A. Á.
1. Aba nem posztó. D. (
2085. 4230.)
Aba közönséges durva posztó, melyből hajdan a cselédek ruhái készíttettek. – Aba faj, posztó nem. Mikor a faj és nem (species et genus) a tagadó nem (non) szóval köttetnek öszve, az mindig roszat, kevés becsüt jelent a magyar közmondásokban, p. "kása nem étel; egres nem szőlő" stb., mintha mondatnék: a kása rosz étel, az egres rosz szőlő.
3. Abajgat, megabajgat.
Szirmay szerint Aba király idejéből maradt fel, ki előbb Péter királyt, őt pedig ez üzte el a magyar trónrul. Jelent méltatlan, kegyetlen bánásmódot.
4. Abaujba küldeni.
Veszprém megyei szójárat. – Egy ifju, levelet irván egy leány szüléinek, kérte őket nyilatkozásra: hozzá adják-e vagy nem leányukat, mert ha igen, ő Pesten marad lakni, ha nem, akkor megy Abaujba, hol reá hivatal vár. A szülék röviden igy válaszoltak kitérőleg: csak menjen Abaujba. Ezóta "Abaujba küldeni "am. kosarat adni.
5. A ki a-t mond, b-ét is kell mondani.
6. Az öreg a-t sem ismeri.
7. Az csak
abc-e.
Könnyen tudható dolog. – Mi is tudjuk az abc-ét. ML.
8. Az abc-ét sem tudja, mégis katedrába áll./papolni akar.
9. Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez. (
455.)
10. Nem teszi az
ablakába.
Oly levélre mondják, mely haraggal, szemrehányással van irva.
11. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.
12. Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.
13. Ablakon hányják be neki.
Nem is tudja, honnan és hogyan boldogul. Szerencsés.
14. Téli ablak.
Azaz pápaszem.
15. Se kin, se ben mint az ablakfa.
16. Legjobb ostor az abrak.
17. Sokat viselt abrosz végre/A mely abroszt sokan viselnek, szöszszé válik. D.
18. Ismerem az abroszt, szöszből fonták.
Alacson származásu kevélyre mondatik.
19. Más abroszához törli kését.
20. A sáhos abrosznak szebb a szine mint a viszája.
21. Keskeny az abrosz.
Nagyobb a pompa, mint megbirná a ház.
22. Aczéla jó, de kovája rosz.
Mintha mondatnék: "a czél, a jó, "mit a másik, hivén, hogy aczélról van szó, igy pótola ki: "de kovája rosz." – Jelentése: a czél jó, de roszak az eszközök, vagy egyik eszköz jó, a másik rosz.
23. Aczél anyának tüzkő a leánya.
24. Azt se mondta: cseréljünk aczélt.
25. Könnyebb az aczélt eltörni mint meghajtani.
26. Aszonynak minden fazékoldal aczél.
27. A ki kérdi, kell-e? nem örömest ad. K.
28. Ha adsz, adj jó szivvel.
29. Adj, uram isten, de hamar.
Van néhány km., mely elé vagy után mindig oda teszi az idéző: "mint a czigány mondja. "Ez is olyan.
30. Nem ugy adja a mint árulja.
Nem akarja maga se, hogy mind higyük, a mit beszél.
31. Ha adhatsz, maradhatsz. (
4047.)
32. Könnyü adni, a mi nem kell.
33. Szép ott adni, a hol senki se kér.
34. Ugy adom a mint vettem.
35. Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.
36. A mit ott adnak, kés nélkül is megeheted.
37. Add ki, a mit bevettél.
38. Minemü az "adjon isten, "olyan a "fogadj isten."
39. Könnyü a másébul adakozni.
40. Fülig
adós.
Német: Verschuldigt bis über die Ohren.
41. Lelkével is adós.
Latin: Animam debet.
43. Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.
44. Ki vagyonánál többel adós, semmie sincs.
45. Ha valaki egy krajczárral adós, meg kell kérni; ha egy kis pénzzel adós, azt már nem illik megkérni, hanem mindig görbén kell nézni az olyan emberre. Sz.
46. Adósa vagyok.
Vétett ellenem, boszut kell állnom érte.
47. Szalmaadósságnak polyva interese./Bizonytalan adósságnak szalma a kamatja. K.
48. Pénzzel, nem busulással fizetik az adósságot.
49. Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.
50. Szórja, mint katona az
adtát. (
4177.)
51. Czifrán adtáz, a ki megszokta.
Némely káromkodásaiban "adta "igét használ a magyar; innen adta am. szitok; adtáz am. szitkozódik.
54. Kan
agár a vendég, komondor a gazda. (
445.)
