Címszó: Zilahy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1859

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32189.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Zilahy Gyula

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/532189.htm

 

Szócikk: Zilahy Gyula színész és színigazgató, sz. 1859. (születés éve) jan. 15.-én Zilahon. (megye) Atyja Zilahy Balogh János, (személy) (információ)  (megh. 1888), anyja: Domby Katalin (személy) (információ)  (megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, (megye) majd Kolozsvárott (megye) és Pesten (Budapest) végezte, de otthonról megszökött és Pomázon (megye) Soós Mihály (személy) (információ)  és Kovács Gyula (személy) (információ)  társulatánál beállt színésznek és az első időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is vállalta. Első szerepe Peti (szerep) (információ)  volt, „A cigány (cím) c. népszínműben. Ezután küzködve járta be a vidék kis helyeit, mint Adony, (megye) (információ)  Gödöllő, (megye) Léva, (megye) Esztergom, (megye) Nyitra, (megye) Újpest, (megye) a míg Völgyi György (személy) (információ)  színtársulatához került, a kinél Vácott (megye) már kedvelt tagja volt a társulatnak. Innen Temesváry Lajos (személy) (információ)  szerződtette, a kivel Szabadkán, (megye) Zomborban, (megye) Kúlán, (megye) Újvidéken, (megye) és Kiskunhalason (megye) játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő (személy) (információ)  szegedi (megye) társulatához. 1880-ban (időpont) Kolozsvárra (megye) szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között is kiemelkedett népszerűségével. Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta, de meleg kedélye és kedves humora idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben legnagyobb sikereit aratta és amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra, melyek nemcsak a közönség szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó és megörökítésre méltó értékkel bírtak. 1885-ben (időpont) Kolozsvárról (megye) Debrecenbe (megye) szerződött, a hol a színházat Aradi Gerő, (személy) (információ)  majd Nagy Vince, (személy) (információ)  utóbb egy konzorcium vezette. A társulat nyáron a Budai Színkörben (intézmény) (információ)  játszott, a hol a fővárosi (Budapest) közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége, sőt 1886. (időpont) jún. 20-án, a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban (cím) (információ)  Mádi Simít, (szerep) (információ)  amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb alakítása volt. 1888-ban (időpont) Krecsányihoz (személy) (információ)  szerződött, a honnan 1889-ben (időpont) a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  került, a melynek 1902-ig (időpont) volt tagja. Itt első szerepe Váradi Antal (személy) (információ)  „Tőr (cím) c. darabjában „Lenci (szerep) volt, a mely után Tóth Kálmán (személy) (információ)  „Király házasodik (cím) (információ)  darabjában Kopjai Imre (személy) és a Mádi Simi (személy) (információ)  következtek, a melyekkel Z. Gy. rövidesen a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  legnépszerűbb tagjai közé emelkedett. Sikerei egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek a „Dolovai nábob leánya-ban (cím) (információ)  Bilicky, (szerep) „Közönyt közönnyel-ben (cím) (információ)  Polilla, (szerep) „Himfy dalai-ban (cím) (információ)  Szalóki Péter, (szerep) (információ)  „Csók-ban (cím) (információ)  Carlo (szerep) szerepeiben nyújtott felejthetetlen alakításai. 1890-ben (időpont) a Farkas - Ratkó-díjjal (személy) (információ)  jutalmazták. 1893. (időpont) jún. 10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával. (személy) De ambíciója sarkalta és pályázatára Arad (megye) (információ)  városa 1901. (időpont) aug. 19-én megválasztotta őt színigazgatójának. 