Címszó: Vörösmarty Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32128.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Vörösmarty
Mihály
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532128.htm
Szócikk: Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb
költője, sz. 1800. (születés
éve) dec. 1-én, Pusztanyéken, (megye) megh.
1855. nov. 19-én, Pesten. (Budapest)
Szülei szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun,
majd Székesfehérváron (megye) és Budapesten
(Budapest)
végezte. Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot
nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor (személy) (információ)
házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá
nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka (személy) (információ)
iránti reménytelen szerelme volt hatással
irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében még családját is támogatnia kellett
anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi összeköttetést tartott fenn és utóbb
szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty Mihály Gyűjtemény (intézmény)
c. folyóiratnak, melynek „Koszorú (intézmény)
(információ)
c. melléklete irodalommal foglalkozott; vezető
tagja volt az Aurora körnek (intézmény)
és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező (intézmény)
(információ)
irodalmi és kritikai lapokban. Szerepel az
Akadémia (intézmény)
(információ)
és Kisfaludy társaság (intézmény)
(információ)
alapitói között. 1843-ban (időpont) feleségül
vette Csajághy Laurát, (személy) (információ)
e frigy is újabb inspirációt adott költészetének
(Merengőhöz, (cím)
Laurához). (cím)
A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre (megye) ment
gazdálkodni. Később betegen a fővárosba (Budapest)
jött, ahol betegsége hamarosan végzett vele. V. M., Petőfi (személy) (információ)
és Arany (személy) (információ)
mellett legnagyobb költőink között foglal
helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban
(időpont)
megírt Szózata (cím)
(információ)
a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása
(cím) a legszebb
történelmi époszunk, a Fóti dal, (cím) (információ)
Cserhalom, (cím) Két szomszédvár,
(cím) (információ)
Liszt Ferenchez (személy) (információ)
írt ódája, Szép Ilonka, (cím) (információ)
Vén cigány (cím) (információ)
stb., a magyar irodalom örökértékű gyöngyei,
ő volt megteremtője az igazi költői nyelvnek, úgyszólván egész költői nyelvünk újjáalkotója.
Emlékeit a Tud. Akadémia (intézmény)
Vörösmarty-szobája (személy) (információ)
őrzi. Drámai művei: „Salamon király (cím) (információ)
(megj. 1827), (időpont) „Bujdosók
(cím) (megj.
1830). (időpont)
„Csongor és Tünde (cím) (információ)
(1831), (időpont) „Kincskeresők
(cím) (1832),
„Vérnász (cím)
(1833-ban (időpont)
az Akadémia (intézmény)
(információ)
100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése
(cím) (információ)
(ez volt 1837-ben (időpont) a
Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitó darabja), „Marót bán (cím) (információ)
(1838. (időpont) az
Akadémia (intézmény)
(információ)
nagydíjának felét nyerte), „Áldozat (cím) (információ)
(1840), (időpont) „Czilley
és a Hunyadiak (cím)
(1844) (időpont)
c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A fátyol titkai (cím) (1834. (időpont) e.
e. 1844.; (időpont)
felújította a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, (intézmény)
(információ)
1927. (időpont) szept.