55. Nyul után bottal veri az agarat. (
1942.)
56. Nem örülnek a nyulak, midőn az agarak fiadzanak.
57. Hátrább az agarakkal.
58. Nagy böcsülete mint a téli agárnak.
59. Mint az agár a pozdorján.
Azaz nincs dolga.
61. A görbült aggnőnek agg ő regéje is.
62. Aggszó, de igaz. P.
Igy nevezi Pázmán több helyen a közmondásokat.
63. Az ő agyveleje sem uborka. P.
64. Igen fen kezdesz heázni, elszédül agyad. P.
67. Nehéz az
agyagot ásni.
Nehéz a fösvénytől valamit kikérni. D.
68. Ajándék-elvétel szabadság-letétel./Ajándék-elfogadás szabadság-eladás. B.
Ez utóbbi inkább alkalmazkodás a franczia közmondáshoz: Qui prend se vend. Az első jobb.
69. Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.
70. Ajándékkal mindent meg lehet hajtani. Cz.
71. Az ajándékot is felirja.
72. Ajándék marhának nem kell fogát nézni./Ajándék marhának nincs odva fogának. D.
Latin: Equiti dentes inspicere donati.
Német: Geschenktem Gaul sieh nicht in's Maul.
74. Rágja marja ajakát.
Latin: Mordere labrum.
75. Lepityedt az ajaka.
Megszégyenült.
76. Ajakon termett, nem szivben fogant szó.
Azaz üres beszéd.
77. Megcsuszamodik ajka. P.
Hibásan szól; hazud.
78. Nyitva az ajtó, akár föl akár alá. M.
79. Ajtó közé nem teszem ujjomat. P.
Német: Zwischen Thür und Wand leg'Niemand seine Hand.
80. Nem sokat vásítom ajtaját.
81. Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
82. Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B.
Szemtelen, tolakodó.
83. Ajtót mutat.
Kiutasít a házból.
84. A ki végül maradt, tegye be az ajtót.
Azok vezérszava, kik a jövőre semmit nem gondolva élnek.
Német: Der Letzte macht die Thür zu.
85. Későn jöttél, hanem mosdjál s kendjél ki az ajtón. K.
Játék a mosdik és kendik (honnan: kendő) igékkel. Mosdjál, azaz mentsd magad ne szóval, hanem futással, s mintha a mosdik igének ez utolsó értelemben is megfelelne a kendik ige, mert mosdásra következik a kendés, azaz törülközés; mikor ajtón kikendeni am. kimenni az ajtón.
86. Hátulsó/Kibuvó ajtó.
Elmében maradt gondolat vagy fogás a ravaszoknál, melylyel magokat kimentsék.
Német: Hintere Thür.
87. Ajtót sem nyitottak rá.
Senki sem látogatta meg beteg korában.
88. Nagy ur és kutya után teszik be az ajtót.
Német: Hunde und Edelleute lassen die Thür auf.
89. Bebukott az ajtón, mintha égből potyant volna le.
90. Ha
akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes.
A czigány szamarat árult s kérdezvén egy venni akaró: vemhes-e? a czigány felelé: nem. Akkor nekem nem kell, mondá a vevő s elment. Erre a czigány állitá, hogy vemhes. Mikép lehet az? kérdé a vevő. Könnyen, felelé a czigány, ha akarom vemhes stb. – Olyanra illik, ki most igy majd ugy beszél, hisz, cselekszik.
91. Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.
Latin: Ut possumus, quando ut volumus, non licet. Ter.
94. Nagy benne az akarat mint a rosz lóban./vén leányban.
95. Nem akarás fejvakarás. Cz.
96. Könnyü az
akarót rábeszélni. (
4187.)
97. A könnyü is nehéz a nem akarónak.
98. Nem akarásnak nyögés a vége.
99. Ki nem veheti hasznodat, értse jóakaratodat.
100. Ha jóakaratot veszek, még azért is adós leszek.
101. Akaszszanak fel neved napján.
102. Ki nem akar élni, akaszsza fel magát.
103. Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.
.... faluvégen,
Ott az akasztófa régen,
A ki megunta világát,
Akaszsza fel reá magát. Népd.
104. Felakasztotta magát valaki.
Akkor mondják, ha nagy szél támad hirtelen.
105. Összeakasztottak.
Péld. két szónok, mikor egymás ellen kikel, s megméri erejét.
106. Az akasztás sem esik ingyen.
107. Akasztással is elhiresedik az ember.
108. Akasztófa czimere, hóhérpallos levele.
109. Akasztófa virága.
Akasztófára való. – Népünk e szomorú látványt a virág eszméjével ruházza föl, példaul:
Szegény Barna Péter, gyolcs inge, gatyája,
Vérrel virágozik a testi ruhája.
110. Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs. D.
A rosz gyermekből is, kit akasztófára itél a közhit, válik néha jó.
111. Ha távol van is tőle, magához szívja az akasztófa. D.
Hasonlati km. a delejtől (magnes), mely a vasat magához szívja.
112. Kinek akasztófa helye, nem hal a Dunába.
Az általános elővégzet (absoluta praedestinatio) hite.
Német: Was am Galgen vertrocknen soll, ersäuft nicht im Wasser.
113. Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad.
114. Akasztófa nem sodrófa.
115. Akasztófát is megszokhatni.
A czigány akasztófára itéltetvén, azzal menté magát, hogy soha meg nem szokja, de mégis felhuzatván, a mint meg se mozdult, rá mondák, hogy bizony megszokta ő, mert igen csendesen viseli magát.
116. Mintha akasztófáról lopták volna el./Mintha most szabadult/szökött volna le az akasztófárul.
117. Akár ide, akár oda.
Azon közmondások, melyek akár akár kötszókon sarkallanak, egyenlőt jelentenek; p. akár pofon, akár nyakon; akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz stb. Melyek elő fognak jőni a magok betürendi helyén.
118. Szemébe mer nézni akárki fiának.
"Akárki fia "jelent válogatás nélkül bárkit.
119. Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél. Cz.
120. Alamusztaságnak nem kell hinni. Cz.
121. Bezzeg
alábbhagyta mostan. M.
Elébb hős volt, most gyáva.
122. Jól hozzá láttak az
aldihoz.
Aldi am. alfel.
123. Sok küszöböt nyalt az ő
alfele is. KV. (
3533.)
124. Alfelére ütötték a nemes pecsétet. Cz.
125. Kiporolták az alfelét.
126. Üstökén kell ragadni az
alkalmat.
Azaz mig előtted van, mikép az üstök a fej elülső részén.
127. Alkalmas tavalyiban. M.
Tavalyiban (elmultban, jelen nem levőben) alkalmas ember az, ki mintegy ki van esve az időbül, vagy nem a maga helyén és idején az, a minek lennie kellene. – Ilyen az, ki okosak közt tudatlan, tudatlanok közt okos.
Latin: Inter pueros senex, inter senes puer.
128. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja.
Ha egyszer elment, azaz háttal van feléd, az alkalom, többé meg nem foghatod.
129. Maga alkalmatosságán.
Azaz gyalog.
130. Édesebb az
alma, ha nincs ott a pásztor.
Latin: Dulce pomum, quum abest pastor.
131. Tiltott alma jobb izü. (
3242.)
Német: Verbotene Frucht schmeckt am besten.
132. Belé harapott a savanyu almába.
Olyanba fogott, mit meg is bánhat, mi kétes kimenetelü.
133. Későn érő alma tart sokáig.
134. A piros alma is gyakorta férges.
135. Almából is a szépét kötik fel.
Legényt is a legéletrevalóbbat, szebbet akasztják fel.
136. Nem esik messze fájátul alma.
Milyenek a szülék olyanok a gyermekek.
Latin: Non procul a proprio stipite poma cadunt.
Német: Der Apfel fällt nicht weit vom Stamm.
137. Akárkinek vadalma, nekem édes alma.
138. A tiltott almára sokkal többen vágynak.
139. Alpári ember. D.
Együgyü; ezen történeti adattól, mikor Alpáron meg hagyá csalatni magát Zalán, fehér lovon eladván országát.
D.
140. Megjárta az alpári tánczot.
Szinte a feljebbi történettől. Táncz közmondásainkban sorsot, állapotot jelent igen sokszor.
141. Büdösen fuj az alszél.
142. Egyet
alszom rá.
Latin: In nocte consilium.
Német: Guter Rath kommt über Nacht.
143. Akárki is jámbor, mig aluszik. BSz.
144. Csuda ha félszemére eleget aludt. P.
Együgyü, félkegyelmü.
145. Ugy aluszik mintha ökörbőrt huznának a fagyon. KV.
Hortyogva alszik.
146. Mind a két fülére alszik.
Mélyen alszik. A régi orvosok ugy tarták: az első álmot jobb fülön kell aludni, a másodikat kinyujtózva balon. A ki pedig ébren akar aludni, feküdjék hanyatt. – Ezzel ellenkezőt jelent a magyar km., azaz igen mély álmot.
147. Félszemére alszik mint a nyul.
148. Addig alszik mig hasára nem süt a nap.
149. Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.