1902- (időpont) 1905-ig (időpont) szép eredménnyel vezette az aradi színházat, (intézmény) (információ)  de 1904-ben (időpont) már a debreceni színházra (intézmény) (információ)  pályázott, a hol az év ápr. 30-án ő lett a színigazgató. 1905-ben (időpont) vette át a debreceni színházat (intézmény) (információ)  és 8 éven át igazgatta. Sok siker fűződik ottani működéséhez. 1908. (időpont) febr. 23- án megtartott 25 éves színészi jubileuma országos ünnepség volt. De a színház üzletmenetele idővel rosszra fordult és 1913. (időpont) febr. 13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az igazgatásról. Hosszabb szünetelés után, 1915-ben, (időpont) a Vígszínházban (intézmény) (információ)  jutott ismét szóhoz. A háború alatt, 1918-ban, (időpont) a fronton tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  szerződtette tagjai közé. Azóta mindritkábban szerepel színpadon. 1929. (időpont) május hó 4-én a vasutasok Törekvés (intézmény) műkedvelő gárdája, melynek hosszú időn át rendezője volt, a „Bor (cím) (információ)  előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát, a mikor Z. Göre Gábort (szerep) (információ)  játszotta. Irodalmi munkái: „Magyar színészek múltjából (cím) (információ)  (Debrecen (megye) 1885), (időpont) „Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése (cím) (információ)  (Debrecen, (megye) 1885), (időpont) „Ötven év,egy boldog kor emléke (cím) (Színészújság, (intézmény) 1930). (időpont) Felesége Singhoffer Vilma, (személy) énekesnő, sz. 1873. (születés éve) jan. 16-án, Budapesten, (Budapest) megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston, (személy) udvari halászmester, megh. 1900. febr. 9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn 1901. (időpont) okt. 30-án a beteg Hegyi Aranka (személy) (információ)  helyett a régi Népszínházban (intézmény) (információ)  eljátszotta a „Katalin-ban (cím) (információ)  a Cárnő (szerep) szerepét. A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov. 7-től tagjai sorába szerződtette. Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja volt ez. Legnagyobbrészt férje társulatánál működött, majd a Király Színházban (intézmény) (információ)  s hangversenyeken szerepelt. Temetésén a színészkollegák nevében Szirmai Imre (személy) (információ)  búcsúztatta. Díszsírhelye fölé 1920. (időpont) okt. 17-én helyezték el Kallós Ede (személy) (információ)  művészi emlékművét. Gyermekük: Zilahy Pál, (személy) (információ)  színész, sz. 1894. (születés éve) márc. 16-án, Budapesten. (Budapest) Már gyermekkorában szerepelt a színpadon. 1914-ben (időpont) végezte a Színművészeti Akadémiát, (intézmény) majd 1914-ben (időpont) bevonult katonának, (L. Világháború) és 1918 (időpont) dec.-ben kezdte szinipályáját. Első szerepe a „Faun (cím) volt, Debrecenben. (megye) Igazgatói: Heltai Jenő, (személy) (információ)  Kiss Árpád, (személy) (információ)  Bodonyi Béla, (személy) (információ)  Fekete Mihály, (személy) (információ)  Csáki Antal, (személy) (információ)  Sebestyén Géza (személy) (információ)  és Mihály, Miklóssy Imre, (személy) (információ)  de volt a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  és a bécsi Theater an der Wien (intézmény) (információ)  tagja is. Szerelmes és komikus szerepeket is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) (személy) szin_IV.0591.pdf IV

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Zilahy Gyula címszóvég 32189 Szócikk: Zilahy Gyula színész és színigazgató, sz. 1859. jan. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 15.-én Zilahon. ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy Atyja Zilahy Balogh János, yszemelynevy zilahy balogh jános yszemelynevy Zilahy Balogh János yszemelynevy zilahy yszemelynevy balogh yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Balogh yszemelynevy János ysz (megh. 1888), anyja: Domby Katalin yszemelynevy domby katalin yszemelynevy Domby Katalin yszemelynevy domby yszemelynevy katalin yszemelynevy yszemelynevy Domby yszemelynevy Katalin yszemelynevy ykodvegy (megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, ytelepulesy zilah ytelepulesy Zilah ymegyey szilágy megye ykodvegy majd Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte, de otthonról megszökött és Pomázon ytelepulesy pomáz ytelepulesy Pomáz ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Soós Mihály yszemelynevy soós mihály yszemelynevy Soós Mihály yszemelynevy soós yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Soós yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy és Kovács Gyula yszemelynevy kovács gyula yszemelynevy Kovács Gyula yszemelynevy kovács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Kovács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy társulatánál beállt színésznek és az első időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is vállalta. Első szerepe Peti yszerepy peti yszerepy Peti yszerepy peti yszerepy yszerepy Peti yszerepy ykodvegy volt, „A cigány ycimy a cigány ycimy A cigány ycimy a ycimy cigány ycimy ycimy A ycimy cigány ycimy ykodvegy c. népszínműben. Ezután küzködve járta be a vidék kis helyeit, mint Adony, ytelepulesy adony ytelepulesy Adony ymegyey fejér megye ykodvegy Gödöllő, ytelepulesy gödöllő ytelepulesy Gödöllő ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Léva, ytelepulesy léva ytelepulesy Léva ymegyey bars megye ykodvegy Esztergom, ytelepulesy esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Nyitra, ytelepulesy nyitra ytelepulesy Nyitra ymegyey nyitra megye ykodvegy Újpest, ytelepulesy újpest ytelepulesy Újpest ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ytelepulesy nagybudapest ykodvegy a míg Völgyi György yszemelynevy völgyi györgy yszemelynevy Völgyi György yszemelynevy völgyi yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Völgyi yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy színtársulatához került, a kinél Vácott ytelepulesy vác ytelepulesy Vác ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy már kedvelt tagja volt a társulatnak. Innen Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry lajos yszemelynevy Temesváry Lajos yszemelynevy temesváry yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Temesváry yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy szerződtette, a kivel Szabadkán, ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Zomborban, ytelepulesy zombor ytelepulesy Zombor ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Kúlán, ytelepulesy kúla ytelepulesy Kúlá ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy Újvidéken, ytelepulesy újvidék ytelepulesy Újvidék ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy és Kiskunhalason ytelepulesy kiskunhalas ytelepulesy Kiskunhalas ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy szegedi ytelepulesy szeged ytelepulesy szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy társulatához. 1880-ban xevtizedx 1885 Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között is kiemelkedett népszerűségével. Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta, de meleg kedélye és kedves humora idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben legnagyobb sikereit aratta és amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra, melyek nemcsak a közönség szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó és megörökítésre méltó értékkel bírtak. 