A kötet megjelenését segítették:

Hallgatás

Úgy teszel, mintha a tegnap ma lenne,
de szerelmes véred konokul hallgat.

Éjszaka

Fiatal szemek virrasztanak benned,
mégis sötét minden virrasztott éjszakád.

Választás

Hányszor választhattál volna magad,
de hagytad, hogy téged válasszanak.

Őszi levél

A tavaszi égbolt kékségében
úszik egy elkésett őszi levél.

Kardvirágok

Kicsorbultak a kardvirágok,
a kertész felakasztotta magát.

Felmentés

Kőműves Kelemen felmentését kéri:
Anna minden éjjel előtte térdepel.

Felfedezés

Álom

Már azt sem álmodhatod,
hogy csöndesen meghalsz.

Végállomás

Visszafelé megy a vonat az időben,
te a végállomáson állsz és integetsz.

Dilemma

Az egyetlen esélyem: kétesélyes.

Szobor

Jó szobrászom,
faragd le rólam, ami felesleges!

Randevú

Erre az állomásra nem érkezik vonat.

Fájdalom

Pirossal tüntet a gyász lobogója.

Hiány

Elfogyott az idő, a következő szállítmány
vesztegel valahol.

Fekete rózsa

Szívemen nőtt fekete rózsa
tiszta ábránd nehéz adója.

Portré

Ahogy a tükörbe nézek:
látom, egy katona menetel
visszafelé az időben.

Találkozás

Néma vagyok: befelé imádkozom.

Temetés

Félelmünket közös sírba rakjuk.

Magány

Hiányoddal takarózom.

Csalódás

Igéző szemeid igét ígértek.

Búcsú

Ébredés

Összezárt szárnnyal zuhannak
az álmok.

Végtelen

nincs nagyobb magány a halálnál
amikor magára marad az ember
ráereszkedik az égbolt
s lassan elsüllyed a végtelen
óceánban

Vallomás

A harag ráncaiban is megtalállak.

Tiltakozás

Nem adom meg magam a hallgatásnak.

Szavazás

Az idei tavasz is rád szavazott.

Hiányzol

Az arcod a tükörben maradt.

Áradás

Víz alá került az emlékezet.

Gyász

Harangszónak szegődött a szívem.

Csönd

A kiáltás: összesűrűsödött csönd.

Még néhány nap

A felhők mögül ragyogó szem figyel.

Virradat

Tavaszi virágok éneke a kertben.

Oxford

A kövek: bölcsek, csak akkor beszélnek,
ha faggatják őket.

Illatodban

Az illatodban halk zene szól.

Mielőtt

Mielőtt arcra bukom, még hozzád
imádkozom.

Elválás

Beleférek egyetlen könnycseppbe.

Küszöbön

Ma éjszaka küszöbömre feküdt
a bánat.

Kudarc

Mielőtt még öledhez elérek,
bénává aláz a végzet.

Sírás I.

Távolság

Ha kinyújtanám a kezem, elérnélek,
pedig birodalmak húzódnak közöttünk.

Gyónás

Szeretnék vétkezni veled
s aztán reggelig gyónnám bűneimet.

Szívdobogás

A telefoncsörgésben is a te szíved dobog.

Felejtés

Lassan elporlad minden szavam.

Börtön

Foglya lettem önmagamnak.

Harc

Nincs egyetlen győzelem sem nélküled.

Sírás II.

Kiszáradt tenger lett a szemem.

Kétségbeesés

Ki vagyok én? - kérdeztem magamtól,
amikor a mélység fölé hajoltam.

Önvizsgálat

Aki tükörbe néz, könnyen lelepleződik.

Nélküled

Amint elnémul a világ, megérkezel.

Készülődés

Távol még, de már egyre közelebb.

Kívánság

Nem akarok még meghalni,
félelem, eressz el!

Realitás

Ma még minden lehet,
de holnap arcra bukik
a képzelet.

Önkritika

Ha nem látnám a mélységet alattam,
még büszke is lehetnék magamra.

Eszmélkedés

Lefoszlott rólad minden álom.

Idő

Visszaadom magamat az időnek.

Lehetetlen

Elgondolom a gondolhatatlant:
a homlokom mögött szenderegsz.

Körözés

Feladom magamat.

Válás

Virágokon lépked a gyűlölet.

Szentencia

A gyáva ember a saját gondolataitól is
megijed.

Útravaló

Nem leszel többet ember:
beleszerettél önmagadba.

Dioptria

Mióta elhagyott a kedves,
sokat javult a látásom.

Szónokok

Üres hordó kongó hangot ad.

Evezés

Siet velem az élet.
Félek: fennakadok egy zátonyon.

Kőműves Kelemen

Leomlottak a falak, pedig hittem
a várban.

Hazugság

Úgy magadba zártál,
hogy sohasem találsz rám.

Ady emlékezete

Harag

Ha tudnék káromkodni,
minden imám hozzád szállna.

Alamizsna

Teleraktad a zsebeimet
a barátság koldusfilléreivel.

Jövő

Egyszer olyan gazdag leszel,
hogy nem érted meg az emberi beszédet.

Gyűlölet

Közöny

Olyan hangosan kiabált,
hogy egyetlen szavát sem hallottam.

Illúzió

Azt hittem, itt voltam néhány évig,
de az álmomat is átaludtam.

