Címszó: Vidor Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32075.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vidor Pál

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532075.htm

 

Szócikk: Vidor Pál színész, bariton énekes, színműíró, a Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatója, sz. 1846. (születés éve) nov. 17-én, Kalondán (megye) (Nógrád vm.), (megye) megh. 1906. nov. 30.-án, Budapesten. (Budapest) Családi neve: bodonyi (megye) Kajtár Pál (személy) volt; atyja püspöki gazdatiszt volt s kispapnak adta a rozsnyói (megye) kath. gimnáziumba a fiút, ki a VII. osztály után otthagyta iskoláját s 1864-ben (időpont) V. néven színész lett Demény Károlynál, (személy) (információ)  Rozsnyón. (megye) 1866-ban (időpont) Reszler Istvánhoz (személy) szerződött, Nagyváradra, (megye) 25 frt. havi gázsiért; itt a megbetegedett Philippovits (személy) bariton szerepébe „beugrott: „Linda (cím) (információ)  operában a nevelőt énekelte, olyan jól, hogy előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz (személy) (információ)  szerződött. 1867—- (időpont) 1873. (időpont) Debrecenben (megye) működött, egyszersmind ügyelő és könyvtáros volt; majd Budára (Budapest) jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, (személy) (információ)  a téli évadra pedig Kassára, (megye) Temesváry Lajoshoz. (személy) (információ)  1874. (időpont) máj. 1.-én Kolozsvárott (megye) van, itt először Verdi (személy) (információ)  „Nabucco-jában, (cím) mint Baal papja (szerep) tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja és énektudása; a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy ízben ott szereplő Blaha Lujza (személy) (információ)  felhozta őt a maga partnerének, Budapestre. (Budapest) A Népszínházban (intézmény) (információ)  1878. (időpont) máj. 1-én lépett fel mint Csorba Laci (szerep) (információ)  „A sárga csikó-ban; (cím) azóta az intézet dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték; mint a népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok (cím) (információ)  romantikus Henri marquisja, (szerep) mint önérzettől duzzadó fiatal és drámai öreg „Rip van Winkle, (cím) (információ)  misztikus, megdöbentő dr. Miracle (szerep) a „Hoffmann meséi-ben (cím) (információ)  — egyaránt szuggesztív énekelt és játszott; méltó társa volt Blahánénak, (személy) egyik oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál fogva, az utolsó 5 évben (Porzsolt Kálmán (személy) (információ)  igazgató mellett) a Népszínháznak (intézmény) (információ)  főrendezője is volt; sokat fáradozott a színház külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése körül. Az Orsz. Színészegyesület (intézmény) tanácsának is egyik legértékesebb tagja volt. — 1894. (időpont) márc. 15.-én a Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel, de természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával próbálkozott — de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett: ő lelkesen kitartott, mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják húzni lába alól s ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó, a művészvilág, az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz művészt és igaz jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés szavait: „A lármás színházi világból kiköltözik Vidor Pál (személy) (információ)  a temető halálos csöndjébe, ahová úgy vágyódott az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb ihletett apostolát, a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú elhalálozása megrendíti a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas művészt és népszerű írót; mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát, még akkor is, mikor már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván a hétköznap küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő hálával és szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete (intézmény) rendezte; koporsójánál Kacziány Géza dr., (személy) (információ)  Szirmai Imre, (személy) (információ)  Fodor Oszkár dr. (személy) (információ)  mondtak búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli díszsírhelyén emlékkövét 1911. (időpont) márc. 21.