1885-ben Kolozsvárról ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy szerződött, a hol a színházat Aradi Gerő, yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy majd Nagy Vince, yszemelynevy nagy vince yszemelynevy Nagy Vince yszemelynevy nagy yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy utóbb egy konzorcium vezette. A társulat nyáron a Budai Színkörben yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy játszott, a hol a fővárosi főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége, sőt 1886. jún. 20-án, a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban ycimy cifra nyomoruság ycimy Cifra nyomoruság ycimy cifra ycimy nyomoruság ycimy ycimy Cifra ycimy nyomoruság ycimy ykodvegy Mádi Simít, yszerepy mádi simí yszerepy Mádi Simí yszerepy mádi yszerepy simí yszerepy yszerepy Mádi yszerepy Simí yszerepy ykodvegy amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb alakítása volt. 1888-ban Krecsányihoz yszemelynevy krecsányi yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy krecsányi yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy ykodvegy szerződött, a honnan 1889-ben a xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy került, a melynek 1902-ig xevtizedx 1905 volt tagja. Itt első szerepe Váradi Antal yszemelynevy váradi antal yszemelynevy Váradi Antal yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy „Tőr ycimy tőr ycimy Tőr ycimy tőr ycimy ycimy Tőr ycimy ykodvegy c. darabjában „Lenci yszerepy lenci yszerepy Lenci yszerepy lenci yszerepy yszerepy Lenci yszerepy ykodvegy volt, a mely után Tóth Kálmán yszemelynevy tóth kálmán yszemelynevy Tóth Kálmán yszemelynevy tóth yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy „Király házasodik ycimy király házasodik ycimy Király házasodik ycimy király ycimy házasodik ycimy ycimy Király ycimy házasodik ycimy ykodvegy darabjában Kopjai Imre yszemelynevy kopjai imre yszemelynevy Kopjai Imre yszemelynevy kopjai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kopjai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy és a Mádi Simi yszemelynevy mádi simi yszemelynevy Mádi Simi yszemelynevy mádi yszemelynevy simi yszemelynevy yszemelynevy Mádi yszemelynevy Simi yszemelynevy ykodvegy következtek, a melyekkel Z. Gy. rövidesen a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy legnépszerűbb tagjai közé emelkedett. Sikerei egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek a „Dolovai nábob leánya-ban ycimy dolovai nábob leánya ycimy Dolovai nábob leánya ycimy dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ycimy Dolovai ycimy nábob ycimy leánya ycimy ykodvegy Bilicky, yszerepy bilicky yszerepy Bilicky yszerepy bilicky yszerepy yszerepy Bilicky yszerepy ykodvegy „Közönyt közönnyel-ben ycimy közönyt közönnyel ycimy Közönyt közönnyel ycimy közönyt ycimy közönnyel ycimy ycimy Közönyt ycimy közönnyel ycimy ykodvegy Polilla, yszerepy polilla yszerepy Polilla yszerepy polilla yszerepy yszerepy Polilla yszerepy ykodvegy „Himfy dalai-ban ycimy himfy dalai ycimy Himfy dalai ycimy himfy ycimy dalai ycimy ycimy Himfy ycimy dalai ycimy ykodvegy Szalóki Péter, yszerepy szalóki péter yszerepy Szalóki Péter yszerepy szalóki yszerepy péter yszerepy yszerepy Szalóki yszerepy Péter yszerepy ykodvegy „Csók-ban ycimy csók ycimy Csók ycimy csók ycimy ycimy Csók ycimy ykodvegy Carlo yszerepy carlo yszerepy Carlo yszerepy carlo yszerepy yszerepy Carlo yszerepy ykodvegy szerepeiben nyújtott felejthetetlen alakításai. 1890-ben xevtizedx 1895 a Farkas - Ratkó-díjjal yszemelynevy ratkó yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ratkó yszemelynevy yszemelynevy Ratkó yszemelynevy ykodvegy jutalmazták. 1893. jún. xtalanevtizedx 1905 10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával. yszemelynevy singhoffer vilma yszemelynevy Singhoffer Vilmá yszemelynevy singhoffer yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer yszemelynevy Vilmá yszemelynevy ykodvegy De ambíciója sarkalta és pályázatára Arad ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy városa 1901. xevtizedx 1905 aug. 19-én megválasztotta őt színigazgatójának. 