150. Eleget alhatunk, ha meghalunk.
151. Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.
152. Olyat aludtam mint egy juhászbunda.
153. Éhes embernek étel gyanánt esik az alvás.
154. Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.
155. Ez is a hét alvók közül való.
156. Ha isten akarja, aludttej is elsül.
157. Összement mint az aludttej.
159. Alul derül, bocskor merül.
160. Kend az az
Alvinczy?
Mondani szoktuk, mikor valaki tanácsot vagy eszközt és módot ajánl, mit nem lehet használni. E km. eredetét vette az 1809-ki fölkeléskor Alvinczy tábornokról, ki a fölkelt nemességnek rosz fegyvereket osztogata ki s egy nemes vitéz által ugy szólíttatott meg, tudtára akarván adni, hogy roszak a fegyverek. Innen Alvinczy-fegyver am. rosz fegyver.
162. Anda Pál hadába való. Sz.
Anda Pál lovas kapitány és házas ember volt Miskolczon, s az 1598. 31. törv. czikk rendelete tiltván hogy aszonyok a táborral járhassanak, ő feleségét látogatni minden héten haza kéredzett. – Jelent felesége akaratán járó, papucs alatti férjet. Sz.
163. Angyal szól belőled.
Örvendetes hirt mondasz.
164. Angyalok közt is voltak pártosok.
165. Kövér mint a trombitás angyal.
166. Föltette szent
Anna kontyát.
Megborosodott hölgyekre mondják, alkalmasint Anna napi mulatságoktól.
167. Antal a fejed. M.
Antal féleszüt képvisel a magyar közmondásokban.
168. Megjött Antal Budáról. K.
Próbáltam már én azt.
169. Megjött Antal Budáról, zöld ágat is hozott. D.
170. Ki hinné hogy Antal is böjtöljön. KV.
171. Antal harasztjára bocsátotta. Cz.
172. Van benne módja mint Antalnak az ebütésben.
173. Legjobb prókátor a tokaji Antal. B.
Azaz tokaji boros antalag. B.
174. Kiverte a szent Antal tüze.
Ez betegség, melyben vad pirosság fogja el az orczát. Közmondásilag jelent bortól hevültet, pirosat.
175. A milyen az anya, olyan a leánya.
177. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
178. Hol nyájas az anya, kényes a leánya./Hol nyájas az any, kényes a leány./Nyájas anyának kevély a leánya. D.
179. Szép a gyermek anyjának.
180. Taknyos gyermeke is szép az anyának.
181. Keserves anyának potrohos gyermeke.
182. Némának anyja sem érti szavát.
183. Gaz anyának váltott gyermeke.
184. Anyja hasában sem volt jobb dolga.
185. Kevés ideig volt anyja hasában.
Idétlen alaku, eszü.
187. Legjobb étek az anyatej./Az anyai tej legédesebb.
188. Eb anyának kutyó a leánya.
189. Vagyon anyja, de ki tudja, ki az apja. K.
190. Anyád kinja.
Tagadás. Példaul: kérdi gyermekétől az anya: "hol voltál? "A gyermek hazud: "itthon"; de az anya tudja oly bizonyosan mint a maga szülési kinját, hogy itthon nem volt s igy felel czáfolólag: "voltál az anyád kinját. "Innen maradt a km.
191. Anyám aszony beczéje.
Elkényeztetett gyermek.
192. Anyám aszony katonája.
Gyáva, elpuhult katona.
193. Megfogta az anyját.
Gazdaggá lett; mint az, ki pénzért oly vén leányt vesz, ki anyja is lehetne.
194. Ugy beszél mint anyja tejével beszopta.
195. Előbb apád mint anyád.
196. Apja fia, anyja lánya.
Latin: Patris est filius.
197. Különb ember légy apádnál.
198. Ne légy jobb apádnál.
Azaz házasodjál meg.
199. Nyakas apa fejes fia./Nyakas volt apja, hogy ne lenne fia.
200. Hol gyáva az apó, anyó nevén híják a fiukat.
201. Apád, anyád ide jőjön.
Ezt szokták mondani azon pénzre, melyet legelsőben árulnak be a vásáron.
202. Ne tanitsd apádát gyermeket csinálni.
203. Ugy néz rám, mintha apját, anyját megöltem volna.
204. Apád se látott olyat.
205. Apja tüz, anyja puskapor, fia csupa láng. D.
206. Apja sem volt harangöntő.
Azaz nem volt okos ember. – A harangöntés népünk szerint nagy mesterség.
207. Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.