Protokoll

Ha néha még rám mosolyogsz,
látni rajtad, alig várod, hogy elmenjek.

Szüret

Mellbimbóid: szőlőszemek íze
a számban.

Amnézia

A szerelmes ember amnéziában szenved.

Szeplő

Ahogy múlik az idő,
egyre több szeplő lesz annak az arcán,
aki elhagyott bennünket.

Nagyvonalúság

Bűn

Bűnöm, hogy nem ismertem fel a bűnt.

Pillanat

Azt hittem, megállítható a pillanat.

Bosszú

A megcsúfolt szerelmes bosszúról
álmodozik.

Szeretkezés

Behunyt szemmel szeretkezünk,
mert nem akarunk csalódni.

Nevetés

Nevetésed sátora alatt
fájdalomtól vonaglik az arcom.

Ambivalencia

Jobban szereted a gyűlöletet.

Barátság

Gyorsan jött barátság hamar véget ér.

Kihalás

Lassan kihal az ember minden
ismerősből.

Tavaszi sarjadás

Szerelemből barátság.
Felperzselt mezőn tavaszi sarjadás.

Terhesség

Este még fiúnak láttam,
reggelre lánykacagással lett teli
a szoba.

Relatív

Az öreg embernek minden viszonylagos.

Elmúlás

A temetőben cinikus lesz az ember.

Elhagyatottság

Kevés visszavonulás jár győzelemmel.

Töprengés

A hazugság nagyon hasonlít
az igazsághoz.

Fények

Fények villódznak az erdőben:
a múltba menekül a gyermekkorom.

Pesszimizmus

Az ember nem a békére született.

Hazátlanul

Aki a hazát elfeledte,
örök magány lett a veszte.

Önfeladás

Dohánylevélbe sodorták
gyötrődő arcodat.

Templomban

Nem hallod, pedig csak hozzád
fohászkodom.

Ébredés

Összezárt szárnnyal zuhannak az álmok.

Némaság

Néma vagyok: befelé imádkozom.

Várakozás

Hányszor így volt már:
hiába vártam az óvatos lépéseket,
csak a csend nőtt bennem,
te elmaradtál.

Villám

Kiszolgáltat a szerelem:
bomba robbant a szívemen.
Felhők mögött villám fénye:
messze cikkant föld reménye.

Öregség

Amióta sírni tudok,
szégyellem a könnyeimet.

Emlékezés

Ha behunyom a szemem, jobban látlak.

Kíméletlenül

Teljesen elfelejtettelek,
mosolygott rám az ifjúság.

Privatizáció

Miénk - volt. Enyém - lett.

Rendszerváltás

Kiharcoltuk a nyomort magunknak.

Politikus

Enyém a haza, enyém a jog.

Magyar virtus

Visszavonulót fújt benned a szerelem.

Smink

Lecke

Aki szeretni tanít, szenvedni tanít.

Sors

Halálra szültél, jó anyám!

Újjászületés

A csókjaidban remeg a szívem.

Kétségbeesés

Az utolsó szem gyümölcsben
a reménytelenség izzik.

Este

Beszórt a csend a hold hamujával.

Eltékozolt szeretet

Elfogadtam, hogy elfogadsz
ketrecben az álom.

Felejtés

Ma még udvarias vagy,
holnap a nevemet lapozgatod az időben.

Hirdetés

Egyszer keretes hír leszel.

Gyermekeimnek

Halálom után bennetek folytatódom.

Nagyvilág

Két ember is lehet a nagyvilág.

Paradoxon

Aki nagyon elrejtőzik,
arra könnyű rátalálni.

Mosoly

Szinte félek: annyi arca van a mosolynak.

Modern kor

Ma már a képzeletet is el kell képzelni.

Virág

Amit én adhatok, csak a csönd
sziromlevelei.

Utazás

Elbúcsúztattam az álmaimat.

Tengerpart

Ültem a tengerparton,
az arcodat hozták a hullámok.

Végzet

A nagy dolgokat eléri,
a semmibe belebukik az ember.

Bújócska

Amikor alszom,
megbújsz az arcom ráncaiban.

Hiába

Hiába menekülnék.
Ott vagy minden lélegzetvételemben.

Mai hősök

Nem kellenek hosszú kínzások,
egy fájós fog is térdre kényszerít.

Aratás után

Búzaszemek, búzaszemek,
vajon hová peregtetek?

Kórházban

Az infúziószereléktől
nem látszik az égbolt.

Végrendelet

Szerettem volna tisztábban élni.

Börtönben

Ezen a cellán még ajtó sincsen.

Hazatérés

Nausszikaá úszott, úszott,
amíg bele nem fulladt a könnyeibe.

Kérdés

Ha nem volt fontos az élet,
miért törődünk a halállal?

Halhatatlanság

Egy szerencsés órában
lefújja valaki a port rólam.

Kasszandra

Kasszandra kitépte a nyelvét,
mert szerette az életet.

Visszatérés

Ha szétszórják a hamvaimat,
még reménykedhetek:
visszatérek azokhoz, akiket szerettem.

Bizonytalanság

Én? Te? Ő? Mi? Ti? Ők?

Karácsony

Az almaszeletek egymásra találnak
az időben.

Zárszó

Lenne még hit meg erő,
de a szavak már nem találnak rám.