1902- 1905-ig szép eredménnyel vezette az aradi színházat, yintezmenyy aradi színház yintezmenyy aradi sz yintezmenyy aradi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy aradi yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy de 1904-ben már a debreceni színházra yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy pályázott, a hol az év ápr. 30-án ő lett a színigazgató. 1905-ben vette át a debreceni színházat yintezmenyy debreceni színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy és 8 éven át igazgatta. Sok siker fűződik ottani működéséhez. 1908. febr. 23- án megtartott 25 éves színészi jubileuma országos ünnepség volt. De a színház üzletmenetele idővel rosszra fordult és 1913. xevtizedx 1915 febr. 13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az igazgatásról. Hosszabb szünetelés után, 1915-ben, a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy jutott ismét szóhoz. A háború alatt, 1918-ban, a fronton tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy szerződtette tagjai közé. Azóta mindritkábban szerepel színpadon. 1929. xevtizedx 1925 május hó 4-én a vasutasok Törekvés yintezmenyy törekvés yintezmenyy Törekvés yintezmenyy törekvés yintezmenyy yintezmenyy Törekvés yintezmenyy ykodvegy műkedvelő gárdája, melynek hosszú időn át rendezője volt, a „Bor ycimy bor ycimy Bor ycimy bor ycimy ycimy Bor ycimy ykodvegy előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát, a mikor Z. Göre Gábort yszerepy göre gábor yszerepy Göre Gábor yszerepy göre yszerepy gábor yszerepy yszerepy Göre yszerepy Gábor yszerepy ykodvegy játszotta. Irodalmi munkái: „Magyar színészek múltjából ycimy magyar színészek múltjából ycimy Magyar színészek múltjából ycimy magyar ycimy színészek ycimy múltjából ycimy ycimy Magyar ycimy színészek ycimy múltjából ycimy ykodvegy (Debrecen ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1885), xevtizedx 1885 „Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése ycimy foltényi vilmos 44 éves színészi működése ycimy Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése ycimy foltényi ycimy vilmos ycimy 44 ycimy éves ycimy színészi ycimy működése ycimy ycimy Foltényi yci (Debrecen, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1885), „Ötven xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 év,egy boldog kor emléke ycimy ötven év,egy boldog kor emléke ycimy Ötven év,egy boldog kor emléke ycimy ötven ycimy év,egy ycimy boldog ycimy kor ycimy emléke ycimy ycimy Ötven ycimy év,egy ycimy boldog ycimy kor ycimy eml (Színészújság, yintezmenyy színészújság yintezmenyy Színészú yintezmenyy színészújság yintezmenyy yintezmenyy Színészú yintezmenyy ykodvegy 1930). xevtizedx 1935 Felesége Singhoffer Vilma, yszemelynevy singhoffer vilma yszemelynevy Singhoffer Vilma yszemelynevy singhoffer yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1873. xevtizedx 1875 jan. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston, yszemelynevy singhoffer ágoston yszemelynevy Singhoffer Ágoston yszemelynevy singhoffer yszemelynevy ágoston yszemelynevy yszemelynevy Singhoffer yszemelynevy Ágoston yszemelynevy ykodvegy udvari halászmester, megh. 1900. febr. 9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn 1901. xevtizedx 1905 okt. 30-án a beteg Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi aranka yszemelynevy Hegyi Aranka yszemelynevy hegyi yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Hegyi yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy helyett a régi Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy eljátszotta a „Katalin-ban ycimy katalin ycimy Katalin ycimy katalin ycimy ycimy Katalin ycimy ykodvegy a Cárnő yszerepy cárnő yszerepy Cárnő yszerepy cárnő yszerepy yszerepy Cárnő yszerepy ykodvegy szerepét. A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov. 7-től tagjai sorába szerződtette. Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja volt ez. Legnagyobbrészt férje társulatánál működött, majd a Király Színházban yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy s hangversenyeken szerepelt. Temetésén a színészkollegák nevében Szirmai Imre yszemelynevy szirmai imre yszemelynevy Szirmai Imre yszemelynevy szirmai yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy búcsúztatta. Díszsírhelye fölé 1920. xevtizedx 1925 okt. 17-én helyezték el Kallós Ede yszemelynevy kallós ede yszemelynevy Kallós Ede yszemelynevy kallós yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy művészi emlékművét. Gyermekük: Zilahy Pál, yszemelynevy zilahy pál yszemelynevy Zilahy Pál yszemelynevy zilahy yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy színész, sz. 1894. xevtizedx 1895 márc. xtalanevtizedx 1905 16-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Már gyermekkorában szerepelt a színpadon. 1914-ben xevtizedx 1915 végezte a Színművészeti Akadémiát, yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy majd 1914-ben bevonult katonának, (L. Világháború) és 1918 dec.-ben kezdte szinipályáját. Első szerepe a „Faun ycimy faun ycimy Faun ycimy faun ycimy ycimy Faun ycimy ykodvegy volt, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Igazgatói: Heltai Jenő, yszemelynevy heltai jenő yszemelynevy Heltai Jenő yszemelynevy heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Kiss Árpád, yszemelynevy kiss árpád yszemelynevy Kiss Árpád yszemelynevy kiss yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bodonyi Béla, yszemelynevy bodonyi béla yszemelynevy Bodonyi Béla yszemelynevy bodonyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Bodonyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Fekete Mihály, yszemelynevy fekete mihály yszemelynevy Fekete Mihály yszemelynevy fekete yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Fekete yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Csáki Antal, yszemelynevy csáki antal yszemelynevy Csáki Antal yszemelynevy csáki yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Csáki yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy és Mihály, Miklóssy Imre, yszemelynevy miklóssy imre yszemelynevy Miklóssy Imre yszemelynevy miklóssy yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy de volt a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy és a bécsi Theater an der Wien yintezmenyy bécsi theater an der wien yintezmenyy bécsi Th yintezmenyy bécsi yintezmenyy theater yintezmenyy an yintezmenyy der yintezmenyy wien yintezmenyy yintezmenyy bécsi yintezmenyy Th yintezmeny tagja is. Szerelmes és komikus szerepeket is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelyn yszocikkszerzoy dr. farkas ferenc szin_IV.0591.pdf IV

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Zilahy Gyula - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1859

SZULETESIEVTIZED 1855

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.pdf
http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0591.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/32/32189.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Zilahy Gyula

Szócikk: Zilahy Gyula színész és színigazgató, sz. 1859. jan. 15.-én Zilahon. Atyja Zilahy Balogh János, (megh. 1888), anyja: Domby Katalin (megh. 1905.). Iskoláit Zilahon, majd Kolozsvárott és Pesten végezte, de otthonról megszökött és Pomázon Soós Mihály és Kovács Gyula társulatánál beállt színésznek és az első időben mindennemű színpadi segédmunkák elvégzését is vállalta. Első szerepe Peti volt, „A cigány c. népszínműben. Ezután küzködve járta be a vidék kis helyeit, mint Adony, Gödöllő, Léva, Esztergom, Nyitra, Újpest, a míg Völgyi György színtársulatához került, a kinél Vácott már kedvelt tagja volt a társulatnak. Innen Temesváry Lajos szerződtette, a kivel Szabadkán, Zomborban, Kúlán, Újvidéken, és Kiskunhalason játszott. Már mint jónevű szÍnész került Aradi Gerő szegedi társulatához. 