208. Apák ettek egrest, fiak foga vásik.
209. Kutya apának eb a fia.
210. Kinek apja akasztófán száradott, fia sem kerüli el.
211. Apja is ember volt, vas villával ette a szerdéket.
212. Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi nincs. BSz.
Oly emberről maradt, ki mindenét elette, elitta.
213. Apjáról is maradt, maga is szerzett.
214. Apja szabta csizmában jár.
Azaz mezitláb.
215. Kikapta apait, anyait.
Hasonlatkép az örökösödéstől. Jelentés: minden büntetést elvett, a mi csak reá várt.
216. Vak apád.
Tagadó km., e. h. nem igaz, nem ugy van. Példaul ily párbeszédben: "te dugtad el a sapkámat?" "dugta biz apád," azaz nem én. – Vagy: "nem látod, vak vagy?" "Vak, apád," azaz nem én. Innen maradt a fentebbi tagadó km.
217. Apagyra készül a szeme.
Apagy, szabolcs megyei helység. A közmondás alapja itt, az apad ige és Apagy helynév közti rokonság és szójáték.
218. Apáczát anyáczaságra szabadít. M.
219. Jő megy mint Apátiban a szatyor. D.
220. Meghal a barát, él a szent, változik az apáturság. K.
221. Hal barát, hal szamár, változik az apáturság. Sz.
222. Tizenharmadik
apostol.
Fölösleges, ismeretlen bölcs, kire nincs szükség.
223. Apostolok közt is volt egy Judás.
224. Apostolok lován jár.
Azaz gyalog.
225. Egész
aprilis.
Azaz változó eszü ember.
226. Megjártam az aprilist.
Szokás april elsején egymást ámítva tovább tovább küldözni, mint tudatik. A km. akkorra szól, mikor valaki bolondjába, hiába jár sokat.
227. Van mit aprítni a tejbe. (
2709.)
Német: Er hat wohl in die Milch zu brocken.
228. Ha aprítottad, meg is edd. KV. (
2884.)
229. Apróstul, cseprüstül, iastul, fiastul. BSz. (
2034.)
230. Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. D.
231. Nem mind
arany, a mi fénylik.
Német: Es ist nich alles Gold, was glänzt.
.... nem mind arany, a mi fényes,
Az egyenes sziv is lehet tekervényes. Népdal.
232. Aranyból is cseppen el.
233. Fillérrel szokták az aranyat kimélni.
234. Az aranyból sem lesz gyürü ha meg nem verik. D.
Türni kell, mig valamire megy az ember.
237. Rozsda nem fog aranyat. P.
238. Arany sárban is csak arany. K.
239. Szőlőben is terem arany.
240. Ki azt igéri, hogy aranyat csinál, ezüstöt akar csalni. K.
241. Élire veri az aranyat.
242. Farkasfogas arany. Sz.
Jelente jó pénzt, ennek képében tartós becsü vagyont a Bátoriak aranya szerint, melyre három farkasfog, a család czimere, volt verve.
243. Vékával méri az aranyat.
244. Fa pénzt vesz arany gyanánt.
245. Arany tömlőbül is csak szél a mi kijő.
246. Arany elmének gyöngy a gondolatja.
247. Kinek esze nincs, aranyon se fordíthat valamit. D.
248. Nem használ az arany, mig a föld gyomrában hever. K.
249. Ne hagyj arany irt kenni kezedre.
Ha biró vagy, ne hagyd magad megvesztegettetni.
250. Félti az arany gyürüt.
251. Nem esik le ujjárul az arany gyürü.
Nincs rangján alul ezt vagy azt megtenni.
252. Elnyerte az arany pereczet.
253. Ő találta fel az aranybányát.
254. Szép szó az aranypengés, ha nem hangos is.
255. Tiszta mint az arany./a mosott arany.
256. Ott is arat, a hol nem vetett.
257. Nincs
aratás.
Nincs kereset, haszon. Népünk földmivelő szellemét tanusitja e km. is.
258. Bélyeges
arcznak ne higy.
Latin: Quem natura notavit.
259. Nincs arcza, hanem csak pofája.
260. Ha egyik arczát ütöd, a másikat is oda tartja.
Béketürő, gyáva.
261. Nehéz a bánatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz.
262. Arcza bőre bocskorták.
263. Arszlán.
Gunynév az ingyen élő uracsokra.
264. Büdös mint az aszag. Cz.
265. Házban az aszony helye.
266. Jó aszony a háznak koronája.
267. Dicsértessék a szép aszony.
268. Szép aszonynak szép a lánya.
269. Mérges aszonynak haragos leánya. Cz.
270. Nehezen egyeznek meg a szép aszonyok.
271. Eljár a szája aszonyembernek.
272. Az aszony nem ember.
Régi nyelvben s még ma is a népnél "ember "gyakran am. férfi.
