Címszó: Vörösmarty Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32128.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Vörösmarty Mihály

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532128.htm

 

Szócikk: Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb költője, sz. 1800. (születés éve) dec. 1-én, Pusztanyéken, (megye) megh. 1855. nov. 19-én, Pesten. (Budapest) Szülei szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd Székesfehérváron (megye) és Budapesten (Budapest) végezte. Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor (személy) (információ)  házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka (személy) (információ)  iránti reménytelen szerelme volt hatással irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében még családját is támogatnia kellett anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty Mihály Gyűjtemény (intézmény) c. folyóiratnak, melynek „Koszorú (intézmény) (információ)  c. melléklete irodalommal foglalkozott; vezető tagja volt az Aurora körnek (intézmény) és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező (intézmény) (információ)  irodalmi és kritikai lapokban. Szerepel az Akadémia (intézmény) (információ)  és Kisfaludy társaság (intézmény) (információ)  alapitói között. 1843-ban (időpont) feleségül vette Csajághy Laurát, (személy) (információ)  e frigy is újabb inspirációt adott költészetének (Merengőhöz, (cím) Laurához). (cím) A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre (megye) ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba (Budapest) jött, ahol betegsége hamarosan végzett vele. V. M., Petőfi (személy) (információ)  és Arany (személy) (információ)  mellett legnagyobb költőink között foglal helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban (időpont) megírt Szózata (cím) (információ)  a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása (cím) a legszebb történelmi époszunk, a Fóti dal, (cím) (információ)  Cserhalom, (cím) Két szomszédvár, (cím) (információ)  Liszt Ferenchez (személy) (információ)  írt ódája, Szép Ilonka, (cím) (információ)  Vén cigány (cím) (információ)  stb., a magyar irodalom örökértékű gyöngyei, ő volt megteremtője az igazi költői nyelvnek, úgyszólván egész költői nyelvünk újjáalkotója. Emlékeit a Tud. Akadémia (intézmény) Vörösmarty-szobája (személy) (információ)  őrzi. Drámai művei: „Salamon király (cím) (információ)  (megj. 1827), (időpont) „Bujdosók (cím) (megj. 1830). (időpont) „Csongor és Tünde (cím) (információ)  (1831), (időpont) „Kincskeresők (cím) (1832), „Vérnász (cím) (1833-ban (időpont) az Akadémia (intézmény) (információ)  100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése (cím) (információ)  (ez volt 1837-ben (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  megnyitó darabja), „Marót bán (cím) (információ)  (1838. (időpont) az Akadémia (intézmény) (információ)  nagydíjának felét nyerte), „Áldozat (cím) (információ)  (1840), (időpont) „Czilley és a Hunyadiak (cím) (1844) (időpont) c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A fátyol titkai (cím) (1834. (időpont) e. e. 1844.; (időpont) felújította a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, (intézmény) (információ)  1927. (időpont) szept. 24-én). Lefordította Shakespeare (személy) (információ)  „Julius Caesar-ját (cím) (információ)  és „Lear király-ját, (cím) (információ)  részben pedig a „Romeo és Juliá-t. (cím) (információ)  A „Bánk bán (cím) (információ)  operában előforduló híres bordal szövegét szintén V. M. írta. A fővárosban (Budapest) és Székesfehérvárott (megye) emelt szoborművei hirdeti soha el nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc) (személy) szin_IV.0574.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Vörösmarty Mihály címszóvég 32128 Szócikk: Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb költője, sz. 1800. dec. xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 1-én, Pusztanyéken, ytelepulesy pusztanyék ytelepulesy Pusztanyék ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1855. nov. 19-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szülei szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd Székesfehérváron ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy és Budapesten Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor yszemelynevy perczel sándor yszemelynevy Perczel Sándor yszemelynevy perczel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Perczel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka yszemelynevy perczel etelka yszemelynevy Perczel Etelka yszemelynevy perczel yszemelynevy etelka yszemelynevy yszemelynevy Perczel yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy iránti reménytelen szerelme volt hatással irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében még családját is támogatnia kellett anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty Mihály Gyűjtemény yintezmenyy tudományos vörösmarty mihály gyűjtemény yintezmenyy Tudomány yintezmenyy tudományos yintezmenyy vörösmarty yintezmenyy mihály yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Tudomány yinte c. folyóiratnak, melynek „Koszorú yintezmenyy koszorú yintezmenyy Koszorú yintezmenyy koszorú yintezmenyy yintezmenyy Koszorú yintezmenyy ykodvegy c. melléklete irodalommal foglalkozott; vezető tagja volt az Aurora körnek yintezmenyy aurora kör yintezmenyy Aurora k yintezmenyy aurora yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy Aurora yintezmenyy k yintezmenyy ykodvegy és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező yintezmenyy athenaeum és figyelmező yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy és yintezmenyy figyelmező yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy irodalmi és kritikai lapokban. Szerepel az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy és Kisfaludy társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy alapitói között. 