-én leplezték le, Janovics Jenő dr., (személy) (információ)  Szirmai Imre (személy) (információ)  és Mátrai Béla (személy) (információ)  szónokoltak. V. irodalmi művei, mind 3 felv. népszínművek, mind a Népszínházban (intézmény) (információ)  kerültek bemutatásra: legnagyobb és legtartósabb sikere „A vörös sapka, (cím) (Zenéjét egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató írta: Halmay Kázmér; (személy) (információ)  l. ezt.) 1882. (időpont) máj. 27. „A szárazmalom, (cím) 1883. (időpont) ápr. 5. „Czifra Zsuzsi lakodalma, (cím) 1886. (időpont) ápr. 14. „Ingyenélők, (cím) (információ)  1889. (időpont) febr. 21. (50. előad. 1896. (időpont) okt. 11.) „Szökjünk! (cím) (polgári milieu-ben játszik) 1892. (időpont) márc. 17. Serly Lajos (személy) (információ)  zenéjével. „Apja lánya, (cím) 1892. (időpont) — Egyetlen operettszövege a Szigligeti (személy) (információ)  „Udvari bolond (cím) c. vígjátékából írt „A kassai diák, (cím) 4 felv. 1890. (időpont) nov. 15. Erkel Elek (személy) (információ)  zenéjével. — V.neje 1881. (időpont) júl. 30 óta Kacsóh Karola, (személy) (információ)  sz. 1859-ben, (születés éve) Kolozsvárott, (megye) ahol 1875-ben (időpont) lépett színpadra. Győrből, (megye) Mannsberger - Mosonyitól (személy) (információ)  1878-ban (időpont) jött a Népszínházhoz. (intézmény) (információ)  Leányuk: Ilonka (l. ezt). (Kereszty István.) (személy) (információ)  szin_IV.0550.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vidor Pál címszóvég 32075 Szócikk: Vidor Pál színész, bariton énekes, színműíró, a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója, sz. 1846. nov. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 17-én, Kalondán ytelepulesy kalonda ytelepulesy Kalondá ymegyey nógrád megye ykodvegy (Nógrád vm.), ytelepulesy nógrád vm. ytelepulesy Nógrád vm. ymegyey nógrád megye ykodvegy megh. 1906. nov. 30.-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Családi neve: bodonyi ytelepulesy bodony ytelepulesy bodony ymegyey baranya megye ykodvegy Kajtár Pál yszemelynevy kajtár pál yszemelynevy Kajtár Pál yszemelynevy kajtár yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kajtár yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy volt; atyja püspöki gazdatiszt volt s kispapnak adta a rozsnyói ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy kath. gimnáziumba a fiút, ki a VII. osztály után otthagyta iskoláját s 1864-ben xevtizedx 1865 V. néven színész lett Demény Károlynál, yszemelynevy demény károly yszemelynevy Demény Károly yszemelynevy demény yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Demény yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Rozsnyón. ytelepulesy rozsnyó ytelepulesy Rozsnyó ymegyey gömör- és kis-hont megye ykodvegy 1866-ban Reszler Istvánhoz yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy szerződött, Nagyváradra, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy 25 frt. havi gázsiért; itt a megbetegedett Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy ykodvegy bariton szerepébe „beugrott: „Linda ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy operában a nevelőt énekelte, olyan jól, hogy előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz yszemelynevy lángh boldizsár yszemelynevy Lángh Boldizsár yszemelynevy lángh yszemelynevy boldizsár yszemelynevy yszemelynevy Lángh yszemelynevy Boldizsár yszemelynevy ykodvegy szerződött. 1867—- 1873. xevtizedx 1875 Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy működött, egyszersmind ügyelő és könyvtáros volt; majd Budára buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, yszemelynevy fehérvári antal yszemelynevy Fehérvári Antal yszemelynevy fehérvári yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Fehérvári yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy a téli évadra pedig Kassára, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Temesváry Lajoshoz. yszemelynevy temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy 1874. máj. 1.-én Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy van, itt először Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy Verdi yszemelynevy verdi yszemelynevy yszemelynevy Verdi yszemelynevy ykodvegy „Nabucco-jában, ycimy nabucco ycimy Nabucco ycimy nabucco ycimy ycimy Nabucco ycimy ykodvegy mint Baal papja yszerepy baal papja yszerepy Baal papja yszerepy baal yszerepy papja yszerepy yszerepy Baal yszerepy papja yszerepy ykodvegy tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja és énektudása; a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy ízben ott szereplő Blaha Lujza yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujza yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy felhozta őt a maga partnerének, Budapestre. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy 1878. máj. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 1-én lépett fel mint Csorba Laci yszerepy csorba laci yszerepy Csorba Laci yszerepy csorba yszerepy laci yszerepy yszerepy Csorba yszerepy Laci yszerepy ykodvegy „A sárga csikó-ban; ycimy a sárga csikó ycimy A sárga csikó ycimy a ycimy sárga ycimy csikó ycimy ycimy A ycimy sárga ycimy csikó ycimy ykodvegy azóta az intézet dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték; mint a népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok ycimy cornevillei harangok ycimy Cornevillei harangok ycimy cornevillei ycimy harangok ycimy ycimy Cornevillei ycimy harangok ycimy ykodvegy romantikus Henri marquisja, yszerepy henri marquis yszerepy Henri marquis yszerepy henri yszerepy marquis yszerepy yszerepy Henri yszerepy marquis yszerepy ykodvegy mint önérzettől duzzadó fiatal és drámai öreg „Rip van Winkle, ycimy rip van winkle ycimy Rip van Winkle ycimy rip ycimy van ycimy winkle ycimy ycimy Rip ycimy van ycimy Winkle ycimy ykodvegy misztikus, megdöbentő dr. Miracle yszerepy dr. miracle yszerepy dr. Miracle yszerepy dr. yszerepy miracle yszerepy yszerepy dr. yszerepy Miracle yszerepy ykodvegy a „Hoffmann meséi-ben ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy — egyaránt szuggesztív énekelt és játszott; méltó társa volt Blahánénak, yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy egyik oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál fogva, az utolsó 5 évben (Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt kálmán yszemelynevy Porzsolt Kálmán yszemelynevy porzsolt yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Porzsolt yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy igazgató mellett) a Népszínháznak yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy főrendezője is volt; sokat fáradozott a színház külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése körül. Az Orsz. Színészegyesület yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy tanácsának is egyik legértékesebb tagja volt. — 1894. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 15.-én a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel, de természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával próbálkozott — de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett: ő lelkesen kitartott, mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják húzni lába alól s ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó, a művészvilág, az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz művészt és igaz jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés szavait: „A lármás színházi világból kiköltözik Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a temető halálos csöndjébe, ahová úgy vágyódott az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb ihletett apostolát, a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú elhalálozása megrendíti a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas művészt és népszerű írót; mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát, még akkor is, mikor már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván a hétköznap küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő hálával és szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete yintezmenyy orsz. színészegyesület nyugdíjintézete yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy nyugdíjintézete yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezme rendezte; koporsójánál Kacziány Géza dr., yszemelynevy kacziány géza dr. yszemelynevy Kacziány Géza dr. yszemelynevy kacziány yszemelynevy géza yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Kacziány yszemelynevy Géza yszemelynevy dr. yszemelynev Szirmai Imre, yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Fodor Oszkár dr. yszemelynevy fodor oszkár dr. yszemelynevy Fodor Oszkár dr. yszemelynevy fodor yszemelynevy oszkár yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Oszkár yszemelynevy dr. yszemelynevy yk mondtak búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli díszsírhelyén emlékkövét 1911. xevtizedx 1915 márc. 21.