273. Néha az aszony is ember.
Mikor férfiasan viseli magát.
274. Az aszony csak oldalborda.
Az aszony teremtésének hitregéje szerint Ádám oldalcsontjából.
Egy két tehen nem egy csorda,
Az aszony csak oldalborda. Népd.
275. Pénz olvasva, aszony verve jó.
Német. Nuszbäume und Weiber wollen geschlagen seyn.
... az aszony verve jó,
Mint a dió törve jó. Népd.
276. Aszonyverésből ember nem sok becsületet nyer.
277. Könnyebben felejti kigyó farka vágását mint egy aszony legkisebb boszuságát.
278. Nincs harag aszonyok haragja felett.
279. Tüz, aszony, tenger által sokan vesznek el.
Latin: Ignis, mare, mulier tria mala.
280. Nyelve veri meg az aszonyt.
281. Süveges aszony ebszokás.
282. Nem jól foly a ház dolga, hol aszony visel gatyát.
283. Tálban koncz, ne nézz az aszonyra. M.
Az aszony vagy ördög vagy angyal.
284. Hallgatással szép az aszonyember.
Latin: Mulierem ornat silentium.
285. Köszönjetek ludak, én is aszony vagyok. B.
286. Az aszonynak alább egygyel.
287. Három aszony egy vásár./Két három aszony egész sokadalom./Két aszony, három lud egész vásár.
A német km. még három békát ad hozzá, ugy lesz sokadalom.
288. Ha aszonyok sirnak, megnyirnak. D.
289. Nincs hamisabb viz aszonyok könyhullatásánál.
290. Mennél jobban sir az aszony, annál hamarább akarja megcsalni a férfit.
291. Aszonyok könyárja hamar kiszárad.
292. Aszonynak és lónak sohasem kell hinni.
293. Mind addig nem hisznek aszonynak, mig a kerekvágást átlépheti.
294. Mosolygós aszonynak, görhés lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
295. Igen ficzérezed magad mint az aszonyember. KV.
296. Ma menyaszony, holnap aszony, holnapután komám aszony. Cz.
297. Okos aszony nem marad gyermek nélkül. K.
298. Megódd magad szakálas aszonytól. M. (
534.)
Mátyás király hármat nem szerete: kétszer főtt levest, megbékült barátot és szakálas aszonyt. Elsőn mindig marad valami izetlenség, másodikban harag, utolsóban kiállhatlan férfiasság. D.
299. Sohasem lehetne eltürni az aszonyt, ha a világ fátul is szaporodhatnék.
300. Minő az aszony olyan az eczet.
301. A mely aszony hányja veti jámborságát, fekszik ott valami.
302. Legjobb olyan aszonyt elvenni, kinek az első urát felakasztották.
Mert soha sem fog példázgatni második férjének az első felől.
303. Az aszony a lányát nem magának tartja.
304. Egy aszony sem szemérmes a sötétben.
Latin: Sublata lucerna nihil interest inter mulieres.
305. Ha szemérmes is az aszony, ne bizd idegen kézre.
306. Több egy aszonyt őrizni mint száz bolhát.
307. Aszonyok fegyvere fenyegetés.
308. Ha a hörcsökös aszonyt meg akarod szelidítni, járd meg vele a tánczot a mogyorósban. K.
309. Két aszony közt legjobb a tojást eltenni.
Azaz két boldogaszony napja – aug. 13. és sept. 8. – között, télre eltenni.
310. Aszonyfán is elkel a bor.
Mintha falut akarna érteni a km., minő Bártfa, Bátfa stb. – Jelentése: asszonyok is megiszszák a bort.
311. Hová az ördög nem mehet, vén aszonyt küld maga helyett.
Német: Wo der Teufel nicht hin mag, da schickt er ein alt Weib.
313. Szép aszony is ha megvénül, csunya időt ér.
314. A vén aszony dérdur.
315. A vén aszonynak is van ugy hogy szeszenik.
316. Elment egyszer egy vén aszony, soha se jött vissza.
317. Vén aszonyok nyara.
Szerelmes vén aszonyokra mondják. Igy nevezik a sz. Mihály nap körüli meleg időket. Innen van véve a km.
318. Jaj oly szegény sorsa, ki gazdag aszonyt vesz.
319. Megenném a szép aszony főztét.
320. Szép aszony a ház szemefénye.
321. Az aszony két oszlopot tart a háznál.
322. Megkivánta/Teli van kiváncsisággal mint a terhes aszony.
323. Aszonyt, vásznat ne végy gyertyavilágnál.
Német: Weib und Leinwand kauft man nicht bei Licht.