24-én). Lefordította Shakespeare (személy) (információ)
„Julius Caesar-ját (cím) (információ)
és „Lear király-ját, (cím) (információ)
részben pedig a „Romeo és Juliá-t. (cím) (információ)
A „Bánk bán (cím) (információ)
operában előforduló híres bordal szövegét
szintén V. M. írta. A fővárosban (Budapest)
és Székesfehérvárott (megye) emelt
szoborművei hirdeti soha el nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc) (személy) szin_IV.0574.pdf
IV
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Vörösmarty Mihály címszóvég 32128 Szócikk:
Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb költője, sz. 1800. dec. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 1-én, Pusztanyéken, ytelepulesy pusztanyék ytelepulesy
Pusztanyék ymegyey fejér megye ykodvegy megh. 1855. nov. 19-én, Pesten. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Szülei szegény nemesek voltak,
az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd Székesfehérváron ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy és Budapesten
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. Filozófiai
és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig
nevelősködött Perczel Sándor yszemelynevy perczel sándor yszemelynevy Perczel
Sándor yszemelynevy perczel yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy
Perczel yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt
rá nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka yszemelynevy perczel etelka
yszemelynevy Perczel Etelka yszemelynevy perczel yszemelynevy etelka
yszemelynevy yszemelynevy Perczel yszemelynevy Etelka yszemelynevy ykodvegy iránti
reménytelen szerelme volt hatással irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében
még családját is támogatnia kellett anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi
összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty
Mihály Gyűjtemény yintezmenyy tudományos vörösmarty mihály gyűjtemény
yintezmenyy Tudomány yintezmenyy tudományos yintezmenyy vörösmarty yintezmenyy
mihály yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Tudomány yinte c. folyóiratnak,
melynek „Koszorú yintezmenyy koszorú yintezmenyy Koszorú yintezmenyy koszorú
yintezmenyy yintezmenyy Koszorú yintezmenyy ykodvegy c. melléklete irodalommal foglalkozott;
vezető tagja volt az Aurora körnek yintezmenyy aurora kör yintezmenyy Aurora k
yintezmenyy aurora yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy Aurora yintezmenyy k
yintezmenyy ykodvegy és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező yintezmenyy
athenaeum és figyelmező yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy athenaeum yintezmenyy
és yintezmenyy figyelmező yintezmenyy yintezmenyy Athenaeu yintezmenyy ykodvegy
irodalmi és kritikai lapokban. Szerepel az Akadémia yintezmenyy akadémia
yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy ykodvegy és Kisfaludy társaság yintezmenyy kisfaludy társaság
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy alapitói között. 1843-ban xevtizedx
1845 feleségül vette Csajághy Laurát, yszemelynevy csajághy laura yszemelynevy
Csajághy Laurá yszemelynevy csajághy yszemelynevy laura yszemelynevy
yszemelynevy Csajághy yszemelynevy Laurá yszemelynevy ykodvegy e frigy is újabb
inspirációt adott költészetének (Merengőhöz, ycimy merengőhöz ycimy Merengőhöz
ycimy merengőhöz ycimy ycimy Merengőhöz ycimy ykodvegy Laurához). ycimy
laurához ycimy Laurához ycimy laurához ycimy ycimy Laurához ycimy ykodvegy A szabadságharc
után egy időre elbujdosott, majd Nyékre ytelepulesy nyék ytelepulesy Nyék
ymegyey borsod megye ykodvegy ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jött, ahol betegsége hamarosan
végzett vele. V. M., Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy és Arany
yszemelynevy arany yszemelynevy Arany yszemelynevy arany yszemelynevy
yszemelynevy Arany yszemelynevy ykodvegy mellett legnagyobb költőink között foglal
helyet. Lírai, epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban
xevtizedx 1835 megírt Szózata ycimy szózat ycimy Szózat ycimy szózat ycimy
ycimy Szózat ycimy ykodvegy a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása ycimy
zalán futása ycimy Zalán futása ycimy zalán ycimy futása ycimy ycimy Zalán
ycimy futása ycimy ykodvegy a legszebb történelmi époszunk, a Fóti dal, ycimy
fóti dal ycimy Fóti dal ycimy fóti ycimy dal ycimy ycimy Fóti ycimy dal ycimy