-én leplezték le, Janovics Jenő dr., yszemelynevy janovics jenő dr. yszemelynevy Janovics Jenő dr. yszemelynevy janovics yszemelynevy jenő yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Janovics yszemelynevy Jenő yszemelynevy dr. yszemelynev Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és Mátrai Béla yszemelynevy mátrai béla yszemelynevy Mátrai Béla yszemelynevy mátrai yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Mátrai yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy szónokoltak. V. irodalmi művei, mind 3 felv. népszínművek, mind a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy kerültek bemutatásra: legnagyobb és legtartósabb sikere „A vörös sapka, ycimy a vörös sapka ycimy A vörös sapka ycimy a ycimy vörös ycimy sapka ycimy ycimy A ycimy vörös ycimy sapka ycimy ykodvegy (Zenéjét egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató írta: Halmay Kázmér; yszemelynevy halmay kázmér yszemelynevy Halmay Kázmér yszemelynevy halmay yszemelynevy kázmér yszemelynevy yszemelynevy Halmay yszemelynevy Kázmér yszemelynevy ykodvegy l. ezt.) 1882. xevtizedx 1885 máj. 27. „A szárazmalom, ycimy a szárazmalom ycimy A szárazmalom ycimy a ycimy szárazmalom ycimy ycimy A ycimy szárazmalom ycimy ykodvegy 1883. ápr. 5. „Czifra Zsuzsi lakodalma, ycimy czifra zsuzsi lakodalma ycimy Czifra Zsuzsi lakodalma ycimy czifra ycimy zsuzsi ycimy lakodalma ycimy ycimy Czifra ycimy Zsuzsi ycimy lakodalma ycimy ykodvegy 1886. ápr. 14. „Ingyenélők, ycimy ingyenélők ycimy Ingyenélők ycimy ingyenélők ycimy ycimy Ingyenélők ycimy ykodvegy 1889. febr. xtalanevtizedx 1895 21. (50. előad. 1896. xevtizedx 1895 okt. 11.) „Szökjünk! ycimy szökjünk! ycimy Szökjünk! ycimy szökjünk! ycimy ycimy Szökjünk! ycimy ykodvegy (polgári milieu-ben játszik) 1892. márc. 17. Serly Lajos yszemelynevy serly lajos yszemelynevy Serly Lajos yszemelynevy serly yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Serly yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy zenéjével. „Apja lánya, ycimy apja lánya ycimy Apja lánya ycimy apja ycimy lánya ycimy ycimy Apja ycimy lánya ycimy ykodvegy 1892. — Egyetlen operettszövege a Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy szigligeti yszemelynevy yszemelynevy Szigligeti yszemelynevy ykodvegy „Udvari bolond ycimy udvari bolond ycimy Udvari bolond ycimy udvari ycimy bolond ycimy ycimy Udvari ycimy bolond ycimy ykodvegy c. vígjátékából írt „A kassai diák, ycimy a kassai diák ycimy A kassai diák ycimy a ycimy kassai ycimy diák ycimy ycimy A ycimy kassai ycimy diák ycimy ykodvegy 4 felv. 1890. nov. 15. Erkel Elek yszemelynevy erkel elek yszemelynevy Erkel Elek yszemelynevy erkel yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy Erkel yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy zenéjével. — V.neje 1881. xevtizedx 1885 júl. 30 óta Kacsóh Karola, yszemelynevy kacsóh karola yszemelynevy Kacsóh Karola yszemelynevy kacsóh yszemelynevy karola yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Karola yszemelynevy ykodvegy sz. 1859-ben, xevtizedx 1855 Kolozsvárott, xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ahol 1875-ben xevtizedx 1875 lépett színpadra. Győrből, ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Mannsberger - Mosonyitól yszemelynevy mannsberger - mosonyi yszemelynevy Mannsberger - Mosonyi yszemelynevy mannsberger yszemelynevy - yszemelynevy mosonyi yszemelynevy yszemelynevy Mannsberger yszemelynevy - yszemelynevy Mos 1878-ban jött xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 a Népszínházhoz. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Leányuk: Ilonka (l. ezt). (Kereszty István.) yszemelynevy kereszty istván yszemelynevy Kereszty István yszemelynevy kereszty yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Kereszty yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kereszty istván szin_IV.0550.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vidor Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1846

SZULETESIEVTIZED 1845

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0550.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32075.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vidor Pál