324. Könnyü asztag mellett kalászt szedni.
325. Mikor ölt meg asztag egeret?
Német: Kleine Maus erstickt unter einem Fuder Heu
326. Asztagban tüt keres. F.
327. Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.
328. Asztal hazugja. KV.
Tányérnyaló.
329. Magas az asztala.
Roszul él, sovány.
330. Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. (
21.)
331. Éhen marad, ki asztalnál szemérmeskedik.
Latin: Apud mensam verecundari neminem decet. Plaut.
332. Asztal alatt keveri a kártyát. (
4227.)
333. Első és utolsó az asztalnál.
334. Alacson asztalról bátorságosb enni. K.
Azaz pompa, fény nélkül élni.
335. A mint atyák fujják, a fiak ugy ropják.
336. Mint atyák dudolnak, fiak ugy tánczolnak. B.
337. Jobb ma az idegen, mint az atyafi.
338. Egy jó szomszéd jobb egy atyafinál.
339. Olyan atyafia mint ökör a lónak. K.
340. Olyan az atyafiság köztök: egyik a dombra rakodott, másik a völgybe s a viz összemosta.
341. Sógorság, komaság nem nagy atyafiság.
342. Az volt ám a mi volt.
343. Akkor volt az, ez meg most van.
344. Annyit mint az: legyen.
347. Még a nagy Á-t se tudja.
348. Megmutatom hol hagyott rést az ács.
349. Ádám látott ilyet süheder korában.
350. Akkor még Ádám is gatyaszárban járt./kis inas volt.
Azon közmondások, melyekben "akkor még "fordul elő, régi dolgot jelentenek.
351. Kiverte szemét az
ág.
Hej! mig a szememet ki nem verte az ág,
Hej! nem is igy forgott a világ! Népd.
352. Kezébe szakadt az ág. ML.
353. Zöld ágra jut. (
2511.)
Nyugalmas, kivánt állapotra jut.
354. Szegényt az ág is huzza.
355. Ágról szakadt.
Nyomoru, ügyefogyott.
356. Ágcsap, uram, ágcsap. Cz.
Nem bor csap, azaz borcsap, hanem ágcsap, azaz: nyomoruság.
357. Ágon mutat madarat. M.
Bizonytalant igér.
358. Egyébkor is láttam ágon tar varjat. M.
Azaz: nem ritkaság az én előttem.
359. Állsz mint ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát.
362. Hitvány lazsnakért el ne hagyd ágyadat. D.
363. Könnyebbítse isten ágya szalmáját.
364. A mint veted ágyadat, ugy alszol./ugy aluszod álmodat.
365. Jó ágyat vetett magának. Sz. (
4162. b.)
Önző, maga hasznát néző.
366. Megvetni az ágyát.
Példaul hogy jól essék a bor, jól kell lakni előbb. Tehát: megtenni az előkészületeket.
367. Nagy az ágy, kicsin a lepedő.
368. Ákom bákom: szentirás.
Emlékezeti gyermekversből maradt rimhangok. Arra illő km., ki minden csekélységet, mihelyt komolyan mondatik, szentirásként hisz.
369. Lerántották az álarczot.
371. Nincs rajta istenáldás.
372. Egy pénz ára szatyorért két kupa
áldomás.
Kevés az adott vett portéka, mégis nagy az áldomás. – Népünknél ez oly fontos, hogy megállapított alku is felbomlik, ha meg nem itták még az áldomást. Innen érthető a kővetkező km. is:
373. Megittuk az áldomást.
Azaz tökéletességre ment az alku, már visszavonhatlan.
374. Áldomás áldomással jó.
376. Ugyan derék állapot, beittuk a kalapot.
378. Álmában beszél.
Meggondolás nélkül mint az alvó.
379. Álmot hüvelyez. KV.
Hiábavalót beszél. Pázmánnál: álomhüvelyező hazug.
380. Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség.
381. Kinek mihez kedve, azért álmát felejtse. KV.
382. Álmában is elmondja.
Azaz ugy tudja, mint leczkéjét a jó tanuló.
383. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. Cz.
384. Az nekem csak álom.
Azaz nem kerül nagy munkába, gondba.
Azt tudod te, hogy én bánom,
Hogy te tőled el kell válnom.
Nekem bizony csak egy álom,
Szivemet másnak ajánlom. Népd.
387. Megjöttek az atyafiak
Álmosdról.
Arra mondják, kire rájön az álom. Játék Álmosd helynév (Biharban) és álmos szavakkal.
388. Ki álnokságot vet, but arat. F.
389. Általvetőre szorult.