1880-ban Kolozsvárra szerződött, a hol az ottani jeles szÍnésztársak között is kiemelkedett népszerűségével. Ambícióját követve, a fiatal hősöket játszotta, de meleg kedélye és kedves humora idővel átvezették őt arra a szerepkörre, a melyben legnagyobb sikereit aratta és amely alkalmat adott neki azokra a kitűnő alakításokra, melyek nemcsak a közönség szemében, de a szÍnészettörténet szempontjából is maradandó és megörökítésre méltó értékkel bírtak. 1885-ben Kolozsvárról Debrecenbe szerződött, a hol a színházat Aradi Gerő, majd Nagy Vince, utóbb egy konzorcium vezette. A társulat nyáron a Budai Színkörben játszott, a hol a fővárosi közönségnek is feltűnt Z. Gy. tehetsége, sőt 1886. jún. 20-án, a Nemzeti Színházban is eljátszotta a „Cifra nyomoruság-ban Mádi Simít, amely későbbi időkben is egyik legkitűnőbb alakítása volt. 1888-ban Krecsányihoz szerződött, a honnan 1889-ben a Nemzeti Színházhoz került, a melynek 1902-ig volt tagja. Itt első szerepe Váradi Antal „Tőr c. darabjában „Lenci volt, a mely után Tóth Kálmán „Király házasodik darabjában Kopjai Imre és a Mádi Simi következtek, a melyekkel Z. Gy. rövidesen a Nemzeti Színház legnépszerűbb tagjai közé emelkedett. Sikerei egymást követték, melynek hosszú sorából is kiemelkedtek a „Dolovai nábob leánya-ban Bilicky, „Közönyt közönnyel-ben Polilla, „Himfy dalai-ban Szalóki Péter, „Csók-ban Carlo szerepeiben nyújtott felejthetetlen alakításai. 1890-ben a Farkas - Ratkó-díjjal jutalmazták. 1893. jún. 10- én házasságra lépett Singhoffer Vilmával. De ambíciója sarkalta és pályázatára Arad városa 1901. aug. 19-én megválasztotta őt színigazgatójának. 1902- 1905-ig szép eredménnyel vezette az aradi színházat, de 1904-ben már a debreceni színházra pályázott, a hol az év ápr. 30-án ő lett a színigazgató. 1905-ben vette át a debreceni színházat és 8 éven át igazgatta. Sok siker fűződik ottani működéséhez. 1908. febr. 23- án megtartott 25 éves színészi jubileuma országos ünnepség volt. De a színház üzletmenetele idővel rosszra fordult és 1913. febr. 13-án anyagi zavarok miatt le kellett mondania . az igazgatásról. Hosszabb szünetelés után, 1915-ben, a Vígszínházban jutott ismét szóhoz. A háború alatt, 1918-ban, a fronton tartott a katonáknak művészi előadásokat. Ugyanez évben a Belvárosi Színház szerződtette tagjai közé. Azóta mindritkábban szerepel színpadon. 1929. május hó 4-én a vasutasok Törekvés műkedvelő gárdája, melynek hosszú időn át rendezője volt, a „Bor előadásával ünnepelte 50 éves színészi jubileumát, a mikor Z. Göre Gábort játszotta. Irodalmi munkái: „Magyar színészek múltjából (Debrecen 1885), „Foltényi Vilmos 44 éves színészi működése (Debrecen, 1885), „Ötven év,egy boldog kor emléke (Színészújság, 1930). Felesége Singhoffer Vilma, énekesnő, sz. 1873. jan. 16-án, Budapesten, megh. 1918. okt. 7-én, u. o. (Atyja: Singhoffer Ágoston, udvari halászmester, megh. 1900. febr. 9.-én.) Énektanulmányokat folytatott, a midőn 1901. okt. 30-án a beteg Hegyi Aranka helyett a régi Népszínházban eljátszotta a „Katalin-ban a Cárnő szerepét. A siker oly nagy volt, hogy a szinház az év nov. 7-től tagjai sorába szerződtette. Egy sikerekben gazdag művészi pálya kiindulópontja volt ez. Legnagyobbrészt férje társulatánál működött, majd a Király Színházban s hangversenyeken szerepelt. Temetésén a színészkollegák nevében Szirmai Imre búcsúztatta. Díszsírhelye fölé 1920. okt. 17-én helyezték el Kallós Ede művészi emlékművét. Gyermekük: Zilahy Pál, színész, sz. 1894. márc. 16-án, Budapesten. Már gyermekkorában szerepelt a színpadon. 1914-ben végezte a Színművészeti Akadémiát, majd 1914-ben bevonult katonának, (L. Világháború) és 1918 dec.-ben kezdte szinipályáját. Első szerepe a „Faun volt, Debrecenben. Igazgatói: Heltai Jenő, Kiss Árpád, Bodonyi Béla, Fekete Mihály, Csáki Antal, Sebestyén Géza és Mihály, Miklóssy Imre, de volt a Belvárosi Színház és a bécsi Theater an der Wien tagja is. Szerelmes és komikus szerepeket is játszik. (dr. Farkas Ferenc.) szin_IV.0591.pdf IV