Szócikk: Vidor Pál színész, bariton énekes, színműíró, a Népszínház igazgatója, sz. 1846. nov. 17-én, Kalondán (Nógrád vm.), megh. 1906. nov. 30.-án, Budapesten. Családi neve: bodonyi Kajtár Pál volt; atyja püspöki gazdatiszt volt s kispapnak adta a rozsnyói kath. gimnáziumba a fiút, ki a VII. osztály után otthagyta iskoláját s 1864-ben V. néven színész lett Demény Károlynál, Rozsnyón. 1866-ban Reszler Istvánhoz szerződött, Nagyváradra, 25 frt. havi gázsiért; itt a megbetegedett Philippovits bariton szerepébe „beugrott: „Linda operában a nevelőt énekelte, olyan jól, hogy előhaladása biztosítva volt. Azután Lángh Boldizsárhoz szerződött. 1867—- 1873. Debrecenben működött, egyszersmind ügyelő és könyvtáros volt; majd Budára jött, nyárra Fehérvári Antalhoz, a téli évadra pedig Kassára, Temesváry Lajoshoz. 1874. máj. 1.-én Kolozsvárott van, itt először Verdi „Nabucco-jában, mint Baal papja tűnt fel. 4 év alatt gyönyörűen kifejlődött érces, zengő baritonja és énektudása; a magyar nótákat pedig olyan tősgyökeresen adta elő, hogy az egy ízben ott szereplő Blaha Lujza felhozta őt a maga partnerének, Budapestre. A Népszínházban 1878. máj. 1-én lépett fel mint Csorba Laci „A sárga csikó-ban; azóta az intézet dísze volt; itt általános megbecsülésben részesült és sokszor ünnepelték; mint a népszínművek hőse, mint a „Cornevillei harangok romantikus Henri marquisja, mint önérzettől duzzadó fiatal és drámai öreg „Rip van Winkle, misztikus, megdöbentő dr. Miracle a „Hoffmann meséi-ben — egyaránt szuggesztív énekelt és játszott; méltó társa volt Blahánénak, egyik oszlopa a gazdag műsornak. E mellett, intelligenciájánál fogva, az utolsó 5 évben (Porzsolt Kálmán igazgató mellett) a Népszínháznak főrendezője is volt; sokat fáradozott a színház külön segély- és nyugdíjalapjának megteremtése körül. Az Orsz. Színészegyesület tanácsának is egyik legértékesebb tagja volt. — 1894. márc. 15.-én a Népszínház igazgatója lett: nagy tervekkel és reményekkel, de természetesen idegen tőkével; lázas buzgalommal dolgozott, drága primadonnával próbálkozott — de nem szolgált neki a szerencse. Mikor hajója sülyedni kezdett: ő lelkesen kitartott, mindent megpróbált —, de mikor látta, hogy a talajt ki akarják húzni lába alól s ő fillér nélkül marad: elkeseredve pisztolyhoz nyúlt... A sajtó, a művészvilág, az egész közönség a legmélyebb részvéttel kísérte sírjába az igaz művészt és igaz jellemet. Hadd idézzük a pályatársai által kiadott gyászjelentés szavait: „A lármás színházi világból kiköltözik Vidor Pál a temető halálos csöndjébe, ahová úgy vágyódott az ő zaklatott lelke. A magyar színművészei; egyik legnagyobb ihletett apostolát, a magyar népszínmű egyik legelső hősét siratja benne és szomorú elhalálozása megrendíti a nagyközönséget is, amely szeretetébe fogadta a hatalmas művészt és népszerű írót; mi pedig, kik együttműködvén vele, éreztük szivének jóságát, még akkor is, mikor már nem tudta elűzni szivéből a sötét gondokat, mikor már elfáradván a hétköznap küzdelmeiben, elveszítette az élethez való kedvet — soha meg nem szűnő hálával és szeretettel őrizzük emlékét. — Temetését az Orsz. Színészegyesület Nyugdíjintézete rendezte; koporsójánál Kacziány Géza dr., Szirmai Imre, Fodor Oszkár dr. mondtak búcsúztatót. A Kerepesi temetőbeli díszsírhelyén emlékkövét 1911. márc. 21.-én leplezték le, Janovics Jenő dr., Szirmai Imre és Mátrai Béla szónokoltak. V. irodalmi művei, mind 3 felv. népszínművek, mind a Népszínházban kerültek bemutatásra: legnagyobb és legtartósabb sikere „A vörös sapka, (Zenéjét egy 19 éves, nagytehetségű bölcsészethallgató írta: Halmay Kázmér; l. ezt.) 1882. máj. 27. „A szárazmalom, 1883. ápr. 5. „Czifra Zsuzsi lakodalma, 1886. ápr. 14. „Ingyenélők, 1889. febr. 21. (50. előad. 1896. okt. 11.) „Szökjünk! (polgári milieu-ben játszik) 1892. márc. 17. Serly Lajos zenéjével. „Apja lánya, 1892. — Egyetlen operettszövege a Szigligeti „Udvari bolond c. vígjátékából írt „A kassai diák, 4 felv. 1890. nov. 15. Erkel Elek zenéjével. — V.neje 1881. júl. 30 óta Kacsóh Karola, sz. 1859-ben, Kolozsvárott, ahol 1875-ben lépett színpadra. Győrből, Mannsberger - Mosonyitól 1878-ban jött a Népszínházhoz. Leányuk: Ilonka (l. ezt). (Kereszty István.) szin_IV.0550.pdf IV