390. Az általvetőnek csak elejét látjuk. (
3949.)
Régi mese szerint két tarisznyát vete ránk a sors, előre egyiket, hátra a másikat. Ebben magunk hibája, abban másoké, s mi csak az elsőt látjuk, vagyis a mások hibáit, de nem a magunkét.
Latin: Non videmus manticae quod in tergo est.
391. Azt sem mondta: ámen.
392. Ámen neki.
Azaz vége van, oda van.
393. Ám-rád!
Vadászok figyelmeztető szójárása, mint km. int valami megtörténendő dologra. Én soha nem hallottam, de Dugonics és Szvorényi egyiránt közmondásnak hiszik.
394. Bohó ángy, megölte a tojó gunárt. D.
395. Ne játszál ángyoddal. KV.
396. Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV.
397. Ángyod térde.
Tagadás. Példaul kérdez a tanitó a tanitványtól s az egészen mást mond mint a mit kellene, ilyenkor mondhatná amaz: ángyod térde, azaz nem ugy van.
398. Megadja az
árát.
Fog lakolni érte.
399. Nem iszik bort, csak az árát.
Tréfás védése a boriszákosnak.
400. Beszélhet annak az
árkangyal is.
Nem hallgat senkire.
401. Mi lesz abból?
Árnyel.
Szokás igy felelni, mikor nem akarjuk megmondani, mi lesz abból, mit munkába vettünk. Példaul ha tésztát gyur is az aszony és kérdik: mi lesz abból? feleli tréfásan: árnyel.
402. Árnyék.
Régen árnyék (umbra) volt, ki valakivel, ha nem hítták is, lakomába ment. Nálunk árnyék az, ki mindenben mást utánoz, kisér.
403. Hajszálnak is van árnyéka.
Minden kicsi jó használ, minden kicsi rosz árt.
Latin: Etiam capillus unus.
406. Nem ijed meg a maga árnyékátul.
Latin: Umbram suam metuere.
Német: Seinen eigenen Schatten fürchten.
410. Árnyék után kapdos. F.
411. Szeplősnek jó az árnyék.
412. Árnyékának se vétettem.
413. Ma is akkora árnyéka mint tegnap. D.
414. Árnyékkal ijeszti az orozlánt. KV.
415. Maga árnyékának is köszön.
Igen vén, mert az öreg ember, feje mozogván, mintegy a maga árnyékának látszik köszönni.
416. Fordul mint az árnyék.
417. Olyan mint az árnyék.
Beteges, elhalványodott alakra mondják.
418. Árkot ás. Sz.
Lest hány, ellene tör. Sz.
419. Nagy árkot ásál, nagy a szökellője. P.
Olyat mondasz, mit nehéz bebizonyítani.
420. Ne ugorj ott, a hol árok nincsen.
421. Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. BSz. (
2495.)
422. Akkor mondj hopot, ha átugrottad az árkot. (
3694.)
Örvendj, mikor már tul vagy a bajon.
423. Árkon kívül hegymester. KV.
Jogán, körén tul terjeszkedő, minő volna p. a szőlőpásztor, ha a kerítésen tul is akarna parancsolni.
424. Árkon, bokron tul vannak.
Tul a bajon, ugy hogy nem könnyü lesz őket utólérni.
425. Hetvenkedik mint
árpa czipó a kemenczében.
Némelyek a "hetvenkedik "helyett jobban szeretik a "hevenkedik "igét. A nép mindig az elsőt használja.
426. Ki ártani akar, nem fenyegetőzik. F.
427. Vásár nélkül is elkél a jó
áru. KV. (
1569.)
428. Hitvány kereset az
árulkodás. M. (
4106.)
429. Árva voltál, árva maradsz, Árvában is halsz meg.
Mátyás király mondá Péter nevü irnokának, midőn az árvai várban hagyá. Ezt a diák irók igy fordíták át: Árva fuisti, Petre, arva eris, et in Árva morieris. – Jelent szegényt, kinek se multja se jelene se jövője.
430. Árva az árva, ha arany is kapufája.
431. Nehéz kenyér az árvaé.
432. Verje meg az isten, ki az árvát bántja.
433. Áldja meg az isten, ki az árvát szánja.
435. Deliberatum
Átányon, hogy a diák gyalog járjon.
Átány hevesmegyei falu. Ráfogták, hogy itt hozatott az a határozat, miszerint a diáknak gyalog kell járni. – A km. jelenti, hogy a mi máskép nem lehet, annak ugy kell lenni.
436. Egész
Átilla./Átilla fajta.
Pajkos, törő, zuzó gyermekre mondják.