Címszó: Vígjáték - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32078.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vígjáték
Szócikk: Vígjáték a nagy drámai műfajok között a
tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni vagy meghatni a nézőt, hanem
nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi szenvedélyek, hanem a kis emberi
hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök ábrázolása. A vígjátékban is van
konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik tragikus összeütközésre, hanem
mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték hősei nem hősi, nagy szabású alakok,
hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a kik általános emberi hibák, nevetséges
jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása.
Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból
s ezekből folyó cselekvéséből halad, és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi
fel a nevetést, hogy a szereplők olyan helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség
árán szabadulnak ki, A helyzetvígjáték testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye
nélkül csakis komikus helyzetekkel és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik
hatást elérni. A vígjáték mesterei: az ókorban Menander, (személy) Plautus,
(személy)
Terentius, (személy)
a modern korban a spanyol (nemzetiség)
Calderon (személy)
(információ)
és Lope de Vega, (személy) (információ)
az olasz (nemzetiség)
(információ)
Goldoni, (személy) (információ)
a francia (nemzetiség)
(információ)
Moliére, (személy) az
angol (nemzetiség)
Shakespeare. (személy)
(információ)
Ma a vígjáték a közönség előtt legkedveltebb
drámai műfaj. szin_IV.0553.pdf IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vígjáték címszóvég 32078 Szócikk: Vígjáték
a nagy drámai műfajok között a tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni
vagy meghatni a nézőt, hanem nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi
szenvedélyek, hanem a kis emberi hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök
ábrázolása. A vígjátékban is van konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik
tragikus összeütközésre, hanem mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték
hősei nem hősi, nagy szabású alakok, hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a
kik általános emberi hibák, nevetséges jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig
van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása. Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a
mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból s ezekből folyó cselekvéséből halad,
és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi fel a nevetést, hogy a szereplők olyan
helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség árán szabadulnak ki, A helyzetvígjáték
testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye nélkül csakis komikus helyzetekkel
és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik hatást elérni. A vígjáték mesterei:
az ókorban Menander, yszemelynevy menander yszemelynevy Menander yszemelynevy
menander yszemelynevy yszemelynevy Menander yszemelynevy ykodvegy Plautus, yszemelynevy
plautus yszemelynevy Plautus yszemelynevy plautus yszemelynevy yszemelynevy
Plautus yszemelynevy ykodvegy Terentius, yszemelynevy terentius yszemelynevy
Terentius yszemelynevy terentius yszemelynevy yszemelynevy Terentius
yszemelynevy ykodvegy a modern korban a spanyol ynemzetisegy spanyol
ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy spanyol ynemzetisegy ynemzetisegy spanyol
ynemzetisegy ykodvegy Calderon yszemelynevy calderon yszemelynevy Calderon
yszemelynevy calderon yszemelynevy yszemelynevy Calderon yszemelynevy ykodvegy és
Lope de Vega, yszemelynevy lope de vega yszemelynevy Lope de Vega yszemelynevy
lope yszemelynevy de yszemelynevy vega yszemelynevy yszemelynevy Lope
yszemelynevy de yszemelynevy Vega yszemelynevy ykodvegy az olasz ynemzetisegy
olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy Goldoni, yszemelynevy goldoni yszemelynevy Goldoni
yszemelynevy goldoni yszemelynevy yszemelynevy Goldoni yszemelynevy ykodvegy a francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy Moliére, yszemelynevy moliére
yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy Moliére
yszemelynevy ykodvegy az angol ynemzetisegy angol ynemzetisegy angol
ynemzetisegy angol ynemzetisegy ynemzetisegy angol ynemzetisegy ykodvegy Shakespeare.
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy Ma a vígjáték a közönség
előtt legkedveltebb drámai műfaj. szin_IV.0553.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vígjáték - Magyar Színművészeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0553.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32078.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vígjáték
Szócikk: Vígjáték a nagy drámai műfajok között a
tragédia mellett a második. Célja nem megrendíteni vagy meghatni a nézőt, hanem
nevetésre ingerelni. Ezért anyaga nem a nagy emberi szenvedélyek, hanem a kis emberi
hibák és ezekből fakadó ferdeségek, vagy bűnök ábrázolása. A vígjátékban is van
konfliktus és feszültség, ez azonban nem fokozódik tragikus összeütközésre, hanem
mindig a komikumban oldódik fel. Ezért a vígjáték hősei nem hősi, nagy szabású alakok,
hanem kicsiny, köznapi emberek, emberek, a kik általános emberi hibák, nevetséges
jellemvonások viselői. A vígjátékban mindig van szatirikus elem, valaminek a kigúnyolása.
Lehet a vígjáték jellemvígjáték, a mikor a komikum a szereplők jellemvonásaiból
s ezekből folyó cselekvéséből halad, és lehet helyzet-vígjáték, a mikor az idézi
fel a nevetést, hogy a szereplők olyan helyzetbe kerülnek, melyből csak a nevetségesség
árán szabadulnak ki, A helyzetvígjáték testvére a bohózat, mely a jellemrajz igénye
nélkül csakis komikus helyzetekkel és ebből folyó mulatságos bonyodalommal igyekszik
hatást elérni. A vígjáték mesterei: az ókorban Menander, Plautus, Terentius, a modern
korban a spanyol Calderon és Lope de Vega, az olasz Goldoni, a francia Moliére,
az angol Shakespeare. Ma a vígjáték a közönség előtt legkedveltebb drámai műfaj.
szin_IV.0553.pdf IV