1843-ban xevtizedx 1845 feleségül vette Csajághy Laurát, yszemelynevy csajághy laura yszemelynevy Csajághy Laurá yszemelynevy csajághy yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Csajághy yszemelynevy Laurá yszemelynevy ykodvegy e frigy is újabb inspirációt adott költészetének (Merengőhöz, ycimy merengőhöz ycimy Merengőhöz ycimy merengőhöz ycimy ycimy Merengőhöz ycimy ykodvegy Laurához). ycimy laurához ycimy Laurához ycimy laurához ycimy ycimy Laurához ycimy ykodvegy A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre ytelepulesy nyék ytelepulesy Nyék ymegyey borsod megye ykodvegy ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, ahol betegsége hamarosan végzett vele. V. M., Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy és Arany yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy mellett legnagyobb költőink között foglal helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban xevtizedx 1835 megírt Szózata ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy ycimy Szózat ycimy ykodvegy a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása ycimy zalán futása ycimy Zalán futása ycimy zalán ycimy futása ycimy ycimy Zalán ycimy futása ycimy ykodvegy a legszebb történelmi époszunk, a Fóti dal, ycimy fóti dal ycimy Fóti dal ycimy fóti ycimy dal ycimy ycimy Fóti ycimy dal ycimy ykodvegy Cserhalom, ycimy cserhalom ycimy Cserhalom ycimy cserhalom ycimy ycimy Cserhalom ycimy ykodvegy Két szomszédvár, ycimy két szomszédvár ycimy Két szomszédvár ycimy két ycimy szomszédvár ycimy ycimy Két ycimy szomszédvár ycimy ykodvegy Liszt Ferenchez yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy írt ódája, Szép Ilonka, ycimy szép ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka ycimy ykodvegy Vén cigány ycimy vén cigány ycimy Vén cigány ycimy vén ycimy cigány ycimy ycimy Vén ycimy cigány ycimy ykodvegy stb., a magyar irodalom örökértékű gyöngyei, ő volt megteremtője az igazi költői nyelvnek, úgyszólván egész költői nyelvünk újjáalkotója. Emlékeit a Tud. Akadémia yintezmenyy tud. akadémia yintezmenyy Tud. Aka yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Tud. yintezmenyy Aka yintezmenyy ykodvegy Vörösmarty-szobája yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy őrzi. Drámai művei: „Salamon király ycimy salamon király ycimy Salamon király ycimy salamon ycimy király ycimy ycimy Salamon ycimy király ycimy ykodvegy (megj. 1827), xevtizedx 1825 „Bujdosók xtalanevtizedx 1835 ycimy bujdosók ycimy Bujdosók ycimy bujdosók ycimy ycimy Bujdosók ycimy ykodvegy (megj. 1830). xevtizedx 1835 „Csongor és Tünde ycimy csongor és tünde ycimy Csongor és Tünde ycimy csongor ycimy és ycimy tünde ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tünde ycimy ykodvegy (1831), „Kincskeresők ycimy kincskeresők ycimy Kincskeresők ycimy kincskeresők ycimy ycimy Kincskeresők ycimy ykodvegy (1832), „Vérnász ycimy vérnász ycimy Vérnász ycimy vérnász ycimy ycimy Vérnász ycimy ykodvegy (1833-ban az Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése ycimy árpád ébredése ycimy Árpád ébredése ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy ébredése ycimy ykodvegy (ez volt 1837-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitó darabja), „Marót bán ycimy marót bán ycimy Marót bán ycimy marót ycimy bán ycimy ycimy Marót ycimy bán ycimy ykodvegy (1838. az xtalanevtizedx 1845 Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia yintezmenyy ykodvegy nagydíjának felét nyerte), „Áldozat ycimy áldozat ycimy Áldozat ycimy áldozat ycimy ycimy Áldozat ycimy ykodvegy (1840), xevtizedx 1845 „Czilley és a Hunyadiak ycimy czilley és a hunyadiak ycimy Czilley és a Hunyadiak ycimy czilley ycimy és ycimy a ycimy hunyadiak ycimy ycimy Czilley ycimy és ycimy a ycimy Hunyadiak ycimy ykodvegy (1844) c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A fátyol titkai ycimy a fátyol titkai ycimy A fátyol titkai ycimy a ycimy fátyol ycimy titkai ycimy ycimy A ycimy fátyol ycimy titkai ycimy ykodvegy (1834. xevtizedx 1835 e. xtalanevtizedx 1845 e. 1844.; xevtizedx 1845 felújította xtalanevtizedx 1855 a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, yintezmenyy nemzeti színház kamaraszínháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy kamaraszínháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1927. xevtizedx 1925 szept. 24-én). Lefordította Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Julius Caesar-ját ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy és „Lear király-ját, ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy részben pedig a „Romeo és Juliá-t. ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy A „Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy operában előforduló híres bordal szövegét szintén V. M. írta. A fővárosban főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Székesfehérvárott ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy emelt szoborművei hirdeti soha el nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0574.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Vörösmarty Mihály - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1800

