Címszó: Vígjáték - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32078.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vígjáték

Szócikk: Vígjáték a nagy drámai műfajok között a tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni vagy meghatni a nézőt, hanem nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi szenvedélyek, hanem a kis emberi hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök ábrázolása. A vígjátékban is van konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik tragikus összeütközésre, hanem mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték hősei nem hősi, nagy szabású alakok, hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a kik általános emberi hibák, nevetséges jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása. Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból s ezekből folyó cselekvéséből halad, és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi fel a nevetést, hogy a szereplők olyan helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség árán szabadulnak ki, A helyzet­vígjáték testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye nélkül csakis komikus helyzetekkel és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik hatást elérni. A vígjáték mesterei: az ókorban Menander, (személy) Plautus, (személy) Terentius, (személy) a modern korban a spanyol (nemzetiség) Calderon (személy) (információ)  és Lope de Vega, (személy) (információ)  az olasz (nemzetiség) (információ)  Goldoni, (személy) (információ)  a francia (nemzetiség) (információ)  Moliére, (személy) az angol (nemzetiség) Shakespeare. (személy) (információ)  Ma a vígjáték a közönség előtt legkedveltebb drámai műfaj. szin_IV.0553.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vígjáték címszóvég 32078 Szócikk: Vígjáték a nagy drámai műfajok között a tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni vagy meghatni a nézőt, hanem nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi szenvedélyek, hanem a kis emberi hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök ábrázolása. A vígjátékban is van konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik tragikus összeütközésre, hanem mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték hősei nem hősi, nagy szabású alakok, hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a kik általános emberi hibák, nevetséges jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása. Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból s ezekből folyó cselekvéséből halad, és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi fel a nevetést, hogy a szereplők olyan helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség árán szabadulnak ki, A helyzet­vígjáték testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye nélkül csakis komikus helyzetekkel és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik hatást elérni. A vígjáték mesterei: az ókorban Menander, yszemelynevy menander yszemelynevy Menander yszemelynevy menander yszemelynevy yszemelynevy Menander yszemelynevy ykodvegy Plautus, yszemelynevy plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy Plautus yszemelynevy ykodvegy Terentius, yszemelynevy terentius yszemelynevy Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy yszemelynevy Terentius yszemelynevy ykodvegy a modern korban a spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ykodvegy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy és Lope de Vega, yszemelynevy lope de vega yszemelynevy Lope de Vega yszemelynevy lope yszemelynevy de yszemelynevy vega yszemelynevy yszemelynevy Lope yszemelynevy de yszemelynevy Vega yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy Goldoni, yszemelynevy goldoni yszemelynevy Goldoni yszemelynevy goldoni yszemelynevy yszemelynevy Goldoni yszemelynevy ykodvegy a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Moliére, yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy Shakespeare. yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Ma a vígjáték a közönség előtt legkedveltebb drámai műfaj. szin_IV.0553.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vígjáték - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32078.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vígjáték

Szócikk: Vígjáték a nagy drámai műfajok között a tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni vagy meghatni a nézőt, hanem nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi szenvedélyek, hanem a kis emberi hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök ábrázolása. A vígjátékban is van konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik tragikus összeütközésre, hanem mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték hősei nem hősi, nagy szabású alakok, hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a kik általános emberi hibák, nevetséges jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása. Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból s ezekből folyó cselekvéséből halad, és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi fel a nevetést, hogy a szereplők olyan helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség árán szabadulnak ki, A helyzet­vígjáték testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye nélkül csakis komikus helyzetekkel és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik hatást elérni. A vígjáték mesterei: az ókorban Menander, Plautus, Terentius, a modern korban a spanyol Calderon és Lope de Vega, az olasz Goldoni, a francia Moliére, az angol Shakespeare. Ma a vígjáték a közönség előtt legkedveltebb drámai műfaj. szin_IV.0553.pdf IV