjelenendő nagy történelmi mű feldolgozásán buzgólkodik. — Eddig ismertetett tevékenysége mellett több mint húsz éven át fejtett ki kiválóan hasznos munkásságot az Orsz. Színészegyesület igazgatótanácsosa, számvizsgálója és alelnöke minőségében is. Nagy része volt az egyesület színésziskolájának létrehozatalában, mely iskolának kezdettől fogva — tehát 28 év óta — nagytudásu tanára, hat év óta pedig erélyes és buzgó igazgatója. V. D. művészeti téren teljesített sokoldalú munkásságán felül figyelemreméltó irodalmi tevékenységet is folytat. Egy kisebb füzete „A színészetről című, tankönyve a színésziskolának. „A színpadi rendező és munkája című 1907-ben megjelent kötete a magyar könyvpiacon úttörő munka számba megy. 1909-ben vaskos kötetbe foglalta össze a Magyar Királyi Operaház 25 éves történetét. Ezenfelül számos színdarabot fordított német, francia és olasz nyelvből.— Felesége: Vidor Dezsőné Molnár Rózsi, a Nemzeti Színház volt tagja, sz. 1876-ban, Budapesten. Az Orsz. M. K. Színművészeti Akadémia négy éves tanfolyamának elvégzésével szerzett jeles oklevele révén előbb két éven át Csóka Sándor miskolci, majd Komjáthy János debreceni társulatának elsőrendű drámai szendéjeként működött a vidéken. A Vígszínház megnyíltával ennek az intézetnek tagja lett, innen egy év multán, 1900-ban, a Nemzeti Színházhoz szerződtették, ahol számos kisebb-nagyobb alakítása között legjobb szerepei a következők voltak: Melinda (Bánk bán), Irén (Proletárok), Vilma és Domaházyné (Dolovai nábob leánya) , Julia (Romeo és Julia), Lujza (Ármány és szerelem), Cherubin és Zsuzsi (Figaro házassága), Boriska és Bátki Tercsi (Falu rossza), Grófné (Nők barátja), Cyprienne (Váljunk el), Claire és Susanne (Vasgyáros), stb. Szép csengésű hangja és pompás zenei érzéke révén nagyon sok népszínműben és dalos játékban énekes szerepeket is játszott. Huszonöt évi nemzeti színházi működés után nyugalomba vonult. szin_IV.0549.pdf IV