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32128.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Vörösmarty Mihály

Szócikk: Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb költője, sz. 1800. dec. 1-én, Pusztanyéken, megh. 1855. nov. 19-én, Pesten. Szülei szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd Székesfehérváron és Budapesten végezte. Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka iránti reménytelen szerelme volt hatással irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében még családját is támogatnia kellett anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty Mihály Gyűjtemény c. folyóiratnak, melynek „Koszorú c. melléklete irodalommal foglalkozott; vezető tagja volt az Aurora körnek és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező irodalmi és kritikai lapokban. Szerepel az Akadémia és Kisfaludy társaság alapitói között. 1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát, e frigy is újabb inspirációt adott költészetének (Merengőhöz, Laurához). A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba jött, ahol betegsége hamarosan végzett vele. V. M., Petőfi és Arany mellett legnagyobb költőink között foglal helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban megírt Szózata a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása a legszebb történelmi époszunk, a Fóti dal, Cserhalom, Két szomszédvár, Liszt Ferenchez írt ódája, Szép Ilonka, Vén cigány stb., a magyar irodalom örökértékű gyöngyei, ő volt megteremtője az igazi költői nyelvnek, úgyszólván egész költői nyelvünk újjáalkotója. Emlékeit a Tud. Akadémia Vörösmarty-szobája őrzi. Drámai művei: „Salamon király (megj. 1827), „Bujdosók (megj. 1830). „Csongor és Tünde (1831), „Kincskeresők (1832), „Vérnász (1833-ban az Akadémia 100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése (ez volt 1837-ben a Nemzeti Színház megnyitó darabja), „Marót bán (1838. az Akadémia nagydíjának felét nyerte), „Áldozat (1840), „Czilley és a Hunyadiak (1844) c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A fátyol titkai (1834. e. e. 1844.; felújította a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1927. szept. 24-én). Lefordította Shakespeare „Julius Caesar-ját és „Lear király-ját, részben pedig a „Romeo és Juliá-t. A „Bánk bán operában előforduló híres bordal szövegét szintén V. M. írta. A fővárosban és Székesfehérvárott emelt szoborművei hirdeti soha el nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc) szin_IV.0574.pdf IV