ykodvegy Cserhalom, ycimy cserhalom ycimy Cserhalom ycimy cserhalom ycimy ycimy
Cserhalom ycimy ykodvegy Két szomszédvár, ycimy két szomszédvár ycimy Két
szomszédvár ycimy két ycimy szomszédvár ycimy ycimy Két ycimy szomszédvár ycimy
ykodvegy Liszt Ferenchez yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc
yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy írt ódája, Szép Ilonka, ycimy szép
ilonka ycimy Szép Ilonka ycimy szép ycimy ilonka ycimy ycimy Szép ycimy Ilonka
ycimy ykodvegy Vén cigány ycimy vén cigány ycimy Vén cigány ycimy vén ycimy
cigány ycimy ycimy Vén ycimy cigány ycimy ykodvegy stb., a magyar irodalom örökértékű
gyöngyei, ő volt megteremtője az igazi költői nyelvnek, úgyszólván egész költői
nyelvünk újjáalkotója. Emlékeit a Tud. Akadémia yintezmenyy tud. akadémia
yintezmenyy Tud. Aka yintezmenyy tud. yintezmenyy akadémia yintezmenyy
yintezmenyy Tud. yintezmenyy Aka yintezmenyy ykodvegy Vörösmarty-szobája yszemelynevy
vörösmarty yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy vörösmarty yszemelynevy
yszemelynevy Vörösmarty yszemelynevy ykodvegy őrzi. Drámai művei: „Salamon király
ycimy salamon király ycimy Salamon király ycimy salamon ycimy király ycimy
ycimy Salamon ycimy király ycimy ykodvegy (megj. 1827), xevtizedx 1825 „Bujdosók
xtalanevtizedx 1835 ycimy bujdosók ycimy Bujdosók ycimy bujdosók ycimy ycimy
Bujdosók ycimy ykodvegy (megj. 1830). xevtizedx 1835 „Csongor és Tünde ycimy
csongor és tünde ycimy Csongor és Tünde ycimy csongor ycimy és ycimy tünde
ycimy ycimy Csongor ycimy és ycimy Tünde ycimy ykodvegy (1831), „Kincskeresők ycimy
kincskeresők ycimy Kincskeresők ycimy kincskeresők ycimy ycimy Kincskeresők
ycimy ykodvegy (1832), „Vérnász ycimy vérnász ycimy Vérnász ycimy vérnász ycimy
ycimy Vérnász ycimy ykodvegy (1833-ban az Akadémia yintezmenyy akadémia
yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy ykodvegy 100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése ycimy árpád ébredése
ycimy Árpád ébredése ycimy árpád ycimy ébredése ycimy ycimy Árpád ycimy
ébredése ycimy ykodvegy (ez volt 1837-ben a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitó darabja), „Marót bán ycimy
marót bán ycimy Marót bán ycimy marót ycimy bán ycimy ycimy Marót ycimy bán
ycimy ykodvegy (1838. az xtalanevtizedx 1845 Akadémia yintezmenyy akadémia
yintezmenyy Akadémia yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémia
yintezmenyy ykodvegy nagydíjának felét nyerte), „Áldozat ycimy áldozat ycimy
Áldozat ycimy áldozat ycimy ycimy Áldozat ycimy ykodvegy (1840), xevtizedx 1845
„Czilley és a Hunyadiak ycimy czilley és a hunyadiak ycimy Czilley és a Hunyadiak
ycimy czilley ycimy és ycimy a ycimy hunyadiak ycimy ycimy Czilley ycimy és
ycimy a ycimy Hunyadiak ycimy ykodvegy (1844) c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A
fátyol titkai ycimy a fátyol titkai ycimy A fátyol titkai ycimy a ycimy fátyol
ycimy titkai ycimy ycimy A ycimy fátyol ycimy titkai ycimy ykodvegy (1834. xevtizedx
1835 e. xtalanevtizedx 1845 e. 1844.; xevtizedx 1845 felújította xtalanevtizedx
1855 a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, yintezmenyy nemzeti színház
kamaraszínháza yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy kamaraszínháza yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy
1927. xevtizedx 1925 szept. 24-én). Lefordította Shakespeare yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy „Julius Caesar-ját ycimy julius caesar
ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar
ycimy ykodvegy és „Lear király-ját, ycimy lear király ycimy Lear király ycimy
lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy részben pedig a „Romeo
és Juliá-t. ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Juliá ycimy romeo ycimy és
ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Juliá ycimy ykodvegy A „Bánk bán ycimy
bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy
ykodvegy operában előforduló híres bordal szövegét szintén V. M. írta. A fővárosban
főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy és Székesfehérvárott
ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye
ykodvegy emelt szoborművei hirdeti soha el nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc)
yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy Dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr.
yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Dr.
yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc
szin_IV.0574.pdf IV
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Vörösmarty Mihály - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1800
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0574.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32128.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Vörösmarty
Mihály
Szócikk: Vörösmarty Mihály a reformkorszak legnagyobb
költője, sz. 1800. dec. 1-én, Pusztanyéken, megh. 1855. nov. 19-én, Pesten. Szülei
szegény nemesek voltak, az akkori középosztály műveltségével. Iskoláit falun, majd
Székesfehérváron és Budapesten végezte. Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott,
ügyvéd lett, de gyakorlatot nem folytatott. Sokáig nevelősködött Perczel Sándor
házánál, ahol 3 pap barátja gyakorolt rá nagy irodalmi befolyást s Perczel Etelka
iránti reménytelen szerelme volt hatással irói munkálkodására. Szűkös anyagi helyzetében
még családját is támogatnia kellett anyagilag. Korának íróival baráti, irodalmi
összeköttetést tartott fenn és utóbb szerkesztője lett a „Tudományos Vörösmarty
Mihály Gyűjtemény c. folyóiratnak, melynek „Koszorú c. melléklete irodalommal foglalkozott;
vezető tagja volt az Aurora körnek és sűrűn írt az „Athenaeum és Figyelmező irodalmi
és kritikai lapokban. Szerepel az Akadémia és Kisfaludy társaság alapitói között.
1843-ban feleségül vette Csajághy Laurát, e frigy is újabb inspirációt adott költészetének
(Merengőhöz, Laurához). A szabadságharc után egy időre elbujdosott, majd Nyékre
ment gazdálkodni. Később betegen a fővárosba jött, ahol betegsége hamarosan végzett
vele. V. M., Petőfi és Arany mellett legnagyobb költőink között foglal helyet. Lírai,
epikai és drámai műfajban egyaránt elsőrangút alkotott és az 1836-ban megírt Szózata
a magyarok nemzeti éneke lett. „Zalán futása a legszebb történelmi époszunk, a Fóti
dal, Cserhalom, Két szomszédvár, Liszt Ferenchez írt ódája, Szép Ilonka, Vén cigány
stb., a magyar irodalom örökértékű gyöngyei, ő volt megteremtője az igazi költői
nyelvnek, úgyszólván egész költői nyelvünk újjáalkotója. Emlékeit a Tud. Akadémia
Vörösmarty-szobája őrzi. Drámai művei: „Salamon király (megj. 1827), „Bujdosók (megj.
1830). „Csongor és Tünde (1831), „Kincskeresők (1832), „Vérnász (1833-ban az Akadémia
100 arannyal jutalmazta), „Árpád ébredése (ez volt 1837-ben a Nemzeti Színház megnyitó
darabja), „Marót bán (1838. az Akadémia nagydíjának felét nyerte), „Áldozat (1840),
„Czilley és a Hunyadiak (1844) c. drámák és egyetlen vígjátéka: „A fátyol titkai
(1834. e. e. 1844.; felújította a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1927. szept. 24-én).
Lefordította Shakespeare „Julius Caesar-ját és „Lear király-ját, részben pedig a
„Romeo és Juliá-t. A „Bánk bán operában előforduló híres bordal szövegét szintén
V. M. írta. A fővárosban és Székesfehérvárott emelt szoborművei hirdeti soha el
nem múló nagyságát. (Dr. Farkas Ferenc) szin_IV.0574.pdf IV